Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core Portál Portál belépés

Beszerzési tárgyak (tárgyi hatály)

A személyi hatály vizsgálatát követően – ha megállapítást nyert az ajánlatkérői minőség – a következő lépés a tárgyi hatály vizsgálata, azaz annak meghatározása, hogy az adott beszerzésre, illetve az eljárás eredményeként megkötendő szerződésre vonatkozik-e a Kbt.

Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. [Kbt. 8. § (1) bek.]

A közbeszerzési szerződés irányulhat tehát árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre vagy építési beruházásra, továbbá építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében is a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni.

A közbeszerzési szerződés az értelmező rendelkezések szerint a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. (Kbt. 3. § 24. pont)

A közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre hivatkozással is meg kell adni. Ez az úgynevezett CPV kód.

← vissza az alfogalmakhoz

Koncessziók

A koncessziós beszerzési eljárások esetében a Kbt. negyedik részének szabályait kell alkalmazni.

A koncesszió fogalma nagyban hasonlít a közbeszerzési szerződés fogalmához. Többletelem azonban a fogalomban a működési kockázat és a koncessziós jogosultság. A Kbt. az értelmező rendelkezések között egyértelműen meghatározza, hogy mi tekinthető keresleti kockázatnak (Kbt. 3. § 17. pont), kínálati kockázatnak (Kbt. 3.§ 19. pont), és ki tekinthető koncessziós jogosultnak (Kbt. 3. § 20. pont).

Fontos, hogy a fenti konjunktív feltételek maradéktalanul megvalósuljanak és a működési kockázatok a koncessziós jogosultra háruljanak, ellenkező esetben nem beszélhetünk koncesszióról. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. (Kbt. 8. § (7) bek.)

Többletelem továbbá, hogy építési vagy szolgáltatási koncesszió a Kbt. 133. § (2) bekezdése értelmében csak határozott időtartamra köthető, 5 éven túli időtartamra pedig akkor, ha a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni.

A Kbt. kétféle koncessziót ismer: az építési és a szolgáltatási koncessziót. Árubeszerzés tárgyában koncessziós szerződés nem köthető.

Építési koncesszió:

Az építési koncesszió a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével. [Kbt. 8. § (5) bek.]

Szolgáltatási koncesszió

A szolgáltatási koncesszió a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével. [Kbt. 8. § (6) bek.]