A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az M.1 alkalmassági követelményben egy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 36. pontjában definiált feltételeknek megfelelő KKR üzemeltetésére vonatkozó referencia igazolásának kötelezettsége került meghatározásra.
Az alkalmassági követelményben ajánlatkérő szerepeltette a referencia alapját képező KKR fogalmi meghatározását és ennek volt része a „bárki számára folyamatosan igénybe vehető” tartalmi elem.
Külön kell azonban választani a KKR rendszerrel szemben támasztott funkcionális követelményt, azaz azt, hogy folyamatosan igénybe vehető legyen a KKR rendszer attól, hogy a KKR rendszernek van üzemeltetési ideje is, amikor a szolgáltatásait igénybe lehet venni. Az alkalmassági követelményben nem írta elő az Ajánlatkérő azt, hogy milyen időtartamban kell a rendszert üzemeltetni. Ebből következően amikor a KKR rendszer üzemképes/ üzemben van akkor kell, hogy biztosítsa a bárki számára folyamatos igénybe vehetőséget. Az üzemeltetéssel és a folyamatos rendelkezésre állással kapcsolatban az eljárás során nem érkezett kiegészítő tájékoztatás kérés az ajánlattevők részéről, tehát a referenciakövetelmény értelmezése kapcsán nem merült fel kétely.
A referenciaigazolás megfelelő időszakról és megfelelő tartalommal került kiállításra, így ajánlatkérő jogszerűen fogadta el azt, melyet szakértői véleménnyel is alátámasztott.
A fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy beszerző a szerződések egy részében jogellenesen mellőzte közbeszerzési eljárás lefolytatását, azaz az alábbiak szerint megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését – tekintettel a Kbt. 15. § (1) bekezdésére, valamint a Kbt. 17. § (2) bekezdés a) pontjára, illetve a 19. § (2) és (3) bekezdésére.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. A tárgyi szolgáltatás-megrendelésre vonatkozó szerződések tekintetében megállapítható, hogy azok mindegyike a város területén zöldterület-kezelési és környezetrendezési feladatokra irányulnak, az építési beruházások körében kötött szerződések esetében pedig megállapítható, hogy azok tárgya a város közigazgatási területén belül a Kbt. 1. melléklete szerinti építési munkálatok megvalósítása, ennek keretében útfelújítási, útépítési, csapadékvíz elvezetési, burkolatfelújítási-építési, aszfaltozási munkálatok elvégzése, így mind a szolgáltatás-megrendelés, mind pedig az építési beruházások körében kötött szerződések műszaki és gazdasági funkcionális egységet alkotnak, ezért azokat a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokra tekintettel indokolt vizsgálni.

A vitatott szerződések megkötésének időpontjai vonatkozásában megállapítható, hogy beszerzőnek a Kbt. 17. § (2) bekezdés a) pontjára és 19. § (2) és (3) bekezdésére tekintettel figyelembe kellett volna vennie az adott évben addig már megkötött és az adott évben még előre tervezett műszaki és gazdasági funkcionális egységbe tartozó szolgáltatás-megrendeléseket, illetve építési beruházásokat is. Amennyiben beszerző a Kbt. alapján jogszerűen megállapította volna a jogügyletek becsült értékét akkor egyértelművé vált volna számára, hogy az adott szolgáltatás-megrendelések együttes értéke meghaladta az irányadó 15 000 000,- Ft-os közbeszerzési értékhatárt, az építési beruházások Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti értéke pedig az irányadó 50 000 000,- Ft-os értékhatárt. Előbbiekre tekintettel a Hatóság a beszerző 2021. évi és 2022. évi zöldterület-kezelési tárgyú szerződései, valamint 2023. évi és 2024. évi útfelújítási, útépítési, csapadékvíz elvezetési, burkolatfelújítási-építési, aszfaltozási szerződései tekintetében valószínűsítette közbeszerzés jogtalan mellőzésére vonatkozó jogsértés gyanúját.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

Figyelemmel a tényre, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság D.85/15/2026. iktatószámú határozatában megállapította a Kbt. 56. § (5) bekezdésének az ajánlatkérő általi megsértését, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.

A tárgyi eljárásban az ajánlati kötöttség 2025. november 10. napján lejárt, míg az eljárást lezáró döntésről való tájékoztatás megküldésére csak 2025. november 11. napján, azaz az ajánlati kötöttség lejártát követően került sor. Erre tekintettel a Nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eljárást lezáró döntés ajánlattevők részére történő megküldésének időpontjában már nem állt fenn. Mivel a Nyertes ajánlattevőt az ajánlati kötöttség megszűnését követően már nem terhelte szerződéskötési kötelezettség, a közérdekű bejelentésben hivatkozott jogsértés megállapítására irányuló jogorvoslati kezdeményezés nem tekinthető megalapozottnak. Erre figyelemmel a bejelentés szerinti jogsértés vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság a hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezését mellőzte, azonban a Kbt. 70. § (1) bekezdése első mondatának megsértése miatt az ajánlatkérővel szemben hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be.

A bejelentés a bejelentő azonosításához szükséges adatokat (lakcímét) nem tartalmazta, valamint a bejelentésben foglaltak alapján a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás nem volt azonosítható, ezért a Hatóság a közérdekű bejelenés vizsgálatát a 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) pontja alapján mellőzte. Amennyiben a bejelentő a Hatóság rendelkezésére bocsátja a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás azonosításához szükséges adatokat (pl.: szerződő felek megnevezése, EKR azonosítószámok, a kapcsolódó hirdetmények Közbeszerzési Értesítő szerinti iktatószámai) a Hatóság megvizsgálja, hogy indokolt lehet-e vizsgálat lefolytatása vagy szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelése.

A bejelentésben kifogásolt eljárásokkal kapcsolatban a Hatóság rendelkezésére álló iratokból megállapítható volt, hogy az önkormányzat 2014. január 14. napjától 2024. december 31. napjáig fennálló közétkeztetési szerződése alapján látta el a közétkeztetési feladatokat, melyet a Hatóság a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogorvoslat kezdeményezésre nyitva álló objektív határidő elteltére tekintettel már nem vizsgálhatott. A 2025. és 2026. évekre vonatkozó közétkeztetési szerződések vizsgálatából megállapítható volt, hogy azok becsült érétékére tekintettel az önkormányzat jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, mivel azok becsült értéke nem érte el az irányadó Kbt. 111. § c) pontja alapján alkalmazandó 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozó uniós értékhatárt.
Az Önkormányzat által a saját beszerzési szabályok alapján lefolytatott eljárások vizsgálatára a Hatóságnak nincsen hatásköre, a képviselő-testületi határozatok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel jelen ügyben nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 65. §-ának, 61. §-ának és 76. §-ának ajánlatkérő általi megsértése – az előzetes piaci konzultáció relációjában nem vizsgálható. A megjelölt jogszabályhelyek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során kötelezik az ajánlatkérőt, nem az előzetes piaci konzultáció vonatkozásában. A Bejelentésben foglaltakkal ellentétben megállapítható, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció során tett javaslatok közül egyeseket elfogadott, mások tekintetében pedig részletesen megindokolta, hogy miért nem kívánja azok alapján a feltételeket módosítani. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a nyertes Ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumokban foglalt előírásoknak megfelelően tette meg az ajánlatát, az üzleti titokká minősített adatok üzleti titokként történő kezelését a Kbt. 44. §-nak megfelelően alátámasztotta.
A Kbt. 2. § (1)-(2) és (3) bekezdésében foglalt alapelvek, a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás szabályok, valamint a Kbt. 69. § (1)-(4) bekezdéseinek megsértésével kapcsolatban nem állapítható meg jogsértés.
Az EKR adataiból megállapítható, hogy Ajánlatkérő megfelelően járt el a bírálat során, több alkalommal kért aránytalanul alacsony ár „és egyéb aránytalan vállalás esetében indokolást”, melyet az Ajánlattevő határidőben teljesített is. Ajánlatkérő egyéb hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki az eljárás során.
Tekintettel arra, hogy a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem volt megállapítható, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte a Hatóság.

A Közbeszerzési Hatóság a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését rendelte el.