A Hatóság vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a 2025-ben lefolytatott közbeszerzési eljárást a Hatóság már vizsgálta, melynek során jogsértést nem tárt fel, ezért az eljárás újabb részletes vizsgálatára a Panasz tv. 4. § (1) bekezdésére tekintettel nem került sor. Az eljárás becsült értéke és a szerződéses érték eltérése tekintetében megállapítható volt, hogy az eljárás becsült értékét az ajánlatkérő az előző szerződést alapul véve állapította meg. A ténylegesen kifizetett összegeket majd a valóban teljesített adagszámok fogják megadni, a hirdetményben szereplő szerződéses érték egy kalkulált összeg, melyet valószínűleg nem fognak elérni, mivel hiányzások és lemondások okán gyakran nem kell az összes adagot leszállítania a szolgáltatónak.

A Hatóság ugyanakkor megállapította, hogy az ajánlatkérő az előző koncessziós szerződés keretét hónapokkal az új szerződés megkötése előtt kimerítette, így az a szerződés a közbeszerzési értékhatár elérésével megszűnt. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérőnek nem volt érvényes szerződése, ami alapján a szolgáltató tovább szolgáltathatott volna az új közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződésig, és az ajánlatkérő az új közbeszerzési eljárás becsült értékébe nem számította bele az átmeneti időszakban kifizetett díjakat, ajánlatkérő jogellenesen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását erre az időszakra. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 19. § (3) bekezdésében foglalt részekre bontás tilalmát és jogellenesen mellőzte a Kbt.-t, ezért a Hatóság Elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a hivatalbóli jogorvoslati eljárást.

A képviselő-testület munkájának vizsgálatára a Hatóságnak nincs hatásköre, így e körben megállapításokat nem tehet, ugyanakkor tudomása van arról, hogy az önkormányzat ellen több büntető feljelentést tettek, és peres eljárás is volt folyamatban.

A bejelentésben szereplő, valamint az EKR nyilvános felületein elérhető adatok alapján kétséget kizáróan megállapításra került, hogy a bejelentő – a Kbt. 148. § (2) és (3) bekezdésére tekintettel – ügyfélképességgel rendelkezett az általa megjelölt esetleges jogsértések vonatkozásában. Főszabály szerint az ajánlattevőnek 15 napja állt rendelkezésre, hogy saját jogán jogorvoslati kérelmet nyújtson be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, továbbá a közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján – a jogalkalmazás elősegítéseként – mindenki számára elérhető módon fellelhető A közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól szóló elnöki tájékoztató, amely alapján amennyiben az adott megkeresés egyéni érdeksérelem orvoslására vonatkozna, tehát a közérdekű bejelentő egyébként az adott közbeszerzési eljárás esetében ügyfélképességgel rendelkezne, a közérdekű bejelentés alapján benyújtott kérelmet a Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ugyanis a Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.

A jelenlegi esetben a közérdekű bejelentő a közbeszerzési eljárás egyik ajánlattevője, így saját jogán jogorvoslati eljárás kezdeményezésére volt jogosult, amely lehetőséggel – közvetlen vagy közvetett módon – önálló döntése eredményeként nem élt. A hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésének célja elsősorban a közérdek védelme, ezáltal egy szélesebb körű jogérvényesítés lehetőségének a biztosítása. Ugyanakkor a közérdek képviseletében való eljárás nem eredményezheti az egyéni, ajánlattevői érdekek képviseletének átvételét, közérdekű bejelentő pedig kétséget kizáróan ügyfélképesnek minősül.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel nem kezdeményezte a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás kapcsán fennáll annak a gyanúja, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdésében meghatározott, az ajánlatok bírálatára rendelkezésre álló időt túllépte, ezáltal megsértve a Kbt. 70. § (1) bekezdésének első mondatát. Ajánlatkérő továbbá nem alkalmazta megfelelően a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontját az eljárásban. A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. A további feltételezett jogsértések kapcsán megállapítható, hogy Bejelentő azok vonatkozásában ügyfélképességgel rendelkezett. Bejelentő az EKR-en elérhető dokumentumok alapján ajánlattevőként vett részt az általa jogsértőnek ítélt közbeszerzési eljárásban, továbbá annak során előzetes vitarendezési, majd Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati kérelmet nyújtott be, ezért a Hatóság a további feltételezett jogsértések kapcsán az érdemi vizsgálat lefolytatásától eltekintett.

A Hatóság elnöke a vizsgálatot mellőzte, tekintettel arra, hogy a bejelentés nem azonosította a kifogásolt közbeszerzési eljárásokat és azok a nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján sem pontosíthatók, továbbá a bejelentő nem jelölte meg, hogy a Kbt. mely rendelkezéseinek megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentő anonimitására tekintettel a bejelentőtől sem várható a bejelentés kiegészítése és pontosítása, a bejelentés közérdekű jellege nem igazolt.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy maga a bejelentő is ajánlattevőként vett részt a közbeszerzési eljárás egyik részében, ahol a nyomvonalhosszak tekintetében kiegészítő tájékoztatás kéréssel fordult az ajánlatkérő felé. Ajánlatkérő a Kbt.-ben előírt határidőben megválaszolta ajánlattevő kérdését, aki ezek után nem élt a jogorvoslati kérelem benyújtásának jogával a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, sőt az ajánlatát a választ követően nyújtotta be. Bejelentő azon állításával ellentétben, hogy nem lehet a kiírás ellen jogorvoslatot kezdeményezni, a Kbt. 148. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívásban foglalt előírásokkal kapcsolatban az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, illetve az egyéb érdekeltek jogorvoslati eljárást kezdeményezhetnek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző ötödik napig, amennyiben úgy gondolják, hogy a kiírás valamely eleme jogsértő. A kiírást – az abban foglalt nyomvonalhosszak meghatározását - egyik ajánlattevő sem támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Bejelentő az elmulasztott jogorvoslat lehetőségét nem pótolhatja közérdekű bejelentés megtételével, és alaptalanul hivatkozott arra is, hogy csak az ajánlattétel után derültek ki a nyomvonalhosszak, mivel azok már a felhívásban szerepeltek, így ha azokat jogsértőnek találta jogorvoslati eljárást kezdeményezhetett volna a felhívás ezen pontjai ellen.
A vizsgálat során megállapítást nyert továbbá, hogy a megadott mennyiségi adatok kizárólag tájékoztató jellegű információk, melyek megadására a tervezhetőség érdekében került sor. Ajánlatkérő keretmegállapodást kötött minden részben egy ajánlattevővel, a tényleges megrendelések pedig az ajánlatkérőnél felmerülő aktuális igények figyelembe vételével történnek a szerződéses összeg mértékéig, tehát nem fordulhat elő a bejelentő által vélelmezett olyan helyzet, hogy a megajánlott ár nem a valós mennyiségre vonatkozik. A keretmegállapodás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásban nem mennyiségi adatokra vonatkozó ajánlatadás történt, és nem a kiírásban szereplő mennyiségi adatokra vonatkozóan kellett az ajánlati árat az ajánlattevőknek meghatározniuk, hanem díjtételsorra vonatkozó % megajánlás történt. Az adott közvetlen megrendelés értéke a megajánlott díjtételjegyzékben szereplő egységár és a ténylegesen megrendelt mennyiségből képződik, és ennek megfelelően történik a keretösszeg lehívása is.

A Közbeszerzési Hatóság a Bejelentőt felhívta bejelentése kiegészítésére, és arra kérte, hogy a vizsgálat lefolytatása érdekében részletezze, hogy az előzetes vitarendezési kérelmek benyújtása miként lehetetlenítik el a versenytársakat, az általa leírt magatartás milyen okból minősül versenyellenesnek és jogszerűtlennek, valamint – amennyiben konkrét jogsérelme áll fenn – azt jelölje meg. A Bejelentő válaszában bejelentését visszavonta. A Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján közbeszerzési jogsértést nem tudott megállapítani, ezért jogorvoslati eljárást nem indított.

A bejelentés alapján a Hatóság a 2024. és 2025. évek tekintetében megvizsgálta Beszerző informatikai eszközök beszerzésére irányuló szerződéseit. Az érdemi vizsgálat alapján megállapítható, hogy 2024-ben és 2025-ben is meghaladta az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt a beszerzések összértéke, ami - a részekre bontás tilalmára tekintettel - a Kbt. 4. § (1) bekezdésének a sérelmét eredményezheti. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentés nyomán a Hatóság megvizsgálta az érintett szerződés körülményeit, és a vizsgálat megállapította, hogy a Beszerző a tárgyi szerződést közbeszerzési eljáráshoz nem kapcsolódó szerződésként tette közzé a CoRe rendszerben. A vizsgálat során ugyanakkor felmerült annak gyanúja, hogy a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás jogszerűtlen mellőzésével kerülhetett sor, ezért a vizsgálat e körben kiterjesztésre került. A rendelkezésre álló adatok értékelése alapján nem volt azonosítható olyan jogszabályi körülmény, amely a közbeszerzési eljárás mellőzését megalapozta volna, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről döntött. Egyéb esetleges jogsértések kivizsgálása érdekében a Közbeszerzési Hatóság továbbá jelzéssel élt az illetékes Kormányhivatal felé.

Szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelése a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítése és módosítása tekintetében.

A Hatóság a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás vizsgálata során megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem merült fel a közbeszerzésekről szóló törvénybe vagy a felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás. Az érintett ajánlatkérő részletes magyarázatot adott arra, hogy mely okból nem kért a többi – így a nyertes – ajánlattevőtől is indokolást az aránytalanul alacsony ár tekintetében, mely szerint csak egyetlen ajánlati árat tekintett aránytalanul alacsonynak. A vizsgálat alapján nem merült fel arra utaló körülmény, hogy az ajánlatkérő megsértette volna az egyenlő bánásmód követelményét.
Az eljárás összegezése alapján az is megállapítható, hogy az ajánlatkérő eleget tett az érvénytelenné nyilvánított ajánlat vonatkozásában őt terhelő indokolási kötelezettségnek.
Fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.