Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core Portál Portál belépés

Beszerzési tárgyak (tárgyi hatály)

A személyi hatály vizsgálatát követően – ha megállapítást nyert az ajánlatkérői minőség – a következő lépés a tárgyi hatály vizsgálata, azaz annak meghatározása, hogy az adott beszerzésre, illetve az eljárás eredményeként megkötendő szerződésre vonatkozik-e a Kbt.

Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. [Kbt. 8. § (1) bek.]

A közbeszerzési szerződés irányulhat tehát árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre vagy építési beruházásra, továbbá építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében is a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni.

A közbeszerzési szerződés az értelmező rendelkezések szerint a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. (Kbt. 3. § 24. pont)

A közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre hivatkozással is meg kell adni. Ez az úgynevezett CPV kód.

← vissza az alfogalmakhoz

Árubeszerzés

Az árubeszerzés fogalma kapcsán ki kell emelni, hogy a tárgya

  • forgalomképes
  • birtokba vehető
  • kizárólag ingó dolog
  • tulajdonjogának
  • vagy használatra, hasznosításra vonatkozó jogának megszerzése lehet.

Fentiek alapján tehát az ingatlanbeszerzések (mint például termőföld vásárlása, ingatlan bérlése) nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az árubeszerzés fogalma alatt továbbá nem csak az ingó dolog megvásárlásával járó tulajdonjog megszerzését kell érteni, a tulajdonjoghoz képest korlátozottabb jogszerzés, a használat és hasznosítás esetén is árubeszerzésről van szó. Viszont nem az árubeszerzések, hanem a szolgáltatásmegrendelések közé tartoznak például a szoftverbeszerzések, mivel a rájuk vonatkozó felhasználási jog megszerzése jellemzően nem ingó dolgon történik.

Az árubeszerzés részét képezi viszont a beállítás és az üzembe helyezés is [Kbt. 8. § (2) bekezdésének utolsó mondata]. Ez a kiterjesztés csak a „mellékesen” kiterjedő ilyen műveletekre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen mellékes, egyébként szolgáltatási (vagy építési beruházási) elemmel vegyes „áruszerződéseket” árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésként kell értelmezni.