Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core Portál Portál belépés

Beszerzési tárgyak (tárgyi hatály)

A személyi hatály vizsgálatát követően – ha megállapítást nyert az ajánlatkérői minőség – a következő lépés a tárgyi hatály vizsgálata, azaz annak meghatározása, hogy az adott beszerzésre, illetve az eljárás eredményeként megkötendő szerződésre vonatkozik-e a Kbt.

Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. [Kbt. 8. § (1) bek.]

A közbeszerzési szerződés irányulhat tehát árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre vagy építési beruházásra, továbbá építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében is a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni.

A közbeszerzési szerződés az értelmező rendelkezések szerint a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. (Kbt. 3. § 24. pont)

A közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre hivatkozással is meg kell adni. Ez az úgynevezett CPV kód.

← vissza az alfogalmakhoz

Építési beruházás

Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt (lásd a lenti részletezésben);

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. [Kbt. 8. § (3) bek.]

Az építési beruházás fogalommeghatározása a fenti három fordulatot foglalja magában. A három fordulat közül bármelyik megvalósulása esetén építési beruházásnak minősül a beszerzés.

Építmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom. (Kbt. 3. § 8. pont). Építmény tehát az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma) (1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pont).

A Kbt. külön jogszabályra utalja annak meghatározását, hogy mely tervezések esetében lehetséges a kivitelezéssel együtt értelmezni az építési beruházást. A külön jogszabály ez esetben az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet.

Az első, a) pont szerinti fordulat tekintetében kiemelendő, hogy az 1. sz. mellékletben foglalt tevékenységek nem csak új építmény építését foglalják magukba, hanem például a már létező építmény felújítását, karbantartását is.

45. Építőipar: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok az alábbi felosztás szerint:

Építési terület előkészítése:

- Épületbontás, földmunka;

- Talajmintavétel, próbafúrás

Teljes vagy részleges szerkezetépítés; magas- és mélyépítés:

- Általános építési és mélyépítési munkák;

- Tetőszerkezet- és tetőépítés;

- Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése;

- Vízi létesítmény építése;

- Egyéb építési szakmunkák

Épületgépészeti szerelés:

- Villanyszerelés;

- Szigetelés;

- Víz-, gáz-, fűtésszerelés;

- Egyéb épületgépészeti szerelés

Befejező építés:

- Vakolás;

- Épületasztalos-munka;

- Padló- és falburkolás;

- Festés és üvegezés;

- Egyéb befejező építés;

Építési eszköz bérlése, személyzettel