Közérdekű bejelentések nyilvántartása
A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.
| Sorszám | Iktatószám | Bejelentés tárgya | A vizsgálat eredménye |
|---|---|---|---|
| 82 | KTF HEO-00030/2025 | A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését, mert nem a felhívásban meghatározott feltételrendszer szerint bírálta el az ajánlatokat, és huszonöt ajánlatból huszonkettőt érvénytelenített anélkül, hogy az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítását megindokolta volna. | A bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság – jogorvoslati kérelemre indult, hivatalból kiterjesztett - jogorvoslati eljárást lezáró határozatot hozott, melyben kimondta, hogy az Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 50. § (4) bekezdését és a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját, és megsemmisítette az eljárást megindító ajánlati felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, valamint az Ajánlatkérő által ezt követően hozott valamennyi döntést, amelyre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. " |
| 81 | KTF HEO-00165/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az abban szereplő közbeszerzési eljárásokat gazdasági szereplőkre szabottan írják ki, részükre már az eljárások megindítását megelőzően megküldésre kerül a dokumentáció, így az árazatlan költségvetést már korábban összeállíthatják az érintett cégek. Ezáltal versenyelőnybe kerülnek azokkal az ajánlattevőkkel szemben, melyek csak a közzétételt követően jutnak hozzá a dokumentumokhoz, és a rövid ajánlattételi határidő miatt nem tudnak megfelelő minőségben ajánlatot adni. Bejelentés szerint az eljárásokban alkalmazott „Projektterv kidolgozás” mint értékelési szempont indokolatlan és visszaélésre ad lehetőséget, mivel annak pontozása szubjektív. A Bejelentés szerint a közbeszerzési eljárások kapcsán felmerül a hűtlen kezelés továbbá a korrupció és a csalás gyanúja is, mivel az elmúlt időszakban szokásos rezsióradíjakkal szemben jóval magasabb rezsióradíjakon dolgoznak a cégek. | A rendelkezésre álló információk, valamint az eljárás EKR adatai, az abba feltöltött dokumentumok alapján nem tehető arra vonatkozó megállapítás, hogy a Bejelentés által vitatott közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági szereplők az ajánlatkérőkkel összejátszva korábban megkapták volna a dokumentációt, valamint a Bejelentés szerinti bűncselekmények gyanúja sem volt igazolható a rezsióradíjak kapcsán. Ugyanakkor két eljárásban is megállapítható volt, hogy a „Projektterv kidolgozás” című értékelési részszempont pontozása szubjektív tényezőkön alapult, továbbá az összegezés az egyik eljárásban nem a jogszabályban meghatározott adattartalom szerint került közzétételre, így a Kbt. 50. § (4) bekezdésének és a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontjainak, valamint a 44/2015. (XI.2.) MvM rendelet 36. § (2) bekezdésének feltételezett megsértése miatt a Közbeszerzési Hatóság Elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 80 | KTF HEO-00169/2024 | A bejelentés szerint egy gazdasági szereplő hamis beszámolót készít az árukészletére vonatkozó valótlan adatokkal annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban előírt feltételeknek meg tudjon felelni. A Bejelentés ezenkívül több, nem közbeszerzési jellegű jogsértés gyanújára is felhívja a figyelmet. | A rendelkezésre álló információk, valamint a bejelentés alapján azonosított eljárások EKR adatai, illetve az EKR-be feltöltött dokumentumok alapján nem tehető arra vonatkozó megállapítás, hogy a bejelentés szerinti gazdasági szereplő hamis adatokkal felelt volna meg az eljárásokban előírt feltételeknek. Mivel konkrét köszbeszerzési jogsértés nem volt azonosítható, továbbá a bejelentés névtelensége miatt a bejelentő megkeresésére pontosítás érdekében nem volt lehetőség, ezért a Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. |
| 79 | SZEF-00047/2024 | Közérdekű bejelentés érkezett egy felújításra irányuló építési beruházással kapcsolatban. A bejelentésben foglaltak szerint a közbeszerzési eljárás során három gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot. A nyertes ajánlattevő kihirdetésére akként került sor, hogy a három ajánlattevő közül az egyik gazdasági szereplő érvénytelen ajánlatot tett, a másik pedig visszavonta ajánlatát. A bejelentésben előadottak szerint a nyertes ajánlattevő és az egyik ajánlattevő gazdasági szereplő között személyi összefonódás merült fel. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el. A szerződés-ellenőrzési eljárás keretében a tényállás tisztázása során csatolt dokumentumok és nyilatkozatok alapján a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése vonatkozásában a közbeszerzési eljárás előkészítésével és a tartalékkeret felhasználásával kapcsolatban jogsértés gyanúja merült fel. Tekintettel erre a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amelyben az első kérelmi elemben Kbt. 28. § (1) bekezdése, a második kérelmi elemben a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése Ajánlatkérő általi megsértésének megállapítását és bírság kiszabását kérte. A bejelentés alapját képező összeférhetetlenség tekintetében közbeszerzési jogsértés gyanúja nem merült fel. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdését is, valamint bírság kiszabására is sor került Ajánlatkérővel szemben. |
| 78 | SZEF-00071/2024 | A bejelentés az ajánlatkérő által, a közvilágítás korszerűsítése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében feltételezett jogsértést. | A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő felé. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a különböző adatbázisokban megtalálható információk összevetése alapján megállapítható, hogy az Ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 43. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a megkötött szerződésmódosítás közzétételét, illetve a Kbt. 43. (1) bekezdésének c) pontja szerint, figyelemmel a Kbt. 43. § (7) bekezdésére a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételét és évenkénti aktualizálását. Továbbá az Ajánlatkérő a Kbt. 141. § (7) bekezdését, a Kbt. 37. § (5) bekezdésére tekintettel megsértette, azáltal, hogy a szerződés módosításáról szóló hirdetmény közzétételét elmulasztotta. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását az Ajánlatkérővel szemben. |
| 77 | SZEF-00070/2024 | A bejelentés az ajánlatkérő által, a közvilágítás korszerűsítése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében feltételezett jogsértést. | A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő felé. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a különböző adatbázisokban megtalálható információk összevetése alapján feltételezhető, hogy az Ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 43. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a megkötött szerződés és szerződésmódosítás közzétételét, illetve a Kbt. 43. (1) bekezdésének c) pontja szerint, figyelemmel a Kbt. 43. § (7) bekezdésére a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételét és évenkénti aktualizálását. Továbbá valószínűsíthető, hogy az Ajánlatkérő a Kbt. 141. § (7) bekezdését, a Kbt. 37. § (5) bekezdésére tekintettel megsértette, azáltal, hogy a szerződés módosításáról szóló hirdetmény közzétételét elmulasztotta. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását az Ajánlatkérővel szemben. |
| 76 | KTF HEO-00015/2025 | A bejelentés szerint egy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég körülbelül 1 milliárd Ft értékben kapott „in-house” megbízásokat az Önkormányzattól, melyek teljesítéséhez kapcsolódóan számos esetben elmulasztotta közbeszerzési eljárás lefolytatását. | A vizsgálata eredményeként a Közbeszerzési Hatóság elnöke a bejelentésben megjelölt szerződések közül - tekintettel az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég Kbt. szerinti ajánlatkérői minőségének megállapítására - tizenhét esetében kezdeményezte Beszerzővel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását, mivel a rendelkezésére álló adatok alapján a Kbt. 19. §-ára tekintettel megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A rendelkezésre álló adatok alapján Beszerző feltételezetten megsértette továbbá a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontját a 2024. évi közbeszerzési terv közzétételének elmulasztásával, így ennek vonatkozásában is sor került jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. |
| 75 | KTF HEO-00005/2025 | A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérője az eljárást megindító felhívás egyes előírásaival megsértette a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdéseit, valamint a Kbt. 2. § (2) bekezdését. | A Bejelentésben foglaltak alapján – részben azért, mert a Bejelentést a közérdekű bejelentő a Hatóság erre irányuló felhívására nem egészítette ki – nem merült fel jogsértés gyanúja, így a Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 74 | SZEF-00051/2025 | A bejelentésben foglaltak szerint egy építési beruházás kivitelezése tárgyában kötött közbeszerzési szerződésben foglalt teljesítési határidőig nem végez a nyertes ajánlattevő a munkák elvégzésével, a teljesítési határidő hosszabbítására szerződésmódosítás keretében sor került. A bejelentésben foglaltak szerint a kivitelezés során olcsóbb helyettesítő termékek kerültek meghatározásra, valamint az alvállalkozók bejelentése sem megfelelő. | A Hatóság a Bejelentésben foglaltakra tekintettel elrendelte a közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését. |
| 73 | KTF HEO-00007/2025 | A bejelentő mint a tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként eljáró gazdasági szereplő előadta, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a Kbt. 73.§ (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani egy másik ajánlattevő ajánlatát, mert az az ajánlattevő kizáró ok hatálya alatt áll. Bejelentő kiemelte, hogy a nevezett ajánlattevő a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, hamis adat szolgáltatása miatt. Továbbá Bejelentő úgy nyilatkozott, hogy a fentiekről tájékoztatta az ajánlatkérőt az EKR felületen keresztül „Egyéb kommunikáció” keretében. Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a megjelölt ajánlattevő nem áll a kizáró okok hatálya alatt. Ajánlatkérő megbízhatóságát megvizsgálta, és megállapította megbízhatóságát. |
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 72 | SZEF-00039/2025 | A bejelentés autóbusz szélvédők beszerzésére kötött közbeszerzési szerződések teljesítése tekintetében feltételezett jogsértést, amely szerint a nyertes ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése ellenére nem kerül sor kötbér érvényesítésére. | A Közbeszerzési Hatóság elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését. |
| 71 | KTF HEO-00159/2024 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában szereplő beszerzési tárgy műszaki leírásának egyes elemei – megfelelő indok megjelölése nélkül – csak egyetlen gazdasági szereplő termékeit jellemzik, így az ajánlatkérő által meghatározott szerződés tárgya a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 46. § (3) bekezdésébe ütközhet. | A Bejelentő ügyfélképessége vonatkozásában, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bejelentő ajánlattevőként szerepelt tárgyi közbeszerzési eljárásban, ajánlatát az Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. A fentiek alapján megállapítható, hogy Bejelentő a tárgyi közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 70 | KTF HEO-00025/2025 | A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentéssel érintett beszerző közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött két megbízási szerződést. | Az egyik megbízási szerződés esetében nem merült fel jogsértés gyanúja, mivel az a Kbt. 111. §-a szerinti kivételi körbe tartozik, a másik megbízási szerződés vonatkozásában – közbeszerzési eljárás mellőzése miatt – a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 69 | SZEF-00024/2025 | A bejelentésben foglaltak szerint egy vállalkozási szerződés teljesítése során Nyertes ajánlattevő alvállalkozójának bejelentésére, kifizetésére nem került sor, továbbá a teljesítés során eltértek a műszaki leírásban foglaltaktól. | A Bejelentő nem azonosította magát. A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) és (4) bekezdése alapján az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi, kivéve, ha a bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál. Az azonosíthatatlan személy bejelentéséből nem állapítható meg, hogy ténylegesen sor került-e a műszaki tartalomtól eltérő olyan teljesítésre, mely közbeszerzési jogsértést valószínűsít, így megalapozná az azonosíthatatlan bejelentés súlyos jog- vagy érdeksérelemre tekintettel történő vizsgálatát. Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke a bejelentés vizsgálatát mellőzte. |
| 68 | SZEF-00077/2024 | A bejelentés az ajánlatkérő által, a közvilágítás korszerűsítése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében feltételezett jogsértést. | A 2024. április 9. napján érkezett bejelentés a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban feltételezett jogsértést. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.). 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. A vizsgálat szerint a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítására 2020. december 8. napján került sor, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogsértés tekintetében a kezdeményezés benyújtására nyitva álló objektív, 3 éves határidő 2023. december 8. napján eltelt. A Hatóság vizsgálta a szerződésmódosításokat is, melyekkel kapcsolatban jogsértést nem tárt fel. Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. |
| 67 | KTF HEO-00154/2024 | Bejelentő egy önkormányzati területen ellátandó patkánymentesítési feladatok ellátására kiírt pályázat, és egy szintén az önkormányzat területén ellátandó parkfenntartási szolgáltatások ellátására lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban vélelmezett jogsértéseket. A patkánymentesítési feladatok kapcsán Bejelentő szerint a nyertes ajánlattevőnek tudomása volt a versenytársai árajánlatáról, míg a parkfenntartási szolgáltatások közbeszerzési eljárásban véleménye szerint úgy voltak meghatározva az alkalmassági követelmények, hogy csak egy konkrét ajánlattevő nyerhesse meg az eljárást. | A Hatóság vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a patkánymentesítési feladatok ellátásához szükséges beszerzés értéke éves szinten nem éri el a szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó irányadó közbeszerzési értékhatárt, ezért az önkormányzat képviselő-testületi határozat alapján saját beszerzési szabályai szerinti beszerzési eljárást folytatott le. A pályázati felhívásra három teljesen különböző ajánlat érkezett, nem állapítható meg, hogy bármelyik gazdasági szereplő is tudott volna a másik ajánlatáról. A parkfenntartási feladatok ellátását közbeszerzési eljárás keretében ítélte oda az önkormányzat. Az eljárás hirdetmény feladásával indult, melyet a Hatóság illetékes osztálya megvizsgált, és a jogszabálysértő rendelkezések javítása érdekében hiánypótlási felhívást küldött az önkormányzat részére, melyet az önkormányzat olyan mértékben teljesített, hogy a hirdetmény ne tartalmazzon versenyszűkítő alkalmassági követelményeket. A fentiek alapján a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem állapítható meg, ezért a Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását. |
| 66 | KTF HEO-00168/2024 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában szereplő arató cséplőgép műszaki leírásának egyes elemei – megfelelő indok megjelölése nélkül – csak egyetlen gazdasági szereplő termékeit jellemzik, így az ajánlatkérő által meghatározott szerződés tárgya a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 46. § (3) bekezdésébe ütközhet. | A Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása értelmében az ajánlattevők az ajánlatkérő által adott esetben konkrétan meghatározott gyártmányú, eredetű vagy típusú eszközzel minőségében és funkcionalitásában egyenértékű eszközt is megajánlhattak. Az eljárás ajánlatkérője bemutatta, hogy mi volt az indoka a Bejelentéssel érintett előírásnak (leválasztás és bedobó ujjak). Érvelése szerint a beszerzés tárgyát képező gépek esetén a szalmarázó szemleválasztó hatékonyságának fokozására, a szemveszteségek csökkentésére alkalmazzák az érintett megoldást. Ebből megállapítható, hogy az Ajánlatkérő a beszerzés tárgyának meghatározása körében rögzítette azt a szempontot, ami alapján a beszerezni kívánt eszköz az általa igényelt rendeltetésnek megfelel és nem állapítható meg, hogy indokolatlanul akadályozta volna a verseny biztosítását, mivel erre a funkcióra a tevékenység hatékony ellátásához szüksége volt. Ezen felül bemutatta, hogy az érintett megoldásnak három termék is megfelel. Figyelemmel a Kr. 46. § (3) bekezdésére, az egyértelműség érdekében hivatkozható a konkrét termék is, ha mellette a „vagy azzal egyenértékű” kitétel is szerepel, aminek az Ajánlatkérő eleget tett. A vizsgálat alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. |
| 65 | KTF HEO-00150/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az érintett ajánlatkérő sporteszközök beszerzése körében lefolytatott eljárása során megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, a Kbt. 71. § (10) bekezdésében, a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Kbt. 81. § (11) bekezdését. Bejelentő szerint ajánlatkérő annak ellenére hirdette ki a nyertes ajánlattevő ajánlatát nyertesként, hogy annak szakmai ajánlata nem volt alapos, a megajánlott termék beazonosításához szükséges adatokat nem tartalmazta. | A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatból megállapítható, hogy az abban szereplő - a közérdekű bejelentéssel érintett - termékek esetében megfelelően megjelölésre kerültek a termékek paraméterei, mind a gyártó, mind a típus fel lett tüntetve a megadott táblázatban, így egyértelműen beazonosíthatók a termékek. Megállapítható az is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban nem alkalmazott olyan előírást, mely szerint csak raktáron illetve készleten lévő termék ajánlható meg, vagy olyan termék, amely az ajánlattevő honlapján a termékkínálat körében szerepel. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekre a Kbt. szerinti határidőben válaszolt bejelentőnek. Ajánlatkérő eljárása nem sértette a hiánypótlásra, felvilágosítás-kérésre vonatkozó előírásokat. A fentiek alapján a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem állapítható meg, ezért a Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását. |
| 64 | SZEF-00185/2024 | A bejelentésben foglaltak szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő egy közbeszerzési eljárás két része tekintetében úgy kötötték meg a közbeszerzési szerződéseket, hogy a nyertes ajánlattevő nem rendelkezett az ajánlati felhívásban a szerződéskötés feltételeként meghatározott, a szerződések teljesítéséhez szükséges, a vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülését igazoló gyártói/ forgalmazói nyilatkozattal. | A Hatóság elnöke részéről hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor, figyelemmel arra, hogy a bejelentés, és arra tekintettel a Hatóság által végzett vizsgálat eredménye alapján feltételezhető jogsértéssel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a Hatóság vizsgálatának ideje alatt kérelemre jogorvoslati eljárások indultak, amely kérelem visszavonását követően a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárások folytatásáról döntött. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárások során megállapította, hogy a szerződő felek megsértették a Kbt. 131. § (1) bekezdését. |
| 63 | KTF HEO-00134/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a nyilvánosan elérhető adatok alapján a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője nem felelt meg a P/1., M/1. és M/2. alkalmassági minimumkövetelményeknek, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevőnek a meghatározott, releváns árbevétele nem volt elegendő, valamint nem rendelkezett olyan munkavállalóval, aki megfelelt volna ez előírt szakemberre vonatkozó előírásoknak. Továbbá a bejelentő kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötésre került a szerződés, ugyanakkor ajánlatkérő elmulasztotta a szerződésnek és a meghatározott szerződéses adatoknak a közzétételét. | Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a nyertes ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezet bevonásával kívánt megfelelni az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban előírt alkalmassági minimumkövetelményeknek. Az ajánlatkérő a Hatóság rendelkezésére bocsátotta a releváns előszerződést és nyilatkozatokat, amely alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezeten keresztül teljesítette a közérdekű bejelentésben kifogásolt alkalmassági minimumkövetelményeket. Az előzőekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. Ugyanakkor az ajánlattevő által az EKR-be feltöltött okiratok alapján feltételezhető, hogy Ajánlatkérő az „V.2.11) Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek” pontja vonatkozásában megsértette a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 36. § (2) bekezdés b) pontját az ajánlattevő által igénybe vett kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában. Ajánlatkérő feltételezhetően nem gondoskodott arról hogy a közzétételre kerülő adatok megfeleljenek a valóságnak. Az előzőekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |