A Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása értelmében az ajánlattevők az ajánlatkérő által adott esetben konkrétan meghatározott gyártmányú, eredetű vagy típusú eszközzel minőségében és funkcionalitásában egyenértékű eszközt is megajánlhattak. Az eljárás ajánlatkérője bemutatta, hogy mi volt az indoka a Bejelentéssel érintett előírásnak (leválasztás és bedobó ujjak). Érvelése szerint a beszerzés tárgyát képező gépek esetén a szalmarázó szemleválasztó hatékonyságának fokozására, a szemveszteségek csökkentésére alkalmazzák az érintett megoldást. Ebből megállapítható, hogy az Ajánlatkérő a beszerzés tárgyának meghatározása körében rögzítette azt a szempontot, ami alapján a beszerezni kívánt eszköz az általa igényelt rendeltetésnek megfelel és nem állapítható meg, hogy indokolatlanul akadályozta volna a verseny biztosítását, mivel erre a funkcióra a tevékenység hatékony ellátásához szüksége volt. Ezen felül bemutatta, hogy az érintett megoldásnak három termék is megfelel. Figyelemmel a Kr. 46. § (3) bekezdésére, az egyértelműség érdekében hivatkozható a konkrét termék is, ha mellette a „vagy azzal egyenértékű” kitétel is szerepel, aminek az Ajánlatkérő eleget tett. A vizsgálat alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.

A Hatóság elnöke részéről hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor, figyelemmel arra, hogy a bejelentés, és arra tekintettel a Hatóság által végzett vizsgálat eredménye alapján feltételezhető jogsértéssel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a Hatóság vizsgálatának ideje alatt kérelemre jogorvoslati eljárások indultak, amely kérelem visszavonását követően a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárások folytatásáról döntött. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárások során megállapította, hogy a szerződő felek megsértették a Kbt. 131. § (1) bekezdését.

Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a szerződéseket ténylegesen az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdasági szereplő kötötte, amely a szerződések megkötésének időpontjában még nem szerepelt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) ajánlatkérői nyilvántartásában.
Az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdasági társaság Kbt. szerinti ajánlatkérői minősége vonatkozásában megállapítható, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül. A Hatóság felhívására az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdasági társaság elvégezte az EKR ajánlatkérői nyilvántartásban a Kbt. 5. § (1) bekezdése e) pontja alá tartozó ajánlatkérőkénti regisztrációját.
A vizsgálat során megállapításra került, hogy az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött keretszerződés az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok tisztán tartására, a növényzet gondozására irányuló szolgáltatás megrendeléséről szólt, amely keretszerződés határozatlan időtartamra jött létre. A Kbt. 17. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amelyet határozatlan időre kötnek, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. 15. § (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény a 77. §-ában állapítja meg a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-éig tartó időszakra a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. Klasszikus ajánlatkérők esetében a releváns nemzeti értékhatár szolgáltatás megrendelése esetében 15 000 000 forint. A Kbt. 17. § (3) bekezdése alapján számított becsült érték összege nem éri el az irányadó 15 000 000 Ft-os értékhatárt, így a Kbt. hatálya nem terjed ki a Keretszerződésre.
Ugyancsak nem állapítható meg a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás azon szerződés kapcsán, melynek tárgya ivóvíz és szennyvíz gerinchálózat kiépítése volt. A tárgyi szerződés becsült értéke nem érte el az irányadó közbeszerzési értékhatárt és a részekre bontás tilalmára is figyelemmel nem volt egyéb olyan szerződése a gazdasági társaságnak, amelyet a részekre bontás tilalma szempontjából figyelembe kellett volna vennie, így az ajánlatkérő jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság ajánlatkérőnek minősül, a települési vízelvezető rendszer szakaszos felújítása tárgyú szerződésekben foglalt munkálatok elvégzésére azonban – az építési munkálatok műszaki-gazdasági funkcionális egységéből adódóan fennálló részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti becsült érték alapján - köteles lett volna közbeszerzési eljárást lefolytatni. Mivel a beszerzéseket részekre bontva valósította meg az ajánlatkérő, ezért a gazdasági társaság ellen a Kbt. 19. §-ára tekintettel a 4. § (1) bekezdésének megsértése miatt jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
Az érintett önkormányzat vonatkozásában szintén élt a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a jogorvoslat kezdeményezésének jogával, tekintettel arra, hogy az önkormányzat elmulasztotta a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési tervnek a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerinti közzétételét az EKR-ben.

A vizsgálat eredményeképpen megállapításra került, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 131. § (9) bekezdését feltehetően megsértette, tekintettel arra, hogy a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott ajánlatkérői mentesülési körülmények nem álltak fenn, ezért a Közbeszerzési Hatóság Elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.433/2024 számon folytatta le a jogorvoslati eljárást.

A közérdekű bejelentésben megjelölt beszerzési eljárás alapján kötött szerződés kelte 2018. október 15. napja volt. A Közbeszerzési Hatóság elnökének a hivatalbóli jogorvoslati eljárásra nyitva álló, a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített 5 éves határideje letelt. Előbbiek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke részéről nem került sor a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának kezdeményezésére.

A vizsgálat alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte, figyelemmel a tényre, hogy az érintett személy – a részvénykönyv tanúsága szerint – a nyertes ajánlattevőben lévő teljes tulajdoni részesedését a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás megindítása előtt átruházta.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentő ügyfélképessége vonatkozásában, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bejelentő az egyik ajánlattevő ügyvezetőjeként vett részt az eljárásban. A bejelentő maga adta elő és csatolta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás során – a jelenlegi bejelentés tárgyával megegyező tárgyban – előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. Az előzetes vitarendezési kérelemre tekintettel megküldött elutasító válaszlevélben ajánlatkérő kifejtette álláspontját a tárgyi közérdekű bejelentésben foglaltakkal kapcsolatban. A fentiek alapján megállapítható, hogy a bejelentő a tárgyi közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik, valamint előzetes vitarendezési kérelemmel is élt.

A Hatóság által lefolytatott vizsgálat eredményére tekintettel a Hatóság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) előtt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján, azt feltételezve, hogy a szerződésmódosítással összefüggésben ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját, illetve a Kbt. 141. (6) bekezdését, továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 142. § (1) bekezdését és a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (továbbiakban: 44/2015. MvM rendelet) 36. § (2) bekezdés b) pontját.

A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját, figyelemmel arra, hogy a Felek – állításukkal ellentétben – a szerződésmódosítást megelőzően, hónapokkal korábban tisztában voltak a szerződésmódosítás indokaként megjelölt körülménnyel, ezért nem lehetett azt megállapítani, hogy a felek gondos eljárás esetén ne számolhattak volna a szerződésmódosítás indokával. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 141. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a szerződés időtartama - így a részteljesítési határidő is - a közbeszerzési szerződés lényeges, érdemi feltétele, így annak kiterjesztése lényeges módosításnak minősül.

A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 142. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségének, tekintettel arra, hogy nem kért további dokumentumokat nyertes ajánlattevőtől, ami alapján meggyőződhetett volna arról, hogy nyertes ajánlattevő által hivatkozott körülmények valóban előre nem láthatóak voltak, továbbá arról, hogy az akadályozó körülmények valóban fennállnak-e a meghosszabbított határidő ideje alatt, így valóban szükséges-e az eredeti határidő meghosszabbítása.

A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem tett eleget a 44/2015. MvM rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont szerinti azon kötelezettségének, mely szerint köteles gondoskodni arról, hogy a közzétételre kerülő adatok és dokumentumok megfeleljenek a valóságnak, tekintettel arra, hogy a szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményben helytelenül jelölte meg, hogy a szerződés mely pontja került módosításra, illetve helytelenül jelölte meg a módosított, új részteljesítési határidő időtartamát is.

A jogsértés megállapítása mellett a Döntőbizottság bírság kiszabásáról is rendelkezett ajánlatkérővel és nyertes ajánlattevővel szemben.

Az egyik ajánlatkérő kapcsán fennáll az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet megsértésének a gyanúja, miután a vitatott piaci konzultációk során nem került közzétételre összefoglaló. A másik, bejelentéssel érintett ajánlatkérő nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. A leírtakra tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke részéről jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor.

A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő és a Nyertes ajánlattevő felé. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján feltételezhető, hogy a Nyertes ajánlattevő által az alkalmassági minimumkövetelmény igazolása érdekében bemutatott, valamint az értékelési részszempont tekintetében figyelembe vett szakemberek cseréjére a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdéseinek megsértésével került sor. Továbbá a beérkezett adatszolgáltatások alapján az Ajánlatkérő a Kbt. 142. § (1) bekezdése alapján ellenőrzési kötelezettségének valószínűsíthetően nem tett teljeskörűen eleget. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását mind Ajánlatkérővel, mind Nyertes ajánlattevővel szemben.