Közérdekű bejelentések nyilvántartása
A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.
| Sorszám | Iktatószám | Bejelentés tárgya | A vizsgálat eredménye |
|---|---|---|---|
| 209 | SZEF-00106/2026 | A bejelentés az alvállalkozói kifizetések teljesítésének és ajánlatkérői ellenőrzésének hiányát, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 142. § (5) bekezdése szerinti szerződésszegés bejelentési kötelezettség ajánlatkérői elmulasztását érintően feltételezett jogsértést. | A Közbeszerzési Hatóság a bejelentésben foglaltak vizsgálata érdekében elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését. |
| 208 | SZEF-00112/2026 | A Közbeszerzési Hatósághoz közérdekű bejelentés érkezett, amely szerint a nyertes ajánlattevő az egyes részszámlákhoz kapcsolódó alvállalkozói teljesítés ellenértékét nem fizette meg az érintett alvállalkozók részére. | A Közbeszerzési Hatóság a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését rendelte el. |
| 207 | KTF HEO-00073/2026 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás sérti a Kbt. 36. § (2) bekezdését. A Bejelentő szerint a „Környezetterhelési érték”, mint minőségi értékelési szempont és az arra adott 10-es (10%-os) súlyszám nincsen arányban annak tényleges jelentőségével. A Bejelentő álláspontja szerint a „Környezetterhelési érték” értékelési szempontra tett vállalás alátámasztására benyújtandó szakmai ajánlat elkészítése indokolatlanul bonyolult, ezért versenykorlátozó. | A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 36. § (2) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértése – nem állnak fenn. A megjelölt jogszabályhely az ajánlattevők által elkövetett Tpvt. szerinti visszaélések ajánlatkérő általi jelentésének kötelezettségére vonatkozik, nem pedig az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont és annak súlyszáma jogszerűségére, a Tpvt. megsértése tehát nem merült fel. Továbbá a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy a bejelentő személy tulajdonos-ügyvezetője az egyik ajánlattevő gazdasági szereplőnek. Az ajánlattevő a Bejelentés időpontjában ezért feltehetőleg ügyfélképesnek minősült az általa kifogásolt közbeszerzési előírások tekintetében, ugyanakkor jogorvoslati kérelem benyújtására tárgyi közbeszerzési eljárás tekintetében – a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján található nyilvános adatok szerint - nem került sor. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Az előzőekre tekintettel megállapítható, hogy Bejelentő nem élt a Kbt. 148. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslati jogával. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 206 | SZEF-00082/2026 | A Hatósághoz közérdekű bejelentés érkezett, amely szerint a beruházó vállalta az út, a járda, a csapadékvíz-elvezető szikkasztóárok és a közvilágítás kiépítését, azonban ezeket a kötelezettségeit nem teljesítette maradéktalanul. A bejelentés szerint továbbá, az építési munkák során több súlyos szabálytalanság történt, így hiányzik a kötelező építési dokumentáció, a felelős műszaki vezetők nyilatkozatai, valamint a beépített anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumok. | A Hatóság a Bejelentéssel összefüggésben áttekintette a nyilvános adatbázisok alapján rendelkezésre álló információkat, azonban a Bejelentésben foglaltakkal összefüggésben nem azonosítható olyan közbeszerzési eljárás, amely a bejelentés tárgyát képező beruházás megvalósításához kapcsolódna, melyre tekintettel a Hatóság a Panasztv. 2.§ (2) bekezdése alapján az ügyet a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes kormányhivatalhoz tette át. |
| 205 | KTF HEO-00142/2026 | A közérdekű bejelentés szerint az érintett önkormányzat szolgáltatás megrendelésre (szobrászati szolgáltatás) irányuló beszerzési eljárásának előkészítése, a becsült érték meghatározása és a gazdasági szereplő kiválasztása sérthette a közbeszerzési kötelezettséget, a közpénzek hatékony felhasználását, az átláthatóságot, a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, a közintézmények működésébe vetett közbizalmat, valamint az érintett önkormányzat Beszerzési Szabályzatában foglalt átláthatósági és versenyeztetési elveket. | Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. 111. § c) pontja szerinti tárgyi kivételi körbe tartozik és a beszerzés értéke nem érte el az uniós értékhatárt, a közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező. A Kbt. 2. §-ában foglalt alapelveknek a közbeszerzési eljárás során kell érvényesülniük. A bejelentés által kifogásolt értékhatár alatti beszerzési eljárás, a döntés-előkészítés folyamatának a közigazgatási, szakmai, pénzügyi és gazdasági szempontú vizsgálata, valamint az önkormányzat Beszerzési Szabályzatának és működésének a vizsgálata nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. |
| 204 | KTF HEO-00176/2026 | A közérdekű bejelentésben nem konkretizált, általános jellegű felülvizsgálat elvégzésére kérte a bejelentő a Hatóságot. A bejelentő szerint a megjelölt közbeszerzési eljárás kapcsán felmerülhet, hogy nem volt megfelelő az eljárás előkészítése, megindítása, lefolytatása, valamint a bejelentő kérte az eljárás eredményének, a szerződés megkötésének, valamint – amennyiben a teljesítés már megkezdődött – a szerződés teljesítésének közbeszerzési jogi szabályszerűsége ellenőrzését. A bejelentő konkrét jogsértést nem jelölt meg, általánosságban kérte az eljárás szakaszainak, cselekményeinek vizsgálatát. | A Bejelentésben a bejelentő nem jelölt meg konkrét, a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértést, csak a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása körében általánosságban jelölt meg jogsértési lehetőségeket, azt viszont nem pontosította, sőt azt írta, hogy lehet, hogy jogsértés sem történt. A Hatóság az általánosságban megfogalmazott tárgyszavak vonatkozásában megkísérelte a bejelentés kiegészítését, azaz felhívta a bejelentőt konkrét, esetlegesen a Kbt., vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartások vagy mulasztások vonatkozásában releváns adatok megjelölésére. |
| 203 | KTF HEO-00113/2026 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt előzetes piaci konzultáció sérti a Kbt. 2. §-át, a műszaki leírás nem áll összhangban az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód, a hatékony verseny és a technológiai semlegesség elvével. Bejelentő álláspontja szerint műszaki, működési és alkalmassági követelmények összessége jelentősen korlátozhatja az alternatív technológiák és szolgáltatók részvételi lehetőségeit az eljárásban. | A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 2. §-ának ajánlatkérő általi megsértése – az előzetes piaci konzultáció relációjában nem vizsgálhatók. A megjelölt jogszabályhelyek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során kötelezik az ajánlatkérőt, nem az előzetes piaci konzultáció vonatkozásában. A Bejelentésben foglaltakkal ellentétben megállapítható, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció során tett javaslatok közül egyeseket elfogadott, mások tekintetében pedig részletesen megindokolta, hogy miért nem kívánja azok alapján a feltételeket módosítani. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 202 | KTF HEO-00188/2026 | A közérdekű bejelentés szerint a vitatott közbeszerzési eljárásban bejelentő ajánlata az összegezés módosítása során jogszerűtlenül került érvénytelenítésre aránytalan alacsony ár miatt, amely miatt Ajánlatkérőt indokolatlan többletköltségek terhelik. | A tényállás feltárása során megállapítást nyert, hogy a bejelentő – a módosított összegezés megküldését követően – négy darab előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, azonban – a vitarendezési kérelmek elutasítását követően – a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kérelmezte. A Hatóság honlapján nyilvánosan fellelhető a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól szóló Elnöki Tájékoztató2, amely alapján amennyiben az adott megkeresés egyéni érdeksérelem orvoslására vonatkozna (panasz), tehát a közérdekű bejelentő egyébként az adott közbeszerzési eljárás esetében ügyfélképességgel rendelkezne, a közérdekű bejelentés alapján benyújtott kérelmet – a Pkbtv. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ugyanis a Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Fentiekre tekintettel tárgyi ügyben a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását. |
| 201 | KTF HEO-00170/2026 | A közérdekű bejelentés szerint egy meg nem nevezett közbeszerzési eljárásban a felhívásban szereplő követelmények rendkívül módon szűkítik a versenyt. A kiírt műszaki és alkalmassági feltételek rendkívül speciálisak, ami alapján felmerül annak a gyanúja, hogy a dokumentáció egy meghatározott gazdasági szereplőre lehetett kialakítva. A bejelentő kérte annak megvizsgálását, hogy a felhívás megfelel-e az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának alapelveinek, illetve nem sérti-e más gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A bejelentéssel nem állított tényként jogsértést, de a körülmények alapján indokoltnak tartotta a hivatalos ellenőrzést. | A bejelentésben a bejelentő nem jelölt meg konkrét közbeszerzési eljárást, csak általános tárgyszavakat adott meg, sőt azt írta, hogy lehet, hogy jogsértés sem történt. Főként azt kifogásolta, hogy a kiírt műszaki és alkalmassági feltételek rendkívül speciálisak, ami alapján felmerül annak a gyanúja, hogy a dokumentáció egy meghatározott gazdasági szereplőre lehetett kialakítva. |
| 200 | SZEF-00086/2026 | Közérdekű bejelentés érkezett egy őrzés-védelmi szolgáltatás tárgyú szolgáltatásmegrendelés tekintetében. A bejelentő szerint a nyertes ajánlattevő nem tett eleget a jogszabályban foglalt kötelezettségének az értékelési részszempontra bemutatott szakemberek szerződés teljesítésében való szerepeltetését tekintve, valamint ezen szakemberek cseréjére vonatkozóan. Emellett ajánlatkérő nem tett eleget az ellenőrzési kötelezettségének. A fentiek alapján sérült az a rendelkezés, melynek célja, hogy a szerződés teljesítésébe kötelező legyen azokat a személyeket, szervezeteket bevonni, amelyek biztosították nyertes ajánlattevő ajánlatának nyertességét, ezen szakemberek személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és akkor változhat, ha az új szakember az ajánlatban bemutatott szakemberrel az értékelt körülmények tekintetében legalább egyenértékű. |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |
| 199 | SZEF-00105/2026 | Közérdekű bejelentés áttételére került sor a Gazdasági Versenyhivataltól külterületi utak fejlesztése tárgyú építési beruházás tekintetében. A bejelentő álláspontja szerint az érintett közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződéskötést követő módosítás, a kapcsolódó ellenőrzések, a teljesítésigazolások, elszámolások vonatkozásában döntési, jóváhagyási, ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyek felelőssége, valamint egyes személyek tekintetében összeférhetetlenség gyanúja is felmerül. A bejelentő rögzítette továbbá, hogy a projekt vonatkozásában az elszámolás és az adatszolgáltatások valóságtartalma tekintetében is felmerül a szabálytalanság gyanúja. | A közérdekű bejelentés - tartalma alapján - olyan jogsértéseket tartalmaz, melyeket a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált és a jogorvoslati eljárás lefolytatásának következtében jogsértéseket állapított meg az alábbiak szerint: ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), 25. § (1), 28. § (1)-(2), 36. § (2), 69. § (1)-(2), valamint 141. § (6) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. §- át. A nyertes ajánlattevő és egy másik gazdasági társaság, mint ajánlattevő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, valamint a nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 141. § (6) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. §-át. Tekintettel arra, hogy a bejelentés a Döntőbizottság által feltárt és értékelt körülményeken túlmenően nem tartalmaz olyan új, konkrét tényt, körülményt vagy információt, amely a Döntőbizottság határozatában foglaltakon túlmutatna, a Hatóság újabb vizsgálatot nem folytat le. |
| 198 | KTF HEO-00026/2026 | Bejelentő szerint egy közösségi kerékpáros rendszer (a továbbiakban: KKR rendszer) üzemeltetése és fejlesztése tárgyban megindított eljárás felhívásban az M.1 alkalmassági követelményben megfogalmazott, a KKR rendszerre vonatkozó referenciakövetelmény nem lett megfelelően meghatározva, illetve alkalmazva az eljárás során. A feltételezett jogsértés közérdekű bejelentő szerint abban nyilvánult meg, hogy olyan referenciaigazolás is elfogadásra került az eljárásban, amely esetében a KKR rendszer folyamatos üzemeltetése nem volt megállapítható, mivel a gazdasági szereplő a téli időszakban nem üzemeltette a rendszert. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az M.1 alkalmassági követelményben egy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 36. pontjában definiált feltételeknek megfelelő KKR üzemeltetésére vonatkozó referencia igazolásának kötelezettsége került meghatározásra. |
| 197 | KTF HEO-00071/2026 | Bejelentő tájékoztatása szerint az óvodai és bölcsődei étkeztetést biztosító önkormányzat megsérti a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletet és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt azzal, hogy speciális étrendet igénylő gyermekek részére nem biztosít megfelelő ellátást. A bejelentő előadása szerint a közétkeztetési szolgáltatás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárásokban rendszerint két ajánlattevő vesz részt, azonban az önkormányzat rendre azt a gazdasági szereplőt hirdeti ki nyertesnek, amely nem képes a speciális étrend biztosítására, míg a másik ajánlattevő e szolgáltatás nyújtására alkalmas lenne. | A Hatóság megállapította, hogy a Bejelentéssel érintett szerződés nem éri el az irányadó közbeszerzési értékhatárt, így a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a pályázati kiírás esetleges versenykorlátozó előírásainak vizsgálatára. A Hatóság a Bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vármegyei kormányhivatalhoz. |
| 196 | KTF HEO-00023/2026 | A bejelentésben foglaltak szerint a bejelentéssel érintett beszerzők az alábbiakban felsorolt tárgykörökben, 2019-2024. közötti időszakban a szerződéseket közbeszerzési eljárás jogszerűtlen mellőzésével kötötték meg: 1. „Strandpályázatok” 2. Buszpályaudvar felújítás 3. „Zöldterület-kezelés” 4. útépítési, útfelújítási, kátyúzási szerződések. |
Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy beszerző a szerződések egy részében jogellenesen mellőzte közbeszerzési eljárás lefolytatását, azaz az alábbiak szerint megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését – tekintettel a Kbt. 15. § (1) bekezdésére, valamint a Kbt. 17. § (2) bekezdés a) pontjára, illetve a 19. § (2) és (3) bekezdésére. A Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. A tárgyi szolgáltatás-megrendelésre vonatkozó szerződések tekintetében megállapítható, hogy azok mindegyike a város területén zöldterület-kezelési és környezetrendezési feladatokra irányulnak, az építési beruházások körében kötött szerződések esetében pedig megállapítható, hogy azok tárgya a város közigazgatási területén belül a Kbt. 1. melléklete szerinti építési munkálatok megvalósítása, ennek keretében útfelújítási, útépítési, csapadékvíz elvezetési, burkolatfelújítási-építési, aszfaltozási munkálatok elvégzése, így mind a szolgáltatás-megrendelés, mind pedig az építési beruházások körében kötött szerződések műszaki és gazdasági funkcionális egységet alkotnak, ezért azokat a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokra tekintettel indokolt vizsgálni. A vitatott szerződések megkötésének időpontjai vonatkozásában megállapítható, hogy beszerzőnek a Kbt. 17. § (2) bekezdés a) pontjára és 19. § (2) és (3) bekezdésére tekintettel figyelembe kellett volna vennie az adott évben addig már megkötött és az adott évben még előre tervezett műszaki és gazdasági funkcionális egységbe tartozó szolgáltatás-megrendeléseket, illetve építési beruházásokat is. Amennyiben beszerző a Kbt. alapján jogszerűen megállapította volna a jogügyletek becsült értékét akkor egyértelművé vált volna számára, hogy az adott szolgáltatás-megrendelések együttes értéke meghaladta az irányadó 15 000 000,- Ft-os közbeszerzési értékhatárt, az építési beruházások Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti értéke pedig az irányadó 50 000 000,- Ft-os értékhatárt. Előbbiekre tekintettel a Hatóság a beszerző 2021. évi és 2022. évi zöldterület-kezelési tárgyú szerződései, valamint 2023. évi és 2024. évi útfelújítási, útépítési, csapadékvíz elvezetési, burkolatfelújítási-építési, aszfaltozási szerződései tekintetében valószínűsítette közbeszerzés jogtalan mellőzésére vonatkozó jogsértés gyanúját. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 195 | KTF HEO-00041/2026 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője megsértette a Kbt. 56. § (5) bekezdésében foglalt követelményt, és kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott válaszában megismerhetővé tette a kérdést vélhetően feltevő gazdasági szereplőt, amely alapján felmerülhet a verseny tisztaságának sérelme, így az ajánlatkérő megsérthette a Kbt. 25. § (1) bekezdését is. | Figyelemmel a tényre, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság D.85/15/2026. iktatószámú határozatában megállapította a Kbt. 56. § (5) bekezdésének az ajánlatkérő általi megsértését, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. |
| 194 | KTF HEO-00031/2026 | A Bejelentés szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője megsértette a Kbt. 56. § (5) bekezdésében foglalt követelményt, és kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott válaszában megismerhetővé tette a kérdést vélhetően feltevő gazdasági szereplőt, amely alapján felmerülhet a verseny tisztaságának sérelme, így az ajánlatkérő megsérthette a Kbt. 25. § (1) bekezdését is. | Figyelemmel a tényre, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság D.85/15/2026. iktatószámú határozatában megállapította a Kbt. 56. § (5) bekezdésének az ajánlatkérő általi megsértését, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. |
| 193 | KTF HEO-00044/2026 | A Bejelentés szerint a cseh versenyhatóság által hozott, jogsértést megállapító és bírságot kiszabó határozattal érintett gazdasági szereplők a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartoznak, melynél fogva felmerült, hogy részt vettek-e ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy alkalmasság igazolásában a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárásokban, vagy az azok alapján kötött szerződések teljesítésében. | A Hatóság által lefolytatott vizsgálat alapján nem merült fel arra utaló körülmény, hogy a Bejelentéssel érintett versenyhatósági döntésben megnevezett gazdasági szereplők ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy alkalmasság igazolásában részt vettek volna a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárások vonatkozásában. |
| 192 | KTF HEO-00018/2026 | A közérdekű bejelentés szerint Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró összegezést 2025. november 11. napján küldte meg az ajánlattevők részére, amelyben a Nyertes ajánlattevőt jelölte meg az eljárás nyerteseként. Az eljárásban összesen két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az összegezés megküldését követően tájékoztatta a Nyertes ajánlattevőt arról, hogy a szerződés megkötése az ajánlati kötöttség időtartama alatt, legkésőbb 2025. december 11. napjáig kötelező. Előadta továbbá, hogy a Nyertes ajánlattevő a szerződéskötés előkészítése érdekében részére küldött megkeresésekre nem reagált. A Bejelentő a Kbt. 177. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte a Közbeszerzési Hatóságot, hogy kezdeményezzen hivatalból jogorvoslati eljárást annak érdekében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság állapítsa meg a Nyertes ajánlattevő Kbt. 131. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben, valamint a Ptk. 6:64. § (1)–(2) bekezdéseiben és 6:75. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését. | A tárgyi eljárásban az ajánlati kötöttség 2025. november 10. napján lejárt, míg az eljárást lezáró döntésről való tájékoztatás megküldésére csak 2025. november 11. napján, azaz az ajánlati kötöttség lejártát követően került sor. Erre tekintettel a Nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eljárást lezáró döntés ajánlattevők részére történő megküldésének időpontjában már nem állt fenn. Mivel a Nyertes ajánlattevőt az ajánlati kötöttség megszűnését követően már nem terhelte szerződéskötési kötelezettség, a közérdekű bejelentésben hivatkozott jogsértés megállapítására irányuló jogorvoslati kezdeményezés nem tekinthető megalapozottnak. Erre figyelemmel a bejelentés szerinti jogsértés vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság a hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezését mellőzte, azonban a Kbt. 70. § (1) bekezdése első mondatának megsértése miatt az ajánlatkérővel szemben hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be. |
| 191 | SZEF-00050/2026 | Közérdekű bejelentés érkezett egy parkoló, járda építés és vízelvezetés tárgyú építési beruházás tekintetében. A bejelentő szerint a kivitelezés nem szerződésszerűen valósult meg, egyes alvállalkozók bejelentésére nem került sor. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |
| 190 | SZEF-00070/2026 | A Hatósághoz közérdekű bejelentés érkezett egy játszótér felújításával kapcsolatban. A bejelentés szerint az eljárási és lakossági egyeztetési kötelezettség elmulasztása vizsgálatot indokolhat. | A bejelentés a bejelentő azonosításához szükséges adatokat (lakcímét) nem tartalmazta, valamint a bejelentésben foglaltak alapján a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás nem volt azonosítható, ezért a Hatóság a közérdekű bejelenés vizsgálatát a 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) pontja alapján mellőzte. Amennyiben a bejelentő a Hatóság rendelkezésére bocsátja a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás azonosításához szükséges adatokat (pl.: szerződő felek megnevezése, EKR azonosítószámok, a kapcsolódó hirdetmények Közbeszerzési Értesítő szerinti iktatószámai) a Hatóság megvizsgálja, hogy indokolt lehet-e vizsgálat lefolytatása vagy szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelése. |