Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során adatkéréssel fordult az önkormányzat felé. Az adatszolgáltatás alapján megállapítást nyert, hogy a kifogásolt beszerzés értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, továbbá a részekre bontás tilalmának alkalmazása nem merül fel. Mivel köszbeszerzési jogsértés gyanúja nem volt azonosítható, így a Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében a Hatóság a közérdekű bejelentést a Magyar Államkincstár részére áttette.

A vizsgálat megállapította, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 19. § (1)-(4) bekezdésének megfelelően járt el. A Bejelentő által kifogásolt két Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás tekintetében nem állapítható meg a műszaki-funkcionális egység fennállta. Az egyik Kbt. 115. § szerinti eljárás egy uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárással képez egységet, melyről a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztva került jogszerűen lefolytatásra a Kbt. 115. § szerint. A Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy Ajánlatkérő eljárása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor.

A szerződés-ellenőrzési eljárás során a felek a Hatóság részére bocsátották többek között az alvállalkozói szerződéseket, az alvállalkozói bejelentéséket, az alvállalkozók részére kiállított teljesítésigazolásokat, a számlákat, valamint azok Nyertes ajánlattevő általi megfizetését alátámasztó dokumentumokat. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a szerződés teljesítésébe részt vevő alvállalkozók bevonására a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően történt. Továbbá az alvállalkozók kifizetésére is az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében szabályozott módon került sor. A fentiekre tekintettel a Hatóság nem tárt fel olyan körülményt, mely alapján közbeszerzési jogsértés gyanúja merült felt.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. A vizsgálat szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatosan a kezdeményezés benyújtására nyitva álló objektív, 3 éves határidő 2022. június 18. napján eltelt.
A Hatóság részéről további feltételezhető jogsértés feltárására nem került sor.
Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A bejelentéssel érintett körülmények vonatkozásában megállapítható, hogy a beszerzés a Kbt. 111. § f) pontja szerinti kivételi körbe tartozó termékekre – friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs – irányult, ennél fogva pedig – figyelemmel a beszerzés összértékére – az érintett ajánlatkérő a szerződés lejártát követően jogszerűen járt el, amikor beszerzési eljárás keretében elégítette ki beszerzési igényét.
A Bejelentésben megjelölt dinamikus beszerzési rendszer vonatkozásában megállapítható, hogy azt egyrészt nem a bejelentésben kifogásolt ajánlatkérő indította, másrészt megállapítható a közérdekű bejelentő ügyfélképessége, és a Hatóság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.
Fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő jogszerű módon nem alkalmazta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, mivel az ajánlattételi határidőig három ajánlat érkezett, így e tekintetben a Kbt.-be ütköző magatartást nem állapítható meg. Két ajánlat olyan hiányosságokban szenvedett, amelyekre a Kbt. szerint ajánlatkérő hiánypótlási felhívást nem küldhetett ki, ezért ezt a két ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A harmadik ajánlattevő ajánlata érvényes volt, vele megkötésre került a Vállalkozási szerződés, melyet ajánlatkérő az EKR és ezzel együtt a CORE felületére feltöltött. A Hatóság vizsgálata során az ajánlatkérő jelezte, hogy az érvénytelenné nyilvánított két ajánlattal kapcsolatban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglaltakra hivatkozással jelzéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal felé. A leírtakra tekintettel hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezés benyújtására nem került sor.

A bejelentő az azonosításához szükséges adatokat a Hatóság felhívása ellenére nem bocsátotta rendelkezésre, így a bejelentés azonosítatlan személy által tett bejelentésnek minősült, melynek vizsgálatát a Hatóság a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) és (4) bekezdései alapján mellőzte.

A Bejelentés elintézése során a Hatóság megállapította, hogy a Bejelentésben megjelölt beszerző a közétkeztetési szolgáltatás biztosítása érdekében a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ún. in-house szerződéseket kötött, melyek közzététele iránt – a Közbeszerzési Hatóság felhívására – intézkedett.

A Bejelentés elintézése során lefolytatott vizsgálat alapján felmerült a gyanúja, hogy a Bejelentéssel érintett beszerzővel in-house szerződés keretében megállapodó fél nem tett eleget közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó törvényi kötelezettségének, melynek eredményeként vele szemben a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kezdeményezte.