Közérdekű bejelentések nyilvántartása

A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.

Sorszám	Iktatószám	Bejelentés tárgya	A vizsgálat eredménye
145	KTF HEO-00089/2025	A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt beszerző a részekre bontás tilalmának megszegésével kötött építési beruházás tárgyú szerződéseket, jogszerűtlenül mellőzve közbeszerzési eljárás lefolytatása iránti kötelezettségét.	A vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a bejelentésben megjelölt szerződések tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a beszerzővel szemben, mivel a rendelkezésére álló adatok alapján a Kbt. 19. §-ára tekintettel megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését.
144	SZEF-00176/2025	A bejelentő egy kórházakkal kapcsolatos szolgáltatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan az alvállalkozói és szubalvállalkozói kifizetések kapcsán feltételezett jogsértéseket.	A bejelentéssel érintett szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzési szerződések tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a feltételezett jogsértések kivizsgálására.
143	KTF HEO-00076/2025	A Bejelentés szerint Ajánlatkérő közvilágítás korszerűsítése és karbantartása tárgyában indított Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárást. Bejelentő előadta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság több eljárásban vizsgálta az önkormányzatok, mint ajánlatkérők közvilágítás korszerűsítési közbeszerzéseinek építési beruházás jellegét. Az érintett ügyekben a vizsgálat során a Döntőbizottság megállapította, hogy az önkormányzatok jogosulatlanul írták ki az adott közbeszerzéseket a 115. § szerinti eljárásfajtában, mivel a közvilágítási berendezések korszerűsítése nem minősül építési beruházásnak a Kbt. alapján. Bejelentő megjelölte továbbá az alábbi releváns Döntőbizottsági határozatokat: D.509/2024., D.640/2024., D.622/2024.	Tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárást visszavonta, és ezzel saját intézkedésével megszüntette a jogsértőnek vélt helyzetet, a Közbeszerzési Hatóság elnöke jogorvoslati eljárás megindítását nem kezdeményezte.
142	KTF HEO-00077/2025	A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője elmulasztotta megvizsgálni Bejelentésben megjelölt ajánlattevő megbízhatóságát, figyelemmel a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontjára, és ennek eredményeként elmulasztotta az eljárásból kizárni, továbbá a megjelölt ajánlattevő esetében a megajánlott aránytalanul alacsony ár ellenére mellőzte a vonatkozó indokolás-kérést (Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdésének megsértése). A Bejelentő az ajánlatkérő magatartása tekintetében a Kbt. 2. § (2) és (3) bekezdése szerinti alapelvek megsértésére is hivatkozott. A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás 1-2. részének nyertes ajánlattevője az eljárás során hamis adatot szolgáltatott, kizárására azonban a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenére nem került sor.	A bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a bejelentésben megjelölt egyes jogsértésekre – így a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjára, valamint a 63. § (1) bekezdés b) pontjára – nézve a közérdekű bejelentés megtételekor jogorvoslati eljárás volt folyamatban, majd azokra nézve a Döntőbizottság érdemi döntést hozott. A hivatkozott alapelvek (Kbt. 2. § (2) és (3) bekezdés) megsértésére nézve megállapítható, hogy nem merült fel olyan többlettényállási elem, ami alapján ezen alapelvi rendelkezések sérelme felmerült volna, mivel önmagában a tételes jogi rendelkezések a Döntőbizottság határozatai alapján nem sérültek és ezen felül olyan körülmény sem merült fel, ami az alapelvi jogsértés megállapítására alkalmas lehetne. A Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdésének megsértésére nézve szintén nem merült fel olyan körülmény, mely azt alátámasztaná vagy akár valószínűsítené. Mindezekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
141	KTF HEO-00080/2025	A közérdekű bejelentés szerint a beszerző önkormányzat a közbeszerzési törvényt megkerülve négy részre bontva kíván közműegyeztetett fahelyek terveztetésére irányuló szolgáltatást megrendelni ugyanattól a külső cégtől.	A vizsgálat során rendelkezésre bocsátott dokumentumokból és nyilatkozatokból megállapítható, hogy a beszerző önkormányzat 2024-ben egy szerződést kötött új fahelyek tervezésére és közműegyeztetésére jelentősen az irányadó közbeszerzési értékhatár alatt. A vizsgálat során megállapítást nyert továbbá, hogy a beszerző 2025. évben további két szerződés megkötését tervezi, (az egyiket új, a másikat a már meglévő fahelyek tervezésére és közműegyeztetésére). A beszerzések az ajánlatkérés szakaszában vannak, szerződés a Hatóság általi vizsgálat lefolytatásának idején még nem került aláírásra. A 2025. évben tervezett beszerzések - beszerző 2024-ben megkötött szerződésének értékét alapul véve – megállapított együttes becsült értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, így a beszerző önkormányzat a rendelkezésre álló adatok alapján jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
140	KTF HEO-00066/2025	Az áttétel útján a Közbeszerzési Hatóság elé kerülő közérdekű bejelentésben a bejelentő két ajánlatkérő szervezet vonatkozásában előadta, hogy azok külön-külön versenyt korlátozó magatartást tanúsítanak meghatározott szerszámbeszerzéseik vonatkozásában. Egyrészt a bejelentő a bejelentésében kiemelte, hogy álláspontja szerint az egyik ajánlatkérő – a beszerzési igénye vonatkozásában – indokolatlanul nagy mennyiségben és nem megfelelő minőségben rendeli meg a tárgyi szerszámokat. Bejelentő álláspontja szerint ajánlatkérő olyan szerszámokat szerepeltet a műszaki leírásban, amelyekre ténylegesen nincs szüksége. Másrészt a bejelentő előadta, hogy a másik ajánlatkérő és egy szerszámáruház között versenyt korlátozó megállapodás jött létre. Bejelentő kiemelte, hogy a hivatkozott megállapodást a felek még nem foglalták írásba, de „a hír szerint erre készülnek”.	A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a bejelentésben kifogásolt versenyt korlátozó magatartás vizsgálatára, figyelemmel arra is, hogy annak feltételezett tanúsítására nem közbeszerzési eljárással összefüggésben került. A versenykorlátozó magatartás részletes leírása körében a bejelentő kifogásolta a megrendelt eszközök darabszámának és minőségi kritériumának a meghatározását. A Kbt. alapján a Közbeszerzési Hatóságnak nincs hatásköre a beszerzési igény indokoltáságnak és minőségi kritériumainak a felülvizsgálatára. Továbbá a hivatkozott, írásba nem foglalt – feltehetően – versenykorlátozó megállapodás vonatkozásában szintén megállapítható, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára. A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását.
139	KTF HEO-00090/2025	A közérdekű bejelentés szerint egy helyi önkormányzat mint ajánlatkérő erdőrészletek termelésből történő kivonásának teljeskörű ügyintézése és csereerdősítési kötelezettség átvállalása, valamint egy koncepcióterv elkészítése, vízjogi létesítési eljárás lefolytatása tárgyú két szerződése vonatkozásában jogellenesen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Mindkét megjelölt szerződés értéke meghaladta az irányadó 20 000 000 Ft-os közbeszerzési értékhatárt.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy ajánlatkérő mind az ügyintézési és csereerdősítési szerződés, mind pedig a tervkészítési szerződés vonatkozásában feltételezhetően jogellenesen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A helyi önkormányzat a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja alapján klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Továbbá a szerződésekbe foglalt feladatok a Kbt. 8. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatás-megrendeléseknek minősülnek. A Kbt. 15. § (1) bekezdésére tekintettel megállapítható, hogy mind a két megjelölt szerződés ellenszolgáltatásának nettó értéke meghaladja az irányadó 20 000 000 Ft-os nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződések megszüntetése és az a tény, hogy azok alapján tényleges teljesítés nem történt, reparálja a jogsértést. A Hatóság álláspontja szerint ugyanakkor a tárgyi jogsértések vonatkozásában a szerződések megszüntetése nem reparálja a Kbt. 4. § (1) bekezdésének a sérelmét. A szerződés felbontása adott esetben a bírság kiszabása körében értékelhető körülménynek számít. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
138	KTF HEO-00069/2025	A közérdekű bejelentés szerint egy közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás bírálati szakasza alatt kizáró ok hatálya alá került (a kizárt ajánlattevők között szerepelt), ennek ellenére az ajánlatkérő (egy önkormányzat) közbeszerzési szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. Bejelentő a bejelentésében részletesen bemutatta az ajánlatkérő kapcsolódó belső döntési folyamatait, intézkedéseit és a vonatkozó formális előterjesztéseket, döntéseket. A kizáró ok hatálya alatt álló nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás bírálati szakasza alatt a Közbeszerzési Hatósághoz öntisztázási kérelmet nyújtott be, ugyanakkor a Hatóság elutasította azt. A bejelentő azt kifogásolta, hogy az elutasító döntés – és valamennyi egyéb releváns információ – az Ajánlatkérő rendelkezésére állt, de mégsem került egy szó sem említésre a kapcsolódó előterjesztésben ezekről az igen súlyos tényekről és jogi megállapításokról.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a nyertes ajánlattevő feltételezhetően megsértette elsődlegesen a Kbt. 2. § (3) bekezdésére tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Kr. 4. § (1b) bekezdését, másodlagosan magát a Kbt. 2. § (3) bekezdését, azzal, hogy, elmulasztotta az ajánlatkérőt tájékoztatni a tekintetben, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás alatt kizáró ok hatálya alá került. A Hatóság álláspontja szerint amennyiben egy ajánlattevő nem tájékoztatja az ajánlatkérőt arról, hogy az ajánlat benyújtását követően kizáró ok hatálya alá került, az úgy értékelhető, hogy nem hozta olyan helyzetbe az ajánlatkérőt az ajánlattevő, hogy az a szükséges információk birtokában jogszerű döntést hozhasson a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján. Ez a mulasztásból fakadó magatartás sérti a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség követelményét. A bejelentésben szereplő referenciaigazolások vonatkozásában megállapításra került, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének nincs hatásköre az ajánlatkérő belső szervezeti és működési viszonyainak (előterjesztések, belső döntési mechanizmusok) a vizsgálatára. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
137	KTF HEO-00112/2025	A közérdekű bejelentés szerint a vitatott közbeszerzési eljárás szerződéstervezetének 4.5. pontja sértette a Kbt. 2. § (1); (3) és (4) bekezdését, továbbá a Kbt. 141. § (4) bekezdését, tekintettel arra, hogy a vitatott 4.5. pont csak látszólagos versenyt biztosított, valamint a vitatott rendelkezés – az ajánlatkérő szándékával ellentéteben – nem minősül indexálási lehetőségnek.	A tényállás feltárása során megállapítást nyert, hogy a bejelentő – az összegezés közzétételét követően, a bírálattal kapcsolatban – többször élt az iratbetekintési jogával, három darab előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, valamint – a vitarendezési kérelmek elutasítását követően – a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kérelmezte. A Döntőbizottság részben megállapította a bejelentő által kifogásolt jogsértést. A tárgyi döntőbizottsági határozattal szemben peres eljárás volt folyamatban a közérdekű bejelentés elintézésének ideje alatt. A Hatóság honlapján nyilvánosan fellelhető a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól szóló Elnöki Tájékoztató (a továbbiakban: Elnöki tájékoztató), amely alapján amennyiben az adott megkeresés egyéni érdeksérelem orvoslására vonatkozna (panasz), tehát a közérdekű bejelentő egyébként az adott közbeszerzési eljárás esetében ügyfélképességgel rendelkezne, a közérdekű bejelentés alapján benyújtott kérelmet – a Pkbtv. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ugyanis a Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Az előzőekre tekintettel egyrészt megállapítható, hogy a Bejelentő az összegezés megküldését követően élt a jogorvoslati jogával, másrészt pedig – a Kbt. 148. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel – megállapítható, hogy a jelenlegi bejelentésben kifejezetten megjelölt - a szerződéstervezethez, azaz a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó - jogsértés vonatkozásában a Bejelentőnek volt lehetősége jogorvoslati eljárás indítását kérelmezni, de elmulasztotta azt. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére, erre tekintettel a Hatóság Elnöke érdemi vizsgálat nélkül elutasította a közérdekű bejelentést.
136	KTF HEO-00057/2025	Bejelentő bejelentésében előadta, hogy álláspontja szerint az érintett önkormányzat a feladatellátása során a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályait megsértve bonyolítja beszerzéseit. Bejelentő kiemelte, hogy az önkormányzatnak a 2025. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelete alapján a 2025. évi parkfenntartási feladatokra egy meghatározott, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó összegű kiadás került betervezésre. Bejelentő szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatása helyett azonban, annak megkerülése céljából, a parkfenntartási feladatok mesterséges szétbontása következik be. Bejelentő előadta, hogy az önkormányzat a parkfenntartási feladatok egyrészét közvetlenül az általa megkötött szerződések útján valósítja meg, míg másik részét – tulajdonosi utasítás útján – közvetetten a 100%-os tulajdonában lévő önkormányzati gazdasági társaságokon keresztül. Sem az önkormányzat sem a gazdasági társaságok nem folytattak le közbeszerzési eljárást a parkfenntartási feladatok ellátása körében. A bejelentő továbbá kifogásolta, hogy egy takarítás tárgyú, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésieljárás során 6-6 gazdasági szereplő került meghívásra, de ezek közül csak két helyi székhelyűvállalkozás számára adtak esélyt ajánlat benyújtására. Továbbá a Bejelentő kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő véleménye szerint nem volt alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint a nyertes ajánlattevő közeli hozzátartozója volt egy önkormányzati képviselőnek. Bejelentő szerint a „helyi önkormányzati választások során nyújtott támogatása ily módon lesz kifizetve”. Továbbá Bejelentő kifogásolta, hogy az önkormányzat egy lezárt előzetes piaci konzultáció alapján nem indította meg a vonatkozó közbeszerzési eljárást.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy az önkormányzat közvetlenül kaszálási, parkgondozási, fagallyazási és fakivágási valamint parképítési/virágosítási feladatok vonatkozásában kötött szerződést a 2025. évben. A vizsgált szerződések vonatkozásában felmerült a Kbt. 4. § (1) bekezdése megsértésének gyanúja, tekintettel a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésére. A tárgyi esetben megállapításra került, hogy a Kbt. 19. § (3) bekezdése vonatkozásában figyelembe veendő elsődleges és kisegítő szempontok alapján az önkormányzat feltételezetten megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A tárgyi szerződések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányultak, ez a cél a város közigazgatási területének parkgondozási és zöldfelületkezelési feladatainak az ellátása, ezzel biztosítva a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti önkormányzati helyi közfeladat ellátását. Továbbá az önkormányzat előadta, hogy a parkfenntartás elsődleges célja a növényzettel borított területek esztétikai, rekreációs és környezetvédelmi értékének megőrzése. Az érintett szerződések a zöldfelületek kaszálására, sövények gondozására, fák metszésére, gallyazására és adott esetben kivágására irányulnak. A szerződések szerinti egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységet képeznek. A nyertes ajánlattevő több esetben megegyezik. A kisegítő szempontok körében megállapítható, hogy minden szerződés vállalkozási keretszerződésnek minősül, a jogalapjaik és a feltételeik hasonlóak. A szerződések megkötésére irányuló beszerzési eljárások vonatkozásában megállapítható az egységes tervezés és döntés fennállta. A döntések az önkormányzat szintjén jelentek meg, egységes beszerzési igény alapján. Ezt támasztja alá a 2025. évi költségvetésben szereplő „2025. évi parkfenntartási feladat” tétel és a releváns Közbeszerzési Bizottsági határozatok. A határozatok alapján levezethető minden érintett beszerzés vonatkozásában az egységes beszerzési igény. Előbbiek miatt az önkormányzat feltételezhetően részekre bontva, több szerződés útján valósította/valósítja meg a város 2025. évre vonatkozó park- és zöldfelületgondozására irányuló helyi közfeladatokat, ugyanakkor a Kbt. szerinti becsült érték meghatározásához az összes rész értékét – jogellenesen – nem vette figyelembe. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A takarítás tárgyú, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárás vonatkozásában megállapításra került, hogy a Hatóság Elnökének nincs hatásköre a megjelöltek vizsgálatára, továbbá megállapításra került, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy előzetes piaci konzultációt követően nem kerül sor közbeszerzési eljárás megindítására, nem jogsértő.
135	KTF HEO-00111/2025	A közérdekű bejelentések beküldésére szolgáló elektronikus űrlapon keresztül beküldött beadvány szerint a Bejelentő mint alvállalkozó és a Fővállalkozó között létrejött több alvállalkozási szerződés az elmúlt években. A Bejelentő előadta, hogy a Fővállalkozó által nem vitatott módon elvégezte a szerződés szerinti feladatokat. A Fővállalkozó ugyanakkor a dokumentáltan teljesített munkákra vonatkozó referenciaigazolásokat jogszabályellenesen nem állította ki. A beadvány szerint a Bejelentő a beadvány megküldése előtt már kétszer megkereste (felszólította) a Fővállalkozót a teljesítésre és kilátásba helyezte a közigazgatási, döntőbizottsági és a peres jogorvoslati lehetőségeinek igénybevételét.	Megállapításra került, hogy a beadvány a Panasztv. 1. § (3) bekezdése szerint nem minősül közérdekű bejelentésnek. A Panasztv. 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tárgyi beadványban a Bejelentő nem adott elő olyan körülményt, amely alapján a megjelölt jogsértés orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálná. Továbbá a vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Bejelentő mint alvállalkozó a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt ügyfélképességgel rendelkezik az általa vitatott jogviszonyok vonatkozásában. A következetes bírói gyakorlat szerint a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozó akkor lehet ügyfél, ha törvényben meghatározott feladatát teljesíti, azaz az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetősége csak akkor illetheti meg, ha a Kbt. közvetlenül az alvállalkozóra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. (Legfelsőbb Bíróság Kf.III.38.393/2000/5.) A jelenlegi esetben megállapítható, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazása alapján született jogszabály és annak a megjelölt 22. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 23. §-a közvetlenül az alvállalkozókra vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
134	KTF HEO-00056/2025	A Bejelentés egy konkrét közbeszerzési eljárás vonatkozásában érkezett, miszerint Bejelentő iratbetekintés során megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott mintapéldány nem felel meg az ajánlatkérő által előírt műszaki követelményeknek, valamint nem rendelkezik érvényes EU ökocímkével.	A Közbeszerzési Hatóság nyilatkozattételre hívta fel Ajánlatkérőt arra vonatkozóan, hogyan vizsgálta a benyújtott termékminták megfelelősségét. Ajánlatkérő nyilatkozata és az általa rendelkezésre bocsátott iratok alapján a vitatott termékek megfelelnek a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek, a Közbeszerzési Hatóság hatáskörén és szakmai kompetenciáján kívül esik e nyilatkozat és a mellékelt dokumentumok tartalmának, további érdemi felülvizsgálata és mintapéldánnyal való összevetése, ezért nem javasolt jogorvoslati eljárást kezdeményezése.
133	SZEF-00106/2025	A bejelentésben foglaltak szerint egy szerződés módosítására nem megfelelően került sor.	A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő felé a szerződésmódosítással kapcsolatban. A megküldött dokumentumok, és a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a szerződésmódosításra a Kbt. szabályainak megfelelően került sor.
132	SZEF-00167/2025	A 2023. augusztusában megkötött köz- és szociális étkeztetési szolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatban érkezett bejelentés szerint a 2026. január 1. napján hatályba lépő szerződésmódosítás nem felel meg a Kbt. 141. §-ában rögzített jogalapok egyikének sem.	A módosulásról feladott tájékoztató hirdetmény ellenőrzése során nem merült fel aggály a jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban. A Hatóság álláspontja szerint a szerződés módosulására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően kerülhetett sor. Az egységáremelkedés és a szerződéshosszabbítás pontos feltételeit és tartalmát a szerződéstervezet és a Szerződés, ezen túl a Szerződés meghosszabbításának pontos feltételeit és tartalmát az ajánlati felhívás II.2.14) pontja is egyértelműen, minden ajánlattevő számára nyilvánosan megismerhető módon rögzíti, mellyel a Szerződés általános jellege nem változott. A felek ezen előírásoknak megfelelően jártak el, így a módosulás feltételezhetően megfelel a hirdetményben megjelölt jogalapnak.
131	KTF HEO-00050/2025	A Bejelentés szerint Ajánlatkérő két közbeszerzési eljárás becsült értékét a Kbt. 19.§ (1)-(3) bekezdésébe ütköző módon részekre bontotta. Bejelentő álláspontja szerint a két közbeszerzési eljárást nem lehetett volna a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajta alkalmazásával lebonyolítani, hanem ajánlatkérőnek uniós eljárásrendben nyílt eljárást kellett volna indítania.	A Bejelentésben megjelölt két közbeszerzési eljárás vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy azok egy harmadik uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásról a kerültek leválasztásra a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján. A Közbeszerzési Hatóság megállapította továbbá, hogy a két leválasztott beszerzés műszaki funkcionális egységet alkot, így a leválasztott részek önmagában vett becsült értéke együttesen meghaladja a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti 1.000.000 €, valamint a 115. § (1) bekezdése szerinti 300.000.000,- Forintos értékhatárt is, így Ajánlatkérő részéről a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerinti leválasztás nem volt jogszerűen alkalmazható, ennek következtében a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajta választása sem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. Erre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
130	KTF HEO-00103/2025	Névtelen bejelentés szerint egy ajánlatkérő olyan eljárást „készül” lefolytatni, melyen a színes, illetve fekete-fehér nyomtatók tekintetében csak egy-egy gazdasági szereplő tud ajánlatot tenni. A bejelentés nem tartalmaz a közbeszerzési eljárás, vagy a bejelentő azonosítására alkalmas információkat.	A Bejelentő az azonosításához szükséges információt nem bocsátotta a Hatóság rendelkezésére, és lakcímének vagy elérhetőségének ismerete hiányában megkeresésére nincs lehetőség. Ennél fogva a közérdekű bejelentés azonosíthatatlan személytől származik, így annak vizsgálatát a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.). 4. § (3) bekezdése alapján a Hatóság mellőzte. A Panasz tv. 4. § (4) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség, mivel – a közérdekű bejelentés Bejelentő általi kiegészítésének, pontosításának, illetőleg általa további információk rendelkezésre bocsátásának elmaradására tekintettel – nem állapítható meg, hogy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgálna. A Bejelentés mellőzésének helye volt továbbá a Panasz tv. 4. § (1) bekezdése alapján is, mivel feltételezhető, hogy a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés került továbbításra a Hatósághoz.
129	KTF HEO-00087/2025	A bejelentésben foglaltak szerint egy önkormányzati ajánlatkérő nem gondoskodik az egyedi szennyvíztisztító berendezések karbantartásáról.	A bejelentésben megjelölt mulasztás nem ütközik a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe, melyre tekintettel a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.
128	KTF HEO-00083/2025	Bejelentő postai úton megküldött Bejelentésében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy egy helyi önkormányzat építési beruházás megvalósítására pályázat útján támogatást nyert, azonban a munkák elvégzésével az alpolgármester házastársát bízta meg pályáztatás nélkül. Bejelentő álláspontja szerint az eljárás során összeférhetetlenség állt fenn, továbbá a pályázat odaítélése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.	Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során adatkéréssel fordult az önkormányzat felé. Az adatszolgáltatás alapján megállapítást nyert, hogy a kifogásolt beszerzés értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, továbbá a részekre bontás tilalmának alkalmazása nem merül fel. Mivel köszbeszerzési jogsértés gyanúja nem volt azonosítható, így a Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében a Hatóság a közérdekű bejelentést a Magyar Államkincstár részére áttette.
127	SZEF-00001/2025	Társhatóság a hozzá érkezett beadványt áttette a Hatósághoz, amelyet a Hatóság közérdekű bejelentésként kezelt. A beadványban a bejelentő előadta, hogy az abban megjelölt önkormányzat kiírásait rendszeresen egyezteti az általa preferált cégekkel. A bejelentő kiemelt egy közbeszerzési eljárást is, amelyben állítása szerint két ajánlattevő összejátszott, illetve a bejelentő több olyan gazdasági társaságot is felsorolt, akik a jelezett két gazdasági szereplővel együtt piaci összejátszást végeznek, egyeztetik ajánlataikat, manipulálják a közbeszerzéseiket.	A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187 § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult a bejelentő felé. A bejelentő felől válasz nem érkezett, bejelentését nem pontosította. A Hatóság a rendelkezésére álló információk, adatok vizsgálatának eredményeként nem tárt fel olyan körülményt, amely alapján közbeszerzési jogsértés gyanúja merült volna fel, ezért a Hatóság a bejelentés további vizsgálatát mellőzte.
126	KTF HEO-00049/2025	A Bejelentés szerint Ajánlatkérő az egy építési beruházásnak minősülő beszerzését a Kbt. 19. § (3) bekezdésébe ütköző módon részekre bontotta. Bejelentő előadta, hogy a megjelölt két közbeszerzés ugyanannak a beruházásnak a részét képezi, azok becsült értékének összegét együttesen kellett volna Ajánlatkérőnek figyelembe vennie, és uniós eljárásrendben kellett volna lefolytatnia a közbeszerzést. Ajánlatkérő ehelyett a Kbt. 115. § szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amivel csorbíthatja a gazdasági verseny többi szereplőjének járó tisztességes indulási lehetőségét és ezen keresztül torzíthatja a gazdasági verseny eredményét.	A vizsgálat megállapította, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 19. § (1)-(4) bekezdésének megfelelően járt el. A Bejelentő által kifogásolt két Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás tekintetében nem állapítható meg a műszaki-funkcionális egység fennállta. Az egyik Kbt. 115. § szerinti eljárás egy uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárással képez egységet, melyről a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztva került jogszerűen lefolytatásra a Kbt. 115. § szerint. A Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy Ajánlatkérő eljárása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor.

előző
1
2
3
4
5
6
7
8
...
12
következő