A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A Közbeszerzési Hatóság elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését.

A Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás dokumentumainak, illetőleg az ajánlatkérő egyedüli tagjaként annak legfőbb szerveként működő önkormányzat képviselőtestületének és egyes bizottságainak jegyzőkönyvei vizsgálata alapján az ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 25. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének. Az ajánlatkérő számára a közbeszerzési eljárás megindítása előtt ismert volt a lehetséges összeférhetetlenségi helyzet, és azt megfelelő intézkedésekkel kezelte, melynek eredményeként az összeférhetetlenségi vélelemmel érintett személy nem került bevonásra az eljárás előkészítésébe és döntési pozícióban sem volt, továbbá nem volt jogosult az eljárás előkészítésében, a bírálatban, a döntésben részt vevő személyek kinevezésére, leváltására, visszahívására, és nem volt az erre irányuló döntésre semmilyen befolyással. Az ajánlatkérő ügyvezetője eseti összeférhetetlenségi utasítást bocsátott ki, melyben felhívta az érintettek figyelmét az összeférhetetlenségre. Nem lelhető fel arra utaló bizonyíték, hogy olyan információ jutott volna az összeférhetetlenségi vélelemmel érintett személy birtokába, ami versenyelőnyt jelentett volna az általa képviselt ajánlattevő számára, amit az a körülmény is elősegített, hogy a közbeszerzés feltételrendszerét mind az arra kijelölt bizottság, mind a képviselőtestület nyílt ülésen tárgyalta meg és fogadta el. A közbeszerzési eljárás előkészítése során előzetes piaci konzultáció lefolytatásra is sor került. A nyilvánosan elérhető adatok szerint részvételi kérelem nem érkezett a konzultáció során. A vizsgálat alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.

A rendelkezésre álló információk, valamint az eljárás EKR adatai, az abba feltöltött dokumentumok alapján nem tehető arra vonatkozó megállapítás, hogy a Bejelentés által vitatott közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági szereplők az ajánlatkérőkkel összejátszva korábban megkapták volna a dokumentációt, valamint a Bejelentés szerinti bűncselekmények gyanúja sem volt igazolható a rezsióradíjak kapcsán.

Ugyanakkor két eljárásban is megállapítható volt, hogy a „Projektterv kidolgozás” című értékelési részszempont pontozása szubjektív tényezőkön alapult, továbbá az összegezés az egyik eljárásban nem a jogszabályban meghatározott adattartalom szerint került közzétételre, így a Kbt. 50. § (4) bekezdésének és a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontjainak, valamint a 44/2015. (XI.2.) MvM rendelet 36. § (2) bekezdésének feltételezett megsértése miatt a Közbeszerzési Hatóság Elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el. A szerződés-ellenőrzési eljárás keretében a tényállás tisztázása során csatolt dokumentumok és nyilatkozatok alapján a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése vonatkozásában a közbeszerzési eljárás előkészítésével és a tartalékkeret felhasználásával kapcsolatban jogsértés gyanúja merült fel. Tekintettel erre a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amelyben az első kérelmi elemben Kbt. 28. § (1) bekezdése, a második kérelmi elemben a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése Ajánlatkérő általi megsértésének megállapítását és bírság kiszabását kérte. A bejelentés alapját képező összeférhetetlenség tekintetében közbeszerzési jogsértés gyanúja nem merült fel. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdését is, valamint bírság kiszabására is sor került Ajánlatkérővel szemben.

A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő felé. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a különböző adatbázisokban megtalálható információk összevetése alapján feltételezhető, hogy az Ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 43. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a megkötött szerződés és szerződésmódosítás közzétételét, illetve a Kbt. 43. (1) bekezdésének c) pontja szerint, figyelemmel a Kbt. 43. § (7) bekezdésére a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételét és évenkénti aktualizálását. Továbbá valószínűsíthető, hogy az Ajánlatkérő a Kbt. 141. § (7) bekezdését, a Kbt. 37. § (5) bekezdésére tekintettel megsértette, azáltal, hogy a szerződés módosításáról szóló hirdetmény közzétételét elmulasztotta. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását az Ajánlatkérővel szemben.

A Bejelentésben foglaltak alapján – részben azért, mert a Bejelentést a közérdekű bejelentő a Hatóság erre irányuló felhívására nem egészítette ki – nem merült fel jogsértés gyanúja, így a Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
A bejelentő ügyfélképessége vonatkozásában, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bejelentő az egyik ajánlattevőként vett részt a tárgyi közbeszerzési eljárásban. A bejelentő maga adta elő és csatolta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás során – a jelenlegi bejelentés tárgyától különböző tárgyban – előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. A fentiek alapján megállapítható, hogy a bejelentő a tárgyi közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik, valamint részben a jogorvoslati jogával is élt.

A Bejelentő ügyfélképessége vonatkozásában, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bejelentő ajánlattevőként szerepelt tárgyi közbeszerzési eljárásban, ajánlatát az Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. A fentiek alapján megállapítható, hogy Bejelentő a tárgyi közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel rendelkezik. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentő nem azonosította magát. A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) és (4) bekezdése alapján az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi, kivéve, ha a bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Az azonosíthatatlan személy bejelentéséből nem állapítható meg, hogy ténylegesen sor került-e a műszaki tartalomtól eltérő olyan teljesítésre, mely közbeszerzési jogsértést valószínűsít, így megalapozná az azonosíthatatlan bejelentés súlyos jog- vagy érdeksérelemre tekintettel történő vizsgálatát. Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke a bejelentés vizsgálatát mellőzte.