A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. A vizsgálat szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatosan a kezdeményezés benyújtására nyitva álló objektív, 3 éves határidő 2022. június 18. napján eltelt.
A Hatóság részéről további feltételezhető jogsértés feltárására nem került sor.
Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A bejelentéssel érintett körülmények vonatkozásában megállapítható, hogy a beszerzés a Kbt. 111. § f) pontja szerinti kivételi körbe tartozó termékekre – friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs – irányult, ennél fogva pedig – figyelemmel a beszerzés összértékére – az érintett ajánlatkérő a szerződés lejártát követően jogszerűen járt el, amikor beszerzési eljárás keretében elégítette ki beszerzési igényét.
A Bejelentésben megjelölt dinamikus beszerzési rendszer vonatkozásában megállapítható, hogy azt egyrészt nem a bejelentésben kifogásolt ajánlatkérő indította, másrészt megállapítható a közérdekű bejelentő ügyfélképessége, és a Hatóság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.
Fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő jogszerű módon nem alkalmazta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, mivel az ajánlattételi határidőig három ajánlat érkezett, így e tekintetben a Kbt.-be ütköző magatartást nem állapítható meg. Két ajánlat olyan hiányosságokban szenvedett, amelyekre a Kbt. szerint ajánlatkérő hiánypótlási felhívást nem küldhetett ki, ezért ezt a két ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A harmadik ajánlattevő ajánlata érvényes volt, vele megkötésre került a Vállalkozási szerződés, melyet ajánlatkérő az EKR és ezzel együtt a CORE felületére feltöltött. A Hatóság vizsgálata során az ajánlatkérő jelezte, hogy az érvénytelenné nyilvánított két ajánlattal kapcsolatban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglaltakra hivatkozással jelzéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal felé. A leírtakra tekintettel hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezés benyújtására nem került sor.

A bejelentő az azonosításához szükséges adatokat a Hatóság felhívása ellenére nem bocsátotta rendelkezésre, így a bejelentés azonosítatlan személy által tett bejelentésnek minősült, melynek vizsgálatát a Hatóság a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) és (4) bekezdései alapján mellőzte.

A Bejelentés elintézése során a Hatóság megállapította, hogy a Bejelentésben megjelölt beszerző a közétkeztetési szolgáltatás biztosítása érdekében a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ún. in-house szerződéseket kötött, melyek közzététele iránt – a Közbeszerzési Hatóság felhívására – intézkedett.

A Bejelentés elintézése során lefolytatott vizsgálat alapján felmerült a gyanúja, hogy a Bejelentéssel érintett beszerzővel in-house szerződés keretében megállapodó fél nem tett eleget közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó törvényi kötelezettségének, melynek eredményeként vele szemben a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kezdeményezte.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a bejelentés három eljárást érint. Az első eljárás bérelt tengeri evezős hajókat és felszereléseket érintett, melynek vizsgálata során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő soha nem szerzett be bérelt tengeri evezős hajókat és felszereléseket, ilyen beszerzési eljárást soha nem folytatott le. Az EKR adatbázisa szerint ilyen tárgyban egyáltalán nem található közbeszerzési eljárás.
A bejelentéssel érintett második eljárásban klasszikus típusú hajókat és lapátokat szerzett be az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeképpen. Az eljárás dokumentumai alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem állt fenn összeférhetetlenség az ajánlatkérő elnökségi tagja és a nyertes ajánlattevők között. A nyertes ajánlattevők közül egyiknek sem volt se tulajdonosa, se munkavállalója az elnökségi tag.
A harmadik érintett eljárás szintén klasszikus típusú hajók és lapátok beszerzésére irányult. Itt is megállapítható volt, hogy az elnökségi tag nem tulajdonosa és nem munkavállalója egyik nyertes ajánlattevőnek sem. Az eljárás dokumentumai közül az összeférhetetlenségi nyilatkozatok hiányosságokban szenvedtek, és ajánlatkérő közbeszerzési tervet sem készített az elmúlt három évben, ezért a Hatóság kezdeményezte a hivatalbóli jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a Kbt. 25. § (6) bekezdésének és a Kbt. 43. (2) bekezdés a) pontjának megsértése miatt.

A Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során a támogatott szervezetet felhívta adatszolgáltatásra, amely alapján az adott beszerzés(ek) vonatkozásában nem volt megállapítható az érintett szervezet közbeszerzési kötelezettsége, így a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A Hatóság továbbá megállapította, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére nem rendelkezik hatáskörrel.

Az érdemi vizsgálat során megállapítható volt, hogy a bejelentő által megjelölt étterem üzemeltetési jogát az önkormányzat tulajdonában álló vagyonkezelő társaság pályázati eljárás során, képviselő-testületi jóváhagyást követően ítélte oda a négy beérkezett ajánlat közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő gazdasági társaság részére. Az öt évre megkötött szerződés szerint a nyertes ajánlattevő az éttermet üzemeltetési kötelezettséggel vette bérbe. Tekintettel arra, hogy a vizsgált szerződés tárgya szolgáltatási koncessziónak minősülhet, és annak ellenértéke nem éri el a szerződés megkötésének időpontjában irányadó értékhatárt, közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás jogellenes mellőzésének gyanúja nem merült fel, melyre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.