Kbt. 5. § (1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
a) a minisztérium,
b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,
c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
d) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,
e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
A központi kormányzati szerveket a Kbt. 5.§ (1) bekezdés a) és b) pontjai határozzák meg, ami alatt a jogalkotó minisztériumokat érti és nevesíti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF), mint a kormány által kijelölt központi beszerző szervet.
A Kbt. 5 § (1) bekezdés c)-e) pontjai tartalmazzák a központi szint alatti ajánlatkérő szerveket. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza az úgynevezett közjogi szervezeteket. A törvény a közjogi szervezetek körében konjunktív feltételeket rögzíti. E szakasz a közjogi szervezetek három fogalmi elemét határozza meg. Kiemeli, hogy a jogképes, kifejezetten közérdekű célra létrehozott, vagy ilyen tevékenységet ellátó szervezetek minősülnek csak e körben ajánlatkérőnek, valamint az ajánlatkérői minőség megállapításához szükséges, hogy az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást legyen képes gyakorolni a szervezet felett, illetve annak működését többségi részben finanszírozza.
A Kbt. 3. § 28. pontja szerint az a szervezet képes meghatározó befolyást gyakorolni, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,
b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,
c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja.
Közbeszerzési Szemle 2016/6. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 1. kérdés
Közbeszerzési Szemle 2016/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Döntőbizottság aktuális döntései
Közbeszerzési Szemle 2017/1-2. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 24. kérdés.