1. A 2011. év első felében az ajánlatkérők összesen 5301 eredményes eljárás t folytattak le, amely közel 22 %-os növekedést jelent a 2010. év azonos időszakában regisztrált 4356 eljáráshoz képest.

Az eljárások számához hasonlóan az értékben is emelkedés tapasztalható, a 2011. első félévi 771,8 Mrd Ft összérték 8,9%-al haladta meg a 2010. év első félévének a statisztikai értékét (708,8 Mrd).

Az eljárások számában és értékében bekövetkezett eltérő mértékű növekedés következtében az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg 145,6 millió Ft-ra csökkent a korábbi 162,7 millió Ft- ról.

A közbeszerzések megoszlása az eljárásrendek között a korábbi évekhez hasonlóan alakult: az ajánlatkérők az eljárások döntő többségét (80,6 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, míg az értéket tekintve az összbeszerzés 76,2%-át a közösségi értékhatár felett realizálták.

2. Az eljárások közel 47%-ában került sor Európai uniós forrás felhasználására , szemben a 2010. első félévében regisztrált 37,6%-kal. Az értéket tekintve megállapítható, hogy a közösségi támogatásokhoz kapcsolódó eljárások értéke az összbeszerzés 53,5%-át jelentette, ami lényegében megegyezik a korábbi időszakban mért aránnyal.

3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlását a közösségi értékhatárok felett vizsgálva megállapítható, hogy az ajánlatkérők a legtöbb közbeszerzési pályázatot (65,6%) nyílt eljárással írták ki, míg a tárgyalásos eljárások aránya 26,9% körül alakult. A nyílt eljárások – a korábbi évek tendenciájának megfelelően – a beszerzések összértékéből is nagyobb mértékben részesedtek (69,0%) a tárgyalásos eljárásokkal szemben (27,4%).

A nemzeti (egyszerű) eljárásrendben az ajánlatkérők közbeszerzéseik megvalósítására leggyakrabban a Kbt. 2010. szeptemberi módosítása által bevezetett közvetlen ajánlattételi felhívással induló (ún. 3 ajánlattevős egyszerű) eljárást alkalmazták. E típus részesedése az eljárások számából 63,1 % körül alakult, megelőzve a korábban listavezető hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli egyszerű eljárásokat (24,2%).

Az értéket tekintve fordított sorrend figyelhető meg: az összbeszerzés 45,3%-a a nagyobb átláthatóságot biztosító hirdetményes, tárgyalás nélküli típussal került lefolytatásra, míg az összérték 30,2%-a a három ajánlattevős egyszerű eljárásokhoz kapcsolódik.

Az eljárás-típusok 2011. első félévi összesített megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

A tárgyalásos eljárásokon belül a hirdetmény nélküli típus részesedése – mindkét eljárásrendet figyelembe véve – mind az érték, mind a darabszám tekintetében a korábbi időszak arányaihoz hasonlóan alakult: a tárgyalásos eljárások 52,2%-a hirdetmény nélküli formában került lefolytatásra, ami az érték 36,4%-át jelentette a vizsgált eljárástípuson belül (a közvetlen felhívással induló eljárások adatai nem kerültek figyelembe vételre a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében).

4. A beszerzések tárgyát tekintve megállapítható, hogy a korábbi éveknek megfelelően 2011. első félévében is az építési beruházások domináltak: részesedésük a beszerzések összértékéből – a tavalyi év azonos időszakához hasonlóan – 55%-körül alakult. Az árubeszerzések aránya 29,2%, míg a szolgáltatásoké 15,5% volt.

5. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb eljárást 2011. első félévében is az önkormányzatok és intézményeik folytatták le; részesedésük 50,8% körül alakult a darabszámot tekintve. Az érték alapú vizsgálat a közjogi szervek erősödését mutatja, közbeszerzéseik aránya az összértéken belül meghaladta a 31%-ot, megelőzve ezzel a korábbi időszakban listavezető önkormányzatokat.

6. A mikró-, kis- és középvállalkozások az év első felében az eljárások 80,3%-át nyerték el a darabszámot tekintve, ami lényegében megegyezik a korábbi időszak mutatójával (79,2%). Az érték alapú részesedésük (39,2%) mintegy 8%-kal marad el a 2010. első félévitől, azonban az ajánlatkérők által hiányosan kitöltött közösségi hirdetmények magas száma miatt a közbeszerzések országos összértékének egynegyedére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk a nyertes ajánlattevő vállalkozási besorolásával kapcsolatban (az arány az eljárások száma tekintetében nem számottevő).

7. A külföldi székhelyű vállalkozások szerepe a korábbi évekhez hasonlóan a vizsgált időszakban sem volt meghatározó a magyar közbeszerzési piacon; 80 sikeres pályázattal 27,6 Mrd Ft értékű közbeszerzést nyertek el, ami az országos összérték mindössze 3,6%-a.

8. A Közbeszerzés Döntőbizottság előtt 2011. I. félévében összesen 446 jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor. Ezt összehasonlítva a 2010. I. félévi statisztikai adatokkal, amikor 533 esetben történt jogorvoslati eljárás kezdeményezés, megállapítható, hogy 8,4 %-kal csökkent a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárások száma, azonban a jogorvoslati kérelmek bonyolultsága és egy eljáráson belüli jogcímek száma nőtt.

A  Döntőbizottság  előtt  jogorvoslati  eljárás  megindítása  a  közbeszerzési  törvény  alapján kérelemre vagy hivatalból történhet.

A 2011. I. félévében kezdeményezett 446 jogorvoslati eljárás a kezdeményezők személye alapján az alábbiak szerint oszlik meg:

Kérelemre: 374

Hivatalból:  72

A Döntőbizottság elnökét 2011. I. félévében az ajánlatkérők 617 esetben tájékoztatták hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról . A korábbi azonos időszakban 2010. I. félévében 1049 esetben adtak tájékoztatást ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról.

A Döntőbizottság Elnöke 2011. I. félévében 13 esetben indított jogorvoslati eljárást.

A 2011. I. félévében kezdeményezett jogorvoslati eljárások értékhatár szerinti megoszlása:

• Egyszerű eljárás: 269
• Közösségi értékhatárú:158

Közbeszerzési eljárás mellőzése miatt 19 esetben indult jogorvoslati eljárás.

A 2011. I. félévében indult jogorvoslati eljárásokban a Döntőbizottság a következő döntéseket hozta:

• Jogsértés megállapítása: 210
• Alaptalan kérelem elutasítása: 86
• Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, illetve megszüntetés: 114

A Döntőbizottság 36 esetben egybefoglalt határozatot hozott, melyből 22 esetben állapított meg jogsértést, 14 esetben elutasította a kérelmet és emellett érdemi vizsgálat nélküli elemet is tartalmazott a határozat.

A Döntőbizottság által meghozott döntéseket az ügyfelek 44 esetben támadták keresettel, illetve külön jogorvoslati kérelemmel a Bíróságok előtt.

MELLÉKLET