Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója az építési beruházásokhoz kapcsolódó projekt jellegű összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosításokról

(KÉ 2018. évi 80. szám, 2018. április 25.)2

Az útmutató célja, hogy az egyes beruházások kivitelezésére kiírt pályázatokban a vállalkozók számára előírt biztosításokkal kapcsolatos igények, követelmények reálisan és a biztosítási szakma lehetőségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerüljenek megfogalmazásra.

Az útmutató segítséget nyújthat az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek, a fogalmak azonos értelmezésében, a megfelelő biztosításszakmai megoldások és termékek kiválasztásában.

Jelen útmutató a z építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. Korm. rendelet) 26. §-a alapján megkövetelt felelősségbiztosításon kívüli további, az ajánlatkérő mérlegelésétől függően előírható biztosítási konstrukciók ismertetésére törekszik. A jelen útmutatóban foglalt biztosítások tartalmazzák a közbeszerzési jogszabályok által megkövetelt felelősségbiztosításokat, oly módon, hogy az kiegészítve vagyonbiztosítási elemekkel teljes körű védelmet jelentsen az építési beruházások kockázataira vonatkozóan. Fontos tudni ugyanis, hogy a felelősségbiztosítás önmagában nem nyújt az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károkra is kiterjedő fedezetet.

Jelen útmutató az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatóval együtt alkalmazva teljes körű képet nyújt az építési beruházások biztosításainak előírásaihoz.

Az építési beruházásban résztvevők közös érdeke, hogy a közbeszerzésekkel megvalósuló projektek teljes körűen biztosítva legyenek, ezt az ajánlatkérők követeljék meg a közpénzek biztonságosabb felhasználása érdekében.

Az útmutató egyfelől kitér a biztosítási szakma által használatos fogalmak magyarázatára és rámutat az eltérő, illetve a téves értelmezésekre és az ebben rejlő kockázatokra, másfelől megmutatja azokat a biztosítási típusokat, lehetőségeket, amelyek – jól alkalmazva – biztosítják a projekt védelmét a nem várt, véletlen események ellen.

  1. Alapfogalmak

Az építési beruházásokhoz kapcsolható legfontosabb biztosítások elhatárolása érdekében az alábbi alapdefiníciók rögzíthetők:

I./1.) Összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás (C.A.R. és E.A.R.)

Vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási elemeket vegyítő biztosítási típus, mely komplex megoldást nyújt az építési beruházások biztosítási igényeire, az alábbiak szerint.

I./2.) Vagyonbiztosítás

Saját jogú biztosítás, a kár bekövetkezte után nem a felelősség megállapítása a kérdés, hanem a feltételekben vállalt biztosítási esemény megvalósulása. Ennek tisztázása jóval egyszerűbb lehet, ezért gyorsabb kártérítésre van lehetőség.  Kiterjed olyan eseményekre, amelyekért senki nem okolható, de a kár helyreállítása komoly költségekkel jár: pl. földrengés, árvíz, vihar. Téves értelmezés azonban, hogy minden kockázat (beleértve a megrendelő rossz döntésének következményeit, a vállalkozói kockázatokat) áthárítható a vásárolt biztosításokra.

A vagyonbiztosítás az építőiparban is vagyontárgyak biztosítását jelenti, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt a vagyontárgyak egy része a biztosítási szerződés időtartama alatt épül, vagy szerelik azokat, tehát nemcsak maguk a mérnöki létesítmények, hanem a létrehozás folyamata is biztosítva van.

Az építési, szerelési folyamat sok esetben műszaki kockázatokat rejt, vagyis az előírások, szabványok technológiai sorrendek betartása ellenére előre nem látható építési károk keletkezhetnek, és ezek a károk térülhetnek a vagyonbiztosítás alapján.

A projekt, a mérnöki létesítmények biztosítási védelme szempontjából arra kell törekedni, hogy a megrendelő, fővállalkozó, és valamennyi alvállalkozó munkája a kártérítésből helyreállítható legyen, ha azokat biztosítási esemény éri, vagyis építési hiba, időjárási anomália, emberi gondatlanság miatt megsérülnek, vagy megsemmisülnek.

Egy épület, vagy más mérnöki létesítmény tervezése, kivitelezése, a különböző szakmák összehangolása, a pénzügyi lebonyolítása bonyolult feladat, az építés-szerelés biztosítás ezek közül a kivitelezési idő alatti műszaki kockázatokat kívánja csökkenteni, tehát a vállalkozási kockázat, vagy pénzügyi kockázatok nem képezik ennek a biztosításnak a tárgyát.

I./2.1.)

A Közbeszerzések Tanácsa a vagyonbiztosítás előírása során az alábbi szempontokat ajánlja az ajánlatkérők figyelmébe.

  • A. projektben, a megvalósulása során bekövetkező dologi károkra C.A.R. vagy E.A.R. (összkockázatú építés-szerelés) biztosítást javasolt kötni, amely fedezetet nyújt a természeti elemi károkon kívül a vállalkozó(k) hibájából bekövetkezett károkra is.
  • A C.A.R. fedezet vagyonbiztosítási fejezetében a biztosítási összeg nem lehet kevesebb, mint a vállalkozói szerződés teljes összege és annak tartalmaznia kell a megrendelő által a vállalkozó rendelkezésére bocsátott anyagok, berendezések értékét is  szállítási költséggel együtt, ha van ilyen.
  • A projektérték min. 10 %-ának erejéig javasolt biztosítani a kár utáni romeltakarítás költségét.
  • A vagyonbiztosítás a vállalkozók felelősségbiztosításával nem váltható ki.
  • A biztosítás(ok)nak ernyőként védenie kell az összes szereplőt, de elsődleges szempont a megrendelő védelme. A megrendelőt érő kockázat az, ha egy nagyon jelentős kár, vagy totálkár esetén a kivitelező a saját erejéből helyreállítást nem tud eszközölni, és a felhasznált pénzügyi eszközök nem követelhetők vissza. Biztosítási védelem: a projekt vagyonbiztosítása, megrendelő tulajdonának a biztosítása.
  • A kivitelező a saját kockázatainak kezeléséről saját maga dönthessen az alapján, hogy a kockázatot a cég menedzsmentje, tulajdonosa, hogyan akarja kezelni. Biztosítási védelem: felelősségbiztosítások, jótállási időszakra átnyúló fedezetek, munkáltatói felelősségbiztosítások (C.A.R. II. fejezet, általános felelősségbiztosítások), balesetbiztosítások, saját eszközpark, gépek, berendezések, gépjárművek biztosítása. Javasolt egy, a felelősségi kockázat mértékétől függő limit, de ne legyen nagyobb, mint amit a piac szokás szerint áraz, és ne kelljen rendelkezniük már a pályázati szakaszban élő fedezettel.
  • Javasolt, hogy a kivitelezésben résztvevő szereplők, alvállalkozók, szubalvállalkozók, tervezők, beszállítók a saját kockázataikra szóló fedezetekkel rendelkezzenek, porlasztva ezzel a kockázatot. Biztosítási védelem: általános felelősségbiztosítások, munkáltatói felelősségbiztosítások, balesetbiztosítások saját eszközpark, gépek, berendezések, gépjárművek biztosítása, termékfelelősség biztosítások. Mértéke: a cég árbevételéhez, a tevékenység kockázatához igazodó limitek és fedezetek.
  • Csak a fedezet körülírása javasolt, semmilyen konkrét előírást/terméket/megnevezést/önrészt ne tartalmazzon a kiírás és a szószerinti értelmezés helyett a tartalmi elemeket követeljék meg. Pl. A biztosításnak fedeznie kell a kivitelezési időszakban az építés/szerelés teljesítésben bekövetkező károkat, a megrendelő tulajdonában bekövetkező károkat azok ésszerű mértékéig. A biztosítási konstrukciónak tartalmaznia kell a fedezetet a harmadik feleknek okozott károkra, eseményenként x MFt és a kivitelezés időszaka alatt vagy évente x MFt erejéig. (Az éves limit a felelősségbiztosításoknál és a keret épszer. szerződéseknél helyes, a kivitelezés időszaka alatti limit viszont az egyedi épszer. szerződéseknél értelmezhető.) Javasolt, hogy amennyiben bővebb előírásokat kíván tenni az ajánlatkérő, akkor ahhoz vonjon be nevesített, iparági tapasztalattal rendelkező biztosítási szakértőt. (Így egy szakmai információcsere működhet, ill. az ajánlattevők a kérdéseikkel szakemberhez fordulhatnak.)
  • A vállalkozó a munka megkezdésétől a munka átadásáig köteles fenntartani a C.A.R. biztosítást és a vállalkozási szerződés módosításait (határidő, pótmunka)   a biztosítási szerződésen átvezetni.  A vagyonbiztosítás tárgyában a szavatossági időben, a munkavégzéssel összefüggésben  bekövetkező károk tekintetében  a C.A.R.  vagyonbiztosításnak  érvényben kell maradnia legalább  12 vagy 24 hónapig  (ennél hosszabb idő elteltével nem lehet kétséget kizárólag megállapítani, hogy  a kár visszavezethető-e a kivitelező hibájára vagy üzemeltetési hibából ered).

I./3.) Felelősségbiztosítás

A biztosított és a károsult más jogi vagy természetes személy, a felelősség nem objektív, hanem vétkességi alapú. A felelősségbiztosítás csak akkor lép be a károkozó helyett, ha a felelősség egyértelműen a biztosítotté. Ennek kimondása néha csak évek múlva, bírósági úton történik meg.

Az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatóban részletezettek szerint többféle felelősség létezik különböző szereplőkkel szemben. Mindig fontos annak definiálása, hogy milyen (pl. általános, szolgáltatás, szakmai) felelősségbiztosítás meglétét követeli meg a projekt megrendelője és annak a mértéke (kárlimit) is lényeges kikötés kell, hogy legyen. Ha más biztosítási fedezetet kapnak a biztosítottak, mint amire számítanak, akkor az olyan veszteséghez vezet, ami elkerülhető lenne. Cél, hogy a megrendelő, a vállalkozó, a bank, a biztosító ugyanazon fogalom alatt ugyanazt értse.

A 322/2015. Korm. rendelet 26. §-ában megfogalmazott előírással a jogalkotó szándéka arra irányul, hogy a megrendelő a törvény által biztosított módon védelmet élvezzen a vállalkozó teljesítését illetően.

A projekt sikeres megvalósításához azonban nem elegendő a megrendelőt védeni, minden szereplőnek stabil gazdasági helyzetben kell maradni, hogy teljesíteni tudja vállalt kötelezettségét.

  1. Az összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás szerepe, funkciója

A biztosítás szerepe elsődlegesen az építési beruházás céljának megvalósításához szükséges erőforrások (pénzügyi forrás) biztosítása olyan esetekben, amikor előre nem látható káresemény történik, akár természeti, akár emberi eredetű , azaz a szakmai hibák okozta károkra. Indokolható azon káreseményekre vonatkozó biztosítások megkötése, melyek jelentős mértékű kötelezettséget jelenthetnek a vállalkozók részére, melyet saját tőkéből kigazdálkodni nem tudnak.

Összkockázatú építés- és szerelésbiztosítás

Ez egy All Risks típusú biztosítás, melynek az alapelve, hogy minden olyan kár, ami nem esik a biztosítási feltételben felsorolt kizárások körébe, biztosítási eseménynek minősül. A feltételrendszer alapja egy nemzetközileg ismert és alkalmazott olyan feltételrendszer, melyet a hazai biztosítótársaságok is lényegét tekintve átvettek.  Ennek alkalmazása azért célszerű, mert finanszírozók, beruházók, építtetők által ismert, azonos struktúrában felépített fedezeti kör könnyen összehasonlíthatóvá teszi az ajánlatokat. Ugyanakkor rugalmas rendszer, mert a projekt jellegéhez alkalmazkodva, kiterjedt záradéki rendszer segítségével testreszabott fedezetet képes nyújtani a projektek sokféleségére, figyelemmel a projekt megvalósulási helyére, módjára és megvalósítóinak egyedi sajátosságait is szem előtt tartva. A biztosítási alapfedezet a kizárásokon kívül kiterjed az építési helyen és az építési időszak alatt minden olyan előre nem látható, véletlenül és váratlanul bekövetkező káreseményre, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeznek, illetve a biztosítottak harmadik személyeknek okoznak. A kár érvényesítésének szabályai az összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás vagyonbiztosítási elemét illetően megegyeznek a vagyonbiztosításnál ismertetett szabályokkal, felelősségbiztosítási elemét illetően pedig a felelősségbiztosításnál rögzítettekkel (lásd a Közbeszerzési Hatóság Elnökének az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatóját).

Az építés-szerelésbiztosítás felépítése:

a). Vagyonbiztosítás (építés-szerelés biztosítás I. fejezet), mely kiterjed:

  • az építési teljesítés biztosításra (kötelező elem), beleértve a munkadíjat és a beépítendő anyagokat,
  • építőgépek, építés helyszíni berendezések és eszközök biztosítására,
  • többletköltségek biztosítására (romeltakarítás, szakértői költségek),
  • építtető tulajdonában lévő meglévő vagyontárgyak biztosítására.

b). Felelősségbiztosítás (építés-szerelés biztosítás II. fejezet), mely kiterjed:

  • a biztosítási szerződésben nem biztosított, harmadik személyeknek okozott személysérüléses és dologi károkra.

A generálkivitelező/fővállalkozó felelősségi kockázatait ezen kiterjesztés lefedi, bizonyos esetekben azonban szükséges lehet önálló felelősségbiztosítások megkötése is, melyekről részletesebben az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatóban lehet tájékozódni (például: szakmai, munkáltatói, környezetszennyezési felelősségbiztosítások).

c). Záradékok, melyekkel a fedezet kiterjeszthető:

  • alvállalkozókra,
  • szavatossági időszakra (javasolt időtartam max. 24+12 hónap!),
  • túlórákra, éjszakai munkákra,
  • légi fuvarra,
  • építési helyen kívüli tárolásra,
  • belföldi szállítás kockázatára,
  • tervezői hibára visszavezethető dologi károkra,
  • részátadással átvett, vagy üzembe helyezett létesítményekre,
  • az építtető/megrendelő meglévő tulajdonában okozott károkra,
  • idegen, harmadik személyek tulajdonában lévő vagyontárgyakban okozott károkra,
  • vibráció, vagy teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése miatt okozott károkra.

d). Záradékok, melyekkel a fedezet korlátozható:

  • földrengés, árvíz, vihar kockázatra,
  • szakaszos kivitelezés esetében szakaszhosszra,
  • termésekben, erdőkben, ültetvényekben okozott károkra,
  • sorozatkárokra.

e). Záradékok, melyekkel biztonsági intézkedések írhatók elő:

  • építőanyagokra, építőgépekre, raktárakra,
  • tűzvédelmi intézkedésekre,
  • csapadékvíz, magas vízállás és árvíz kockázatokra,
  • víz- és szennyvízvezetékekre,
  • cölöpalapozásra, munkagödrökre.

Két fő szerződéses típus létezik:

  • Határozott idejű szerződés, mely kizárólag az építési projektre vonatkozik.
  • Határozatlan idejű szerződés (keretszerződés), mely a vállalkozó éves építési tevékenységére vonatkozik.

Mindkét esetben a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan (építési, szerelési teljesítés) a vagyonbiztosítási fedezet jellemzően teljeskörű, keretszerződések esetében az éves/tartamra vonatkozó fedezetek (felelősségbiztosítási rész, többletköltségek stb.) több projektre együttesen vonatkoznak.

  1. Az összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítások előírásával és megkötésével kapcsolatban figyelembe veendő szempontok

Az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatóban foglaltakon felül, melyek a felelősségbiztosításokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazzák, a következőket érdemes figyelembe venni:

1. Egy építési beruházásra, egy teljeskörűen megkötött összekockázatú biztosítást érdemes előírni.

Ebben az esetben a biztosítási fedezet egy szerződésben nyomon követhető, nem lesznek átfedések az egyes szerződésekben, a káreseményeket egy kézben lehet rendezni, biztosítási eseményenként csak egy szerződésre vonatkozó önrész kerül levonásra, és csak egy díjat kell megfizetni.

Kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésére önálló szerződésekben van lehetőség.

2.         A biztosításba érdemes és szükséges felvenni azon vagyontárgyakat, melyek a projekt megvalósulása kapcsán sérülhetnek, károsodhatnak, és melyek súlyosan befolyásolhatják a projekt létrejöttét. (Lásd II. a). vagyonbiztosítási elemek)

3.         A biztosítási fedezet a kivitelezési munkálatok időtartamára vonatkozhat, a biztosítási/kockázatvállalási időszak a biztosítási szerződés aláírásától a sikeres műszaki átadás- átvétel időpontjáig, illetve a projekt üzembe helyezéséig tarthat.

Ezen időszak után a biztosítási fedezet automatikusan megszűnik, azonban szűkített vagyonbiztosítási kockázati körrel a fedezet kiterjeszthető a szavatossági időszakra melynek időtartam max. 12-24 hónap lehet.

A szavatossági fedezet nem egyezik meg a cégek által vállalt szavatossági és jótállási kötelezettséggel, így a kettő összehangolása nem szükséges, és amennyiben a vállalkozási szerződésben vállalt időtartam meghaladja a 24 hónapot, úgy nem is lehetséges.

4.         A projekt típusú biztosításoknál, a felelősségbiztosítási limitek esetében káreseményenkénti limit mellett az éves limit helyett a projekt időtartamára vonatkozó limit előírást érdemes választani . Az éves limit ezen biztosítási típusnál nem szükséges és nem szokványos.

5.      Több szereplős, nagy értékű egyedi projektek esetén a részletes biztosítási kötvény bemutatását érdemes kérni, különösen, ha banki finanszírozás is van az ügyletben. Semmiképpen ne kérjen az ajánlatkérő érvényes biztosítási kötvényt egy még pályáztatás alatt álló munkára, ez nem értelmezhető még nem fennálló kockázatra. Ilyen esetekben a lényeges előzetes paramétereket tartalmazó szándéknyilatkozat betölti a kívánt funkciót. Ez nem jár díjfizetéssel, míg egy szerződés előzetes megkötése igen. A kisebb, homogén munkát végző cégek éves keretbiztosítást kötnek, amelyek paraméterei már rögzítettek.  Ilyen esetekben a biztosítók nem állítanak ki minden munkára kötvényt, csak fedezetigazolást, ami érvényét tekintve egyenértékű a kötvénnyel. A szándéknyilatkozatban szintén azt kell igazolni, hogy a már érvényes keretbiztosítás paraméterei megfelelnek a biztosítási elvárásoknak és a biztosító kész befogadni az adott munkát a keretszerződésbe. A fedezetigazolásnak célszerű tartalmaznia a kötvényszámot (szerződés számát), a teljesítés helyszínét, időszakát és a megrendelő megnevezését.

  1. Tévhitek az építési beruházások biztosításával kapcsolatban

  1. A biztosítás a vállalkozói/kivitelezői szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítéka.

Ezzel szemben a biztosítás csak a nem várt, véletlenszerű dologi károk, személyi sérülések okozta többletforrást és kártérítést (ritkább esetben az elmaradt hasznot) finanszírozza meg.

  1. A vállalkozó felelősségbiztosítása a megrendelőt védi a vállalkozó hibás teljesítése, késedelme, szakmai hiányosságai ellen.

Ezzel szemben a felelősségbiztosítás a vállalkozók által, harmadik feleknek okozott dologi károkat, valamint személyi sérülés miatt fellépő kártérítési kötelezettségeket vállalja át, a hibás munkavégzés dologi kár következményei az összkockázatú projekt biztosítás (vagyonbiztosítási rész) keretében térülhetnek.

  1. A minőségi hibák javítási költségeit is a biztosítás terhére lehet elszámolni.

Ezzel szemben csak a hibás teljesítés miatti dologi kár, vagy személyi sérülés fedezhető biztosítással.

  1. A vállalkozó összes garanciális kötelezettsége biztosítható.

Ezzel szemben a biztosítás nem vonatkozhat a hibásan kivitelezett teljesítésre, valamint nem alkalmas a 12-24 hónapnál hosszabb garanciális kötelezettségek fentiek szerinti átvállalására, a károkok bizonyíthatatlansága miatt. A vállalkozók a versenyben egyre hosszabb időket vállalnak, ami biztosítással nem követhető.

  1. A projektértéknél jóval magasabb felelősségbiztosítást írnak elő.

Javasolt, hogy a biztosítási igény álljon arányban a munka értékével, azaz a vagyonbiztosítás a projekt értékére szóljon, a felelősségbiztosítási igény ne legyen ennél magasabb, mert így a biztosítás költségei is irreálisan magasak lesznek, amely felboríthatja a tervezett pénzügyi keretet. A megrendelő nagy értékű meglévő vagyona a vagyonbiztosítási fejezet alatt biztosítható.

  1. A megrendelő érvényes biztosítás meglétét írja elő már az ajánlatban. [1]

Az ajánlatkérő biztosítói szándéknyilatkozatot kérjen bemutatni az ajánlatban bizonyos paraméterek megnevezésével.

A biztosítási szerződés létrejötte nem előzheti meg a vállalkozói szerződés aláírását, kivéve, ha a vállalkozónak keretbiztosítási megállapodása van valamely biztosítóval. Ez esetben csak azt legyen szükséges igazolni, hogy a keretbiztosítás feltételei megfelelnek a kiírásban foglaltaknak vagy módosíthatók lesznek a közbeszerzési eljárásban való nyertesség után. Biztosítási kötvényt kérni az ajánlatban olyan, mintha az összes alvállalkozói szerződést előre meg kellene köttetnie az ajánlattevőnek.

7. Nemcsak a generálkivitelezőként/fővállalkozóként szerződő féltől követelhető meg, hogy vagyonbiztosítással rendelkezzen, hanem az ajánlatkérő azt kötelező jelleggel előírhatja az alvállalkozó részére is.

Ezzel szemben külön vagyonbiztosítás az alvállalkozótól nem követelhető, az ajánlatkérő nem írhat elő ilyen kötelezettséget.

A generálkivitelező/fővállalkozó és az alvállalkozó közötti jogviszony kérdése az, hogy a generálkivitelező/fővállalkozó az alvállalkozó részére – annak saját teljesítése vonatkozásában – előírja-e, hogy vagyonbiztosítással rendelkezzen.

Összefoglaló

A Közbeszerzések Tanácsa a MABISZ-szal együttműködve azt javasolja, hogy az ajánlatkérők építési beruházások esetén általában összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás (C.A.R. vagy E.A.R.) meglétét írják elő. A C.A.R. vagy E.A.R.  vagyonbiztosításnak  érvényben kell maradnia a beruházás átadását követő legalább  12 vagy 24 hónapig  a szavatosság körében bekövetkező eseményekre (ennél hosszabb idő elteltével nem lehet kétséget kizárólag megállapítani , hogy  a kár visszavezethető-e a kivitelező hibájára vagy az üzemeltetési hiba következménye).

Együttes megfelelésre közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) esetén a közbeszerzésekről szól 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (6) bekezdése alapján lehetőség van, de kifejezetten az alvállalkozók tekintetében nem fogalmazhatók meg alkalmassági követelmények, és így nem kérhetők külön azt igazoló dokumentumok. Hangsúlyozandó, hogy az alvállalkozók tekintetében alkalmassági követelmény nem írható elő, így a szakmai felelősségbiztosítás megléte (mint a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra vonatkozó követelmény) legfeljebb csak szerződéses feltételként érvényesíthető. Ugyanakkor ez nem zárja ki természetesen azt, hogy az ajánlatkérő által az ajánlattevő (részvételre jelentkező) tekintetében előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételnek (a szakmai felelősségbiztosítás megléte) az ajánlattevő (részvételre jelentkező) adott esetben alvállalkozó bevonásával feleljen meg a Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján.

Az építési beruházások általában (változó mennyiségű) tervezési feladatot is tartalmaznak, melyet jellemzően a fővállalkozó által a teljesítésbe alvállalkozóként bevont tervező végez. Ilyen esetekben egyes ajánlatkérők a 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a alapján tervezői felelősségbiztosítás meglétét követelik meg, miközben a szerződés fő tárgya kivitelezés és nem tervezői szolgáltatás és a tervezési részfeladatokkal kapcsolatban elegendő fedezetet nyújt a tervező alvállalkozó felelősségbiztosítása. Tervezői felelősségbiztosítás csak tervezőnek adható. A fővállalkozó az egész projektért felel, ahol a tervező alvállalkozó, akitől meg kell követelni a saját jogú tervezői felelősségbiztosítást.


[1] Hangsúlyozandó, hogy ez a feltétel nem vonatkozik a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzügyi és gazdasági alkalmassági igazolási mód alkalmazása esetére, tekintettel arra, hogy a 321/2015. Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése értelmében a gazdasági szereplőnek a szakmai felelősségbiztosítása fennállását kell igazolnia, vagyis azt, hogy érvényes biztosítással rendelkezik.