Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

Eljárásfajták

A beszerzés tárgya és becsült értéke alapján határozható meg az alkalmazandó eljárás típusa.

A közbeszerzési eljárás lehet

a) nyílt eljárás,

b) meghívásos eljárás,

c) innovációs partnerség,

d) tárgyalásos eljárás,

e) versenypárbeszéd,

f) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás (Kbt. 49. §(1) bek.)

Közbeszerzési Szemle 2017/11. - Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd: hasonlóságok és különbözőségek
Közbeszerzési Szemle 2016/6. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. kérdés
A témáról bővebben: Közbeszerzési Szemle 2016/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 8. kérdés

← vissza az alfogalmakhoz

Tárgyalásos eljárás

A tárgyalásos eljárás csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható. (Lásd: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeiről)

A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-sal összhangban. A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. (Kbt. 85. § (1) bek.)

Tárgyalásos eljárás alkalmazására kizárólag a Kbt. 85. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben van lehetőség. Azaz, ha

a) az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;

b) a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;

c) a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;

d) az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy

e) megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.

Nemzeti eljárásrendben a tárgyalásos eljárás alkalmazása feltételekhez nem kötött, azaz ajánlatkérő választása szerint – a nyílt és meghívásos eljáráshoz hasonlóan – bármikor alkalmazható.

A tárgyalásos eljárás szintén két szakaszból álló eljárás, amely egy részvételi és egy ajánlati szakaszból áll. Ez azt jelenti, hogy a részvételi felhívással indított részvételi szakaszban bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést. Részvételi szakaszban csak és kizárólag részvételi jelentkezés nyújtható be, ajánlatot kérni vagy benyújtani tilos. A második, ajánlattételi szakaszban történik az ajánlatok benyújtása. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezést követően alkalmasnak minősített részvételi jelentkezőket hívja fel ajánlattételre. Ajánlatkérő valamennyi alkalmassá minősített részvételre jelentkezőt felhív ajánlattételre, kivéve, ha keretszámot határozott meg.

Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban is meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát a 82. §(4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával, azzal az eltéréssel, hogy a keretszám felső határa legalább három lehet. (Kbt. 86. § (3) bek.)

Az ajánlatok benyújtását követően lehetőség nyílik az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalásra. A tárgyalásnak, vagy tárgyalásoknak arra kell irányulniuk, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalás időpontját, lefolytatásának menetét ajánlatkérő határozhatja meg.

A Kbt. garanciális szabály fogalmaz meg a 88. § (6) bekezdésében, amikor meghatározza, hogy a közbeszerzés tárgya és feltételei a tárgyalás során nem változhatnak csak oly módon, hogy az ne sértsen alapelveket.