Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2015/129
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2015.11.11.
Iktatószám:23739/2015
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Szolnoki Törvényszék 4.Kf.20.365/2015/4. szám

A Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Hold u. 21., ügyintéző: dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd) által képviselt Kátai Gábor Kórház

(5300 Karcag, Zöldfa u. 48.) felperesnek - dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen -

pénzbírság-fizetési kötelezettséget megállapító döntőbizottsági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.292/2014/4. számú

ítélete ellen az alperes 5. sorszámú fellebbezése folytán a Pp. 340. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül meghozta a következő
ítéletet:
A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.500,- (tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.
A le nem rótt 40.000,- (negyvenezer) forint másodfokú eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás:
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes D.318/8/2014. számú határozatát megváltoztatta és megállapította a jogsértés hiányát. Rendelkezett a perköltség viseléséről is.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a Közbeszerzési Értesítő 2012/110. számában 2012. szeptember 24-én 14183/2012. számon részvételi felhívást tett közzé

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében építési beruházás tárgyában. A részvételi felhívást 2012. október 12-én módosította a műszaki, illetve szakmai

alkalmasság M2 pont előírásait illetően. A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2012/118. számában jelent meg.

A közbeszerzési eljárásban hét részvételi jelentkezés érkezett, köztük az „ABD 2012” Konzorciumé. A konzorcium tagja volt - többek között - a konzorciumot vezető AQUA-GENERAL Kft. A

konzorcium jelentkezése tartalmazta a pénzügyi intézményétől származó nyilatkozatait. Az AQUA-GENERAL Kft. nyilatkozott a pénzforgalmi számlát vezető pénzintézetekről, a pénzintézeti

számlák körében megjelölte az OTP Nyrt.-nél vezetett számla számát is és egyidejűleg kijelentette, hogy a részvételi jelentkezésben csatolt pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatok a

vizsgált időszakban megszüntetett számlákra is kiterjednek.
A felperes, mint ajánlatkérő az „ABD 2012” Konzorciumtól hiánypótlást kért a gazdasági és pénzügyi alkalmasságának további igazolására, ezen belül valamennyi pénzügyi intézménytől az összes

pénzforgalmi számláról szóló egyszerű nyilatkozatot, többek között a nyilatkozattétel időpontjában már megszűnt pénzforgalmi számlák tekintetében is.
Az „ABD 2012” Konzorcium a hiánypótlást benyújtotta, a felperes 2012. november 30-án elkészítette a részvételi jelentkezések értékeléséről szóló összegzést. Ebben az „ABD 2012” Konzorcium

jelentkezését alkalmasnak és egyben érvényesnek minősítette, az eljárás nyertese ez a konzorcium lett.
Az EUTAF Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az általa lefolytatott vizsgálat kapcsán hivatalból kezdeményezést nyújtott be az alpereshez 2014. június 26-án, amelyben

észrevételezte, hogy a részvételi felhívás alapján az AQUA-GENERAL Kft. konzorciumi tagnak az egyik, korábban megszűnt bankszámlája tekintetében is nyilatkoznia kellett volna. Ezen

bankszámlaszámot érintően a felperes hiánypótlásra nem szólította fel a konzorciumi tagot, így a tag nem igazolta teljes körűen a pénzügyi, gazdasági alkalmasságát.
Az alperes megállapította, hogy a kezdeményezés alapos. A felperes megsértette a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontjára

tekintettel a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat a nyertes ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata során; nem vizsgálta az AQUA-GENERAL Kft. cégkivonatban nem szereplő bankszámlája

vonatkozásában az ajánlatkérő által meghatározott Pl. alkalmassági minimum feltételek megvalósulását. Ezért jelen ügyben támadott határozatában a határozat rendelkező része szerinti

(500.000 Ft) pénzbírság kiszabását látta indokoltnak.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság alaposnak találta a felperes kereseti kérelmét, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes jogszabálysértéssel kötelezte bírság

megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az ítéletét a Kbt. 157. §-a, a 140. §-a, a 160. §-a, a 36. § (5) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 64. § (1) bekezdése, illetve a 152. § (2) bekezdés

b) pontja alkalmazásával hozta meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes határozata jogszabályt sértett, mivel a felperes az alperes határozatában foglaltakkal ellentétben megfelelően járt el akkor, amikor a

részvételi jelentkező által becsatolt nyilatkozatok, igazolások mellett cégkivonat beszerzésével ellenőrizte a közölt adatok teljes körűségét. Ezen túlmenően további ellenőrzési

kötelezettség nem terhelte, így a bírságot kiszabó alperesi határozat jogalapja nem állt fent.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben kérte annak megváltoztatását és a kereseti kérelem elutasítását, továbbá a felperes perköltség viselésére kötelezését.

A fellebbezésben foglaltak szerint a felperesi részvételi felhívás előírása alapján az AQUA-GENERAL Kft. ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett volna a 2005. február 4-én megnyílt és 2011.

december 30-án megszűnt bankszámlája tekintetében és a pénzintézet nyilatkozatát is csatolnia kellett volna. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben a felperes

ellenőrzési kötelezettsége arra vonatkozott, hogy a részvételi jelentkezés megfelel-e a felhívásban meghatározott feltételeknek. A felperesnek ezért - a saját előírására figyelemmel -az

ajánlattevők cégmásolatát is be kellett volna szereznie, és az ennek alapján megállapítható hiányt - a megszűnt számlaszámra vonatkozó nyilatkozatot és igazolást - pótoltatnia kellett

volna. A fellebbezés ebben a körben utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete iratellenesen állapította meg, miszerint az AQUA-GENERAL Kft. a megszűnt számlája vonatkozásában

nyilatkozott, illetve pénzintézeti igazolást csatolt. Az iratokból megállapíthatóan ugyanis a kifogásolt számláról sem nyilatkozat, sem igazolás a részvételi jelentkezésben nem volt.
A törvényszék a fellebbezést nem találta alaposnak.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, érdemi döntése is helyes és a törvényszék annak jogi indokolásával is egyetértett.
A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság nem állapította meg tényként, hogy a nyertes konzorcium vezetője, az AQUA-GENERAL Kft. a kifogásolt bankszámla vonatkozásában

nyilatkozott, illetve pénzintézeti igazolást csatolt. Az elsőfokú ítéletben az a ténymegállapítás szerepel, hogy „az AQUA-GENERAL Kft. a részvételre jelentkezés 59. oldalán nyilatkozott a

pénzforgalmi számlát vezető pénzintézetekről, a 7. számú melléklet szerint pénzintézeti számlák körében megjelölte az OTP Nyrt.-nél vezetett számlaszámát is és egyidejűleg kijelentette,

hogy a részvételi jelentkezésben csatolt pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatok a vizsgált időszakban megszüntetett számlákra is kiterjednek.” Ezzel azonos tényállást állapított meg

az alperes is a jelen ügyben támadott határozatában. (D.318/8/2014. számú határozat 4. oldal utolsó bekezdés, 5. oldal első bekezdés).
A fenti tényállás alapján az AQUA-GENERAL Kft. nyilatkozatából arra lehetett következtetni, hogy a kft-nek nem volt olyan megszűnt pénzforgalmi számlája, amelyre vonatkozóan a részvételi

felhívásban előírt nyilatkozatot nem csatolt.
A fellebbezéssel kapcsolatban tehát azt kellett eldönteni, hogy a felperesnek kötelessége volt-e az ingyenesen rendelkezésére álló közhiteles nyilvántartásból ellenőrizhető adatokon

túlmenően más módon is ellenőrizni a részvételre jelentkező nyilatkozatának valódiságát, vagyis az adott ügyben azt, hogy a nyilatkozat ellenére mégis volt-e egyéb megszüntetett számla.
Az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott és alkalmazott Kbt. 36. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve

az ajánlattevőnek, vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre

álló elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

törvény szerinti nyilvántartások is.
A (7) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eljárás eredményéről szóló értesítés

ajánlattevőknek való megküldése, vagy - több szakaszból álló eljárásban - a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményéről szóló értesítés részvételre jelentkezőknek való

megküldése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a közbeszerzési eljárás iratai között megőrzi.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a közbeszerzési eljárásban megkövetelt kizáró okok tekintetében tett nyilatkozat valóságosságát az ajánlatkérő nem köteles minden esetben általános

jelleggel nyilvántartásban lévő adatokkal összevetve ellenőrizni.
Az igazolás és a nyilatkozattétel között különbséget kell tenni, ezek nem azonos adatközlési módokat jelentenek. A Kbt. 36. § (5) bekezdése csak azt mondja ki, hogy nem kell igazolni azokat

a nyilvántartásból ellenőrizhető adatokat, tényeket, amelyek az ajánlatkérő számára ingyenesen elérhető nyilvántartásból ellenőrizhetők, azaz ezekre az adatokra, tényekre nem kell igazolást

benyújtania az ajánlattevőnek.
A Kbt. 36. § (7) bekezdése csak azon tények, adatok ellenőrzését írja elő az ajánlatkérő számára, amelyek vonatkozásában az (5) bekezdés szerint igazolás nem követelhető meg. Nem a

nyilatkozattétel valóságtartalmát kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hanem csak annak a ténynek, adatnak a valóságosságát, amely az ajánlattevőtől sem igazolással, sem nyilatkozattétellel

nem volt megkövetelhető adat, vagy tény, mert fennállásuk a nyilvántartásból ellenőrizhető. (EBH.2015.K.12.)
Mindebből következően a felperesi ajánlatkérőnek a jelen ügyben további ellenőrzési kötelezettsége nem volt, hiszen a részvételre jelentkezésben tett azon nyilatkozat valódiságát, miszerint

a csatolt pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatok a vizsgált időszakban megszüntetett számlákra is kiterjednek, nem volt köteles vizsgálni. Ezért az alperes által megállapított

jogsértés megalapozatlan, így az elsőfokú bíróság helytállóan változtatta meg az alperes határozatát és állapította meg a felperes vonatkozásában a jogsértés hiányát.
A fentiekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással hagyta helyben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2)

bekezdése alapján.
Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, melynek összegét a törvényszék a 32/2003. (VIII. 22.) IM

számú rendelet 3. § (5) bekezdése alapján 12.500,- Ft ügyvédi munkadíjban határozta meg.
A másodfokú eljárási illetéket a Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a alapján az állam viseli.

Szolnok, 2015. szeptember22.

Dr. Takó Kornélia s.k. előadó bíró Dr.Sándorné dr. Nagy Erika s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Piroska s.k. a tanács tagja