Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/104
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.09.12.
Iktatószám:14218/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		####104-D.rtf#### 

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (14218/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.449/6/2007.

Tárgy: a T-Mátrix Kft. jogorvoslati kérelme Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a T-Mátrix Kft. (2800 Tatabánya, Rezeda u. 9., a továbbiakban: kérelmező) által a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6., képviseli: Dr. Hidas Ügyvédi Iroda, dr. Hidas János ügyvéd, 2802 Tatabánya, Pf. 274, a továbbiakban: ajánlatkérő) „Tatabánya, Földi Imre Sportcsarnok bővítése és felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet – a Fővárosi Bírósághoz címezve – de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2007. június 25-én a Közbeszerzési Értesítő 71. számában a Kbt. Negyedik rész szerinti egyszerű eljárás megindítására ajánlattételi felhívást tett közzé, a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában.
Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiakban jelölte meg a szerződés szerinti teljes mennyiséget:
„A dokumentációban részletezettek szerint: földszint bővítése 109,8 m2 területtel, I. emelet bővítése 153,3 m2 területtel, II. emelet bővítése 107.2 m2 területtel.”
A felhívás II.2.3) pontja a szerződés időtartamát 65 napban rögzítette.
Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevőkkel szemben támasztott alkalmassági követelményeket, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és módját.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában az elbírálás szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszert határozta meg, melyhez megjelölte a bírálati részszempontokat és súlyszámokat.
részszempontok
súlyszámok
1. ajánlati ár
6
2. jótállás időtartama (max. 10 év)
2
3. vállalt késedelmi kötbér mértéke %/nap/késedelem (max. 2%/nap)
1
4. határidő előtt teljesítés (napokban megadva)
1
Ajánlatkérő a felhívás VI.3.5) pontjában megadta, hogy az értékelés alsó és felső ponthatára 1–10., a 6. pontban ismertette az értékelés módszerét, mely szerint a legjobb ajánlatott tevő 10 pontot kap, a többi ajánlattevő pontszáma ehhez viszonyítva egyszerű arányosítással kerül megállapításra.
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét eljárásában biztosította, melyben egy alkalommal a kért igazolások, nyilatkozatok pótlását engedélyezte.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített a megfelelő ajánlattétel érdekében, melynek I.3) pontja a felhíváshoz képest többletinformációt nem tartalmazott az ajánlatok értékelésével kapcsolatban.
Ajánlatkérő 2007. június 27-én helyszíni konzultációt tartott, az ajánlattevők által feltett kérdéseket megválaszolta.
Ajánlattételi határidőre, 2007. július 5-re az É.R.T.-É.F.SZ. Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok következő megajánlásokat tartalmazták:

Bírálati részszempontÉ.R.T. Kft.KérelmezőAjánlati ár (nettó)82 875 107 Ft79 749 229 FtJótállás időtartama
Vállalt késedelmi kötbér mértéke10 év10 év2%/nap2%/napHatáridő előtt teljesítés10 nap0 nap


Ajánlatkérő a következőképpen értékelte az ajánlatokat:
Bírálati részszempontSúlyszámÉ.R.T. Kft. ajánlataKérelmező ajánlatapontszámsúlyszámpontszámsúlyszámAjánlati ár (nettó)69,657,71060Jótállás időtartama210201020Vállalt késedelmi kötbér mértéke110101010Határidő előtti teljesítés1101011Összesen97,7 pont91 pont
A 2007. július 18-án tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő az É.R.T.–É.F.SZ. Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének bruttó 82 875 107 Ft-os ajánlati árral, az összegezést a tértivevények tanúsága szerint ajánlattevők 2007. július 23-án vették át.
Kérelmező 2007. július 24-én kelt levelében kifogásolta ajánlatkérő értékelését és a pontszámok számítását, mivel álláspontja szerint az 55 és a 65 napot kellett volna ajánlatkérőnek arányosítania.
Ajánlatkérő válaszában kifejtette, hogy az értékelés során a nyertes által megajánlott 10 napot arányosította a kérelmező által megajánlott 0 naphoz, mivel ajánlatkérő bírálati szempontként határidő előtti teljesítést jelölt meg, nem pedig a teljesítési határidőt, így nem a kérelmező által hivatkozott 55 és 65 napokat kellett egymáshoz arányosítania.
Kérelmező 2007. július 31-én postára adott és 2007. augusztus 2-án a Döntőbizottsághoz érkezett jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése során alkalmazott számítása téves és hibás, az elbírálási szempontok arányszámításai kapcsán. Álláspontja szerint ajánlatkérő tévesen járt el akkor, mikor a legfontosabbnak számító ajánlati ár helyett a határidő előtti teljesítés dominanciáját állította fel a bírálata során. A vállalási ár pontozása során ajánlatkérő a teljes vállalási árakat arányosította, s így alakultak ki a kérelmező által helyesnek tartott pontszámok.
Ezzel ellentétesen a határidő előtti teljesítés részszempont bírálata során a 0 és a 10 napos vállalásokat arányosította ajánlatkérő, mely a pontszámok eltolódását eredményezte, és helyes értékelés esetén kérelmező lett volna az eljárás nyertese.
Kérelmező szerint ajánlatkérő az értékelés során akkor járt volna el a jogszabálynak megfelelően, ha a nyertes 55 napos teljesítési idejét arányosította volna kérelmező 65 napos teljesítési idejével, mely alapján a két időtartam közötti különbség 84,6%, vagyis a súlyszempont figyelembevételével 8,46 pontot állapított volna meg a kérelmező megajánlására, ami kérelmező össz pontszámának 98,5 pontos végeredményét eredményezte volna. Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét, valamint döntése ellentétben áll az ajánlati felhívásban megfogalmazottakkal.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Észrevételében előadta, hogy az általa meghatározott bírálati részszempont (határidő előtti teljesítés) a helyes értelmezés szerint annak vizsgálatát és értékelését jelenti, hogy ajánlattevők az ajánlatkérő által meghatározott teljesítési határidőhöz képest, hány nappal kedvezőbb teljesítést vállalnak, azaz a meghatározott határidő előtt hány nappal teljesítik a vállalásukat. Ajánlatkérő a teljesítési határidőt 65 napban határozta meg. Ezért ajánlattevőknek ajánlatukban arra kellett nyilatkozniuk, hogy a velük megkötött szerződés teljesítését hány nappal az ajánlatkérő által megjelölt határidő előtt teljesítik.
Tekintettel pedig arra, hogy az általa vizsgálni szándékozott szempont az előadottak alapján nem az ajánlattevők által vállalt teljesítési határidő (kérelmező esetén 65 nap, a nyertes esetén 65–10 = 55 nap), hanem a határidő előtti teljesítés mértéke (azaz kérelmezőnél 0 nap, a nyertes esetében 10 nap) volt, a Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján csak a fenti két adat (0 és 10 nap) egymáshoz való viszonyát vizsgálhatta, nem pedig a teljesítési határidők arányát.
Ajánlatkérő ismertette, hogy a nyertes ajánlata a 4. részszempont vonatkozásában a kedvezőbb, így 10 pontot kapott, mely így a súlyszám alapján számított értéke szintén 10 pont volt. Kérelmező ezzel szemben nem vállalt előteljesítést, a határidő előtti teljesítés részszempontjának értékelése során 0 napot kellett figyelembe venni. Figyelemmel arra, hogy a 0-val végzett számítás (osztás, szorzás) eredménye 0 lesz, így a kérelmező ezen részszempontra tett ajánlatára 1 pontot kapott. Fentiekre figyelemmel ajánlatkérő kifejtette azon álláspontját, mely szerint az ajánlatok értékelését a Kbt.-ben és a felhívásban foglaltaknak megfelelően jogszerűen végezte el és jogszerű döntést hozott az eljárás nyertesének személyéről.
Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a jogorvoslati eljárás megindítására tekintettel a szerződéskötést elhalasztotta.
A Döntőbizottság a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint elutasította.
Ajánlatkérő a Kbt. Negyedik Rész szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 300. § (6) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a Kbt. 48. § (2)–(3) bekezdése, az ajánlattételi felhívásra a Kbt. 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt. 56. §, a bírálati szempontokra a Kbt. 57. § (1)–(5) bekezdése, az ajánlatra a Kbt. 70. § (1) bekezdése és a Kbt. 73. §, az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a Kbt. 74. § (6) bekezdése és a Kbt. 75. § (2) bekezdése, az ajánlatok benyújtására és felbontására a Kbt. 79–80. §, az ajánlatok elbírálására a Kbt. 81–89. §, a Kbt. 91–92. §, az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a Kbt. 97. §, a szerződés megkötésére a Kbt. 99. § (1), (3)–(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a Kbt. 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a Kbt. 249. § is megfelelően alkalmazandó. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a törvény 21–25. és 26–28. címének, valamint 32. címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatóak.
A Kbt. 81. § (4) bekezdése kimondja, hogy az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (Kbt. 57. §) alapján, illetőleg a Kbt. 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.
A Kbt. 90. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a Kbt. 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Fentiek alapján Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és dokumentációjában előírtaknak megfelelően értékelte-e az ajánlatokat.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
A Kbt. 57. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos,
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásának VI.3) 5–6. alpontja az értékelés szempontját az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjában jelölte meg, az értékelés alsó és felső ponthatárát 1–10. pontban határozta meg, és az értékelés módszerét akképpen rögzítette, hogy a legjobb ajánlatot tevő 10 pontot kap, a többi ajánlattevő pontszáma ehhez viszonyítva egyszerű arányosítással kerül megállapításra.
Ajánlatkérő kompetenciájába tartozik a beszerzési igényének specifikumait leginkább kidomborító értékelési módszer kiválasztása. Ennek körében az ajánlatok elbírálása kétféle módon történhet, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjának kiválasztása során ajánlatkérő köteles a Kbt. 57. § (4) bekezdésének figyelembevételével meghatározni a Kbt. 57. § (3) bekezdésében foglalt értékelési feltételrendszert.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját megjelölve, a bírálati részszempontok között értékelni kívánta a határidő előtti teljesítést, melynek tartalmi vizsgálata alapján megállapítható, hogy az az ajánlati felhívásban meghatározott teljesítési határidő előtti teljesítést foglalta magában. Ennek során ajánlatkérő azt értékelte, hogy az ajánlattevők milyen, napokban megadott előteljesítést vállaltak a 65 napos kivitelezési határidőhöz képest.
Az ajánlatok vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes 10 napos előteljesítést vállalt, míg kérelmező ajánlata „a munkaterület átadás-átvétel időpontjától 65 napos kivitelezési határidőt” tartalmazott, tehát kérelmező e részszempontra tett megajánlása 0 napot jelentett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásnak megfelelően értékelte a nyertes vállalását mivel arra mint kedvezőbb vállalásra 10 pont adott. Kérelmező 0 napos, tehát a kiírást kedvezőbbé nem tevő ajánlatát ajánlatkérő a 10 napos vállaláshoz arányosította. Ez alapján megállapítható, hogy kérelmező e bírálati részszempontra kapott 1 pontja – figyelemmel arra, hogy a 0-val végzett számítás összege mindig 0, és a legkedvezőtlenebb vállalásnak 1 pontot kell kapnia – a felhívásban foglalt értékelési módszer alapján került kiosztásra.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban leírt módszertől nem tért el, ez alapján jogszerű döntést hozott az ajánlatok értékelése során, ezért a kérelmező kérelmét elutasította.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott a Kbt. alapelveinek megsértésére.
A Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg olyan többlettényállási elem, mely alapul szolgálna arra, hogy ajánlatkérő nem tartotta volna be az ajánlatok bírálata során az alapelvi rendelkezéseket. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem ítélte alaposnak az alapelvek megsértésére vonatkozó kérelmi elemet.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a kérelmező megalapozatlan jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján, a Kbt. 341. § (6) bekezdésének előírására figyelemmel rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.


Budapest, 2007. augusztus 15.


Dr. Szvetnik Ágnes s. k.,     Bujdosó Gézáné s. k.,
   közbeszerzési biztos        közbeszerzési biztos


 Dr. Telek Katalin s. k., 
közbeszerzési biztos