Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/65
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.06.09.
Iktatószám:12814/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (12814/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.220/8/2005.

Tárgy: az Actia Videobus S.A.U. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Közlekedési Felügyelet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Az ACTIA VIDEOBUS S.A.U. (C/Calidad, 66, 28906 Getafe Spanyolország, képviseli: Darázs, Szabó & Társai Ügyvédi Iroda, dr. Bakondi György ügyvéd, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Közlekedési Felügyelet (1061 Budapest, Andrássy út 8., képviseli: dr. Takács Magdolna jogtanácsos, nevében eljár: Apex-MM Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedő Kft., 1161 Budapest, Batthyány u. 68., a továbbiakban: ajánlatkérő) „különféle jármű-kategóriák közúti vizsgálatára alkalmas jármű-diagnosztikai mobil mérőállomások beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárását az EU Hivatalos Lapjában (2006/S 1-001354) 2006. január 4-én tette közzé, amely tájékoztatásul a Közbeszerzési Értesítőben (K. É. – 25047/2005) 2006. január 6-án került közzétételre. Az ajánlati felhívás tartalmát egy alkalommal módosította. A módosító hirdetmény az EU Hivatalos Lapjában (2006/S 11-012206) 2006. január 18-án, valamint tájékoztatásul a Közbeszerzési Értesítőben (K. É. – 1560/2006) 2006. január 20-án jelent meg.
A felhívás II.1.9) pontja szerint részajánlatot lehetett tenni az
1. részteljesítés 1 db mobil vizsgálóállomás minden járműkategória közúti ellenőrzésére, valamint a
2. részteljesítés 4 db mobil műszaki ellenőrző pad M1 és N1 kategóriába tartozó járművek közúton történő ellenőrzésére.
A felhívás és módosítása III.2.1) pontja előírta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat, kizáró okokat, továbbá a minimálisan megkövetelt pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat,
– ha az ajánlattevő, vagy az alvállalkozó a Kbt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll,
– ha az ajánlattevő, vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll,
– ha a pénzintézeti nyilatkozat szerint az ajánlattételi határidőt megelőző egy évben előfordult sorban álló tétel,
– ha a mérleg szerinti eredmény a 2002., 2003., 2004. évek bármely két egymást követő évében negatív volt,
– ha nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – vállalati tanúsításával,
– ha a termékleírás alapján a megajánlott termék nem felel meg a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek.
A jogi helyzetre (kizáró okokra) a III.2.1.1) pont írta elő az igazolás módját:
Az ajánlattevőnek, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozónak az ajánlatban a Kbt. 63. § (2)–(3), (5) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg nyilatkoznia, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének hatálya alá.
A pénzügyi és gazdasági alkalmasságot a III.2.1.2) pont szerint kellett igazolni: 60 napnál nem régebbi nyilatkozat minden – az ajánlathoz csatolt cégkivonatban felsorolt – számlavezető pénzintézettől valamennyi pénzforgalmi jelzőszám tekintetében. A nyilatkozatból egyértelműen és kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy a kiadásának dátumától számított egyéves előző időszakban előfordult-e sorban álló tétel.
A III.2.1.3) pont szerint a műszaki, illetve alkalmasság megkövetelt igazolási módja volt a tanúsító szervezettől származó tanúsítvány és a termék csatolása.
A felhívás IV.2) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
A tízféle bírálati részszempont között
részszempontok
súlyszámok
–  Ajánlati ár
30
–  Járműszerviz-feltételek
7
–  Mérőberendezések szervizfeltétele
7
A IV.3.5) pont az eljárás nyelvének a magyart írta elő.
Az egyéb információk VI.4) pont 6. francia bekezdése előírta, hogy az ajánlatban minden iratanyagnak – a Kbt. 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti termékleírás kivételével – eredetinek, vagy közjegyző által hitelesített másolatúnak kell lenni.
A 7. francia bekezdés szerint az ajánlattétel nyelve magyar, azonban a megajánlott termékekről készült prospektusok angol nyelven is benyújthatók.
A 8. francia bekezdés szerint az ajánlatkérő az eljárásban a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
A 9. francia bekezdés előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az aktuális cégállapotot bemutató, 60 napnál nem régebbi, az illetékes cégbíróság által kibocsátott cégkivonatot, vagy az IM Cégnyilvántartó és Céginformációs Szolgálata által kiadott nyilvános cégadatok kivonatát és amennyiben cégügyben el nem bírált módosítás van folyamatban, a cégbírósághoz érkeztetett változásbejegyzési kérelmet.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek V. fejezete többek között a bírálati szempontokkal kapcsolatban a 7. és 8. részszempontra előírta, hogy szervizfeltételek esetében ajánlatkérő számára kedvezőbb, ha az minél rövidebb idejű rendelkezésre állást biztosít.
A VII. fejezet a szerződéstervezetet tartalmazta, amelynek 9.5. pontja szerint: „A jótállási időtartam alatt a hibajelentést követő belül a szállító, vagy meg bízottja köteles a javítást a technológiai berendezések esetén a tartózkodási helyen, a jármű esetén szervizben megkezdeni és 14 munkanapon belül a hibás termékeket, vagy azok bármely részét felhasználó részére térítésmentesen megjavítani, vagy kicserélni. Mozgásképtelen jármű esetén a vontatása a vevő számára ingyenes.”
A VIII. fejezet a mellékletek között az ajánlati levélben meghatározta a bírálati szempontok között a szervizfeltételekre vonatkozó 7. és 8. részszempontokra, hogy a rendelkezésre állást óra mértékegységben kell megadni, amely a hibabejelentést követően a hibaelhárítás megkezdésének időtartamát jelenti.
Az ajánlattételi és bontási határidő 2006. március 10-én volt, amikor a kérelmező, az Energotest Kft. és a Szerviz-Trade Kft. nyújtott be mindkét részteljesítésre ajánlatot.
A kérelmező ajánlatában a 6–7. oldalakon a Banco de Spana, a 8. oldalon az Agenca Tributaria, a 9–11. oldalon az Informa, a 13–16. oldalon az Agencia Tributaria feliratos fejléccel idegen nyelvű iratok kerültek csatolásra eredeti példányban.
Az ajánlat 12. oldalán nyilatkozott a 2002–2004. évi mérleg szerinti pozitív eredményről és hozzáfűzte; tudomása van arról, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján 2002., 2003., 2004. évek közül bármely két egymást követő évben a mérleg szerinti eredménye negatív volt.
A 17. oldalon lévő nyilatkozat szerint a Damien Redondo, az Actia Videobus vezérigazgatója büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy társaságuk mindenben megfelel az Európai Unióban (a, b, c, d, e, és f) a közbeszerzési árajánlat benyújtásához előírt szokásos feltételeknek. Igazolja, hogy a társadalombiztosítás és adók tekintetében nincs tartozásuk és az ajánlattételi határidőt megelőző egy évben sorban álló tétel a bankszámlájukon nem fordult elő és semmilyen bírósági eljárás társaságukkal szemben nincs folyamatban. Kötelezi magát, hogy amennyiben egy dokumentum nem került átadásra, azt a szerződés aláírása előtt átadja.
Ajánlatkérő 2006. március 24-én az eljárás nyertesének az 1. és 2. részteljesítésre az Energotest Kft.-t hirdette ki. Az „Összegezés” szerint a nyertes a jármű- és a mérőberendezések szervizfeltételét 4-4 órában vállalta.
Kérelmező ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mert az ajánlat részben nem magyar nyelven került benyújtásra, így nem állapítható meg, hogy az ajánlattevővel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállnak-e, valamint, hogy pénzügyi és műszaki, szakmai szempontból alkalmas-e a szerződés teljesítésére.
Az ajánlati felhívás IV.3.6) pontja előírta, hogy az ajánlattétel nyelve a magyar.
Kérelmező 2006. március 31-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét – amelyet a 2006. április 24-én megtartott tárgyaláson pontosított – a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 88. § (1) bekezdésében, a Kbt. 85. §-ában, a 63. §-ban, a 87. §-ban és az 1. §-ban foglaltak megsértését és a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását. Kérte továbbá a Döntőbizottságot, hogy rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek a viseléséről.
Előadta, hogy ajánlata mindössze két spanyol, illetve spanyol, angol nyelvű iratot tartalmaz, amelyektől függetlenül – amennyiben ajánlatkérő az ajánlatokat megfelelő gondossággal bírálja el – a kérelmező alkalmassága, illetve a kizáró okok fenn nem állása megállapítható. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmaz olyan feltételt vagy előírást, amely előírná, hogy az ajánlatkérő alkalmasságát csak hiteles magyar fordításban fogadja el ajánlatkérő.
Kérelmező az ajánlati felhívás VI.3) pont (6) bekezdésének megfelelően eredeti okiratban csatolta ajánlatához az ajánlati felhívás III.2.2) pontjában a pénzügyi alkalmassági feltételek között előírt igazolást a kérelmező számláját vezető pénzintézettől, amelynek tartalma minden európai országban egységes, mivel a bank nyilatkozik arról, hogy a számlán sorban állás nem volt, fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Erre vonatkozóan a kérelmező számlakivonatát is csatolta, amely lényegében számokat tartalmaz. Emellett a kizáró okok tekintetében a Spanyol Gazdasági Minisztériumtól származó irat spanyol nyelvű, amely igazolja, hogy az ajánlattevőnek nincs köztartozása, ellene semmilyen eljárás nincs folyamatban. Kérelmező ajánlatának minden további része magyar nyelvű, az ajánlat egészéből, a kérelmező nyilatkozataiból egyértelműen megállapítható, hogy kizáró okok hatálya alatt nem áll. A tárgyaláson elismerte, hogy a spanyol nyelvű banki igazolásnak, illetve a Gazdasági Minisztérium adó- és társadalombiztosítási hátralékról szóló igazolásnak nincs az ajánlatában magyar nyelvű és tartalmában megfelelő okirat.
Hivatkozott a Kbt. 63. § (2) bekezdés a)–d) pontjaira, amelyek előírják, hogy ajánlatkérő mely igazolásokat és nyilatkozatokat köteles elfogadni. Kérelmező az igazolások eredeti példányának benyújtása mellett magyar nyelven – büntetőjogi felelőssége tudatában – nyilatkozott arról, hogy mint ajánlattevő, mindenben megfelel az ajánlat benyújtásához előírt feltételeknek. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlat tartalma számára nem egyértelmű – élnie kellett volna a Kbt. 85. §-ában biztosított lehetőséggel és fel kellett volna hívnia kérelmezőt, hogy az ajánlat tartalmának módosítása nélkül tisztázza, illetve fordítsa le a benyújtott dokumentumokat. Ennek elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését, mivel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény alapelveinek tiszteletben tartásával kellett volna eljárnia. Törekednie kellett volna arra, hogy a tiszta versenyt az ajánlattevők között biztosítsa és arra törekedjen, hogy minél több ajánlattevő versenyben maradjon. Véleménye szerint sérült a Kbt. 1. § (3) bekezdése is tekintettel arra, hogy az Európai Unióban megjelent, közösségi értékhatárt elérő beszerzésről van szó, az ajánlatkérőnek biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét, így az ajánlattevőt semmilyen hátrány nem érheti a közbeszerzési eljárás folyamán amiatt, hogy nem Magyarországon bejegyzett vagy letelepedett társaság. Előadta, hogy a legalacsonyabb ajánlati árára tekintettel az eljárás nyertese lehetett volna.
Az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft. ajánlata szerint, amelynek tartalma a bontási jegyzőkönyvből és a mellékelt „Összegezés”-ből is kitűnik, „Rendelkezésre állás jármű szervizelése esetén: 4 óra,
Rendelkezésre állás mérőberendezések szervizelése esetén: 4 óra.”
Az ajánlatkérő csak az ajánlattevő meggyőző indoklásának birtokában fogadhat el egy irreálisan alacsony vagy lehetetlen kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatot. Ilyen az ajánlatkérő rendelkezésére nem állt, nem is állhatott, hiszen a technika és a tudomány mai állása szerint a bonyolult technikai berendezések, amelyek az ország bármely pontján meghibásodhatnak, nem javíthatóak 4 óra alatt, így az valós dokumentumokkal alá nem támasztható. Amennyiben az ajánlattevő ilyen tartalmú nyilatkozatát fenntartja, nyilatkozata valótlan tartalmú és a közbeszerzési eljárásban felmerült a hamis adatszolgáltatás tényállása is. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését is.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indoklásként előadta, hogy a hiánypótlást a felhívás nem tette lehetővé, továbbá két helyen is előírta a magyar nyelvű ajánlat tételét. Kérelmező elismerte, hogy ajánlata két spanyol nyelvű iratot tartalmaz. A kérelmező által hivatkozott magyar nyelvű nyilatkozat nem helyettesíti a Kbt. 60. és 61. §-ában a kizáró okok hatálya alatt nem állás igazolását és a Kbt. 66. és 67. §-ában a pénzügyi, gazdasági és a műszaki, szakmai alkalmasság igazolásának módjait. Továbbá utalt arra, hogy a Kbt. 1. §-a nem csak az ajánlatkérőre nézve írja elő a verseny tisztasága és nyilvánossága érvényesülésének biztosítását, hanem előírja azt, hogy valamennyi ajánlattevőnek is tiszteletben kell tartania ezen alapelveket. Ezért sem érthető kérelmező azon felvetése, hogy ajánlatkérőnek felvilágosításkérés keretében kellett volna lehetőséget biztosítania arra, hogy az egyébként spanyol nyelvű iratok tartalmát magyarázatkérés keretében tisztázza kérelmező. A Kbt. 85. §-a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázására szolgál és nem arra, hogy idegen nyelvű iratoknak az eljárás nyelve szerinti fordítása becsatolására ösztönözze az ajánlattevőket és ezzel mintegy a többi ajánlattevővel szemben hátrányosan, „bújtatott hiánypótláshoz” nyújtson ajánlatkérő segédkezet.
Felvilágosításkérésre valóban nem került sor, mert nem volt mire felvilágosítást kérni. Ajánlatkérő nem élt (de nem is élhetett) a Kbt. 85. § szerint fennálló lehetőségével, mert számára a kérelmező ajánlata nem tartalmazott nem egyértelmű kijelentéseket. Legfeljebb azt kérdezhette volna meg, hogy jól érzékeli-e, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmassággal és a kizáró okokkal kapcsolatos iratok a felhívás IV.3.6) pontjának rendelkezése ellenére nem magyar nyelvűek-e, de ez az ajánlat vizsgálata során egyértelművé vált számára. További álláspontja, hogy amennyiben ajánlatkérő nem él egy, a Kbt.-ben megengedett lehetőséggel, nem sérti (nem sértheti) meg a Kbt. rendelkezéseit. Megjegyezte, hogy kérelmező ajánlata nem azért érvénytelen, mert tartalmaz nem magyar nyelvű iratot is, hanem azért, mert az eredeti, nem magyar nyelvű okirat az eljárás nyelve szerint [ajánlati felhívás IV.3.6. pont] nem megismerhető, nincs mellette magyar fordítás. Ajánlatkérő az alapelvek betartására kötelezett, arra viszont nem törekedhet, hogy „minél több ajánlattevő versenyben maradjon”. Ez kizárólag azon múlik, hogy az ajánlattevők érvényes – a Kbt., a felhívás és a dokumentáció követelményeinek mindenben megfelelő – ajánlatot nyújtsanak be.
A dokumentáció V. fejezetében egyértelműen rögzítésre került, hogy a 7. és 8. számú bírálati részszempont esetében ajánlatkérő a minél rövidebb idejű rendelkezésre állást (s nem a még nem is ismert hiba kijavítási idejére tett vállalást!) értékeli és kedvezőbb számára a rövidebb idejű rendelkezésre állás. Az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő Energotest Kft. központjának földrajzi helyére (Dunaharaszti), az ebből adódó közúti közlekedési lehetőségeire és Magyarország földrajzi kiterjedésére tekintettel a 4 óra időtartamban meghatározott rendelkezésre állást a hibabejelentéstől a hibaelhárítás megkezdéséig még akkor sem kellett (lehetett!) volna lehetetlen vállalásnak minősíteni, ha vis maior eseteket feltételezve, a beszerzés tárgyai az ország bármely területén kerülhetnének bevetésre. Erre tekintettel álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 87. §-ában foglaltakat. Bejelentette, hogy az eljárást lezáró szerződést még nem kötötte meg.
Az Energotest Kft. észrevételében a kérelem reá vonatkozó részének elutasítását kérte. Előadta, hogy kérelmező félreértelmezte a rendelkezésre állási időt, amely a felhívás és a dokumentáció szerint nem hiba kijavítását, hanem javítás megkezdését jelenti. Hivatkozott a szerződéstervezet 9.5. pontjára, valamint ismertette az országosan kiépített szervizhálózatát, szakembereit, szervizgépjárműveit, amelyekkel 4 órán belül képes megkezdeni a javító szolgáltatást. Az alvállalkozója nyilatkozata szerint 3 órán belül tudja teljesíteni a rendelkezésre állást. A felhívásban pedig egyértelműen az szerepelt, hogy az ajánlattétel nyelve magyar. Ezt megerősíti az is, hogy a felhívásban olyan kitétel is szerepel, hogy csak a termékek prospektusai lehetnek angol nyelvűek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló közbeszerzési iratok alapján ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
A kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A Kbt. 81. § (1)–(3) bekezdései szerint:
(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 85. §-a szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.
Az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján történő érvénytelenné nyilvánítást azzal indokolta, hogy az ajánlat részben nem magyar nyelven került benyújtásra, így nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérővel szemben a Kbt. 60. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállnak-e, valamint, hogy pénzügyi és műszaki, szakmai szempontból alkalmas-e a szerződés teljesítésére. Az ajánlati felhívás előírta, hogy az ajánlattétel nyelve magyar.
Az ajánlatkérő a felhívás III.2.1) pontjában határozta meg a kizáró okokat, valamint az alkalmasság megítéléséhez minimálisan megkövetelt adatokat. A felhívás azt is rögzítette, hogy az ajánlattétel nyelve magyar, kivéve a megajánlott termékekről készült prospektusokat, amelyek angol nyelven is benyújthatóak.
A kérelmező a kérelmében, illetve a tárgyaláson saját maga is elismerte, hogy a banki igazolás, valamint az adó- és társadalombiztosítási hátralékról szóló igazolás spanyol nyelvű és ennek megfelelő tartalmú magyar nyelvű dokumentum nincs az ajánlatába becsatolva.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen nem vitatott tények – függetlenül a dokumentumok tartalmától – megalapozták azt, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapíthassa meg, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelen, mivel az ajánlattétel nyelve a magyar volt és a fent megemlített dokumentumok nem magyar nyelven kerültek becsatolásra.
A Döntőbizottság osztja az ajánlatkérő álláspontját abban, hogy az ajánlatban található magyar nyelvű nyilatkozat nem helyettesítheti a Kbt. 60. és 61. §-ában megjelölt kizáró okok hatálya alatt nem állás igazolását és a Kbt. 66. és 67. §-ában előírt igazolási módokat. A Döntőbizottság abban is osztja az ajánlatkérő álláspontját, hogy az ajánlatkérő nem élhetett a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kéréssel az idegen nyelvű dokumentumokkal kapcsolatban, mivel ezek tartalma az idegen nyelvűség okán irreleváns volt, valamint ezen dokumentumok magyar nyelvű utólagos becsatolása már a hiánypótlás jogintézménye gyakorlati alkalmazását jelentette volna, amit a felhívás kifejezetten kizárt.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlatát jogszerűen nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné, valamint jogszerűen járt el akkor is, amikor nem élt a Kbt. 85. §-ában adott lehetőséggel, ezért a kérelmező saját ajánlatával kapcsolatos kérelmeit megalapozatlanság okán elutasította.
A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését a nyertes ajánlattevő által megadott rendelkezésre állási idő elfogadásával, valamint e körben felmerült a hamis adatszolgáltatás ténye is.
A Kbt. 87. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (2) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.
A Kbt. 4. § 9. pontja meghatározása szerint hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat.
Ajánlatkérő a dokumentációban közölte, hogy a szerviz feltételekre vonatkozó 7. és 8. részszempontokra a rendelkezésre állást óramértékegységben kell megadni, ami a hibabejelentést követően a hibaelhárítás megkezdésének az időtartamát jelenti. Ebből a megfogalmazásból – a Döntőbizottság álláspontja szerint – egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő elvárása ezeknél a részszempontoknál nem arra irányult, hogy az ajánlattevőknek arra kell ajánlatot adniuk, hogy a hibát mennyi időn belül javítják ki, hanem arra, hogy a hibabejelentést követően milyen időtartamon belül kezdik el a hibaelhárítás megkezdését. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint – amit megerősít az ajánlatkérő működési területe is – a felmerült hibák valószínűsíthetően a főváros területén fognak bekövetkezni. A nyertes ajánlattevő Dunaharaszti székhellyel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy nem csak a főváros, hanem akár az egész ország területén is 4 órán belül elő tud állni a hibaelhárítás megkezdésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor ezt a valóban teljesíthető rendelkezésre állási időt elfogadta és arra vonatkozóan indokolást sem kért.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre állási idő tekintetében a hamis adatszolgáltatás ténye sem fogalmilag, sem tartalmilag nem áll fenn egyrészről azért, mert a rendelkezésre állási idő ajánlati tartalmi elem volt, másrészről azért, mert valós és teljesíthető vállalást tartalmazott. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen része is megalapozatlan, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította és a Kbt. 340. § (2) bekezdés h) pontja alapján – tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére – a rendelkező részben meghatározottak szerint döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. május 2.

 Dr. Szaller Ottó s. k.,	Ruthner Oszkár s. k.,
	közbeszerzési biztos	 közbeszerzési biztos

Uherné Dr. Laczi Orsolya s. k.,
közbeszerzési biztos