Közbeszerzési Hatóság

III. FEJEZET- A HATÓSÁG KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANÁCS

1. A Tanács tagjai

5

1.1.    A Tanács a Kbt.-ben meghatározott számú tagból álló testület. A Tanács feladatait a Kbt. 183. § a) - d) pontja rögzíti.

1.2.    A Tanács tagjait a Kbt. alapelveinek és egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek érvényesítése érdekében a Kbt. 182. § (2) bekezdése szerinti szervezetek, illetve személyek delegálják.

1.3.    A Tanács tagjaira vonatkozó feltételeket, összeférhetetlenségi és egyéb a megbízatással összefüggő szabályokat a Kbt. 182. § (3)-(11) bekezdése, továbbá a 184. § (4)-(5) bekezdése rendezi.

1.4.    A Tanács tagjának – ideértve az elnököt és az alelnököt is – megbízatása megszűnik a Kbt. 181. § (6) bekezdésében, továbbá a 182. § (7)-(8) bekezdéseiben foglalt feltételek bekövetkezése esetén.

2. A Tanács tisztségviselői

6

2.1.    A Tanács elnöke a Hatóság elnöke, akit távolléte esetén a Kbt. 180. § (2) bekezdése szerint a Tanács alelnöke helyettesít.

2.2.    Az elnök és az alelnök személyére a Jelölő Bizottság tesz előterjesztést.

a)    A Jelölő Bizottság megválasztása:

-      a Jelölő Bizottság három tagból áll. A Jelölő Bizottságban az ajánlattevői csoportot, a közérdeket képviselő csoportot, valamint az ajánlatkérők általános érdekeit képviselő csoportot egyaránt egy-egy tag képviseli.

-      a Jelölő Bizottságot a Főtitkár előterjesztése alapján a Tanács egyszerű szótöbbséggel választja meg a tisztújítás előtti tanácsülésen. A Jelölő Bizottság megbízatása az új tisztségviselő(k) (elnök, alelnök) megválasztásáig tart.

b)    A Jelölő Bizottság feladata:

-      előkészíti a tisztújító választásokat, amelynek keretében a Jelölő Bizottsági tagok konzultációt folytatnak a Tanácstagokkal a jelöltek személyét illetően;

-      összesíti az elhangzó javaslatokat és elkészíti a jelölőlistát; a jelölőlistán a jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni;

-      a jelölőlistát a tisztújító tanácsülésre előterjeszti a tanácstagok részére.

2.3.    A tisztújító tanácsülésen bármely tanácstag újabb jelöltet állíthat.

2.4.    A jelölőlistán szereplő, illetve a tisztújító tanácsülésen megnevezett személy csak akkor válik jelöltté, ha a jelölést a tisztújító tanácsülésen személyesen is megerősíti és elfogadja, valamint - a Tanács erre vonatkozó kérésére - ismerteti addigi közbeszerzési gyakorlatát és szakmai ismereteit, illetve a saját tevékenységével és a Tanács jövőbeni működésével kapcsolatos elképzeléseit.

2.5.    A Tanács tisztségviselőjének személyéről a Tanács titkos szavazással határoz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a jelenlévő tagoktól a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, a Tanács a szavazást annak eredményességéig szükség szerint megismétli.

2.6.    Az alelnök

a)    az elnököt távolléte esetén a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti;

b)    a Tanács tagjai közül kerül megválasztásra;

c)    nem áll közszolgálati jogviszonyban a Hatósággal, ezért a hivatali szervezet vonatkozásában sem kötelezettséget nem vállalhat, sem munkáltatói jogokat nem gyakorolhat.

3. A Tanács testületi eljárása

7

3.1.    A Tanács testületi üléseit a Kbt. 184. § (1) bekezdésének megfelelően tartja.

3.2.    A Tanács ülését a Főtitkár tűzi ki és hívja össze a III.3.5. pontban foglaltak szerint. A Tanács ülését indokolt esetben a munkatervben előírtakon túl a tervezett ülések közötti időpontra is össze lehet hívni.

3.3.    A Tanács ülésen kívül is hozhat testületi határozatot – kivéve személyi ügyet érintő esetben –, ha az Elnök – halasztást nem tűrő ügy eldöntése érdekében – ülések közötti időszakban rövid úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott emailben) kezdeményez szavazást.

3.4.    A Tanács ülését megelőzően a Tanács ülésének napirendjére, illetve szakértő vagy más személy meghívására az ülés tervezett időpontja előtti hatodik – személyi ügyet érintő esetben tizedik – munkanapig javaslatot tehet a Tanács bármely tagja, a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke; a javasolt témát a Tanács napirendjére fel kell venni. A javaslatot indokolni kell, a napirendi javaslathoz mellékelni kell annak írásbeli előterjesztését a határozati javaslattal. A javaslattevő az előterjesztés elkészítéséhez igényelheti az Elnöki Kabinet közreműködését. A javasolt napirendet és a meghívottak személyét az elnök állítja össze.

3.5.    A Tanács ülésére szóló meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket, tájékoztatókat a főtitkár küldi ki az Elnöki Kabinet útján úgy, hogy azokat a Tanács tagjai az ülést megelőző legkésőbb négy, soron kívüli ülés esetén két munkanappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendet és az egyes napirendi pontok előadóit, továbbá a tagok felkészülését szolgáló esetleges további tájékoztatást. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő előterjesztéseket és tájékoztatókat.

3.6.    A Tanács tagja az ülés napját megelőző munkanapig – előrelátható távolmaradása esetén – elektronikus úton, azaz legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott emailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben szavazhat a tervezett határozati javaslatokról. A Tanács tagjának szavazata ebben az esetben akkor vehető figyelembe a határozathozatalkor, ha egyébként a megtartott ülés a III. Fejezet 3.11. pontja szerint határozatképes. Ez a jog személyi ügyet érintő napirendi pont esetén nem gyakorolható.

3.7.    A Tanács ülését az elnök vezeti. Az ülés megnyitása után az elnök szavazásra bocsátja az ülés javasolt napirendjét, amelynek elfogadásáról a Tanács dönt a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével.

3.8.    Az ülésen a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt, továbbá az ülésen jegyzőkönyvvezető van jelen. Adott napirendi ponthoz kapcsolódóan, egyedi esetben - a Tanács tagjai, a főtitkár és a Döntőbizottság elnökének javaslatára - az Elnök az Elnöki Kabinet vezetőjét, a Hatóság szakmai főosztályainak vezetőit és esetlegesen szakértőt hívhat meg.

3.9.    Bármely tag kezdeményezésére a Tanács zárt ülés tartásáról határozhat. Zárt ülést el lehet rendelni valamennyi napirendi pont, illetve meghatározott napirendi pontok tekintetében. Zárt ülésen kizárólag a Tanács tagjai, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A zárt ülés elrendeléséhez a Tanács jelenlévő tagjainak egyszerű szótöbbsége szükséges.

3.10.  Amennyiben az Elnöknek olyan tény, adat vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján valamely közbeszerzési biztos, a Döntőbizottság elnökének, vagy a Döntőbizottság elnökhelyettesének felmentése válik indokolttá, köteles a közszolgálati jogviszony megszüntetése iránti intézkedés megtételét megelőzően a Tanácsot a III. Fejezet 3.2. pontja szerint a főtitkár útján vagy soron kívül összehívni, annak érdekében, hogy a Tanács a Kbt. 183. § b) pontja szerinti jogával élve, határozatát meghozhassa. Az Elnök a munkáltatói jogkört a Tanács határozatának meghozatalát követően, annak megfelelően jogosult és köteles gyakorolni a vonatkozó törvény szerint szükséges munkáltatói intézkedések megtételével.

3.11.  A Tanács akkor határozatképes, ha a delegált tagok kétharmada jelen van, illetve a III. Fejezet 3.3. pontja esetén akkor határozatképes, ha a delegált tagok kétharmada megfelelő módon (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben) szavaz.

3.12.  A Tanács a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az elnök és az alelnök, a Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese megválasztását, valamint annak megállapítását, hogy a Tanács tagja a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált, amelyekhez a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges.

3.13.  A Tanács a tanácsülésen bármely tagjának kezdeményezése alapján napirendjére újabb témát is felvehet. Amennyiben a téma megtárgyalásához előkészítő anyag összeállítása szükséges, a témát a Tanács a következő ülés napirendjére tűzi. Személyi kérdés tárgyalására szabályos, a jogviszonyt érintő jogszabályok betartásával, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító előterjesztés alapján, e fejezet rendelkezéseinek figyelembevételével van lehetőség.

3.14.  A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért a főtitkár felel. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)       az ülés helyét, és idejét,

b)      a megjelentek felsorolását,

c)       a napirendet és annak előadóit,

d)      a tanácskozás lényegét, továbbá

e)       a határozatokat.

3.15.  A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, a Tanács két tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjainak az ülést követő 15. napig. A Tanács ülésen kívül meghozott testületi határozatáról a főtitkár emlékeztetőt készít, amelyben fel kell tüntetni, hogy ki javasolta a Tanács döntését, mi volt az ülésen kívüli eljárás indoka, kik és milyen úton kapták meg a javaslatot és mi volt a szavazás eredménye. Az emlékeztetőt az elnök és a főtitkár írja alá és a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjai részére a határozat meghozatalát követő 15. napig.

3.16.  Az üléseken és az üléseken kívül készült iratok, határozatok megőrzéséről a főtitkár gondoskodik az Elnöki Kabinet útján.

3.17. A Tanács ülésein a Döntőbizottság elnökéhez és a Döntőbizottság elnökhelyetteséhez folyamatban lévő, konkrét jogorvoslati ügy kapcsán kérdés nem intézhető. A Tanács, illetve a Hatóság a Döntőbizottság adott ügyben született határozatával összefüggésben nem foglalhat állást.

4. A Tanács munkabizottságai

8

4.1.    A Tanács eseti vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre, amelyek eljárásrendjüket ügyrend formájában állapítják meg.

4.2.    A munkabizottságok létrehozásának és működésének célja a tanácsülések hatékonyságának növelése, azaz a Tanács elé döntésre előterjesztett napirendi pontok előzetes megvitatása, szakmai álláspont és döntési javaslat kialakítása.

4.3.    Az egyes munkabizottságokban a tanácstagok részvétele önkéntes. Abban az esetben működőképes egy munkabizottság, ha tagjainak száma eléri a három főt.