A becsült érték meghatározása tekintetében alapvető fontosságú a részekre bontás tilalma fennállásának vizsgálata az adott beszerzési igény vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani, emellett tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely a Kbt., vagy a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.
Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
A részekre bontás tilalma megítélésére vonatkozóan további részletszabályokat, iránymutatásokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján található, a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában kiadott, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója, valamint a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan a Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége által kiadott közös példatár tartalmaz. Emellett javasolt megismerni és figyelembe venni a Közbeszerzési Döntőbizottság részekre bontás tilalmával kapcsolatos határozatait, valamint a Miniszterelnökség (jelenleg: Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) és az EUTAF által kiadott, a közbeszerzés becsült értékének megállapításával és az ún. részekre bontás tilalmának alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról szóló közleményben foglaltakat is.
