Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core Portál Portál belépés

Becsült érték

A közbeszerzési kötelezettség fennállásának eldöntése, illetőleg a megfelelő eljárásrend, eljárásfajta megválasztása tekintetében döntő tényező, hogy az ajánlatkérő részéről felmerült beszerzési igénynek milyen összegű a becsült értéke. A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. A becsült érték megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 16-20. §-ai tartalmazzák.

← vissza az alfogalmakhoz

Becsült érték meghatározásának módszere

Fontos kiemelni, hogy az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A Kbt. 28. § (2) bekezdése tartalmazza a becsült érték meghatározásának néhány módszerét egy - nem taxatív - felsorolás keretében, ugyanakkor ezen felsorolt módszereken kívüli bármely egyéb, objektív alapú módszert is alkalmazhat az ajánlatkérő a becsült érték megállapítása érdekében.

A Kbt. 28. § (2) bekezdésében külön is nevesített objektív alapú módszerek az alábbiak:
- a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok
bekérése,
- a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott
szervezetek által végzett piackutatás,
- igazságügyi szakértő igénybe vétele,
- szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
- szakmai kamarák által előállított és karbantartott,
megvalósítási értéken alapuló, részletes építési
adatbázis,
- az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló
szerződéseinek elemzése.