A közbeszerzési dokumentumok kizáró okokkal kapcsolatos előírásai ismertetik azokat a kötelezően alkalmazandó és az ajánlatkérő által alkalmazni kívánt fakultatív kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az érintett gazdasági szereplők (ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek vagy személyek) nem tekinthetők megbízhatónak. Az előírt kizáró okok valamelyikének hatálya alá tartozó gazdasági szereplőket az ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján köteles kizárni a közbeszerzési eljárásból. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérőnek akkor is ki kell zárni az érintett gazdasági szereplőket, ha vonatkozásukban az előírt kizáró ok az eljárás során következett be. Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést felmondani, vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak szerint – attól elállni a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján, ha csak a szerződéskötést követően jut tudomására, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárás során kizáró ok hatálya alatt állt, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
A Kbt. 62-63. §- ai szerinti kizáró okokat a Kbt. taxatív módon sorolja fel, az ajánlatkérő nem írhat elő a Kbt.-ben nem szabályozott kizáró okot.
Uniós eljárásrendben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében szereplő kizáró okok, nemzeti eljárásrendben pedig a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)-k) és m) pontja szerinti kizáró okok előírása kötelező. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok az ajánlatkérő döntésének függvényében alkalmazandók, ún. fakultatív kizáró okoknak minősülnek. Nemzeti eljárási rendben a Kbt. 114. § (1) bekezdésében meghatározott, kötelezően alkalmazandó kizáró okokon kívül minden egyéb – akár a Kbt. 62. §-ában, akár a Kbt. 63. §-ában meghatározott – kizáró ok fakultatívnak tekinthető.
A Kbt. 50. § (2) bekezdés m) pontja értelmében az eljárást megindító felhívásban szükséges megjelölni a kötelezően alkalmazandó és az alkalmazni kívánt fakultatív kizáró okokat, valamint utalni kell a megkövetelt igazolási módokra is.
A Kbt. 64. §-a, illetve a Kbt. 188. § (1) bekezdése lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ah) alpontjában, b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása esetén öntisztázást kezdeményezzenek a Közbeszerzési Hatóságnál. Az öntisztázás célja az, hogy az említett valamely kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően hozott intézkedései a kizáró ok(ok) fennállása ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Tehát öntisztázásra kizárólag az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően van lehetőség. Az öntisztázásról szóló jogerős határozatot az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg szükséges benyújtani. Sikeres öntisztázás esetében az érintett gazdasági szereplő a kizáró ok fennállása ellenére részt vehet a közbeszerzési eljárásokban, nem zárható ki.
A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint a Közbeszerzési Hatóság naprakészen vezeti és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzéteszi a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő öntisztázási kérelme tárgyában hozott határozatokat. A 2021. július 1. napját megelőzően született határozatok megtalálhatók továbbá a Közbeszerzési Hatóság hivatalos honlapján is.
Az ajánlatkérő alkalmassági követelményekkel kapcsolatos előírásai lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során ellenőrizhesse, hogy a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők közül melyek azok a gazdasági szereplők, amelyek képesek a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítésére.
A Kbt. 65. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt
- gazdasági és pénzügyi helyzetre;
- műszaki és szakmai alkalmasságra;
- ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.
Az adott eljárásrend, eljárástípus, beszerzési tárgy, illetve az érintett ajánlatkérő vonatkozásában esetileg kell vizsgálni, hogy a közbeszerzési eljárásban szükséges-e/megengedett-e az alkalmassági követelmény előírása, vagy ennek elmaradását a jogalkotó az ajánlatkérő indokolásához köti-e [lásd különösen a Kbt. 65. § (2) bekezdésében, a 114. § (1) bekezdésében, a 115. § (2) bekezdésében, valamint a 124. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezéseket].
Az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket, hogy valamennyi, a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplő ajánlatot tudjon tenni. Az ezzel kapcsolatos törvényi elvárást a Kbt. 65. § (3) bekezdés tartalmazza. A hivatkozott jogszabályhely értelmében az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A jogalkotó a Kbt. 65. § (5) bekezdésében az ott nevesített, referenciával és árbevétellel kapcsolatos alkalmassági követelmények vonatkozásában a Kbt. 65. § (3) bekezdésében rögzített előírásokhoz kapcsolódva értelmezte a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékű előírás fogalmát. Ennek megfelelően ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.
Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban szükséges rendelkezni az alkalmassági feltételekről és azok igazolási módjáról a Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja és a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján.
A kizáró okok és az alkalmassági követelmények igazolásával kapcsolatos részletszabályokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A kizáró okokkal összefüggésben további információt tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában, valamint az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató, amit szintén a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács bocsátott ki.
Az alkalmassági követelményekkel összefüggésben részletes ismertető található a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló útmutatójában.
Releváns továbbá a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről szóló útmutatója is, valamint a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a tájékoztatója a Kbt. 64. §-a és 188. §-a szerinti öntisztázás gyakorlati tapasztalatairól.
További információk érhetők el a Közbeszerzési Kisokosban az „Ajánlattevők” címszó alatt.
