Közbeszerzési szerződés

Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményesen zárul, a szerződést a nyertes ajánlattevővel (közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevővel) kell megkötni, mindazon feltétellel, amelyre a felek kötöttsége beállt, továbbá a szerződést a nyertes ajánlat tartalmi elemeinek megfelelően lehet csak megkötni. A szerződés tartalmán a szerződés megkötésekor, illetve a teljesítés során módosítani kizárólag a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint lehetséges.

A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, így adott esetben az ellenszolgáltatáson túl a szakmai értékelési szempontok szerinti megajánlásokat, illetve az értékeléshez bemutatott többlet tapasztalattal rendelkező szakembereket.

Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek tekintetében kell szerződést kötni a nyertesekkel.

A szerződést ajánlatkérő nem kötheti határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, mivel ez a verseny fenntartásával és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. A szerződés időtartamát a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció, a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés figyelembe vételével kell meghatározni.

Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. Az ajánlatkérő, valamint a nyertes ajánlattevő akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

Alfogalmak

Szerződés megkötésének ideje, szerződéskötési moratórium

Szerződés megkötésének ideje, szerződéskötési moratórium

A Kbt. 131. § (5)–(8) bekezdései meghatározzák a szerződéskötés időpontját, figyelemmel az ajánlattevő ajánlati kötöttségére és a szerződéskötési moratórium szabályaira.

A Kbt. 131. § (5) bekezdése szerint a nyertes ajánlati kötöttsége az írásbeli összegezés megküldésétől számított 30 (építési beruházás esetén 60) nappal meghosszabbodik, így a szerződéskötésre ezen időtartamon belül köteles az ajánlatkérő.

Azonban az összegezés megküldését követően nem köthető meg azonnal a szerződés, hiszen lehetőséget kell biztosítani az ajánlattevőknek az előzetes vitarendezésre vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, ha úgy ítélik meg, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő. Ennek értelmében egy szerződéskötési moratórium lép életbe az összegezés megküldését követő naptól. A moratórium azt jelenti, hogy nem köthető meg a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.

Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak be, a szerződést – részajánlati kör esetén a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság – vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság – a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.

A szerződéskötési moratórium főszabálya alól van néhány kivétel, így a fentiek szerinti tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,

a) ha a nyílt eljárásban, – a c) és e) pontban hivatkozottak kivételével – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

b) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása során, a hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján indították;

d) a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzés esetében,

e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés c)–d) pontja, (3) bekezdése vagy (4) bekezdés b)–d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. § (5) bekezdése szerint vagy a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárást a 128. § (1) bekezdése a) pontja alapján indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;

f) ha a 115. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.