Fő fogalmak

Hiánypótlás

A hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz formai hibák, hiányosságok miatt ne minősüljön érvénytelennek az ajánlat. A Kbt. részletesen szabályozza a hiánypótlás menetét annak érdekében, hogy adminisztratív eszközökkel ne lehessen versenyhátrányba hozni egy ajánlattevőt sem.

A hiánypótlás és a felvilágosításkérés nem azonos fogalmak. A hiánypótlás a kiírási feltételek teljesítése érdekében a hiányok pótlását, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés kiegészítését, módosítását jelenti, a felvilágosításkérés alatt ugyanakkor inkább egyfajta tartalomtisztázást értünk.

A hiánypótlásra vonatkozó szabályozását a Kbt. 71. §-a és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR rendelet) 11. § és 17. §-ának rendelkezései tartalmaznak.

A hiánypótlás jogintézményével kapcsolatosan részletes ismertető található továbbá a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a hiánypótlás szabályairól szóló útmutatójában.

Alfogalmak

← vissza az alfogalmakhoz

Hiánypótlás korlátai

A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A hiánypótlás korlátainak szabályozása azt a célt szolgálja, hogy a hiánypótlás (és a felvilágosítás megadása) ne adjon lehetőséget valamely ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a verseny tisztaságát sértő előnyben részesítésére.

A hiánypótlás jogintézményének abszolút korlátját képezi az az elvárás, hogy az ajánlattevő az általa tett megajánlást ne változtathassa meg, illetőleg az elmulasztott megajánlást ne tehesse meg azt követően, hogy az ajánlati kötöttség beállt. A hiánypótlás tehát nem lehet eszköze az ajánlati kötöttség megsértésének, illetve egy meg nem tett vállalást nem lehet hiánypótlás keretében megtenni. A szakmai ajánlatnak is kifejezetten csak a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibája javítható a fenti korlátok mellett.