Értékelés

Az értékelés fogalma a Kbt. rendszerében szűkebb a bírálatnál. A bírálat folyamatában az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban, jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatokat az értékelési szempontok szerint értékeli, azaz az értékelés körében az ajánlatkérő az ajánlatok értékelési szempontok szerinti értékelését, rangsorolását végzi el. Ennek érdekében az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azokat az értékelési szempontokat, amelyek alapján a számára gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja. A Kbt. 76-78. §-ai a nyertes ajánlattevő kiválasztása alcím alatt a lehetséges értékelési szempontokat rögzíti, valamint kitér arra, hogy ezek kiválasztása és alkalmazása milyen szempontok mentén ítélhető meg, továbbá a választott értékelési szempontoknak milyen garanciális követelményeknek kell megfelelniük. A közbeszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő lesz, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette és ajánlata érvényes. Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, azaz nyílt eljárásban az ajánlatkérő úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el, úgy csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el az ajánlatkérő a bírálatot.

Az értékeléssel összefüggésben részletes ismertető található továbbá a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatójában.

Alfogalmak

Értékelési szempontok

Értékelési szempontok

A Kbt. az értékelési szempontok három csoportját különbözteti meg. Értékelési szempontként alkalmazhatók
a) a legalacsonyabb ár,
b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy
c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

Az egyes értékelési szempontok alkalmazhatósága/előírása tekintetében a Kbt. kógens szabályokat fektet le. Az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.

A Kbt. további részletszabályokat is meghatároz a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok előírása esetében, amely alapján ezen szempontok elsősorban az alábbiakra vonatkozhatnak:
a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;
b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.

Az előírt értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;
b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;
c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)–(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;
d) az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága.

Az értékelési szempontokhoz kapcsolódóan – a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az ajánlatkérő súlyszám meghatározására köteles.

A súlyszám azt fejezi ki, hogy a legjobb ár-érték arány értékelési szempontrendszerben az adott értékelési szempont ténylegesen milyen fontossággal bír az ajánlatkérő számára. A súlyszámokat az értékelési szempontok tényleges jelentőségével arányban kell meghatározni az adott beszerzés specifikumai alapján.