Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core Portál Portál belépés

Ajánlattevő

Ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. (Kbt. 3. § 1. pont)

Gazdasági szereplő lehet bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. (Kbt. 3. § 10. pont).

Az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőnek és az általuk benyújtott ajánlatnak meg kell felelni az adott közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban a Kbt. és a végrehajtási rendeletek előírásaival összhangban határozza meg a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételének feltételeit. E körben kerül sor a kizáró okok és az alkalmassági követelmények előírására, továbbá az ajánlatkérő egyéb olyan elvárást is megfogalmazhat, amelynek teljesítése szükséges az érvényes ajánlat benyújtásához. Az ajánlatkérőnek lehetősége van például arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a Kbt. 33-34. §-aiban vagy - a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján nemzeti eljárásrendben indított eljárások esetén (a Kbt. 3. melléklet szerinti szolgáltatás beszerzésére irányuló, uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások kivételével) - a Kbt. 114. § (11) bekezdésében meghatározott alanyi kör részére tartsa fenn.

A gazdasági szereplő megszerezheti a minősített ajánlattevői státuszt (link) is, ugyanakkor ez nem feltétele a közbeszerzési eljárásban való részvételnek, pusztán megkönnyíti a kizáró okok hiányának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolását.

Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlat) vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. [Kbt. 35. § (1) bek.]

← vissza az alfogalmakhoz

Kizárt ajánlattevők

Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő(k) Kbt. 62. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásáról és a kizárás időpontjáról a Kbt. 62. § (7) bekezdés előírásai szerint köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot. A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján naprakészen vezeti és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) közzéteszi a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásokról szóló nyilvántartást.

Az ajánlatkérők e nyilvántartás adatai alapján tudják vizsgálni, hogy az adott gazdasági szereplő a korábbi közbeszerzési eljárásban tanúsított, Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja vagy j) pontja szerinti kizárást eredményező magatartására tekintettel az aktuális közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja vagy - a korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó fordulat tekintetében – a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont szerinti kizáró ok hatálya alá tartozik-e.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) döntései, illetve az ezt felülvizsgáló bírósági döntések tekintetében a hivatkozott kizáró ok fennállását megalapozó jogsértés megtörténtét az ajánlatkérők a GVH által az EKR-ben közzétett információk alapján ellenőrzik.

Az ajánlatkérők a nyertes ajánlattevőként szerződő fél súlyos szerződésszegését a Kbt. 142. § (5)-(6) bekezdéseiben rögzített rendelkezéseknek megfelelően kötelesek bejelenti a Közbeszerzési Hatóságnak. A bejelentési kötelezettség a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában releváns információk szolgáltatására irányul. A bejelentés alapján a Közbeszerzési Hatóság naprakészen vezeti és az EKR-ben közzéteszi a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti nyilvántartást az ott meghatározott tartalomnak megfelelően, amennyiben a bejelentésben szolgáltatott adatok alapján a nyilvántartásba vétel törvényi feltételei fennállnak. A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozást nem a nyilvántartásba való felvétel, hanem a szerződésszegés alapozhatja meg.