Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzési eljárás során tanúsítandó magatartási szabályok

Általános szabályok

4.

Együttműködés az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között

A közbeszerzési eljárás résztvevői vállalják, hogy segítik egymás munkáját az eljárás során, és a kölcsönös együttműködés szellemében járnak el.

A felek a másik fél megkeresésére a lehető legrövidebb időn belül válaszolnak, és minden esetben pontos információt szolgáltatnak a feltett kérdésekre.

A felek vállalják, hogy információkat nem szolgáltatnak ki más gazdasági szereplők, illetve harmadik személyek számára, a jogszabályokban meghatározottak kivételével.

Az ajándékozás szabályai

A közbeszerzési eljárás során elfogadott, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők között bizonyos mértékű szakmai jellegű kapcsolat alakuljon ki. Ezek során előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők képviselői ajándékokat adnak át az ajánlatkérők számára. A közbeszerzési eljárás során felajánlott ajándék felveti a befolyásolás, vesztegetés lehetőségét, az ajándék értékétől függetlenül. Az ajándék erre tekintettel nem fogadható el.

Az ajánlatkérő köteles a kínált ajándékot visszautasítani, a gazdasági szereplők pedig ajándék felajánlását kerülni.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnése utáni tevékenység

A közbeszerzési eljárás résztvevői vállalják, hogy kerülik olyan személy bevonását a közbeszerzési eljárásba, akitől korábbi foglalkoztatásra irányuló jogviszonya miatt nem várható elfogulatlan részvétel az adott közbeszerzési eljárásban.

Az ajánlatkérőkre vonatkozó külön szabályok

5.

Az ajánlatkérő minden esetben a lehető legjobb tudása és képességei szerint jár el a közbeszerzési eljárás során.

A gazdasági szereplők bármely jogellenes megkülönböztetését kerüli. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő egyenlő esélyeket biztosítson a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlatkérő fokozottan ügyel a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján nyújtandó nemzeti elbánás elvének érvényesítésére is.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során törekszik a közvagyon védelmére. Így vállalja, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban költi el és csak a közbeszerzési eljárás során felmerült tényleges költségekre fordítja. A felhasznált pénzekkel az ajánlatkérőnek minden esetben el kell tudni számolni.

A közbeszerzési eljárás előkészítése

A Kbt. 3. § 22. pontja határozza meg a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése.

A közbeszerzési eljárások jogszerűségének és hatékonyságának az alapját a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és pontos előkészítés adja. Az egyes közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése kiemelt jelentőséggel bír, így az előkészítés fázisában az ajánlatkérőknek fokozottan figyelemmel kell lenniük e kódex elveinek és iránymutatásainak figyelembe vételére.

Az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek:

-          a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében;

-          az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják;

-          a becsült értéket pontosan a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával határozzák meg, amennyiben ugyanis ténylegesen az adott piacon általában kért vagy kínált, ÁFA nélkül számított, legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban határozzák meg azt, úgy - az eljárásfajta jogszerű megválasztása által - a verseny nyilvánosságát is biztosítani fogják;

-          a becsült érték meghatározását dokumentálják;

-          az eljárást megindító felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok előkészítése során a beszerzés tárgyát, valamint az érvényes ajánlattétel feltételeit kellő pontossággal határozzák meg, és fokozott figyelmet fordítanak a műszaki leírás megkülönböztetés-mentes meghatározására is;

-         a Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazásakor fokozott körültekintéssel járnak el, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvére különösen nagy hangsúlyt fektetnek;

-         úgy alkalmaznak mennyiségileg ki nem fejezhető, szakmai értékelési szemponto(ka)t, hogy ezeket objektív, számszerűsíthető módszerrel lehessen értékelni;

-          fokozottan figyelnek az alkalmassági feltételek összeállításánál arra, hogy csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges és arányos feltételek kerüljenek meghatározásra.

Az ajánlatkérők - a jogszabályi lehetőségekhez mért keretek között, de - az ajánlattevők adminisztratív terheire figyelemmel járnak el. Ennek keretében törekednek az elektronikus eljárási cselekmények alkalmazására, nem igényelnek igazolhatóan nem szükséges dokumentumokat, és nem kérik annak több példányban, a vállalkozások számára jelentős terhet jelentő igazolással (oldalankénti ellenjegyzés, közhiteles példányok, stb.) történő benyújtását.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása

Szignalizáció intézménye [Kbt. 36. § (2) bekezdése]

Ha az ajánlatkérő alapos okkal feltételezi, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban akár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 101. cikkébe ütköző versenykorlátozó megállapodás került megkötésre, további bizonyíték híján is köteles e körülményt a Gazdasági Versenyhivatal felé jelezni. A Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazásában a Tpvt. 11. §-a, illetve az EUMSz. 101. cikke megsértését az ajánlatkérő alapos okkal különösen akkor feltételezheti, ha

a)       a benyújtott ajánlatok nagy része, esetleg mindegyike az átlagos piaci árszínvonal­növekedéssel nem magyarázható vagy a gazdasági ésszerűséggel egyébként összeegyeztethetetlen módon a korábbi hasonló tárgyú beszerzésekhez képest fajlagosan jelentősen magasabb árajánlatot tartalmaz, vagy egy ajánlattevő ad a saját szokásos árszintjéhez képest lényegesen magasabb árajánlatot,

b)      a piaci viszonyokkal nem magyarázhatóan feltűnően kevés ajánlat érkezik,

c)      több - rendes piaci körülmények között egymással versengő - vállalkozás tesz közös ajánlatot, mint amennyi feltétlenül szükséges lenne a feladat teljesítéséhez,

d)      azonos ajánlattevői kör rendszeresen jelen van több azonos tárgyú közbeszerzési eljárásban, és az egyes eljárások nyertese mindig e körből kerül ki, ugyanakkor különbözik a korábbi nyertestől,

e)       egy ajánlattevő kivételével az ajánlattevők nyilvánvalóan érvénytelen, elnagyolt, akár kizárásra is okot adó formai hibákat vagy elemi számítási hibákat tartalmazó ajánlatot tesznek.

Kapcsolattartás a gazdasági szereplőkkel

Az ajánlatkérők fokozottan ügyelnek arra, hogy a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás - tipikusan kiegészítő tájékoztatás-kérés és adás, felvilágosítás-kérés, hiánypótlás, irreális ajánlati elemek vizsgálata, előzetes vitarendezés - során az egymás közti információáramlás nyilvánosan, részrehajlás nélkül és folyamatos dokumentálás mellett történjen. A közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevőjének kötelessége a pontos, hiteles és valóságnak megfelelő adatszolgáltatás.

A nemzeti eljárásrend alkalmazása kapcsán felmerülő egyes kérdésekről

A Kbt. alapvetően a kógencia mellett foglal állást, ugyanakkor a nemzeti eljárásrendben nagyobb mértékű rugalmasság érvényesül. A jogszabályban nem rendezett kérdésekben a jogalkalmazóknak a törvény alapelvei és céljai betartásával kell eljárniuk, hiszen a Kbt. azt a filozófiát követi, miszerint nem minden magatartás tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes.

Amennyiben tehát az ajánlatkérők a Kbt. Harmadik Része szerint járnak el és folytatnak le közbeszerzési eljárást, úgy - tekintettel e szabályok nagyobb mozgásteret biztosító, rugalmas jellegére - a döntéseik előkészítése és meghozatala során különösen nagy hangsúlyt helyeznek a törvény céljainak és alapelveinek betartására.

Egyéb, konkrét előírást nem tartalmazó jogszabályi rendelkezések esetén irányadó magatartásokról

A Kbt. számos esetben él azzal a lehetőséggel, hogy - tipikusan az ajánlatkérői döntésekre - nem határoz meg konkrét szabályokat, hanem általánosságban fogalmaz és csupán kereteket ad. Példaként említendő erre, amikor a határidőkre az „elegendő", vagy ésszerű" fogalmakat használja [Kbt. 52. § (1), 56. § (2), 114. § (6) bekezdések]. Szintén itt teszünk említést arról a szabályról, amely a rendkívüli sürgősség esetén alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azt írja elő, hogy az ajánlatkérőnek „lehetőség szerint" három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia [Kbt. 99. § (3) bekezdés]. E körbe sorolhatóak továbbá azok az esetek, amikor az ajánlatkérő mérlegelhet: így például a részajánlattételi lehetőség vizsgálatakor [Kbt. 61. § (4) bekezdés] vagy akár az alkalmassági feltételrendszer kialakításakor [Kbt. 65. §].

E rendelkezések alkalmazásakor az ajánlatkérők fokozottan figyelnek a Kbt. céljaira és alapelveire. A jogalkalmazók ugyanis nem tekinthetnek el attól a kötelezettségtől, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásokat ne csak formailag, hanem érdemben és tartalmilag is teljesítsék, ennek megítélése pedig kizárólag a törvény szelleme és alapelvei mentén lehetséges.

A nyertes ajánlattevő kiválasztása

Az ajánlatkérők kötelesek minden közbeszerzési eljárás során esedékes döntésüket elfogulatlanul meghozni. A döntéshozatal során nem lehet meghatározó személyes vagy üzleti érdek.

Az ajánlatkérők kötelesek garantálni a pártatlan értékelést, így biztosítani kötelesek, hogy a bírálóbizottság tagjai semmilyen, összeférhetetlenséget eredményező vagy annak lehetőségét felvető kapcsolatban nem állnak az eljárásban résztvevő gazdasági szereplőkkel.

A közbeszerzési szerződés teljesítése

A közvagyonnal való hatékony gazdálkodás elvének szem előtt tartásával az ajánlatkérő feladata és felelőssége a szerződésszerű teljesítés, illetőleg annak folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése. A szerződésmódosítás a polgári jog szabályaihoz képest a közbeszerzések rendszerében csak akkor lehetséges, ha azt a Kbt. megengedi, ezen feltételek [Kbt. 141. §] betartásával az ajánlatkérő egyben a közérdeket is szolgálja, így fokozottan ügyel e körben a jogkövető magatartásra.

A nyilvánosság biztosítása mind a közbeszerzési szerződés módosítása [Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pont], mind pedig a teljesítése [Kbt. 43. § (1) bekezdés f) pont] során törvényi kötelezettség.

A gazdasági szereplőkre vonatkozó külön szabályok

6.

A gazdasági szereplők vállalják, hogy az ajánlatkérő munkáját nem akadályozzák. Így különösen kerülik a bizalmas információkhoz való hozzáférés igényét, illetve - az ajándékozás szabályait is figyelembe véve - tartózkodnak az ajánlatkérő befolyásolásától.

Amennyiben bármilyen érdekellentét áll fenn a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő között, vagy a gazdasági szereplők tudomást szereznek olyan tényről, amely jogtalanul befolyásolhatja a közbeszerzési eljárást, erről az ajánlatkérőt tájékoztatják.

A gazdasági szereplők kerülik az olyan magatartást, amely bár jogszabály által nem tiltott, de az etikai szabályokkal, különösképpen az e kódexben felsorolt értékekkel ellentétes.

A közbeszerzési eljárás előkészítése

Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésébe bekapcsolódni szándékozó érdekelt gazdasági szereplők különös figyelmet fordítanak a Kbt. összeférhetetlenségi szabályaira [Kbt. 25. §]. A Kbt. rendelkezése alapján, amennyiben az előkészítéssel kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, úgy összeférhetetlenségi helyzet áll elő.

Bár a Kbt. 25 § (7) bekezdése nevesít olyan eseteket, amikor az előkészítésben való részvétel nem jelent összeférhetetlenséget, ugyanakkor nyilvánvalóan ezekben a helyzetekben is az alapelvek - különösen az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága - szem előtt tartásával kell eljárniuk a feleknek és fokozottan ügyelniük szükséges arra, hogy az érdekelt gazdasági szereplők ne juthassanak többletinformációkhoz a megindítandó közbeszerzési eljárás tekintetében.

Részvétel a közbeszerzési eljárásban

Kapcsolattartás

A gazdasági szereplők tekintettel vannak a piaci verseny szabályaira, nem egyezkednek más gazdasági szereplőkkel az árajánlatukról és az ajánlat egyéb feltételeiről. Tartózkodnak a kartellek alakításától, illetve a versenyjogi szabályok egyéb megsértésétől, valamint a közbeszerzési eljárás más jogellenes befolyásolásától.

Többszörös megjelenés tilalma

A Kbt. 36. § (1) bekezdésében nevesített helyzetek elkerülésére ténylegesen is törekednek a gazdasági szereplők.

Ajánlatok összeállítása és felelős ajánlattétel

A gazdasági szereplők tekintetbe veszik a közpénzek hatékony követelményét, és az ajánlatok összeállítása során különös gondossággal járnak el. A lehető legtöbb érvényes ajánlat száma ugyanis nemcsak a saját gazdasági érdeküket szolgálja, hanem a közpénzek hatékony felhasználását biztosítja azáltal, hogy az valóban tényleges verseny alapján fog megtörténni.  Az ajánlat megtételekor nem ajánlanak túlzottan magas vagy túlzottan alacsony, a piaci viszonyokat nem tükröző árat, illetve nem támasztanak ésszerűtlen feltételeket, nem vállalnak irreális kötelezettségeket. Az ajánlatokat a valós piaci viszonyoknak megfelelően alakítják ki, melyeknek ténylegesen teljesíthetőnek kell lenniük.

A részvételre jelentkező, ajánlattevő a lehető legnagyobb gondossággal, a lehető legteljesebb tartalommal állítja össze részvételi jelentkezését, ajánlatát, szem előtt tartva az esélyegyenlőség alapelvét.

A gazdasági szereplők csak akkor vesznek részt a közbeszerzési eljárásban, ha ténylegesen képesek és hajlandóak is a szerződés későbbi teljesítésére. Minden esetben tudniuk kell igazolni, hogy vonatkozásukban a Kbt.-ben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a közbeszerzési eljárás során a tevékenységi köréhez kapcsolódó minden etikai szabálynak meg kell felelnie.

Az ajánlattevők törekednek a túlzott alvállalkozói lánc kialakulásának elkerülésére, az érdemi munkát nem végző és kizárólag további alvállalkozói megbízást adó szereplők elkerülésére. Felelősséget vállalnak és viselnek az alvállalkozói lánc szereplői által elvégzett munka kifizetéséért.

Üzleti titok szabályainak rendeltetésszerű alkalmazása

Az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az üzleti titokká nyilvánítható adatok nyilvánosságra hozatalának korlátozásában való döntésükkel - amennyiben azt indokolatlanul tág körben teszik meg - a Kbt. alapelveit, különösen a verseny tisztaságát és nyilvánosságát ne sértsék meg.

A közbeszerzési szerződés teljesítése

A közbeszerzési szerződés teljesítése kizárólag a (végleges) ajánlatban vállaltak alapján történhet, vagyis a nyertes ajánlattevő személyében és a teljesítés módjában kötve van. A szerződésben nem szerepelhet többlettartalom a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban, dokumentációban foglaltakhoz, valamint a nyertes ajánlathoz képest. A közbeszerzési szerződések módosítása szigorú korlátokhoz kötött [Kbt. 141. §], amellyel már az ajánlatok elkészítése során számolniuk kell a gazdasági szereplőknek.

A jogorvoslati jogosultság rendeltetésszerű gyakorlása

A Kbt. 148. §-a szabályozza a jogorvoslati eljárás kérelmezésére jogosultak körét. Általánosságban kijelenthető, hogy jogorvoslati kérelem előterjesztője csak az a személy, vagy szervezet lehet, aki, vagy amely a közvetlen érdeksérelmét is igazolni tudja, ennek hiányában nem rendelkezik ügyfélképességgel.

A közbeszerzési eljárás során az eljárás valamennyi résztvevőjének érdeke az eljárás gyors, eredményes és a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, és nyilvánvaló tény, hogy egy-egy jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetőleg a szerződéskötést képes hosszú időre félbeszakítani. A közbeszerzési eljárás résztvevői jogorvoslati jogaikat jóhiszeműen gyakorolják. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek az ajánlatkérőt akadályozzák a közpénzek gyors és hatékony elköltésében. Különösen súlyos hátrányt is okozhat továbbá egy alaptalan jogorvoslati kérelem abban az esetben, ha az érintett beszerzés támogatásból valósul meg, s a támogatás felhasználásának szoros határideje van, mely határidő egy esetleges jogorvoslati eljárás miatt akár le is telik.

Az egyébként ügyfélképes gazdasági szereplők jogsérelmeik esetén saját jogon indítanak jogorvoslati eljárást, és nem tesznek a hivatalból kezdeményezésre jogosultak felé közérdekű bejelentést annak érdekében, hogy elkerüljék az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, vagy mert egyébként a rájuk irányadó jogorvoslati kezdeményezési határidő már lejárt. E magatartás nem összeegyeztethető e kódex alapelveivel, a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.