1. A 2011.évben az ajánlatkérők összesen 10 918 db eredményes eljárást folytattak le, amely 2,2 %-os növekedést jelent a 2010. évben lefolytatott 10 685 eljáráshoz képest.
Az összértéket tekintve ugyanakkor csökkenés figyelhető meg, a 2011. évben realizált 1457,2 Mrd Ft 2,6 %-kal marad el a 2010. év statisztikai értékétől (1496,5 Mrd Ft.)
Az eljárások számának és értékének eltérő előjelű változása következtében a korábbi évek tendenciáját követve a 2011-es évben is csökkenés figyelhető meg az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg tekintetében; a tavalyi évben eljárásonként átlagosan 133,5 millió Ft felhasználásáról döntöttek az ajánlatkérők a 2010. évi 140,1 millió Ft-tal szemben.
A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása az eljárásrendek között az előző évekhez hasonlóan alakult: az eljárások döntő többségét (79,8 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le az ajánlatkérők, míg a beszerzések összértékének 74,2 %-át a közösségi értékhatár felett realizálták.
2. Az eljárások 46,3 %-ában került sor Európai uniós forrás felhasználására , ami 3,2%-os növekedést jelent a 2010. évi arányhoz képest. A közbeszerzések értékét tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy a közösségi támogatásokhoz kapcsolódó eljárások az összbeszerzés 44,3 %-át jelentették, ami csökkenést jelent a 2010-es évben mért részesedéssel szemben (52%).
3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlását a közösségi értékhatárok felett vizsgálva megállapítható, hogy az ajánlatkérők a legtöbb közbeszerzési pályázatot (66,3%) a 2011. évben is nyílt eljárással folytatták le, míg a második leggyakrabban alkalmazott típus a tárgyalásos volt (27,2%). A korábbi éveknek megfelelően a beszerzések összértékét tekintve is a nyílt eljárások részesedése volt a legnagyobb (65,7%) a tárgyalásos eljárásokkal szemben (30,7%).
A nemzeti (egyszerű) eljárásrendben az ajánlatkérők közbeszerzéseik megvalósítására leggyakrabban a közvetlen ajánlattételi felhívással induló (ún. 3 ajánlattevős egyszerű) eljárást alkalmazták. E típus részesedése az eljárások számából 65,3 %, megelőzve a korábban listavezető hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli egyszerű eljárásokat (21,8%).
Az értékalapú vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a korábbi évhez hasonlóan 2011-ben is a nagyfokú átláthatóságot és nyilvánosságot biztosító hirdetménnyel induló, tárgyalás nélküli eljárással valósították meg a nemzeti rezsim összbeszerzésének 44,9%-át, megelőzve ezzel a 31,3%-os arányt elérő három ajánlattevős egyszerű eljárásokat.
A tárgyalásos eljárásokon belül a hirdetmény nélküli típus részesedését tekintve – mindkét eljárásrendet figyelembe véve - az érték és a darabszám tekintetében is kismértékű csökkenés figyelhető meg a korábbi időszakhoz képest. A tárgyalásos eljárások 50,2%-a hirdetmény nélküli formában került lefolytatásra, ami az érték 43,1%-át jelentette a vizsgált eljárástípuson belül (a közvetlen felhívással induló eljárások adatai nem kerültek figyelembe vételre a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében).
Az eljárás-típusok 2011. évi összesített megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:
4. A beszerzések tárgyát tekintve a korábbi években is listavezető építési beruházások domináltak, bár előnyükből vesztettek. Részesedésük a beszerzések összértékéből 46,7% körül alakult, ami közel 6%-os csökkenést jelent a korábbi év adatához képest. Az árubeszerzések aránya 32,6%, a szolgáltatásoké pedig 20,4% volt (az építési és szolgáltatási koncessziós szerződések aránya elhanyagolható).
5. A közbeszerzések ajánlatkérői kategóriák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb eljárást 2011-ben is az önkormányzatok és intézményeik folytatták le: az összes eljárás 51,9%-át. Az összértékből való részesedésüket tekintve (31,2%) szintén megőrizték vezető pozíciójukat.
Az egyes ajánlatkérői kategóriák közbeszerzéseinek alakulását a 2010-2011. években az alábbi táblázat mutatja:
6. A mikró-, kis és középvállalkozások a darabszámot tekintve az eljárások 80,5%-át nyerték el, ami nem jelent számottevő változást az előző évhez képest (79,3%). Az összértékből való részesedésük ugyanakkor 41,7% körül alakult, amely mintegy 6%-os csökkenést jelent a 2010-es évhez képest, azonban az ajánlatkérők által hiányosan kitöltött hirdetmények miatt a közbeszerzések országos összértékének mintegy 6,6%-ra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk a nyertes ajánlattevő vállalkozási besorolásával kapcsolatban (ez az arány a korábbi évben mindössze 1,3% volt).
7. A külföldi székhelyű vállalkozások szerepe a korábbi évekhez hasonlóan a 2011-es évben sem volt meghatározó a magyar közbeszerzési piacon: 154 sikeres pályázattal az országos összérték 2,5%-át nyerték el, ami 36,4 Mrd Ft-ot jelent.
8. 2012. első negyedévében 2064 db eljárást zártak le sikeresen az ajánlatkérők, mely 12,8%-os csökkenést jelent 2011. azonos időszakával összehasonlítva. Az érték tekintetében ugyanakkor növekedés figyelhető meg: az idei negyedévben regisztrált 319,2 Mrd Ft 17,2%-kal haladja meg a korábbi értéket.