- A közbeszerzések számának és értékének alakulása
2021-ben az ajánlatkérők összesen 7676 darab eredményes (keretmegállapodás nélküli) közbeszerzési eljárást folytattak le 4221,8 Mrd Ft értékben, amely a 2020. évi adathoz, a 3263,6 Mrd Ft összértékhez képest 29,4%-os növekedést jelent:
A közbeszerzések értékének GDP százalékában kifejezett arányainak évenkénti alakulását az alábbi grafikon mutatja:
2021-ben a közbeszerzések értéke a GDP 7,7%-át tette ki, ami az elmúlt 14 év átlagánál több, mint egy százalékkal magasabb érték. A fenti ábrából látható, hogy az elmúlt 14 évben a közbeszerzések értéke a GDP-hez mért arányt tekintve 6 százalékpont szélességű sávban, kb. 4% és 10% között mozgott.
a) Az egy eljárásra jutó érték alakulása
Mivel az eljárások értékéhez képest az eljárások száma kisebb mértékben növekedett, így az egy közbeszerzési eljárásra jutó (átlagos) érték növekedett 2020-ról 2021-re, ugyanis ez az érték 2021-ben 550,0 millió Ft volt, ami 25%-kal magasabb, mint 2020-ban. Az egy eljárásra jutó átlagos érték az elmúlt 11 évben 2021-ben volt a legmagasabb, ami az ábrából is látható:
b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása
2020-ról 2021-re az uniós eljárásrendben 10,7%-kal növekedett, míg a nemzeti eljárásrendben 1,3%-kal csökkent az eljárások száma. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések összes eljáráson belüli részaránya 2020-ról 2021-re megnőtt (38,2%-ról 41,0%-ra), míg a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának részaránya csökkent (61,8%-ról 59%-ra).
A közbeszerzési eljárások értékét tekintve az uniós eljárásrendben növekedés volt megfigyelhető az előző évhez képest (33,5%-os), míg a nemzeti eljárásrendben ennél szerényebb 7,9%-os volt a növekedés mértéke. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések értékének részaránya az összes eljárás értékén belül 2021-ben nőtt (83,9%-ról 86,6%-ra), ezzel szemben a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékarányának csökkenése (16,1%-ról 13,4%-ra) volt megfigyelhető 2021-ben az előző évhez viszonyítva.
A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlását a 2020. és 2021. évben az alábbi táblázat és szemlélteti:
c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet
A közbeszerzési eljárásokra jutó ajánlatok átlagos száma 2021-ben 6,7 volt, ami megegyezik az előző évivel. Az elmúlt 11 évben egy közbeszerzési eljárásra mintegy 6 darab (6,2) ajánlat jutott, amely azonban nem egyenlő az ajánlattevők átlagos számával.
A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat[1], amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről. Az egyajánlatos eljárások számának aránya 2021-ben kis mértékben, 0,5 százalékponttal növekedett.
Az egyajánlatos eljárások értékének aránya a nemzeti eljárásrendben 0,7 százalékponttal csökkent a 2020. évi adatokhoz képest, számarányt tekintve ugyanakkor a nemzeti eljárásrendben egy százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Az értékarány tekintetében az egyajánlatos eljárások részesedése 4,1 százalékponttal csökkent az uniós eljárásrendű közbeszerzéseken belül, miközben számarányuk szintén kevesebb volt 2020-hoz képest, egy százalékponttal.
A megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT-k) száma 2021-ben kismértékben nőtt 2020-hoz képest, miközben a lezárult HNT-k számának aránya a nemzeti- és uniós eljárásrendben változatlanul alacsony szinten maradt úgy, hogy értékarányuk 2021-ben nemzeti eljárásrendben 0,2 százalékponttal nőtt, míg uniós eljárásrendben 1,1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2020-ban.
2. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása
A közbeszerzések eljárástípus szerinti alakulását két fő csoportra bontva vizsgáljuk, nyilvános és nem nyilvános eljárások szerint. Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, meghívásos, tárgyalásos, a gyorsított nyílt, gyorsított meghívásos, gyorsított tárgyalásos, a koncessziós beszerzési eljárásokat és a versenypárbeszédet, a nem nyilvános eljárások közé pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat soroljuk.
2021-ben az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a tárgyalásos kategória magában foglalta a felhívással induló tárgyalásos eljárásokat is, ugyanakkor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tartalmazták a felhívás nélküli tárgyalásos eljárásokat és a koncessziós hirdetmény előzetes közzététele nélküli eljárásokat is.
A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásokat, a Kbt. 113. § szerinti nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásokat, a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárásokat és a koncessziós beszerzési eljárásokat, a nem nyilvános eljárások közé pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, a koncessziós hirdetmény előzetes közzététele nélküli eljárásokat, illetve a Kbt. 115. § szerinti eljárásokat.
a) Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
2021-ben az uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 3144 db-t tett ki, az összértékük pedig 3656,6 Mrd Ft-t jelentett. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2021. évben az alábbi táblázat szemlélteti:
Az uniós közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2020. és a 2021. évben az alábbi táblázat mutatja:
b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
2021-ben a nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 4532 db-t tett ki, az összértékük pedig 565,2 Mrd Ft-ot jelentett. A statisztika a 2021-ben befejezett eljárások eredménytájékoztatóiból készült, ugyanakkor a Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő adatok az előző években megindított, de 2021-ben eredményesen zárult közbeszerzési eljárásokra is vonatkoznak.
A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2021. évben, valamint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2020. és a 2021. évben az alábbi táblázatok szemléltetik:
3. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása
A 2020. és 2021. évek közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:
A közbeszerzéseket az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva megállapítható, hogy az eljárások számát tekintve az előző évhez hasonlóan a regionális/helyi szintű intézmények voltak a legnagyobb közbeszerzők 2021-ben. Az ajánlatkérői csoportok közül ugyanakkor az egyéb és a közjogi szervezetek által lebonyolított eljárások száma is jelentősnek bizonyult, miközben a közszolgáltatók, a támogatott szervezetek, és a központi szintű ajánlatkérők által lefolytatott eljárások száma 2020-hoz viszonyítva közel azonos volt.
A közjogi szervezetekhez köthető eljárások értéke a 2020. évhez hasonlóan a legmagasabbnak bizonyult, miközben a legnagyobb mértékű növekedés is az általuk lebonyolított eljárások értékéhez tartozott. A közbeszerzési eljárások számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2021. évben a következő diagramok szemléltetik.
4. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás
2021-ben az építési beruházások az összes eljárás 38,9%-át, a közbeszerzési eljárások értékének pedig 62,4%-át tették ki. Az eljárások 33,9%-a, érték szerint pedig 17,1%-a árubeszerzés volt, míg az eljárások további 27,2%-át, érték szerint pedig 20,5%-át a szolgáltatásmegrendelések jelentették. Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések értékének jelentős, több mint 10 százalékpontos emelkedése mellett az árubeszerzések esetében 3,4, a szolgáltatások esetén pedig 7,4 százalékpontos értékcsökkenés volt a 2020. évi. arányhoz képest.
A közbeszerzések főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2021. évben az alábbi diagramok szemléltetik:
5. A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben
A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások az összes közbeszerzés 85,1%-át alkották 2021-ben, ami 6530 db eljárást jelentett. A közbeszerzések értékét tekintve a mikro-, kis- és középvállalkozások a tárgyévben 2521,1 Mrd Ft értékű közbeszerzésben szerepeltek nyertesként, amely az előző évhez viszonyítva 37,9%-os növekedést jelentett. A kkv-k esetében az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedés 59,7%-ot tett ki, tehát 2021-ben minden közbeszerzésben elköltött 100 Ft-ból 60 Ft-ot a kkv-k vittek. A kkv-k közbeszerzésekben elért részesedésének 2011 és 2021 közötti változását az eljárások száma és értéke tekintetében az alábbi diagram szemlélteti:
A kkv-k közbeszerzéseinek alakulását 2011 és 2021 között az alábbi ábra foglalja össze:
6. Környezetvédelmi és szociális szempontok
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését. Az adatgyűjtésre jelenleg csak a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárások esetén van lehetőség, az Európai Bizottság által kiadott uniós hirdetményminták hiányosságai miatt jelenleg az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok, az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése majd lehetővé teszi. Az alábbi táblázat a 2020. és 2021. évek zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárásainak adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseket figyelembe véve:
A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 11,1%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot 2021-ben, így a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések aránya 0,8 százalékponttal nőtt a 2020. évi arányhoz (10,3%) viszonyítva. 2021-ben a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 11,3%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot, ez mindössze 1,8 százalékpontos csökkenés a megelőző évi arányszámhoz (13,1%) viszonyítva. A 2021. évben az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás 2,9%-a tartalmazott szociális szempontot, értékét tekintve pedig a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 3,5%-ához volt köthető szociális szempont. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy szemben a szociális aspektust is tartalmazó közbeszerzésekkel, a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések nagyobb arányt képviselnek, így röviden kitérünk ezen eljárások szerepére az ajánlatkérői oldal és a főbb beszerzési tárgyak vonatkozásában.
2021-ben az ajánlatkérői csoportok esetében mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseiken belül. A zöld közbeszerzések számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2021. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:
A főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosítás alapján továbbra is az építési beruházások esetén tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat. A zöld közbeszerzések számának és értékének főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2021. évben az alábbi ábrák foglalják össze:
A környezetvédelmi és szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012 és 2021 között az alábbi grafikonok szemléltetik:
[1] A szerződésalapú statisztikai módszertől eltérően a Közbeszerzési Hatóság nem az egyes szerződéseket, hanem a teljes eljárásokat veszi figyelembe a statisztikai adatok kimutatásakor, tehát a Közbeszerzési Hatóság által alkalmazott statisztikai módszer eljárásalapú, nem pedig szerződésalapú, amely az egyajánlatos közbeszerzésekkel kapcsolatos más statisztikai mutatókhoz képest (pl. Európai Bizottság) eltéréseket okozhat.