A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) fokozott figyelmet fordít a közbeszerzési jogalkalmazók folyamatos tájékoztatására a „jó gyakorlat” kialakítása érdekében. A kiszámítható joggyakorlat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások (a továbbiakban: HNT-eljárások) átláthatóbbá és eredményesebbé tétele érdekében a Hatóság elnöke – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 180. § (1) bekezdés c) pontja alapján – az alábbi tájékoztatót bocsátja ki.

Jelen dokumentum célja a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti egyedi művészeti alkotások beszerzésére vonatkozó HNT-eljárások ellenőrzéséről történő tájékoztatás.

Az egyedi művészeti alkotások megvásárlásához kapcsolódó, HNT-eljárásokra vonatkozó előírásokat 2025. december 23. napi hatállyal a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 16. §-a módosította.^[1]

A módosítás értelmében a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján – többek között – az egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásra a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti, elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelezettsége, valamint a Kbt. 40. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

A módosítás szerint továbbá a Kbt. 99. § (1) bekezdése alapján a HNT-eljárás – egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárás kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével indul.

A módosítás továbbá kiterjedt a Kbt. 103. § (1) és (3) bekezdésére. Az (1) bekezdés szerint a HNT-eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján – egyedi művészeti alkotás árverésen történő megszerzése kivételével – az ajánlatkérő köteles benyújtani – az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen – a Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

A Kbt. 103. § (3) bekezdése annyiban módosult, hogy legkésőbb az egyedi művészeti alkotás árveréstől eltérő módon történő megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Hatósághoz benyújtani az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

A Hatóság mindenekelőtt felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a HNT-eljárás alkalmazásáról történő, a Kbt. 103. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettséget szigorúan kezeli.

Az egyedi művészeti alkotás megszerzésére irányuló HNT-eljárás – mind az árverés, mind pedig az árverésen kívüli beszerzés – esetén a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján nem kötelező az elektronikus úton történő kapcsolattartás, továbbá az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevétele, a kommunikációnak az EKR-en keresztül történő lefolytatása. Továbbá a Kbt. 99. § (1) bekezdése értelmében az egyedi művészeti alkotás megszerzésére irányuló – a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti – HNT-eljárást nem szükséges ajánlattételi felhívással indítani.

A Hatóság e tekintetben – a Kbt. alapelveinek a minél szélesebb körben való érvényesülése érdekében – azonban javasolja, hogy az ajánlatkérő önkéntesen minden olyan eljárásban alkalmazza az EKR-t és az eljárást ajánlattételi felhívással indítsa meg, amelyben az eljárás egyedi körülményei kifejezetten nem indokolják a főszabálytól való eltérő, könnyített szabályok alkalmazását.

Az egyedi művészeti alkotásoknak árveréstől eltérő módon történő megszerzésekor – a Kbt. 103. § (3) bekezdése értelmében – az ajánlatkérő a HNT-eljárás megkezdése napján – az (1) bekezdésben szereplő felsorolástól eltérően – csak az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló, tehát szűkebb körű tájékoztatását köteles a Hatósághoz benyújtani.

A Hatóság elnöke ugyanakkor felhívja a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a tárgyi módosítás nem érintette a Kbt. 103. § (4) bekezdését, amely szerint a Hatóság minden esetben részletes indokolással ellátott döntést hoz, amelynek alapján a HNT-eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A döntési kötelezettségre tekintettel a Hatóság felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy a HNT-eljárásról való tájékoztatás alapján – függetlenül attól, hogy az szűkebb, vagy teljeskörű – a Hatóságnak továbbra is jogszabályi kötelezettsége törvényességi ellenőrzés keretében megvizsgálni a HNT-eljárás jogalapjának fennállását.

Fentiek alapján a Hatóság felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a módosítás által biztosított lehetőség (szűkebb körű tájékoztatási kötelezettség) ellenére, a későbbi jogorvoslati kockázat csökkentése érekében az egyedi művészeti alkotás – árverésen kívüli – beszerzése esetén is javasolt a Kbt. 103. § (1) bekezdése szerinti teljeskörű tájékoztatás megküldése a Hatóság részére.

Az egyedi művészeti alkotások árveréstől eltérő módon történő megszerzésekor továbbá a Kbt. 103. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles az EKR-ben közzétenni az (1) bekezdés szerint a Hatóságnak megküldött minden dokumentumot – a beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatás és az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatás kivételével –, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet.

Az egyedi művészeti alkotás árverésen történő beszerzésekor a Kbt. 103. § (1) bekezdése a módosítás következtében nem alkalmazandó, azaz az ajánlatkérőnek nem kötelező a Hatóságot tájékoztatni az eljárás megindításáról. Az egyedi művészeti alkotás árverésen történő megszerzése esetén a HNT-eljárás jogalapjának fennállása egyszerű megítéléssel is megállapítható.

A Hatóság elnöke ugyanakkor e körben is felhívja a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a tárgyi módosítás nem érintette a Kbt. 103. § (4) bekezdését, így a Hatóságnak nemcsak joga, hanem egyben kötelessége is a HNT-eljárások megalapozottságáról továbbra is döntést hozni. A Hatóság döntési kötelezettsége alól a Módtv. az egyedi művészeti alkotások árverésen történő megszerzése esetére sem ad felmentést.

Előbbiek alapján amennyiben az ajánlatkérő önkéntes módon tájékoztatja a Hatóságot, akkor a Hatóság formailag a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja és a Kbt. 189. § (1) bekezdése alapján törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja a HNT-eljárás jogalapjának fennállását.

Ugyanakkor, ha az ajánlatkérő önkéntesen nem tájékoztatja a Hatóságot, a Hatóság valamely, külön jogszabályban meghatározott ellenőrzése vagy más eljárása (például közérdekű bejelentések kivizsgálása, hirdetményellenőrzés stb.) alapján a későbbiekben ettől függetlenül is vizsgálhatja a HNT-eljárás jogalapjának jogszerűségét, melynek egyik jogkövetkezménye lehet a Kbt. 152. § (1) bekezdés a) pontja, a Kbt. 152. § (2) bekezdése vagy (2a) bekezdése alapján hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezése.

A Hatóság az előző bekezdésben kifejtett jogszabályi rendelkezések és körülmények ellenére – a Kbt. 103. § (4) bekezdésében rögzített teljeskörű döntési jogkörére tekintettel – tehát azt javasolja, hogy az ajánlatkérő, amint arra ésszerű lehetősége nyílik – adott esetben az eljárási cselekményekkel párhuzamosan – a Kbt. 103. § (1) bekezdése alapján teljes körűen tájékoztassa a Hatóságot, annak érdekében, hogy a Hatóság mielőbb döntést tudjon hozni a HNT-eljárás jogalapja fennállásának kérdésében.

Az egyedi művészeti alkotás árverésen történő beszerzésekor – a Kbt. 41. § (5) bekezdésére^[2] tekintettel – a Kbt. 103. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles az EKR-ben közzétenni a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet, valamint – amennyiben a Kbt. 103. § (1) bekezdésétől eltérően, önkéntes jelleggel mégis tájékoztatja a Hatóságot, akkor – a Kbt. 103. § (1) bekezdése alapján a Hatóság részére megküldött tájékoztatást.

A Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja szerint a Hatóság elnökének kötelező a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezni, ha a HNT-eljárás megkezdéséről a Hatóság részére megküldött iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése.

A Kbt. 189. § (1) bekezdése alapján, ha a Hatóság elnöke a HNT-eljárás megkezdéséről a Hatóság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tíz munkanapon belül kezdeményezi a Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.

Továbbá ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie arra is, hogy a Hatóság az egyedi művészeti alkotások megszerzésére irányuló HNT-eljárások vonatkozásában is élhet a Kbt. 187. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás-kérési lehetőséggel, illetve feltételezett jogsértés esetén a Kbt. 152. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezéssel, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő tájékoztatta-e a Hatóságot.

A Kbt. 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Döntőbizottság hivatalból való eljárását a Hatóság elnöke legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. Támogatásból megvalósuló beszerzés esetén ettől eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől számított öt éven belül kezdeményezheti a Hatóság elnöke a Döntőbizottság hivatalból való eljárását.

A fentiek alapján a Hatóság elnöke hangsúlyozza, hogy a tárgyi, egyedi művészeti alkotások megszerzésére irányuló HNT-eljárások jogalapjának vizsgálatára az eljárás megindítását követően, a Kbt. 152. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel később is sor kerülhet, amennyiben az ajánlatkérő nem nyújtja be az eljárás megindításával párhuzamosan a Hatóság felé a tájékoztatását. Az előzőekre tekintettel a Hatóság javasolja, hogy az ajánlatkérő az eljárás megindításával egyidejűleg teljeskörűen tájékoztassa a Hatóságot minden olyan esetben, amikor az egyedi HNT-eljárás speciális körülményei kifejezetten nem indokolják a tájékoztatás későbbi benyújtását. A Hatóság az önkéntesen benyújtott tájékoztatás alapján – tekintettel a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontjára, valamint a Kbt. 189. § (1) bekezdésére – törvényességi ellenőrzés keretében tíz munkanapon belül döntést hoz a jogalap fennállásáról.

A HNT-eljárás jogszerű alkalmazására – a módosítás eredményeként hatályba lépő könnyítések mellett is – csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben az ajánlatkérő által választott jogalap minden törvényi feltétele maradéktalanul fennáll.

A Hatóság a HNT-eljárások jogalapját továbbra is minden esetben fokozottan szigorúan vizsgálja, mind a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja, mind pedig a Kbt. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

^[1] A Módtv. 2025. december 22. napján jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 156. számában.

^[2] A Kbt. 41. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (3)–(4) bekezdés szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni mindazon hirdetményeket és az EKR útján közzétenni vagy abban rögzíteni azon adatokat, amelyek közzétételére vagy rögzítésére a Kbt. vagy végrehajtási rendelete alapján köteles.