A Fővárosi Törvényszék 103.K.702.754/2023/14. számú ítélete az ajánlatkérő Kbt. 142. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségére, illetve az ajánlatkérő részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradására vonatkozóan tartalmaznak fontos megállapításokat.
A Törvényszék rögzítette, hogy az adott ügyben a vállalkozási szerződés alapján a kivitelezési munka megrendelője az ajánlatkérő volt. A teljesítés ellenőrzése az ő feladata és felelőssége, függetlenül attól, hogy a kivitelezés közvetlen nyomon követése megbízottak útján történik, illetve, hogy az egyes teljesítési szakaszok átadás-átvételét műszaki ellenőr koordinálja. A Törvényszék így nem fogadta el azt a hivatkozást, hogy a felperesnek a teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok valótlanságáról nem lehetett tudomása. A Bíróság kimondta: a műszaki ellenőr tevékenységéért a felperes egyértelmű felelősséggel tartozik. Nem csak a műszaki ellenőr által elkészített dokumentumokat, de a teljesítés tényleges, valós, a szerződésben foglaltaknak megfelelő megtörténtét, a felújítási tervdokumentáció, a kivitelezői vállalkozói szerződés feltételeinek megfelelő teljesítést ellenőriznie, az építési napló tartalmával összevetnie kellett volna. E körben nem hivatkozhat felelősségének hiánya körében arra, hogy helyette a teljesítés ellenőrzése során a műszaki ellenőr járt el, miután az ajánlatkérő volt a közbeszerzési eljárás alanya.
A Törvényszék azt is rögzítette, hogy az adott ügyben – támogatásból megvalósuló közbeszerzésről lévén szó –, kiemelten fontos érdek fűződött ahhoz, hogy a közpénzek felhasználására hatékonyan, a cél elérése érdekében kerüljön sor. Alappal az ajánlatkérő így nem hivatkozhat arra, hogy az igényérvényesítési lehetősége még nem enyészett el, tekintettel arra, hogy a felelősökkel szemben joga van még peres eljárás, vagy egyéb jogorvoslati eljárás indítására. A Kbt. 2. § (4) bekezdésének alapelvi sérelme körében azt kell vizsgálni, hogy az ajánlatkérő magatartásával a jogszabályi követelményeknek eleget téve, a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás szabályait szem előtt tartva járt-e el. Mindezek a követelmények pedig, az adott ügyben, az ajánlatkérő vonatkozásában nem teljesültek.