1 . A közbeszerzések számának és értékének alakulása
A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről.
A statisztikai nyilvántartás elsődleges adatforrása a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, az ajánlatkérők által kitöltött és feladott „tájékoztató az eljárás eredményéről” megnevezésű hirdetmények.
A 2016. évben az ajánlatkérők összesen 8 650 eredményes eljárást folytattak le, amely 38,8%-os csökkenést jelent a 2015. évben regisztráltakhoz képest.
Az értéket tekintve ugyanakkor növekedés tapasztalható, a 2 007,07 Mrd Ft-os összérték 3,9%-kal növekedett a korábbi évben mért 1 931,64 Mrd Ft-hoz képest.
A közbeszerzések alakulását az elmúlt 10 évben az alábbi diagram szemlélteti:
A közbeszerzések GDP százalékában kifejezett arányának évenkénti változását az alábbi grafikon mutatja be (az értékek folyó áron kerültek figyelembe vételre a KSH nyilvános adatainak a felhasználásával):
a) Az egy eljárásra jutó összeg alakulása
Az eljárások darabszámában bekövetkezett csökkenés és az eljárások értékében megfigyelt növekedés az egy közbeszerzésre jutó átlagos összeg növekedését eredményezte. A 2015. évben regisztrált 136,7 millió Ft a beszámolási időszakban 232,0 millió Ft-ra emelkedett.
A közbeszerzések átlagos értéke a uniós eljárásrendben 1 029,2 millió Ft, míg a nemzeti eljárásrendben 57,0 millió Ft körül alakult.
b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása
A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlásában, az eljárások darabszámát vizsgálva nagyarányú csökkenés figyelhető meg a korábbi évhez képest mind az uniós, mind a nemzeti rezsimben egyaránt.
A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlásban, az eljárások értéket vizsgálva külön-külön megállapítható, hogy mindkettőben jelentős volt a változás mértéke az előző évhez képest. Az uniós rezsimben realizált érték arányának jelentős mértékű (18,7%-os) növekedése, míg a nemzeti rezsimben realizált érték arányának jelentős mértékű (30%-os) csökkenés tapasztalható.
A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlását a 2016. évben az alábbi diagramok szemléltetik:
c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet
A 8 650 db eredményes eljárásra – a részajánlattételi lehetőségeknek köszönhetően – összesen 51 766 db ajánlatot nyújtottak be, így egy közbeszerzési eljárásra átlagosan 5,98 db ajánlat érkezett szemben a 2015. évi 4,46-os átlaggal.
Az egy eljárásra benyújtott ajánlatok átlagos számáról világosabb képet kaphatunk, ha azokat a részekre nem tagolódó eljárások esetében vizsgáljuk, ezért az elemzés a továbbiakban csak az ilyen eljárásokat veszi alapul.
Az eredményes eljárások 78,9%-ban nem volt lehetőség részajánlattételre. Ezen eljárásokra összesen 19 845 db ajánlat érkezett, amely átlagosan 2,9 db pályázatot jelent. Ez lényegében megfelel a 2015. évben regisztrált értéknek (2,5 db).
A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről; ezt mutatja be az alábbi táblázat az utóbbi évek vonatkozásában:
2. EU-s támogatással megvalósult eljárások
A tájékoztató az eljárás eredményéről megnevezésű hirdetményekben – melyek a Közbeszerzési Hatóság statisztikai nyilvántartásának adatforrását jelentik – az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell beszámolniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e , így a Közbeszerzési Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított magyarországi közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás.
Az Európai uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések aránya a darabszámot tekintve jelentősen csökkent, míg az eljárások értékének tekintetében jelentős növekedés tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.
Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások értéke és darabszáma arányának változását az alábbi diagram szemlélteti:
3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása
a) Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
Megjegyzés: a tárgyalásos kategória magába foglalja a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat. Az egyéb kategória magába foglalja: a meghívásos tervpályázatot, a nyílt tervpályázatot, az egyszerű tervpályázati eljárást és a szabadon kialakított eljárásokat.
Az uniós eljárásrendben – az előző 2015. évhez hasonlóan – a nyílt eljárás volt a leggyakrabban alkalmazott eljárástípus (69,30%), amivel az összérték döntő többségét is realizálták (67,34%).
b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások adatait az alábbi táblázat mutatja:
Megjegyzés: a tárgyalásos kategória magába foglalja a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat. Az egyéb kategória magába foglalja: a szabadon kialakított eljárásokat és az egyszerű, hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli eljárásokat.
A beszámolási időszakban (2016.01.01.-2016.12.31.) az ajánlatkérők közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben az új Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárást (46,50%) választották.
Az értéket tekintve az ajánlatkérők közbeszerzéseik legnagyobb részét (28,42%) nyílt eljárással folytatták le, minimális mindössze 3,68% ponttal előzve meg ezzel az új Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárást, ahol az összérték 24,74%-át realizálták.
4. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása
Az elmúlt két év közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:
A 2016. évben a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bizonyultak a legnagyobb közbeszerzőknek 39,3%-os aránnyal (hasonlóan a 2015. évhez, ahol szintén a regionális/helyi szintű ajánlatkérők voltak a legtöbben); míg az érték tekintetében a közjogi szervek álltak az első helyen 36,2%-os aránnyal.
Az ajánlatkérők megyék szerinti megoszlása darabszám alapján, mely nem tartalmazza a főváros adatait a 2016. évre vonatkozóan:
Fontos kiemelni, hogy a Közbeszerzési Hatóság által vezetett ajánlatkérői nyilvántartásban a legtöbb szervezet (az összes mintegy 40,5%-a) regionális/helyi szintű ajánlatkérőként regisztrálta önmagát.
Az ajánlatkérők megyék szerinti megoszlása érték (Mrd Ft) alapon, amely nem tartalmazza a főváros adatait a 2016. évre vonatkozóan:
A közbeszerzéseket az ajánlatkérők címe szerint vizsgálva megállapítható, hogy a közbeszerzések 50,92%-a Budapesten realizálódott.
5. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás
A közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja:
A 2016. évben mind az eljárások darabszáma, mind az érték tekintetében hasonlóan alakult a megoszlás, mint a 2015. évben:
- az eljárások darabszáma tekintetében a szolgáltatások domináltak ,
- az érték tekintetében az építési beruházások szerepeltek az első helyen.
Az ajánlatkérők a legtöbb eljárást szolgáltatás-megrendelés tárgyában folytatták le, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak .
Érdemes megjegyezni, hogy az építési beruházásokra kiírt eljárások értéke növekedett a 2015. év azonos időszakával összehasonlítva.
6. A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben
A mikro-, kis és középvállalkozások az eljárások 81,8%-át nyerték el, ami lényegében megegyezik a 2015. év azonos időszakának arányával (83,6%).
Az értéket tekintve ugyanakkor a kkv-k teljesítményének minimális csökkenésről beszélhetünk: az eljárások összértékéből való részesedésük 51,3%-ról 41,2%-ra csökkent, aminek eredményeképpen összesen 825,92 Mrd Ft értékű közbeszerzést nyertek el.
A 2016. évi közbeszerzések adatait a vállalati besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat mutatja:
A ‘nem besorolható’ kategóriába tartoznak azok a közbeszerzések, melyeket olyan konzorciumok vagy közös ajánlattevők nyertek meg, melynek tagjai eltérő vállalati besorolásba tartoznak.
Az alábbi két diagram a nyertes vállalati besorolás szerinti darabszámok és értékek alakulását mutatja az elmúlt 10 évben:
A kkv-k közbeszerzésekben elért teljesítményének változását (darabszám tekintetében) az alábbi diagram szemlélteti:
A kkv-k közbeszerzésekben elért teljesítményének változását (összérték tekintetében) az alábbi diagram szemlélteti:
7. Környezetvédelmi és szociális szempontok
Az alábbi táblázat az ún. zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eredményes közbeszerzéseket figyelembe véve (az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról - a hirdetményminták sajátosságai miatt - nem állnak rendelkezésre ezen adatok):
A főbb beszerzési tárgyak szerint az építési beruházások esetében tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat (az eljárások 4,3%-ban).
A jogszabályi környezet a 2012-es évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre a fenti okok miatt csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség.
A zöld közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása darabszám (db) és összérték (Mrd Ft) alapján a 2016. évre vonatkozóan:
A zöld közbeszerzések beszerzés tárgyak szerinti megoszlása darabszám (db) és összérték (Mrd Ft) alapján a 2016. évre vonatkozóan:
