1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása
2020-ban az ajánlatkérők összesen 7431 darab eredményes (keretmegállapodás nélküli) közbeszerzési eljárást folytattak le 3263,6 Mrd Ft értékben, amely a 2019. évi adathoz, a 3430 Mrd Ft összértékhez képest mindössze 4,9%-os csökkenést jelent:
A közbeszerzések értékének GDP százalékában kifejezett arányainak évenkénti alakulását az alábbi grafikon mutatja:
Megjegyzés: Az egyes évek GDP értékeit folyó áron vettük figyelembe.
A GDP adatok forrása: KSH.
2020-ban a közbeszerzések értéke a GDP 6,9%-át tette ki, ami az elmúlt 10 év átlagával közel azonos érték. A fenti ábrából látható, hogy az elmúlt 10 évben a közbeszerzések értéke a GDP-hez mért arányt tekintve 6 százalékpont szélességű sávban, kb. 4% és 10% között mozgott.
a) Az egy eljárásra jutó érték alakulása
Mivel az eljárások értékéhez képest az eljárások száma nagyobb mértékben csökkent, így az egy közbeszerzési eljárásra jutó (átlagos) érték növekedett 2019-ről 2020-ra, ugyanis is ez az érték 2020-ban 439,2 millió Ft volt, ami 26%-kal magasabb, mint 2019-ben. Az egy eljárásra jutó átlagos érték 2020-ban a legmagasabb volt az elmúlt 10 évben, ami az ábrából is látható:
b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása
2019-ről 2020-ra az uniós eljárásrendben 9,5%-kal növekedett, míg a nemzeti eljárásrendben 36,6%-kal csökkent az eljárások száma. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések összes eljáráson belüli részaránya 2019-ről 2020-ra megnőtt (26,4%-ról 38,2%-ra), míg a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának részaránya csökkent (73,6%-ról 61,8%-ra).
A közbeszerzési eljárások értékét tekintve az uniós eljárásrendben növekedés volt megfigyelhető az előző évhez képest (5,3%-os), ezzel egyidejűleg a nemzeti eljárásrendben pedig 36,7%-os volt a csökkenés mértéke. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések értékének részaránya az összes eljárás értékén belül 2020-ban nőtt (75,9%-ról 83,9%-ra), ezzel szemben a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékarányának csökkenése (24,1%-ról 16,1%-ra) volt megfigyelhető 2020-ban az előző évhez viszonyítva.
A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlását a 2019. és 2020. évben az alábbi táblázat és szemlélteti:
c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet
A közbeszerzési eljárásokra jutó ajánlatok átlagos száma 2020-ban 6,7 volt, ami 1,5-tel magasabb a 2019. évi 5,2-höz képest. Az elmúlt 10 évben egy közbeszerzési eljárásra mintegy 6 darab (6,1) ajánlat jutott, amely azonban nem egyenlő az ajánlattevők átlagos számával.
A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről. Az egyajánlatos eljárások számának aránya 2020-ban kis mértékben, 1,8 százalékponttal növekedett.
Az egyajánlatos eljárások értékének aránya a nemzeti eljárásrendben 3 százalékponttal csökkent a 2019. évi adatokhoz képest, számarányt tekintve ugyanakkor a nemzeti eljárásrendben 1,1 százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Az értékarány tekintetében az egyajánlatos eljárások részesedése 2,5 százalékponttal csökkent az uniós eljárásrendű közbeszerzéseken belül, miközben számarányuk szintén kevesebb volt 2019-hez képest, 0,4 százalékponttal.
A megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT-k) száma 2020-ban tovább csökkent 2019-hez képest, miközben a lezárult HNT-k számának aránya a nemzeti- és uniós eljárásrendben változatlanul alacsony szinten maradt úgy, hogy értékarányuk 2020-ban mindkét eljárásrendben alacsonyabb volt, mint 2019-ben.
2. Az EU-s támogatással megvalósult eljárások
A tájékoztató az eljárás eredményéről megnevezésű hirdetményekben az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell számot adniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Közbeszerzési Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított összes közbeszerzés értékének mekkora részéhez kapcsolódott uniós forrás.
2020-ban összesen 2312 db közbeszerzési eljárásban került sor európai uniós forrás felhasználására, amely darabszám szerint az összes eredményes eljárás 31,1%-át tette ki, miközben az eredményes közbeszerzési eljárások összértékének 27,3%-ához kapcsolódott a hazai mellett uniós forrás (az összes uniós támogatás mértéke azonban ennél kevesebb volt).
Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárások értékének és számának aránya is csökkent a tavalyi évhez képest: az összes eredményes eljáráshoz viszonyítva az EU-s támogatást felhasználó közbeszerzések számaránya 8,8 százalékponttal volt kevesebb, értékaránya pedig 6,6 százalékponttal csökkent a 2019. évi adathoz képest. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások értékének és darabszámának arányait az elmúlt 10 évben az alábbi diagram szemlélteti:
3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása
A közbeszerzések eljárástípus szerinti alakulását két fő csoportra bontva vizsgáljuk, nyilvános és nem nyilvános eljárások szerint. Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, meghívásos, tárgyalásos, a gyorsított nyílt, gyorsított meghívásos, gyorsított tárgyalásos, a koncessziós beszerzési eljárásokat és a versenypárbeszédet, a nem nyilvános eljárások közé pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat soroljuk.
2020-ban az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a tárgyalásos kategória magában foglalta a felhívással induló tárgyalásos eljárásokat is, ugyanakkor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tartalmazták a felhívás nélküli tárgyalásos eljárásokat és a koncessziós hirdetmény előzetes közzététele nélküli eljárásokat is.
A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásokat, a Kbt. 113. § szerinti nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásokat, a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárásokat és a koncessziós beszerzési eljárásokat, a nem nyilvános eljárások közé pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve a Kbt. 115. § szerinti eljárásokat.
a) Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
2020-ban az uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 2841 db-t tett ki, az összértékük pedig 2739,7 Mrd Ft-t jelentett. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2020. évben az alábbi táblázat szemlélteti:
Az uniós közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2019. és a 2020. évben az alábbi táblázat mutatja:
b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai
2020-ban a nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 4590 db-t tett ki, az összértékük pedig 523,9 Mrd Ft-t jelentett. A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2020. évben, valamint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2019. és a 2020. évben az alábbi táblázatok szemléltetik:
4. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása
A 2019. és 2020. évek közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:
A közbeszerzéseket az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva megállapítható, hogy az eljárások számát tekintve az előző évhez hasonlóan a regionális/helyi szintű intézmények voltak a legnagyobb közbeszerzők 2020-ban. Az ajánlatkérői csoportok közül ugyanakkor az egyéb szervezetek által lebonyolított eljárások száma is jelentősnek bizonyult, miközben a közjogi szervezetek és a központi szintű ajánlatkérők által lefolytatott eljárások száma 2019-hez viszonyítva közel azonos volt.
A közjogi szervezetekhez köthető eljárások értéke a 2019. évhez hasonlóan a legmagasabbnak bizonyult, miközben a legnagyobb mértékű növekedés is az általuk lebonyolított eljárások értékéhez tartozott. A közbeszerzési eljárások számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2020. évben az alábbi diagramok szemléltetik:
5. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás
2020-ban az építési beruházások az összes eljárás 37,8%-át, a közbeszerzési eljárások értékének pedig 51,6%-át tették ki. Az eljárások 35,8%-a, érték szerint pedig 20,5%-a árubeszerzés volt, míg az eljárások további 26,4%-át, érték szerint pedig 27,9%-át a szolgáltatásmegrendelések jelentették. Annak ellenére, hogy a legtöbb közbeszerzési eljárásnak továbbra is építési beruházás a tárgya, az előző évi adatokhoz képest főként a szolgáltatásmegrendelés arányában volt kimutatható jelentős emelkedés: ez utóbbi 2019-ben az eljárások 20%-át, 2020-ban pedig több mint egynegyedét jelentette, miközben érték tekintetében a 2019. évi 16,1%-hoz képest arányuk 2020-ra közel a duplájára nőtt:
A közbeszerzések főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2020. évben az alábbi diagramok szemléltetik:
6. A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben
A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások az összes közbeszerzés 83,8%-át alkották 2020-ban, ami 6225 db eljárást jelentett. A közbeszerzések értékét tekintve a mikro-, kis- és középvállalkozások a tárgyévben 1828,8 Mrd Ft értékű közbeszerzésben szerepeltek nyertesként, amely az előző évhez viszonyítva 9,3%-os csökkenést jelentett. A kkv-k esetében az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedés 56%-ot tett ki, tehát 2020-ban minden közbeszerzésben elköltött 100 Ft-ból 56 Ft-ot a kkv-k vittek. A kkv-k közbeszerzésekben elért részesedésének 2011 és 2020 közötti változását az eljárások száma és értéke tekintetében az alábbi diagram szemlélteti:
A kkv-k közbeszerzéseinek alakulását 2011 és 2020 között az alábbi ábra foglalja össze:
7. Környezetvédelmi és szociális szempontok
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését. Az adatgyűjtésre jelenleg csak a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárások esetén van lehetőség. Az Európai Bizottság által kiadott uniós hirdetményminták hiányosságai miatt jelenleg az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok, az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése majd lehetővé teszi. Az alábbi táblázat a 2019. és 2020. évek zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárásainak adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseket figyelembe véve:
A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 10,3%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot 2020-ban, így a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések aránya 2,3 százalékponttal csökkent a 2019. évi arányhoz (12,6%) viszonyítva. 2020-ban a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 13,1%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot, ez mindössze 1,4 százalékpontos csökkenés a megelőző évi arányszámhoz (14,5%) viszonyítva. A 2020. évben az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás 2,3%-a tartalmazott szociális szempontot, értékét tekintve pedig a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 3,1%-ához volt köthető szociális szempont. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy szemben a szociális aspektust is tartalmazó közbeszerzésekkel, a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések nagyobb arányt képviselnek, így röviden kitérünk ezen eljárások szerepére az ajánlatkérői oldal és a főbb beszerzési tárgyak vonatkozásában.
2020-ban az ajánlatkérői csoportok esetében mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseiken belül. A zöld közbeszerzések számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2020. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:
A főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosítás alapján továbbra is az építési beruházások esetén tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat. A zöld közbeszerzések számának és értékének főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2020. évben az alábbi ábrák foglalják össze:
A környezetvédelmi és szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012 és 2020 között az alábbi grafikonok szemléltetik:
