A 2017. június 26-án hatályba lépő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: új Pmt.) 3. §-ának 38. pontja a korábbi szabályozáshoz képest eltérően határozza meg a tényleges tulajdonos fogalmát. Az új Pmt. rendelkezései nem érintik sem a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), sem pedig a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) vonatkozó szabályait.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontja és a Korm. rendelet 8. és 10. §-ai változatlanul a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (régi Pmt.) rendelkezéseire hivatkoznak a kizáró okok és azok igazolása körében.

A Közbeszerzési Hatóság Elnökének – a Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős szakterületével egyeztetett – álláspontja szerint, a közbeszerzési eljárásokban mind a Kbt., mind pedig a Korm. rendelet alkalmazásában változatlanul a régi Pmt. szerinti definíció irányadó a tényleges tulajdonos fogalma tekintetében, figyelemmel arra, hogy a Kbt. és a Korm. rendelet kifejezetten hivatkozik erre a jogszabályra, konkrétan megjelölve a jogszabályszövegben a régi Pmt. vonatkozó pontjait.