Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) 9. §-a alapján építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

A megfelelő felelősségbiztosítás meglétének követelményét a 2012. január 1. előtt indult építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 306. §-ának (2) bekezdése rögzítette, s bár a 2012. január 1-jétől hatályos a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nem tartalmazza ezen rendelkezést, az Épköz. fent említett előírása alapján az ajánlattevőként szerződő félnek építési beruházás esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – megfelelő, azaz az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

Fontos azonban rögzíteni, hogy az Épköz. 9. §-a kizárólag a felelősségbiztosítás megkötését, illetőleg kiterjesztését rögzíti, a vagyonbiztosítás előírására a Kbt., illetve az Épköz. nem kötelezi az ajánlatkérőt.

I. Alapfogalmak

Az építési beruházásokhoz kapcsolható legfontosabb biztosítások elhatárolása érdekében az alábbi definíciók rögzíthetők:

Felelősségbiztosítás

Ellentétben a vagyonbiztosításokkal a biztosított és a károsult személye elválik egymástól, más jogi vagy természetes személy. Ennek megfelelően ez egy ún. hárompólusú jogviszony. A károkozó felelőssége nem objektív, hanem vétkességi alapú, tehát csak abban az esetben áll fenn, ha a károkozó nem tudja magát kimenteni. A kárt elszenvedő a károkozó felelősségvállalására és biztosításának feltételeire hagyatkozik, kárának megtérülését passzív szerepkörben várja, közvetlenül nem érvényesíthet igényt a biztosítóval szemben. A felelősségbiztosítás csak akkor lép be a károkozó helyett, ha a biztosított felelőssége egyértelműen megállapítható. Fontos, hogy felelősségbiztosítás esetén a biztosító általi kártérítésre a károsult és nem a biztosított jogosult, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy ő már kifizette a kárt.

Vagyonbiztosítás

Saját jogú biztosítás, a kár bekövetkezte után nem a felelősség megállapítása a kérdés, hanem csak a feltételekben vállalt biztosítási esemény megvalósulása. Ennek tisztázása jóval egyszerűbb lehet, ezért gyorsabb kártérítésre van lehetőség. Kiterjed olyan eseményekre, amelyekért senki nem tartozik felelősséggel, de a kár helyreállítása komoly költségekkel jár: pl. földrengés, árvíz, vihar.

Összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás (C.A.R. és E.A.R.)

Vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási elemeket vegyítő biztosítási típus, mely komplex megoldást nyújt az építési beruházások biztosítási igényeire.

Szakmai felelősségbiztosítás

Az ajánlatkérő az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága körében szakmai felelősségbiztosítást kérhet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 310/2011. Korm. rendelet) 14. § (1) bekezdés d) pontja alapján.

A szakmai felelősségbiztosítás abban tér el a korábban leírt felelősségbiztosítás tartalmától, hogy ebben az esetben léteznek az adott szakmára irányadó jogszabályok, melyek részletesen szabályozzák az adott tevékenységgel foglalkozók működését, és amennyiben ezen szabályok ellen vét a biztosított, akkor ezért felel. Általánosságban ezt a felelősségbiztosítást az adott szakmára irányadó jogszabályok írják elő úgy, mint például a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozóan a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII.30.) NFM rendelet . A szakmai felelősségbiztosítás a - biztosított és szolgáltatásának igénybevevője között létrejött - szerződés tárgyát képező szakmai szolgáltatásnyújtás közben a szolgáltatás igénybevevőjének okozott károkat fedezi, szemben az általános felelősségbiztosítással, amely a harmadik félnek okozott olyan károkra nyújt fedezetet, melyek nem a szolgáltatás nyújtásához szorosan kapcsolódóan merülnek fel.

Szakmai felelősségbiztosítás esetén – általánosságban elmondhatjuk – a szakmai szolgáltatás nem dolog létrehozása (pl. termékgyártás) és nem fizikai munkavégzés (pl. karbantartás, javítási tevékenység), hanem szellemi munkavégzés és „szellemi” termék létrehozására irányul (pl. ügyvédi-, orvos-, tervezői-, könyvelői- és könyvvizsgálói tevékenység stb.).

Bár a 310/2011. Korm. rendelet 14. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem tesz különbséget a beszerzési tárgyak között, általánosságban elmondható, hogy azon szolgáltatás-megrendelés tárgyú beszerzésekre jellemző főszabályként a szakmai felelősségbiztosítás előírása, ahol annak meglétét az adott szakma gyakorlására vonatkozó jogszabály is megköveteli. Egyebekben megjegyezzük, hogy amennyiben külön jogszabály alapján a szakmagyakorlás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte, ilyen felelősségbiztosítás hiányában – jogszabálynak való meg nem felelés okán – felmerülhet az ajánlat (részvételi jelentkezés) Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti érvénytelensége.

A biztosítási esemény bekövetkezésének többlet feltétele szakmai felelősségbiztosítások esetén a szakmai hiba elkövetése. Tehát csak szakmai hibából előálló károk tartoznak a biztosítási fedezet alá.

A szakmai felelősségbiztosítás elsődleges célja, hogy az okozott pénzügyi veszteséget térítse meg, és nem a személysérüléses és dologi károkat, sem az ezekre visszavezethető károkat.

Kezesi biztosítás

A kezesi biztosítás a Kbt. szerinti biztosítékok nyújtásának egyik formája az alábbiak alapján.

A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell.

A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb rendelkezésre bocsátandó biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban

a) előírja, hogy e biztosítékok a (4) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy

b) megjelöl egy vagy több – az a) pontban nem szereplő – biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában [Kbt. 126. § (6) bekezdés].

Az ajánlatkérő által előírt biztosítéko(k)  határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról a Kbt. 126. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető. Ennek megfelelően, amennyiben az ajánlattevő biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel kívánja teljesíteni az ajánlatkérő által előírt biztosítéko(k)at, úgy ajánlatában csak nyilatkozni köteles erről.

A biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény nem csak a fent említett biztosítékok rendelkezésre bocsátásának egyik módja, hanem a Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték is teljesíthető ilyen kötelezvénnyel.

II. A felelősségbiztosítás szerepe, funkciója

A közbeszerzési eljáráson nyertes ajánlattevőnek kell felelősségbiztosítást kötnie. A biztosítási szerződés esetében az ajánlattevő lesz a szerződő és biztosított, és amennyiben több cégből álló konzorcium nyerte el a pályázatot, ők lesznek az együttbiztosítottak. Az általános felelősségbiztosítás védelmet nyújt az okozott személysérüléses károkra (kivéve a munkáltatói minőségben okozott károkat) és a harmadik személyeknek okozott dologi károkra (harmadik személynek minősül mindenki, akivel nem áll szerződéses viszonyban). Ezek alapján az ajánlatkérőnek okozott dologi károkra nem terjed ki (például a munka során leég az ajánlatkérő egyik épülete), azonban kiterjed az ajánlatkérő munkavállalóinak okozott személysérüléses káraira (például az ajánlatkérő munkavállalója helyszíni szemlét tart és egy rosszul elkerített gödörbe beleesve eltöri a lábát).

Fontos kiemelni, hogy a felelősségbiztosítás kizárólag az előre nem látható, balesetszerűen bekövetkező eseményekre terjed ki. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat a kártérítési kötelezettség teljesítése alól, amennyiben olyan kárt okoz, amelyért a jogszabályok alapján kártérítési felelősség terheli. A felelősségbiztosításnak károsult védő szerepe is van, miután a biztosító közvetlenül a károsult javára és kezéhez teljesít. A felelősségbiztosítás ezen felül jogvédelmi funkcióval is bír, amennyiben a biztosítási védelem a biztosítottal szemben érvényesített alaptalan igények elhárítására is kiterjed.

A hibás teljesítésből eredő szavatossági és jótállási igényekre a felelősségbiztosítás általában nem nyújt fedezetet (szavatosság keretében a szolgáltatás nyújtója köteles saját költségén a hibás dolgot kijavítani vagy kicserélni, illetve a munkát újból elvégezni).

III. A felelősségbiztosítás előírása során figyelembe veendő szempontok

1. A Kbt. alapelveinek és az Épköz. 9. §-ának megfelelően a biztosítási igény álljon arányban az építési beruházás értékével, azaz ne legyen irreális, mert így a biztosítás költségei is irreálisan magasak lesznek, amely felboríthatja a tervezett pénzügyi keretet. A Kbt. 2. §-ának (3) bekezdésében szereplő jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből levezethető arányosság alapján az ajánlatkérő a felelősségbiztosítás mértékének és terjedelmének meghatározásakor nem írhatja elő az ésszerű és szükségszerű értéknél – különösen a lényegesen – magasabb kártérítési limitű fedezet biztosítását. Ezen arányossági követelményt az alkalmassági kritériumok, így a szakmai felelősségbiztosítás tekintetében a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Hangsúlyozzuk, hogy az Épköz. 9. §-a szerinti felelősségbiztosítás tekintetében a Kbt. 2. §-ának (3) bekezdésében szereplő jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, valamint maga az Épköz. 9. §-a, míg a 310/2011. Korm. rendelet 14. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, alkalmassági követelményként előírható szakmai felelősségbiztosítás vonatkozásában a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése követeli meg az arányosságot.
2. Egy konzorcium által teljesített projekten belül a biztosítási konstrukciók összehangolására van szükség. Mindez azt jelenti, hogy az építési beruházás minden elemére kiterjedő felelősségbiztosítással kell a közös ajánlattevőknek rendelkezniük.
3. Fontos követelmény, hogy az ajánlatkérő nem követelheti meg a biztosítási szerződés meglétét az ajánlattétel időszakában, az Épköz. 9. §-a alapján a nyertes ajánlattevőnek kell ugyanis – legkésőbb – a szerződéskötés időpontjára az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosítási szerződést kötnie vagy meglévő felelősségbiztosítását az ajánlatkérő előírásainak megfelelően kiterjesztenie.
4. Figyelemmel arra, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek kell a szerződéskötés időpontjára(!) felelősségbiztosítással rendelkeznie, biztosítási kötvény sem kérhető az ajánlattevőktől az ajánlat benyújtásával egyidejűleg. Mindazonáltal a biztosítói szándéknyilatkozat benyújtásának előírása nem ütközik a Kbt. rendelkezéseibe. Az ajánlatkérő az Épköz. 9. §-ának megfelelően ugyanakkor nem követelheti meg az ajánlattevőktől, hogy az ajánlatuk benyújtásakor élő biztosítási szerződéssel rendelkezzenek az adott építési beruházásra, amely megvalósítására lefolytatandó közbeszerzési eljárás eredménye még kétséges.
5. Különös figyelemmel kell lenni a fogalomhasználatra, így például a „felelősségbiztosítás vagy szakmai felelősségbiztosítás” előírása nem megfelelő, tekintettel arra, hogy az építési beruházások tekintetében az ajánlattevőként szerződő félnek rendelkeznie kell megfelelő felelősségbiztosítással, annak előírása, illetve mértékének, terjedelmének meghatározása az ajánlatkérő számára kötelező, míg a szakmai felelősségbiztosítás megkövetelésére pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében van lehetősége az ajánlatkérőnek.
6. Előzőekhez kapcsolódóan, nem javasolt a korlátlan esetszámú biztosítás megkövetelése sem. Ehelyett a káreseményenkénti és az évenkénti limit előírása javasolt a felelősségbiztosításoknál.
7. Fontos hangsúlyozni, hogy a felelősségbiztosítás meghatározása körében nem írható elő szavatossági fedezet, illetve jótállásra vonatkozó kötelezettség, tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények, illetőleg a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként előírható biztosítékok a Kbt. 126. §-a alapján kerülhetnek kikötésre. A Kbt. 126. §-ának (6) bekezdése alapján a jótállási és a szavatossági, illetve egyéb igények teljesítésére kikötött biztosíték teljesíthető biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel, vagyis – amint az az alapfogalmak között már rögzítésre került – a kezesi biztosítás a Kbt. szerinti biztosítékok nyújtásának egyik formája.
8. A nyertes ajánlattevőtől megkövetelt önrész mértékét célszerű forintban is meghatározni. Ha százalékos formában kívánja rögzíteni az ajánlatkérő, a megtérítendő kár összegének 10%-nál kisebb ne legyen, ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy a csekély (akár 1000 forintos) kárt is meg kelljen téríteni, felesleges adminisztrációs munkát, és így többletköltséget eredményezve a nyertes ajánlattevőnek és az ajánlatkérőnek.
9. Fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlatkérő nem köteles az Épköz., illetve a Kbt. alapján vagyonbiztosítást előírni.
10. Annak érdekében, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítást kössön, illetve meglévő felelősségbiztosítását megfelelően terjessze ki, az ajánlatkérő határozza meg pontosan a felelősségbiztosítás elemeit (mire terjedjen ki a felelősségbiztosítás, milyen feltételek mellett, önrész mértéke, stb.).
11. Az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt – mind 10% alatti, mind 10 % feletti – alvállalkozóktól az ajánlatkérő nem kérheti felelősségbiztosítási szerződés megkötését, kiterjesztését, figyelemmel arra, hogy az Épköz. 9. §-a alapján az ajánlattevőként szerződő fél köteles ilyen szerződéssel rendelkezni. Ehhez hasonlóan szakmai felelősségbiztosítás sem követelhető meg az alvállalkozóktól a 310/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése alapján, mely akként fogalmaz, hogy az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható – többek között – szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. A Kbt. 55. §-ának (1) bekezdése is azt rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az alkalmassági követelményeknek (és nem áll kizáró ok hatálya alatt), ajánlatot pedig az ajánlattevő nyújt be [Kbt. 4. § 1. pont]. Együttes megfelelésre közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) esetén a Kbt. 55. §-ának (4) bekezdése alapján, egyebekben a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése alapján lehetőség van, de kifejezetten az alvállalkozók tekintetében nem fogalmazhatók meg alkalmassági követelmények, és így nem kérhetők külön azt igazoló dokumentumok. Hangsúlyozzuk, hogy az alvállalkozók tekintetében alkalmassági követelmény nem írható elő, így a szakmai felelősségbiztosítás megléte (mint a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra vonatkozó követelmény) csak szerződéses feltételként érvényesíthető. Ugyanakkor ez nem zárja ki természetesen azt, hogy az ajánlatkérő által az ajánlattevő (részvételre jelentkező) tekintetében előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételnek (a szakmai felelősségbiztosítás megléte) az ajánlattevő (részvételre jelentkező) adott esetben alvállalkozó bevonásával feleljen meg a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdései alapján.

IV. Speciális – az építési beruházásokhoz kapcsolódó – biztosítási formák

Az alábbi speciális biztosítási formák a beszerzés tárgyának jellegzetességeihez kapcsolódóan az Épköz. 9. §-a alapján írhatók elő az ajánlatkérő által, tekintettel arra, hogy jelen biztosítási formák szintén felelősségbiztosításnak minősülnek.

Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A szolgáltatói felelősségbiztosítás segítségével kiterjeszthető a védelem a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő vagyontárgyaiban okozott dologi károkra is, amelyek az általános felelősségbiztosítás esetén nem fedezhetőek. Szolgáltatói felelősségbiztosítás alapján térül a szerződéses partnereknek szerződésszegéssel okozott dologi kár, így az ajánlatkérőnek okozott kár is. Azonban ebben az esetben is csak akkor térülnek a károk, amennyiben a biztosított vétkessége megállapítható, illetve nem tudja magát kimenteni a felelősség alól, tehát például vihar, árvíz, földrengés vagy betörés okozta kár nem térül. Fontos kiemelni, hogy általában a szerződés tárgyában okozott kárra nem terjed ki a szolgáltatói felelősségbiztosítás, például egy ingatlan felújítására szerződik az ajánlatkérő, az ajánlattevő által az ingatlanban okozott károk a felelősségbiztosítás alapján nem fognak térülni. Amennyiben ilyen fedezet is szükséges, akkor ennek meglétét a biztosítási feltételben külön kell vizsgálni, mert az egyes biztosítók gyakorlata eltérő.

A szolgáltatói felelősségbiztosítást az általános felelősségbiztosítás kiegészítéseként tudja az ajánlattevő megkötni.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A környezetszennyezési felelősségbiztosítást az általános felelősségbiztosítás kiegészítőjeként és önállóan is megkötheti az ajánlattevő. Lényegében az általános felelősségbiztosítással megegyező fedezetet nyújt, de a fedezet csak a balesetszerűen bekövetkezett környezetszennyezésekre (talaj, levegő, folyó- és állóvíz) szól és megtéríti a feltakarítási, semlegesítési költségeket. Környezetszennyezés esetén fontos kiemelni, hogy a felelősség fennállhat, ún. polgári jogi és közigazgatási jogi alapon is. A polgári jogi felelősség, a mások vagyonában, testi épségében, egészségében bekövetkezett károkért való felelősség. A környezetvédelmi törvény ettől elkülöníti a közigazgatási jogi felelősség fogalmát, amely a szabad természeti erőforrásokban (levegő, víz, talaj) okozott károk esetén áll fenn. Ilyen esetben a károsult maga a természet (flóra és fauna) és a környezetvédelmi hatóság lép fel igényérvényesítéssel a károkozó felé. Továbbá előírható az ajánlattevő részére a már ismert szennyeződések továbbterjedéséből eredő károkra, illetve a folyamatos (nem balesetszerű) eseményekre vonatkozó fedezet is.

Az alap fedezet mindig a polgári jogi felelősséggel okozott környezetszennyezés és ehhez lehet kiegészítő feltételként kötni a közigazgatási jogi felelősség körébe tartozó károkra szóló fedezetet.

Szakmai felelősségbiztosítás

A 310/2011. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés d) pontja alapján alkalmassági követelményként is előírható szakmai felelősségbiztosítás az előzőekben kifejtettek alapján szintén felelősségbiztosításnak minősül. Mindez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van a szakmai felelősségbiztosítás meglétét alkalmassági követelményként előírni (ebben az esetben az ajánlattevőnek / részvételre jelentkezőnek már az alkalmassága igazolása során meg kell felelnie ennek a követelménynek, vagyis igazoltan rendelkeznie kell a felelősségbiztosítással), ugyanakkor az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy nem írja elő ezt az alkalmassági követelményt. Ez utóbbi esetben viszont a tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló építési beruházások esetében a tervezési tevékenységre (jelen esetben mint az építési beruházás részére) vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás meglétét az ajánlatkérőnek már az Épköz. 9. §-a alapján kell az ott meghatározott feltételek szerint előírnia.

A szakmai felelősségbiztosítások közül az építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítása az a biztosítási forma, amelyet a biztosítók építési beruházásokhoz kapcsolódóan kínálnak.

Biztosított tevékenységnek itt az építmények (épületek, műtárgyak) építészeti-műszaki tervezése minősül. Mindez azt jelenti, hogy a szakmai felelősségbiztosítás, amennyiben az építési beruházás tervezésre és kivitelezésre irányul, a tervezés munkarész tekintetében alkalmassági feltételként előírható. Például a következő szakterületeken: építészeti, belsőépítészeti tervezés; táj- és kertépítészeti tervezés; tartószerkezeti tervezés; épületgépészeti tervezés; épületvillamossági tervezés stb.

Fentieken túl tervezői művezetésre; felelős műszaki vezetésre; műszaki ellenőri tevékenységre is kiterjeszthetőek ezen biztosítások.

Biztosított az ajánlattevő lehet, aki az általa végzett, biztosított tevékenység folytatására a magyar jogszabályok szerint jogosult.

Jellemzően fedezetbe vonhatók a biztosított által jogosan igénybevett alvállalkozó tevékenységéből eredő, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségek is.

Azon építési beruházásokhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében viszont, amelyek szakmai felelősségbiztosítás keretében nem biztosíthatóak, a szolgáltatói felelősségbiztosítás áll rendelkezésre.