Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core
Visszaélés-Bejelentés Anonim Chat Anonim Chat KBEJ/KBA/CORE KBEJ/KBA/CORE Publikus KBA Publikus KBA Fenntarthatóság Fenntarthatóság
Portál Portál belépés

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a közbeszerzések tárgyát képező építési beruházásokkal kapcsolatos minőségi többletkövetelményekről

KÉ 2007. évi 111. szám; 2007. szeptember 28.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) preambulumában rögzíti a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának követelményét, melyet a közbeszerzési eljárásokban résztvevőknek valamennyi közbeszerzési eljárás során szem előtt kell tartaniuk. Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások magas összértékére, a közbeszerzési piacból való kiemelkedő részesedésére figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa elnöke ezúton hívja fel a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek figyelmét az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban a költséghatékonyság, valamint minőség biztosítása érdekében tett intézkedések fontosságára.

A Kbt. 8. §-a kötelezővé teszi a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.

Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet 5.§-a szerint építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek, akinek (amelynek) az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szakirányú felsőfokú végzettsége van.

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők megfelelő építési termékhez, illetve az alkalmas szerződő partner kiválasztásával magas színvonalú teljesítéshez jussanak, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke azt javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a felhívásban, illetve a dokumentációban egyértelműen határozzák meg a minőséggel kapcsolatos követelményeiket, az ezzel összefüggő, a teljesítés biztonságát garantáló egyedi igényeiket. Ennek meghatározásánál támpontot jelenthetnek a minőségjelek, védjegyek által tanúsított garanciák, melyekkel kapcsolatosan megjegyzendő, amennyiben az ajánlatkérő szükségesnek tartja az ezekre való hivatkozást a közbeszerzés tárgyának meghatározása során, figyelemmel kell lennie a Kbt. 58. §- ának (7) bekezdésében foglaltakra is. Eszerint ilyen esetben a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is szerepeltetni kell. A Közbeszerzések Tanács elnöke felhívja az ajánlatkérők figyelemét, hogy a mechanikusan, sablonosan összeállított ajánlati felhívások, illetve dokumentációk a minőségi követelmények érvényre jutását ugyanis nem szolgálják.

Az építési beruházások tárgyában kiírt közbeszerzési eljárások felhívásai szakmai színvonalának javítása érdekében a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke ezúton hívja fel az ajánlatkérők figyelmét az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendeletben foglaltakra. Javasolja továbbá az építési tárgyú közbeszerzési eljárások során az alkalmassági feltételek, továbbá az értékelési szempontok és a szerződéses feltételek rendszerének olyan kialakítását, amely lehetővé teszi a minőségi többletkövetelmények kifejezésre juttatását. Előzőekkel kapcsolatban nem kizárt, hogy az ajánlatkérők szükség szerint támaszkodjanak adott esetben a szakmai szervezetek, tanúsító intézmények által alkalmazott minősítési rendszerek kialakításánál alkalmazott tartalmi elemekre, azzal, hogy ez kizárólag a Kbt. szabályaival összhangban történhet. Kiemelkedő jelentőségű ugyanis, hogy az ajánlatkérők az ajánlatkérés és az értékelés során olyan szakmai követelményeket fogalmazzanak meg, amelyek lehetővé teszik az építési minőség javítását.

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja a figyelmet, hogy az ajánlatkérők feladata és felelőssége építési beruházásaik során az építési tevékenységre vonatkozó különböző jogszabályokban meghatározott minőségi követelmények megkövetelése. Az építési beruházások szakmai színvonalának emeléséhez szükséges minőségi szempontok érvényesítésére többféle lehetőség kínálkozik; így – a Kbt. szabályaival is összhangban lévő – szükséges követelményrendszer előírására mód van a műszaki- szakmai alkalmasság, a műszaki leírás, a bírálati szempont, illetve a szerződéses feltételek meghatározása körében. Az ajánlatkérők számára a közbeszerzés feltételrendszerének kidolgozásához segítségül szolgálhatnak – a hatályos minőségvédelmi eszközök mellett – a kijelölt tanúsító intézmények és szakmai szervezetek köznyilvános iránymutatásaiban foglaltak is.

A fentiekkel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy az ajánlatkérőknek valamennyi közbeszerzési eljárás során biztosítaniuk kell a Kbt. alapelveit, így a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményét, valamint érvényre kell juttatniuk a nemzeti elbánás alapelvét is. Az ajánlatkérők az ajánlatkérés során nem támaszthatnak olyan elvárásokat, amellyel a más tagállamból érkező ajánlattevők hátrányos helyzetbe kerülnének, így számukra az ajánlatkérő az esélyegyenlőséget nem biztosítaná. Az előzőeken túl az ajánlatkérőknek a Kbt. 69. §- ának (3) bekezdésében foglaltakra is tekintettel kell lenniük, vagyis az alkalmasság előírását minden esetben a közbeszerzés tárgyára kell korlátozniuk, továbbá az alkalmassá minősítési feltételeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhatják elő.