A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az építési beruházások, valamint a tervezői, mérnöki szolgáltatások biztosítási követelményeiről^[1]

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az építési beruházások felelősségbiztosítási követelményeiről kiadott két korábbi útmutató ^[2] összevonásával, annak az állami építési beruházásokra vonatkozó speciális szabályokkal történő kiegészítésével kíván a jogalkalmazók számára követhetőbb és közérthetőbb módon segítséget nyújtani az építési beruházások tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításával összefüggésben. Az útmutató segítséget kíván nyújtani az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek számára a biztosításhoz kapcsolódó fogalmak azonos értelmezésében, a megfelelő biztosításszakmai megoldások és termékek kiválasztásában.

Kiemelendő, hogy a felelősségbiztosítás önmagában nem nyújt az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károkra is kiterjedő fedezetet.

Az útmutatóban ismertetésre kerülnek a közbeszerzési jogszabályok által megkövetelt felelősségbiztosítások oly módon, hogy az kiegészítve a vagyonbiztosítási elemekkel teljes körű védelmet jelentsen az építési beruházások kockázataival szemben. Az építési beruházásban résztvevők közös érdeke, hogy a közbeszerzésekkel megvalósuló projektek teljes körűen biztosítva legyenek, ezt az ajánlatkérők követeljék meg a közpénzek biztonságosabb felhasználása érdekében.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: 322/2015. Korm. rendelet) 11. §-a alapján tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

Fentieken túl, építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig - felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra [322/2015. Korm. rendelet 26. §].

A kötelező felelősségbiztosítás nem értelmezhető szerződéskötési feltételként abban az esetben, ha speciális jogszabály a biztosított tevékenység kezdő időpontját nem a szerződéskötés időpontjához köti. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz a szerződéskötéstől elérő időpontban megjelölt hatálybalépésre vonatkozóan rendelkezést, a felelősségbiztosítási szerződés megkötése abban az esetben is előírható a tevékenység megkezdését jelentő későbbi időpontra.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: 266/2013. Korm. rendelet) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén kötelezően előírja a tervezői felelősségbiztosítás meglétét. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet) pedig kötelezően előírja a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötését.

Az állami építési beruházások tekintetében az állami építési beruházásokban a tervezői tevékenységhez, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályairól szóló 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: 55/2025. Korm. rendelet) speciális szabályokat állapít meg.

Fontos azonban rögzíteni, hogy a 322/2015. Korm. rendelet 11. §-a és 26. §-a, a 266/2013. Korm. rendelet 15/F. §-a, valamint az 55/2025. Korm. rendelet 6. § és 12. §-a kizárólag a felelősségbiztosítás megkötését, illetőleg kiterjesztését rögzíti, a vagyonbiztosítás előírására sem a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.), sem a hivatkozott kormányrendeletek nem kötelezik az ajánlatkérőt. Hangsúlyozandó azonban, hogy az építési beruházások teljes körű biztosítása csak olyan biztosítási szerződésekkel oldható meg, amelyek rendelkeznek vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási elemekkel is.

Az építési beruházásokhoz kapcsolható legfontosabb biztosítások elhatárolása érdekében az alábbi definíciók rögzíthetők:

Kár: A kár általános értelemben minden olyan hátrány, amely valakit személyében vagy vagyonában ér, tehát a kockázatban rejlő károsító hatású esemény következménye.

Harmadik személy: olyan személy, akivel

• a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban;
• a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben ugyan szerződéses kapcsolatban van, de az esetleges okozott kár a vállalt szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be.

Felelősségbiztosítás: Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. Ellentétben a vagyonbiztosításokkal a biztosított és a károsult személye elválik egymástól, más jogi vagy természetes személy. Ennek megfelelően ez egy ún. hárompólusú jogviszony. A károkozó felelőssége nem objektív, hanem vétkességi alapú, tehát csak abban az esetben áll fenn, ha a károkozó nem tudja magát kimenteni a felelősség alól. Fontos, hogy felelősségbiztosítás esetén a biztosító általi kártérítésre a károsult és nem a biztosított jogosult, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy ő már megtérítette a kárt. A felelősségbiztosításnak károsult védő szerepe is van, miután a biztosító közvetlenül a károsult javára és kezéhez teljesít. A felelősségbiztosítás ezen felül jogvédelmi funkcióval is bír, amennyiben a biztosítási védelem a biztosítottal szemben érvényesített alaptalan igények elhárítására is kiterjed.

A Ptk. szerinti jótállási és szavatossági igényekre nem nyújtanak fedezetet a felelősségbiztosítások.

Általános felelősségbiztosítás: Az általános felelősségbiztosítás önmagában csak a harmadik személyeknek szerződésen kívül okozott személysérüléses és dologi károkra, valamint az ezekkel kapcsolatban felmerülő sérelemdíj iránti igényekre terjed ki, a károkozó által az ajánlatkérőnek, mint a felelősségbiztosítás biztosítottjának okozott károkra nem.

Szakmai felelősségbiztosítás: Az adott szakmai tevékenységre szóló felelősségbiztosítás. A szakmai felelősségbiztosítás a - biztosított és szolgáltatásának igénybe vevője között létrejött - szerződés tárgyát képező szakmai szolgáltatásnyújtással és a szolgáltatás nyújtása során a szolgáltatás igénybe vevőjének okozott károkat, valamint a szakmai szabályok megsértéséből eredő károkat fedezi (szemben az általános felelősségbiztosítással, amely a harmadik félnek (nem szerződéses partnernek) okozott károkra nyújt fedezetet). A piacon elérhető kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítások egyszerre minősülnek általános és szakmai felelősségbiztosításnak is.

Építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás: olyan biztosítási típus, amely fedezetet nyújt az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások és szabályok megszegésével összefüggésben okozott olyan személyi sérüléses és dologi károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyiségi jogsértéssel kapcsolatosan felmerülő sérelemdíjakra, amelyek megtérítéséért a kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. [55/2025. Korm. rendelet 2. § 3. pont] A fedezet kiterjed mind a harmadik személyeknek, mind a szolgáltatás igénybe vevőjének okozott károkra.

Tervezői, mérnöki felelősségbiztosítás : A 266/2013. rendelet módosítása értelmében minden, építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző személynek, egyéni és társas vállalkozásnak 2025. január 15-től kötelező tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a tervezési szerződéseiben vállalt tervezői szolgáltatás körében okozott károk megtérítésére. A felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. [55/2025. Korm. rendelet 2. § 5. pont] A fedezet kiterjed mind a harmadik személyeknek, mind a szolgáltatás igénybe vevőjének okozott károkra.

Vagyonbiztosítás: Olyan biztosítás, amely a vagyontárgyakat ért balesetszerűen (véletlenül, váratlanul és előre nem láthatóan) bekövetkező károk, például tűz, betörés vagy természeti katasztrófák esetén nyújt pénzügyi segítséget. Biztosított vagyontárgyak lehetnek (az ügyfél igénye szerint) jellemzően az épületek (építmények, építészeti műtárgyak), berendezések (felszerelések), gépek, árukészletek, illetve biztosíthatók bizonyos, a helyreállítással együtt járó költségek is. A vagyonbiztosítás célja tehát, hogy pénzügyi védelmet (kártérítést) nyújtson a biztosítottnak a károk vagy veszteségek (beleértve a felmerülő biztosított költségek) fedezésére. A vagyonbiztosítás - a felelősségbiztosítástól eltérően - egy saját jogú biztosítás, a kár bekövetkezte után nem a felelősség megállapítása a kérdés, hanem csak a feltételekben vállalt biztosítási esemény megvalósulása . Ennek tisztázása jóval egyszerűbb lehet, ezért gyorsabb kárrendezési folyamatra és ezáltal kártérítésre van lehetőség. Kiterjed olyan eseményekre is, amelyekért senki nem tartozik felelősséggel, de a kár helyreállítása komoly költségekkel jár (pl. tűz, földrengés, árvíz, vihar).

Építés-szerelés biztosítás (C.A.R. - Contractors All Risks): Az építési és szerelési tevékenységek szinte teljes kockázati körére kiterjedő biztosítás, ami vagyon- és felelősségbiztosítási elemeket is tartalmaz. Kiterjedhet - az ügyfél igénye alapján - a beruházók, kivitelezők és alvállalkozóik összességére egyaránt, azaz egyetlen biztosítási szerződés keretében biztosítható valamennyi az építési projektben résztvevő fél. A C.A.R. biztosítás vagyonbiztosítás része: All Risks típusú, ún. összkockázatú biztosítás, azaz valamennyi nem kizárt kockázat esetén fizet. A biztosítható vagyontárgyak köre magában foglalhatja a kivitelező építési teljesítésének eredményét, az összes szerkezeti elemet, felhasznált építőanyagot, valamint az alvállalkozók teljesítését. A biztosítás feltételrendszere külön záradékokkal a szerződő ügyfél egyedi igényeihez igazítható. Kiterjed a kivitelezőt ért kárra és a kivitelező által okozott kárra is. A C.A.R. biztosítás felelősségbiztosítási része egy általános felelősségbiztosítás, amely a harmadik személyeknek okozott dologi és személyi sérüléses károkra és személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjra terjed ki.

Szerelésbiztosítás (E.A.R. - Erection All Risks ): Gép- és technológiai szerelés biztosítás, amely az építés-szerelés biztosításhoz hasonlóan, vagyon (all risks) és (általános) felelősségbiztosítást tartalmaz, azonban annál szűkebb szerelés-kivitelezési tevékenységre nyújt fedezetet. Olyan gépek és különböző technológiák szerelésére, illetve olyan munkákra köthető, amelyek nem illeszthetők bele a C.A.R. összkockázatú építés biztosítás feltételeibe.

Utófedezet : Az utófedezet alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított a szerződés hatálya alatt okozott, és amelyek a biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltüntetett) utófedezeti időszak alatt következnek be, illetve, amelyeket a biztosított ezen időszak alatt jelent be a biztosítónak. [55/2025. Korm. rendelet 2. § 6. pont]

Állami építési beruházás : az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti fogalom, olyan építési beruházás, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg.

1. Tervezői, mérnöki felelősségbiztosítás

A tervezői felelősségbiztosításra a 322/2015. Korm. rendelet 11. §-a, a 266/2013. Korm. rendelet 6. § (6) bekezdés e) pontja, 8/A. fejezete, valamint állami építési beruházás esetén az 55/2025. Korm. rendelet 2. fejezete az irányadó.

a) A szakmagyakorlási kötelező felelősségbiztosítás

A 266/2013. Korm. rendelet alapján építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltétele. A 266/2013. Korm. rendelet szerint a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.

Tervezési szerződés biztosítottja csak tervező lehet mind állami, mind egyéb építési beruházás esetén.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

A szakmagyakorlási kötelező felelősségbiztosítás csak kivételes esetben nyújt fedezetet az állami építési beruházásokkal kapcsolatos tervezői tevékenységre és az ennek során okozott károkra.

A szakmagyakorlási felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania, tehát a nem állami építési beruházások esetén utófedezet nem kötelező. A 266/2013. Korm. rendelet meghatározza a minimális fedezeteket is az éves nettó árbevételhez, ennek hiányában éves nettó jövedelemhez viszonyítva, szemben az állami építési beruházások felelősségbiztosításával, ahol a kivitelezési költségkeret (55/2025. Korm. rendelet 2. § 4. pont) alapján kerülnek a minimális biztosítási összegek meghatározásra. Nem állami építési beruházás - azaz a szakmagyakorlási felelősségbiztosítás - esetén a tervezői felelősségbiztosítás nem egy adott projektre vonatkozik, hanem a tervező teljes tevékenységére (állami beruházások nélkül). Nem állami építési beruházás esetén a tervezői felelősségbiztosítás magára az építészeti-műszaki tervezéssel okozott károkra vonatkozó határozott vagy határozatlan tartamú biztosítási szerződés, de nem jogszabályi elvárás, hogy egy adott építési beruházást biztosítson.

Nem kell szakmagyakorlási kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznie azoknak a szakmagyakorlóknak, akik kizárólag az alábbi jogosultságok valamelyikével rendelkeznek:

a) építésügyi műszaki szakértői jogosultságok (266/2013. Korm. rendelet),
b) munkabiztonsági szakértői jogosultságok (354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet)
c) tűzvédelmi szakértői jogosultságok (47/2011. (XII. 15.) BM rendelet), kivéve a 266/2013.  Korm. rendelet 48. §-a szerinti esetet
d) geodéziai tervezői és szakértői jogosultságok (327/2015. (XI.10.) Korm. rendelet)
e) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői jogosultságok (297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet
f) közúti biztonsági auditorok (133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet).

A fenti jogosultságok esetén kötelező felelősségbiztosítást ugyan nem ír elő a jogszabály, de a szakember döntése alapján tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás köthető.

A tervezői felelősségbiztosítási limiteket a 266/2013. Korm. rendelet 15/H. §-a tartalmazza (lásd az 1. sz. mellékletben).

b) Az állami építési beruházások tervezői felelősségbiztosítására vonatkozó speciális rendelkezések

Állami építési beruházás esetén a tervezőnek az építészeti-műszaki tervezési szerződésben vállalt építészeti-műszaki tervezői szolgáltatásra - beleértve a tervezői művezetést is - az 55/2025. Korm. rendelet 6. §-a szerint tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, amely felelősségbiztosítási szerződésben szereplő fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.

Az 55/2025. Korm. rendelet 10. §-a meghatározza a tervezői felelősségbiztosítás minimális biztosítási összegét is (lásd. 1. számú melléklet) az állami építési beruházás kivitelezési költségkeretének összegéhez igazodva. Amennyiben a tervezői felelősségbiztosítási szerződés hatályba lépésekor még nem ismert a kivitelezői költségkeret, addig az építési beruházás költségbecslése alapján javasolt a tervezőnek a felelősségbiztosítást megkötnie, amelynek később - a kivitelezési költségkeret ismeretében - a módosítása válhat szükségessé. A biztosítási szerződés módosítása válhat szükségessé továbbá a kivitelezési költségkeret megemelése esetén, illetve a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerződés időtartamának módosítása esetén is. Az 55/2025. Korm. rendelet 8. §-a alapján, amennyiben a tervezési szerződés teljesítése során, a tervezést követően közvetlenül nem kezdődik meg a kivitelezés, vagy a kivitelezési szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása okán a tervezői felelősségbiztosítási szerződés meghosszabbítása vagy ismételt megkötése is szükségessé válhat, amelyről a tervezőnek javasolt egyeztetnie a biztosítójával.

Állami építési beruházás esetén a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók építészeti-műszaki tervezői tevékenységéből, tervezői művezetői tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre. Tehát az 55/2025. Korm. rendelet a tervezői művezetés tekintetében is előírja a kötelező tervezői felelősségbiztosítás meglétét.

Állami építési beruházás esetén a biztosítási fedezetet a tervezői szerződés tárgya szerinti állami építési beruházás műszaki átadás-átvételének a lezárásáig fenn kell tartani, azonban - amennyiben a tervezési szerződés teljesítése során a tervezést követően közvetlenül nem kezdődik meg a kivitelezés - az építtető írásbeli hozzájárulásával a kivitelezés megkezdéséig tartó időszakban a biztosított tervezőnek nem kötelező biztosítási fedezettel rendelkeznie. (55/2025. Korm. rendelet 8. §)

A biztosítási szerződésben a műszaki átadás-átvétel lezárása utáni 3 évre utófedezet fennállását biztosítani kell. Az utófedezet a szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett károkra és személyiségi jogsértésekre terjed ki, tehát a szerződés megszűnését követően bekövetkezett károkra és személyiségi jogsértésekre is kiterjed a biztosítási fedezet.

2. Építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás

Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításra a 191/2009. Korm. rendelet, a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a-a, és állami építési beruházás esetén az 55/2025. Korm. rendelet 3. fejezete az irányadó.

a) A szakmagyakorlási kötelező felelősségbiztosítás

A 191/2009. Korm. rendelet alapján építőipari kivitelező tevékenység esetén a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás megléte a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltétele.

Ha a felelősségbiztosítási szerződést a vállalkozó kivitelező javára - szerződőként - más személy köti meg, a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni. A felelősségbiztosítás megléte feltétele a kivitelezői névjegyzékbe történő felvételnek , a felelősségbiztosítás fennállását az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: MKIK) évente ellenőrzi.

A felelősségbiztosításnak - összhangban a 191/2009. Korm. rendelet 21/C. §-ával - fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan - személyi sérüléses és dologi - károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A 191/2009. Korm. rendelet 21/E. §-a alapján a felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

b) Az állami építési beruházások kivitelezői felelősségbiztosítására vonatkozó speciális rendelkezések

Állami építési beruházás esetén a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési szerződésben vállalt építőipari kivitelezési tevékenységre - beleértve a felelős műszaki vezetést is - az 55/2025. Korm. rendelet 12. §-a szerint kivitelezői felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, amely felelősségbiztosítási szerződésben szereplő fedezet az adott állami építési beruházást biztosítja.

A rendelkezés célja, hogy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkező kivitelező vehessen részt az állami építési beruházások megvalósításában, biztosítva ezzel a beruházás határidőben történő befejezését és költséghatékonyságát, illetve, hogy a tervezői vagy kivitelezői szakmai műhiba eredményeként bekövetkező káresemények ne eredményezzék a beruházások megvalósításának elhúzódását és további drágulását.

Az 55/2025. Korm. rendelet 16. §-a meghatározza a kivitelezői felelősségbiztosítás minimális biztosítási összegét is az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazítva (lásd. 1. sz. melléklet). Amennyiben a kivitelezői szerződés hatályba lépésekor még nem ismert a kivitelezői költségkeret, addig az építési beruházás becsült értéke alapján javasolt a kivitelezőnek a felelősségbiztosítást megkötnie, amelynek később - a kivitelezési költségkeret ismeretében - a módosítása válhat szükségessé. A biztosítási szerződés módosítása válhat szükségessé továbbá a kivitelezési költségkeret megemelése esetén, illetve a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerződés időtartamának módosítása esetén is.

A biztosítási fedezetet a vállalkozási szerződés teljesítése alatt és legalább az állami építési beruházás műszaki átadás-átvételének a lezárásáig fenn kell tartani, azzal, hogy e határidő leteltét követően az utófedezet fennállásáról a biztosítottnak gondoskodnia kell. A biztosítási fedezet fennállását az építtető felé a biztosító által az adott beruházásra kiállított fedezetigazolással kell igazolni.

Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie:

• a biztosított kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari szakmai szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre;
• a kivitelező által foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk és személyiségi jogi jogsértés biztosítására is.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a dologi károkra, a személyi sérülésekre, és ez utóbbival összefüggésben bekövetkezett személyiségi jogsértéssel kapcsolatosan felmerülő sérelemdíjakra is.

Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítási fedezet teljesíthető felelősségbiztosítást tartalmazó építés-szerelés biztosítással vagy önállóan köthető építőipari kivitelezői felelősségbiztosítással.

Mivel a felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károkra (illetve csak a felelősségi alapon megtérülő dologi kár esetén térülnek meg a vagyontárgyak kárai, ez esetben is legfeljebb a felelősségbiztosítási limit erejéig, ami messze alatta maradhat a kárt szenvedett vagyontárgyak értékének), erre tekintettel javasolt a felelősségbiztosítás helyett vagy mellett komplex összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítás (építés-szerelés biztosítás) megkötése.

Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül a biztosító részére - a szerződési feltételek szerint - bejelentett olyan biztosítási eseménynek minősülő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre kell fedezetet nyújtania, amelyek nem minősülnek kizárt kockázatnak vagy kárnak.

A kivitelezőnek a kivitelezés elektronikus építési fő naplójába az építési munkaterület átadás-átvételét rögzítő eseti bejegyzéssel egyidejűleg önálló bejegyzést kell tennie a biztosítás rendelkezésre állásának igazolásáról. E körben a kivitelezőnek az e-építési naplóban rögzítenie kell a biztosítása kötvényszámát, a biztosító nevét, fel kell töltenie a biztosító által kiadott fedezetigazolást arról, hogy a bejelentéssel érintett kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó biztosítási fedezete fennáll.

a) Általános szempontok

Az előírt minimális biztosítási összegeknél azonban indokolt esetben magasabb biztosítási összeg is meghatározható az adott építőipari beruházásra vonatkozóan. Indokolt esetben az előírt felelősségbiztosítással szembeni általános követelmény, hogy az a Kbt. alapelveinek megfelelően álljon arányban az építési beruházás értékével, azaz ne legyen irreális, mert így a biztosítás költségei is irreálisan magasak lesznek, amely felboríthatja a tervezett pénzügyi keretet. A Kbt. 2. §-ának (3) bekezdésében szereplő jóhiszeműség és tisztesség, valamint a joggal való visszaélés tilalmának alapelvéből levezethető arányosság alapján az ajánlatkérő a felelősségbiztosítás mértékének és terjedelmének meghatározásakor nem írhatja elő az észszerű és szükségszerű értéknél - különösen a lényegesen - magasabb kártérítési limitű fedezet biztosítását. Ezen arányossági követelményt a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321/2015. Korm. rendelet) 19. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő, alkalmassági követelményként előírható szakmai felelősségbiztosítás tekintetében a Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

Fontos követelmény, hogy az ajánlatkérő nem követelheti meg az általános felelősségbiztosítási szerződés meglétét az ajánlattétel időszakában, a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a alapján a nyertes ajánlattevőnek kell ugyanis - legkésőbb - a szerződéskötés időpontjára  - vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig - az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosítási szerződést kötnie vagy meglévő felelősségbiztosítását az ajánlatkérő előírásainak megfelelően kiterjesztenie.

Figyelemmel arra, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek kell a szerződéskötés időpontjára - vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig - tervezői vagy építőipari kivitelezői felelősségbiztosítással rendelkeznie, biztosítási kötvény sem kérhető az ajánlattevőktől az ajánlat benyújtásával egyidejűleg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felelősségbiztosítás meghatározása körében nem írható elő szavatossági fedezet, illetve jótállásra vonatkozó kötelezettség, tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények, illetőleg a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként előírható biztosítékok a Kbt. 134. §-a alapján kerülhetnek kikötésre.

A nyertes ajánlattevőtől megkövetelt önrész mértékét célszerű forintban (nem csak százalékos arányban) is meghatározni. Ha az önrészt az ajánlatkérő mégis csak százalékos formában kívánja előírni, az a megtérítendő kár összegének 10%-ánál kisebb ne legyen, ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy a csekély (akár 1000 forintos) kárt is meg kelljen téríteni, felesleges adminisztrációs munkát, és így többletköltséget eredményezve a nyertes ajánlattevőnek és az ajánlatkérőnek.

Az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozóktól az ajánlatkérő nem kérheti felelősségbiztosítási szerződés megkötését, figyelemmel arra, hogy a 322/2015. Korm. rendelet 11. §-a és 26. §-a alapján csak az ajánlattevőként szerződő fővállalkozó köteles ilyen szerződéssel rendelkezni, a fővállalkozó alvállalkozói nem!

Kifejezetten az alvállalkozók tekintetében nem fogalmazhatók meg alkalmassági követelmények sem, és így nem kérhetők külön azt igazoló dokumentumok sem.

A fővállalkozó által megkötendő tervezői vagy építőipari kivitelezői felelőségbiztosításnak azonban minden esetben fedezetet kell nyújtania a biztosított tervezővel vagy kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői, építőipari szakmai szolgáltatás teljesítése érdekében, szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók, építészeti-műszaki tervezők, tervezői művezetők tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre.

Egy konzorcium által teljesített projekten belül a biztosítási konstrukciók összehangolására van szükség. Mindez azt jelenti, hogy az építési beruházás minden elemére kiterjedő felelősségbiztosítással kell a közös ajánlattevőknek rendelkezniük. Ekörben elfogadható minden olyan biztosítási konstrukció, amely az előírt időtartamra és tevékenységekre, valamint a közös ajánlattevők bármelyike által okozott károkra folyamatos fedezetet nyújt az előírt biztosítási összeg erejéig, amennyiben a több szereplős szerződés miatt az ajánlatkérőt, vagy harmadik személyt nem éri hátrány.

A biztosítási szerződésben a nyertes ajánlattevő lesz a szerződő és biztosított is, illetve amennyiben több cégből álló konzorcium nyerte el a közbeszerzési szerződést, úgy ők lesznek az együttbiztosítottak.

Építési beruházás (beleértve az állami építési beruházásokat is) esetén indokolt lehet további biztosítási fedezetek - azaz a jogszabály által megkövetelt kötelező felelősségbiztosításokon kívül - meglétének előírása. Ezeket az alábbi IV. pontban mutatjuk be.

Határozatlan idejű, nem kizárólag az adott projektre szóló felelősségbiztosítás esetén, a Kbt. 142. § (1) bekezdésére tekintettel javasolt az ajánlatkérőnek évente ellenőriznie a díjrendezettséget.

b) Az állami építési beruházások specialitásai

Az ajánlatkérő által előírt biztosítással szemben követelmény, hogy az vegye figyelembe a fentiekben részletezett 55/2025. Korm. rendelet által az állami építési beruházások esetén megkövetelt építőipari kivitelezői és tervezői felelősségbiztosításokra irányadó előírásokat.

Az 55/2025. Korm. rendelet az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazodva határozza meg a 10. §-ban (tervezői felelősségbiztosítás) és a 16. §-ban (építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás) a minimálisan alkalmazandó biztosítási összegeket. (Lásd 1. sz. melléklet)

Annak érdekében, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítást kössön az ajánlatkérő határozza meg pontosan a felelősségbiztosítás azon elemeit, melyeket az 55/2025. Korm. rendelet nem tartalmaz, azaz nem ír elő (pl. az önrészesedés mértéke, stb.)

1. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A környezetszennyezési felelősségbiztosítást az általános felelősségbiztosítás kiegészítőjeként és önállóan is megkötheti az ajánlattevő. Lényegében az általános felelősségbiztosítással megegyező fedezetet nyújt, de a fedezet csak a balesetszerűen bekövetkezett környezetszennyezésekre (talaj, levegő, folyó- és állóvíz) szól, és megtéríti a feltakarítási, semlegesítési költségeket. Környezetszennyezés esetén fontos kiemelni, hogy a felelősség fennállhat, ún. polgári jogi és közigazgatási jogi alapon is.

A polgári jogi felelősség, a mások vagyonában, testi épségében, egészségében bekövetkezett károkért való felelősség. A környezetvédelmi törvény ettől elkülöníti a közigazgatási jogi felelősség fogalmát, amely a szabad természeti erőforrásokban (levegő, víz, talaj) okozott károk esetén áll fenn. Ilyen esetben a károsult maga a természet (flóra és fauna) és a környezetvédelmi hatóság lép fel igényérvényesítéssel a károkozó felé. Továbbá előírható az ajánlattevő részére a már ismert szennyeződések tovább terjedéséből eredő károkra, illetve a folyamatos (nem balesetszerű) eseményekre vonatkozó fedezet is.

Az alap fedezet mindig a polgári jogi felelősséggel okozott környezetszennyezés és ehhez lehet kiegészítő feltételként kötni a közigazgatási jogi felelősség körébe tartozó károkra szóló fedezetet.

A környezetszennyezési felelősségbiztosítás a beszerzés tárgyának (építési beruházás) jellegzetességeihez kapcsolódóan a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a alapján irható elő az ajánlatkérő által.

2. Építés és szerelés biztosítások (C.A.R. és E.A.R.)

A C.A.R. és az E.A.R. biztosítások komplex, összetett biztosítási termékek, amelyek vagyonbiztosítást (I. fejezet) és felelősségbiztosítást (II. fejezet) tartalmaznak.

A rendszer alapja egy nemzetközileg ismert és alkalmazott olyan feltételrendszer, melyet a hazai biztosítótársaságok is lényegét tekintve átvettek. Ennek alkalmazása azért célszerű, mert a finanszírozók, a beruházók, az építtetők által ismert, azonos struktúrában felépített fedezeti kör könnyen összehasonlíthatóvá teszi az ajánlatokat. Egyúttal rugalmas rendszer, ami a projekt jellegéhez alkalmazkodva, kiterjedt záradéki rendszer segítségével testreszabott fedezetet képes nyújtani a projektek sokféleségére, figyelemmel a projekt megvalósulási helyére, módjára, megvalósítóinak egyedi sajátosságait is szem előtt tartva.

Függetlenül tehát attól, hogy állami vagy egyéb építési beruházásról van szó, a megvalósulás során bekövetkez(het)ő károkra vagyon- és felelősségbiztosítási elemet is tartalmazó építés-szerelési biztosítást (C.A.R. vagy E.A.R., vagy mindkettő együtt) javasolt kötni. Az építési beruházások teljes körű biztosítása csak vagyon- és felelősségbiztosítási elemeket is tartalmazó összkockázatú építés-szerelés biztosítási szerződéssel oldható meg.

A) Az építés-szerelés biztosítás felépítése

a) Vagyonbiztosítás

A vagyonbiztosítás meglétét a jogszabály - sem állami, sem egyéb - építési beruházás esetén nem írja elő, mégis javasolt annak megkötése, mivel a felelősségbiztosítás önmagában nem nyújt fedezetet a beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károkra.

Az építési-szerelési tevékenységre köthető vagyonbiztosítás a C.A.R. és E.A.R. biztosítások I. fejezeteként köthető all risk vagyonbiztosítást jelenti.

A vagyonbiztosítás az építőiparban a vagyontárgyak biztosítását jelenti, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt a vagyontárgyak egy része a biztosítási szerződés időtartama alatt épül, vagy annak időtartama alatt szerelik azokat, tehát nemcsak maguk a mérnöki létesítmények, hanem a létrehozás folyamatát biztosítja. Az építési, szerelési folyamat sok esetben műszaki kockázatokat rejt, vagyis az előírások, szabványok, technológiai sorrendek betartása ellenére előre nem látható építési károk keletkezhetnek, és ezek a károk térülhetnek meg a vagyonbiztosítás alapján.

A projekt, a mérnöki létesítmények biztosítási védelme szempontjából arra kell törekedni, hogy a megrendelő, fővállalkozó és valamennyi alvállalkozó munkája a kártérítésből helyreállítható legyen, ha azokat valamilyen biztosítási esemény éri, vagyis tűz, elemi kár, építési hiba, időjárási anomália, vagy akár emberi gondatlanság miatt a biztosított vagyontárgyak megsérülnek, vagy megsemmisülnek.

A vagyonbiztosítás a biztosított tulajdonában álló vagyontárgyakra és az olyan idegen tulajdonú vagyontárgyakra terjed ki, amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen bekövetkező (a biztosított akaratán kívül, tőle függetlenül fellépő, véletlen, váratlan, előre nem látható) károkat, melyek pótlást, helyreállítást vagy javítást tesznek szükségessé (pl. tűz- és elemi károk, betöréses lopás és rablás, vandalizmus miatti károk, stb.).

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét, ez felső korlátot jelent a kártérítésben. Másrészről pedig a kártérítés nem haladhatja meg a bekövetkezett károsodás értékét, azaz a biztosítás nem szolgálhat gazdagodást.

A vagyonbiztosítás fedezetet nyújt

• az építési teljesítés biztosítására (kötelező elem), beleértve a munkadíjat és a beépítendő anyagokat,
• építőgépek, építés helyszíni berendezések és eszközök biztosítására,
• többletköltségek biztosítására (romeltakarítás, szakértői költségek),
• építtető tulajdonában lévő meglévő vagyontárgyak biztosítására.

b) Felelősségbiztosítás

Az építés-szerelés biztosítás II. fejezete egy felelősségbiztosítás, amely egy általános felelősségbiztosítás, azaz a harmadik személyeknek okozott személyi sérüléses és dologi károkra terjed ki, de kiterjedhet (biztosítótársaságtól függően) az ezen károkkal összefüggésben felmerülő sérelemdíj iránti igényekre, valamint a környezetszennyezési felelősségre is.

Ha a C.A.R. biztosításnak biztosítottja valamennyi, az építési projektben résztvevő fél, a felelősségbiztosítás is kiterjed valamennyi fél, azaz a beruházók, kivitelezők és alvállalkozóik által - harmadik személyeknek - okozott károkra. Nem terjed ki azonban a fedezet automatikusan az egymásnak okozott károkra, illetve a hibás teljesítéssel szerződésen belül okozott károkra.

A C.A.R. biztosítás két alapfedezete, a vagyon- és felelősségbiztosítás azonban egységes rendszert alkot és vagyonbiztosítási alapon igen sok hibás kivitelezéssel (egymásnak is) okozott kár térülhet.

c) Záradékok, melyekkel a fedezet kiterjeszthető:

• alvállalkozókra,
• szavatossági időszakra (javasolt időtartam max. 24+12 hónap!),
• túlórákra, éjszakai munkákra,
• légi fuvarra,
• építési helyen kívüli tárolásra,
• belföldi szállítás kockázatára,
• tervezői hibára visszavezethető dologi károkra,
• részátadással átvett, vagy üzembe helyezett létesítményekre,
• az építtető/megrendelő meglévő tulajdonában okozott károkra,
• idegen, harmadik személyek tulajdonában lévő vagyontárgyakban okozott károkra,
• vibráció, vagy teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése miatt okozott károkra.

d) Záradékok, melyekkel a fedezet korlátozható:

• földrengés, árvíz, vihar kockázatra,
• szakaszos kivitelezés esetében szakaszhosszra,
• termésekben, erdőkben, ültetvényekben okozott károkra,
• sorozatkárokra.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács javasolja, hogy mind az ajánlatkérők, mind pedig az ajánlattevők fokozott gondossággal vizsgálják meg a biztosítási kötvényt és a biztosítók Általános Szerződéses Feltételeit, különös tekintettel az abban foglalt kizárásokra (A biztosítók gyakran sablonokat alkalmaznak és előfordulhat, hogy az éppen az adott közbeszerzés tárgyával kapcsolatos károkozásra tartalmaz kizárást.)

e) Záradékok, melyekkel biztonsági intézkedések írhatók elő:

• építőanyagokra, építőgépekre, raktárakra,
• tűzvédelmi intézkedések,
• csapadékvíz, magas vízállás és árvíz kockázatokra,
• víz- és szennyvízvezetékekre,
• cölöpalapozásra, munkagödrökre.

B) Két fő szerződéses típus létezik:

• Határozott idejű szerződés, mely kizárólag az adott építési projektre vonatkozik.
• Határozatlan idejű szerződés (keretszerződés), mely a vállalkozó éves építési tevékenységére vonatkozik.

Mindkét esetben a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan (építési, szerelési teljesítés) a vagyonbiztosítási fedezet jellemzően teljeskörű, keretszerződések esetében az éves/tartamra vonatkozó fedezetek (felelősségbiztosítási rész, többletköltségek stb.) több projektre együttesen vonatkoznak.

Nem állami építési beruházás esetén a keretszerződés által rögzített limit erejéig folyamatosan fedezetbe vonhatók az egyedi projektek mindaddig, amíg az összefedezetet nem haladja meg az egyes projektek fedezetének összege. Bár a keretszerződés határozatlan idejű, a fedezetbe vont konkrét projektek tekintetében a biztosítási szerződés határozott időtartamú. Amennyiben az adott projekttel együtt már meghaladná a keretszerződésben szereplő összefedezetet az adott projekthez szükséges fedezet, az esetben két lehetőség van: a keretszerződés módosításával megemelhető az építési teljesítésre vonatkozó éves keretösszeg vagy a keretszerződésen kívül egy önálló, kizárólag az adott projektre vonatkozó biztosítási szerződés köthető. Állami építési beruházás esetén is köthető építés-szerelési keretszerződés, és kiállítható egyedi fedezetigazolás az adott projekt vonatkozásában. Keretszerződés esetén folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a fedezetbe vont valamennyi egyedi beruházásra fedezetet nyújt-e a keretszerződés összfedezete. A keretszerződés fedezetébe inkább a kisebb értékű beruházásokat javasolt bevonni, a nagyobb értékű projektek esetén javasolt az adott projektekre szóló külön biztosítás megkötése.

C) Az építés-szerelés biztosítással szembeni követelmények

Egy építési beruházásra, egy teljes körűen megkötött összkockázatú, vagyon- és felelősségbiztosítási elemeket is tartalmazó építés-szerelés biztosítást érdemes előírni. Ebben az esetben a biztosítási fedezet egy szerződésben nyomon követhető, nem lesznek átfedések az egyes szerződésekben, a káreseményeket egy kézben lehet rendezni, biztosítási eseményenként csak egy szerződésre vonatkozó önrész kerül levonásra, és csak egy díjat kell megfizetni. Kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésére önálló szerződésekben van lehetőség.

A biztosításba érdemes és szükséges felvenni azon vagyontárgyakat, melyek a projekt megvalósulása kapcsán sérülhetnek, károsodhatnak, és ezzel súlyosan befolyásolhatják a projekt létrejöttét.

Az építés-szerelés biztosítás vagyonbiztosítási fejezetében a biztosítási összeg nem lehet kevesebb, mint a vállalkozási szerződés teljes összege (teljes vállalkozói díj) és annak tartalmaznia kell a megrendelő által a vállalkozó rendelkezésére bocsátott anyagok, berendezések értékét is a szállítási költséggel együtt.

A károk helyreállítása érdekében javasolt az alap biztosítási szerződést kiegészíteni egy többletköltség fedezettel, amelynek része lehet például a káresemény utáni romeltakarítás költsége, vagy az esetlegesen megismételt engedélyezési eljárás, minősítési eljárás, illetve érintésvédelmi felülvizsgálat költsége (adminisztratív költségek) is,

A biztosítási fedezet a kivitelezési munkálatok időtartamára vonatkozhat, a biztosítási/kockázatvállalási időszak a biztosítási szerződés aláírásától a sikeres műszaki átadás- átvétel időpontjáig tarthat. Ezen időszak után a biztosítási fedezet automatikusan megszűnik, azonban szűkített vagyonbiztosítási kockázati körrel a fedezet kiterjeszthető a szavatossági időszakra, amely kiterjesztett időtartam a beruházás átadását követő max. 12-24 hónap lehet. A szavatossági időben, munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező károk tekintetében az építés-szerelés biztosítás vagyonbiztosítási részének érvényben kell maradnia 12 vagy 24 hónapig (ennél hosszabb idő elteltével nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a kár visszavezethető-e a kivitelező hibájára, avagy üzemeltetési hibából ered.) A szavatossági fedezet nem egyezik meg a cégek által vállalt szavatossági és jótállási kötelezettséggel, így a kettő összehangolása nem szükséges, és amennyiben a vállalkozási szerződésben vállalt időtartam meghaladja a 24 hónapot, úgy nem is lehetséges.

Konkrét termék megnevezés előírása helyett javasolt azt előírni a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a biztosításnak fedeznie kell a kivitelezési időszakban az építés-szerelés teljesítése során bekövetkező károkat, a megrendelő tulajdonában bekövetkező károkat azok észszerű mértékéig. A biztosítási konstrukciónak tartalmaznia kell a fedezetet a harmadik feleknek okozott károkra, eseményenként és a kivitelezés időszakára. A vállalkozó a munka megkezdésétől a munka átadásáig köteles fenntartani a biztosítást és a vállalkozási szerződés esetleges módosításait a biztosítási szerződésen átvezetni.

A projekt típusú biztosításoknál, a felelősségbiztosítási limitek esetében káreseményenkénti limit mellett az éves limit helyett a projekt (kivitelezés) időtartamára vonatkozó limit előírást érdemes választani . Az éves limit ezen biztosítási típusnál nem szükséges és nem szokványos.

A felelősségbiztosítás biztosítási összege (kár limitje) ne legyen magasabb, mint a vagyonbiztosításban szereplő biztosítási összeg.

Több szereplős, nagy értékű egyedi projektek esetén a részletes biztosítási kötvény bemutatását érdemes kérni, különösen, ha banki finanszírozás is van az ügyletben. Semmiképpen ne kérjen az ajánlatkérő érvényes biztosítási kötvényt egy konkrét, még pályáztatás/közbeszerzési eljárás alatt álló munkára, ez nem értelmezhető még nem fennálló kockázatra.

A kisebb, homogén munkát végző kivitelező cégek jellemzően éves keretbiztosítást kötnek, amelynek paraméterei már rögzítettek.  Ilyen esetekben a biztosítók nem állítanak ki minden konkrét munkára külön biztosítási kötvényt, csak fedezetigazolást, ami érvényét tekintve egyenértékű a kötvénnyel. A fedezetigazolásnak célszerű tartalmaznia a kötvényszámot (szerződés számát), a teljesítés helyszínét, időszakát és a megrendelő megnevezését.

1. számú melléklet: Biztosítási limitek
2. számú melléklet: Biztosítások a közbeszerzési eljárásokban

^[1] Jelen útmutató a Magyar Biztosítók Szövetsége közreműködésével jött létre.
^[2] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az építési beruházások biztosítási követelményeiről (KÉ 2018. évi 80. szám, 2018. április 25.) és a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az építési beruházásokhoz kapcsolódó projekt jellegű összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosításokról (KÉ 2018. évi 80. szám, 2018. április 25.)