Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core
Visszaélés-Bejelentés Anonim Chat Anonim Chat KBEJ/KBA/CORE KBEJ/KBA/CORE Publikus KBA Publikus KBA Fenntarthatóság Fenntarthatóság
Portál Portál belépés

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban

Összefoglalás

A 2022. október 11. napjától módosult összeférhetetlenségi rendelkezések az Európai Unió által megfogalmazott elvárásokra tekintettel a korábbiakhoz képest részletesebb előírásokat tartalmaznak mind az ajánlatkérőkre, mind az ajánlattevőkre vonatkozóan. A tényleges összeférhetetlenség a hivatalos személy közfeladatai és magánérdeke közötti ütközés, amikor a hivatalos személynek magánemberként olyan érdeke áll fenn, amely helytelenül befolyásolhatja hivatali feladatainak és kötelezettségeinek ellátását.[1]

A Kbt. 25. § (2) bekezdése három olyan folyamatot definiál, melyet megelőzően minden – az eljárásban részt vevő – személynek kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie. Az ajánlatkérőnek nem elég a nyilatkozatokat bekérnie, hanem külön kötelezettsége van a Kbt. 25. § (1) bekezdése alapján az összeférhetetlen helyzetek feltárására és orvoslására.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, beérkezett információk ellenőrzésének a módját a Kbt. nem határozza meg, erről az ajánlatkérőnek javasolt rendelkeznie a vonatkozó közbeszerzési szabályzatában.

A Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenséget minden esetben egy olyan objektív körülmény alapozza meg, amely befolyásolni képes az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat. A Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi vélelem megdöntése – a fenti objektív helyzet okán – csak kivételes esetekben lehetséges.

A Kbt. 25. § (8) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétel nem eleve tilalmazott az érdekelt gazdasági szereplő számára, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásai előkészítéséhez megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie és az eljárást a Kbt. 28. § szerint kell előkészítenie, így ehhez adott esetben külső szakértő segítségére is szüksége lehet.

A Kbt. 25. § (9) bekezdése bizonyos eseteket kivesz az összeférhetetlenség alól, azonban az ajánlatkérő ezen esetekben is köteles mindent megtenni az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése iránt.

[1] „Managing Conflict of Interest in the Public Service” (Összeférhetetlenségek kezelése a közszolgálatban), OECD Iránymutatások és az egyes országok tapasztalatai, 24-25. o., http://www.oecd.org/corruption/ethics/48994419.pdf

1. Bevezetés, fogalmi alapok

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: 2022. évi XXVII. törvény) 81. §-a módosította az összeférhetetlenség szabályait, így a Kbt. – 2022. október 11-étől hatályos – 25. §-a értelmében az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteket. A módosított szabályokra, illetve arra tekintettel, hogy az összeférhetetlenség vizsgálata sokkal hangsúlyosabb lett, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács jelen útmutatóban az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze a vonatkozó uniós előírások tükrében [2] , továbbá a kondiconalitási eljárásban tett vállalásnak megfelelően a Kormány elfogadta a 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozatot a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervről, amelynek egyik pontja irányozza elő jelen útmutató kiadását.

A Kbt. összeférhetetlenségi szabályait az Európai Unió jogával való jobb összhang megteremtése érdekében volt szükséges módosítani. Ennek megfelelően a Kbt. 25. §-a a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelvének (továbbiakban: Irányelv) megfelelően, azzal összhangban került megszövegezésre. Az Irányelv 24. cikke kimondja, hogy „A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket a közbeszerzési eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, feltárása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden gazdasági szereplő tekintetében biztosítva legyen az egyenlő bánásmód. Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.”

Továbbá az Irányelv 41. cikke kimondja, hogy „Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás – akár a 40. cikk összefüggésében, akár másként – tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információk közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére a megfelelő határidők meghatározása. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák. Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 84. cikkben előírt egyedi jelentésben.”

A fenti Irányelvben megfogalmazott szabályok alapján, azokkal összhangban a Kbt. 25. § (4) bekezdése határozza meg az összeférhetetlenség fogalmát, miszerint összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is - közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.

Az Irányelv szabályain túl az Európai Unió Bíróságának esetjoga is iránymutatásul szolgálhat az összeférhetetlenségi szabályok értelmezése kapcsán [lásd: C-21/03 és C-34/04. számú Fabricom ügy [3] , C-213/07. számú Michaniki ügy [4] , C-538/13. számú eVigilo ügy [5] ].

Az Európai Unió Bírósága az eVigilo ügy kapcsán megállapította, hogy a közbeszerzési szerződés összeférhetetlen ajánlattevőnek való odaítélése sérti az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét; azt a következtetést vonta le, hogy az uniós jog szempontjából jogszerű, ha az ajánlatkérő eljárást lezáró (az ajánlat érvénytelenítésére vonatkozó) döntése azért minősül jogellenesnek, mert az ajánlatkérő önmagában arra alapította a nyertes ajánlattevő kizárását, hogy a nyertes ajánlattevő jelentős kapcsolatban volt az ajánlatkérő szakértőivel. Az ajánlatkérő szerv minden esetben köteles ellenőrizni az esetleges összeférhetetlenségek fennállását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenségeket, valamint hogy orvosolni lehessen azokat. Az olyan jogorvoslati kérelem vizsgálata során, amely az odaítélő határozatnak a szakértők elfogultsága ténye okán történő megsemmisítésére irányul, nem követelhető meg a vesztes ajánlattevőtől, hogy a szakértők magatartásának elfogult jellegét konkrétan bizonyítsa. Főszabály szerint a nemzeti jogban kell azt meghatározni, hogy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak figyelembe kell‑e venniük – és ha igen, milyen mértékben – azt a körülményt, hogy a szakértők esetleges elfogultsága hatást gyakorolt‑e vagy sem a szerződés odaítélésére vonatkozó döntésre.

Az Irányelv 24. cikkén túl az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (továbbiakban: 2018. évi költségvetési rendelet) alkalmazandó összeférhetetlenségi kérdésekben minden olyan esetben, amikor uniós forrás kerül felhasználásra. A 2018. augusztus 2-án hatályba lépett 2018. évi költségvetési rendelet megerősítette az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedéseket. Ennek egyik fő példája az összeférhetetlenségi szabályok megerősítése, amelyeket a közvetlen és közvetett irányítás mellett immár kifejezetten kiterjesztenek a tagállami hatóságokra (a tagállamok belső irányítási rendszerétől függetlenül) és minden olyan személyre, aki az uniós források bármelyikét megosztott irányítás keretében hajtja végre. [6]

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az uniós források minél hatékonyabb felhasználása kapcsán felhívja a figyelmet az összeférhetetlenség bejelentésének fontosságára és az elmulasztás jogkövetkezményeire is, hivatkozással a Bizottság által kiadott „Az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló” közleményben (továbbiakban: Bizottsági közlemény) írottakra. „Végül, egyrészt egy megoldatlan, objektíven vélelmezett összeférhetetlenség fennállása esetén, vagy ha az összeférhetetlenség bekövetkezik, például ha a személyzet tagja ténylegesen arra használja fel a hatáskörét, hogy egy közvetlen családtag tulajdonában lévő gazdálkodó egységnek kedvezzen vagy szándékosan előnyben részesítse azt, az ilyen helyzeteknek az uniós költségvetés végrehajtására gyakorolt hatásuk vizsgálatához kell vezetniük, többek között a megfelelő jogorvoslatok meghatározása céljából (pl. az odaítélési eljárások megszüntetése és újraértékelése, a szerződések/megállapodások visszavonása, a kifizetések felfüggesztése, pénzügyi korrekciók elvégzése és a források visszaszerzése). Ezenkívül az ilyen helyzetek a közigazgatási, a közszolgálati vagy a büntetőjog értelmében általában jogellenes cselekménynek minősülhetnek, és mint ilyen, büntetendők. Másrészt a jelölteknek, ajánlattevőknek vagy pályázóknak az odaítélési eljárás indokolatlan befolyásolására vagy bizalmas információk megszerzésére irányuló kísérleteit legalább súlyos szakmai kötelezettségszegésként kell kezelni, és azoknak az odaítélési eljárásokban való részvételből való kizáráshoz kell vezetniük (a 136. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. és v. alpontja szerinti közvetlen/közvetett irányítás esetéhez hasonlóan – lásd a 4. fejezetet).” [7]

Mind az Irányelv, mind a Kbt. elsődlegesen az ajánlatkérő feladatává teszi az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat (megelőzés, feltárás, orvoslás), melynek első lépése az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése, az ennek érdekében tett ajánlatkérői intézkedések minél hatékonyabbá tétele. Amennyiben viszont az összeférhetetlenség vagy annak vélelme fennáll, akkor a helyzet feltárása, a szükséges információk beszerzése is ajánlatkérő feladata azzal, hogy a bizonyítási teher az érintetten van, neki kell a vélelmet megdöntenie. A beérkezett információk, illetve a közbeszerzési eljárás folyamatában történt cselekmények tükrében kerülhet majd az ajánlatkérő olyan helyzetbe, hogy az összeférhetetlenség orvoslása érdekében lépéseket tegyen.

2. Összeférhetetlenségi nyilatkozat

2. 1. Az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételének időpontja

A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e bármely olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot közbeszerzési eljárási folyamatokhoz kapcsolódóan szükséges megtennie az érintetteknek. E nyilatkozatok az ajánlatkérő azon kötelezettségét hivatottak segíteni, hogy a közbeszerzési eljárásba ne vonjon be összeférhetetlenséggel érintett személyeket. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a Kbt. 25. §-ra hivatkozással az ajánlattevőktől a közbeszerzési eljárás során, az ajánlat részeként ne kérjenek összeférhetetlenségi nyilatkozatot, mert ezen jogszabályi előírás kizárólag az ajánlatkérő oldalán eljáró személyek tekintetében követeli meg ezen nyilatkozat megtételét a közbeszerzési eljárással összefüggésben.

Az ajánlatkérő az erre vonatkozó vizsgálatot akkor tudja hatékonyan elvégezni, ha minden eljárási folyamatot megelőzően bekéri ezt a nyilatkozatot az érintettektől. Emiatt nem tekinthető jogszerűnek az, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás elején, az előkészítési szakaszban egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot kér be valamennyi folyamatra vonatkozóan előre. Bár a Kbt. nem definiálja pontosan, hogy mikor kell az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat megtenni, de a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács álláspontja szerint ezeket mindig az adott eljárási folyamatot – az első tényleges tevékenységet – megelőzően szükséges megtenni, hiszen így kerülhető el, hogy az esetlegesen összeférhetetlenséggel érintett személy akár csak rövid időre is bevonásra kerülhessen a közbeszerzési eljárás bármely folyamatába.

A D.358/10/2018. számú határozatban a Döntőbizottság rámutatott, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére minden egyes személy bevonását megelőzően sor kell, hogy kerüljön. A kérdéses esetben az eljárás előkészítésében résztvevők az eljárás folyamatban léte alatt, az ajánlattételi felhívás megküldését és a hiánypótlási felhívás kibocsátását követően tették meg az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, amely nem felel meg a Kbt. szabályainak, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. § (6) bekezdésében foglaltakat.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség ellenőrzésére, esetlegesen az összeférhetetlenségi nyilatkozatok bekérésére a szerződés teljesítési szakaszában is szükség lehet, mivel az összeférhetetlenség problémáját nem csak a közbeszerzési jog szabályozza, ezért a teljesítési szakaszban más jogszabályokból is következhet, hogy összeférhetetlenségi nyilatkozatokat kell kérni, mint ahogy erre a Bizottsági közlemény is utal. „E rendelkezés értelmében az ajánlatkérő szerveknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, és olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek képesek feltárni, megelőzni és orvosolni a közbeszerzés területén felmerülő összeférhetetlenségeket. Ez a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára érvényes (az ajánlat elkészítése, az ajánlattevők/részvételre jelentkezők kiválasztása, a szerződés odaítélése, valamint az odaítélést követő szakasz).” [8]

A keretmegállapodás a Kbt. szerint egy sajátos beszerzési módszer, melynek az első – a keretmegállapodás megkötésére irányuló – része közbeszerzési eljárás, ami az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével lezárul. A keretmegállapodás alapján lefolytatott közvetlen megrendelés, írásbeli konzultáció vagy verseny újranyitás fentiek alapján már a szerződés (keretmegállapodás) teljesítési szakaszához tartozik, így az összeférhetetlenségi nyilatkozat-tételi kötelezettség annak megfelelően értelmezhető ezen szakaszban. A fentiek alapján egy keretmegállapodás második részében nem szükséges újabb összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, amennyiben ezen eljárási szakaszokban is azon személyek vesznek részt, akik a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás előkészítésében és lefolytatásában is részt vettek és a körülményeikben változás nem történt, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ugyanazok a személyek kerülnek kijelölésre mindkét rész esetén vagy mindkét részre hozzák létre a bírálóbizottságot. [9] Kiemelést érdemel, hogy a Kbt. 25. § (2) bekezdés szerinti változásjelzési kötelezettség ez esetben is terheli az eljárásban részt vevő személyeket.

Abban az esetben azonban, ha egy központosított keretmegállapodásról beszélünk, ahol a központi beszerző szerv folytatta le a keretmegállapodás megkötésére a közbeszerzési eljárást, értelemszerűen a keretmegállapodás alapján lefolytatott verseny újranyitások, írásbeli konzultációk alapján a – központi beszerző szervtől jogilag elkülönült – ajánlatkérőnek szükséges lesz bírálóbizottságot felállítani és az eljárásba bevont szakemberek, bírálóbizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát beszerezni minden folyamathoz kapcsolódóan. Abban az esetben, ha a keretmegállapodást és az alapján indított közvetlen megrendelést, írásbeli konzultációt, verseny újranyitást is a központi beszerző szerv folytatja, de az ajánlatkérő közreműködése is elvárt (pl. a dokumentáció véleményezésében), akkor az ajánlatkérő részéről bevont személyeknek is szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenniük.

2.2. Az egy eljárás során szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatok száma

A 2022. évi XXVII. törvény 81. §-ához fűzött jogalkotói indokolás (továbbiakban: Jogalkotói Indokolás) szerint, ha egy adott személy az eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban is részt vesz, akkor minden folyamathoz kapcsolódóan kell tennie összeférhetetlenségi nyilatkozatot. A jogalkotói szándék tehát arra irányult, hogy a közbeszerzési eljárásba bevont személy minden folyamathoz kapcsolódóan tegye meg a nyilatkozatát, mely adott esetben több nyilatkozatot is jelent egy eljáráshoz kapcsolódóan. Tekintettel arra, hogy a Jogalkotói Indokolás szerint az adott személy bevonásakor kell a nyilatkozatot az ajánlatkérőnek kérnie az érintett személyektől, így ennek nem felel meg, ha például a döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvben együttesen nyilatkoznak az érintett személyek. Különös tekintettel nem megfelelő ez azért, mert vélhetően nem a bírálóbizottsági ülés időpontjában vagy a döntési jegyzőkönyv elkészítésének időpontjában kerülnek az érintettek bevonásra az adott folyamatba, hanem már azt megelőzően pl. az előkészítési szakaszban is kapnak dokumentumokat véleményezésre, bírálatra.

A Kbt. 25. § (2) bekezdése felsorolja azon releváns eljárási folyamatokat, amelyek esetén kötelező a nyilatkozat bekérése: eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala. Ennek megfelelően ezen folyamatok mindegyikére, folyamatonként külön-külön kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat bekérni az adott folyamatban résztvevő személyektől. Javasolt a közbeszerzési eljárás egyéb folyamataihoz kapcsolódóan is az összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérése, különösen akkor, ha az összeférhetetlenség során vizsgálandó körülményekben időközben változás állt be, melyet előidézhet az is, ha a bírálati cselekmények eredményeképpen változik a gazdasági szereplők (kapacitást nyújtó szervezetek/alvállalkozók) köre.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok célja, hogy az érintett személyek minden releváns folyamat vonatkozásában felelősen nyilatkozzanak az ajánlatkérő felé. Így ennek adott esetben az is megfelelhet, ha például az adott bírálóbizottsági tag a bírálati folyamat megkezdése előtt (praktikusan a bontást követően haladéktalanul) nyilatkozik az összeférhetetlenség tekintetében, és amennyiben nem áll be változás ezzel kapcsolatban, akkor ezen nyilatkozat a döntési javaslat elkészüléséig megfelelőnek tekinthető. Így esetében akár két alkalommal történő nyilatkozattétel is elegendő lehet, amennyiben az előkészítési folyamatba is bevonásra került, ahol szintén nyilatkozatot tett.

2.3. Folyamatok elkülönítése

2.3.1 Előkészítés

A közbeszerzési eljárás előkészítését a Kbt. 3. § 22. pontja definiálja, miszerint ide tartozik az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja már a közbeszerzés megkezdésének minősül, így ezen időpontig beszélhetünk a közbeszerzés előkészítéséről. Ennek megfelelően az érintett személynek az előkészítésbe történő bevonását megelőzően szükséges az összeférhetetlenségről nyilatkoznia. Amennyiben például már a piacfelmérés során bevonásra kerül az előkészítésbe, akkor neki már ezt megelőzően be kell nyújtania a nyilatkozatát, azonban, ha például a jogi szakértelmet képviselő tag csak a szerződéstervezet elkészítése során kerül bevonásra, akkor neki ezen tevékenység megkezdését megelőzően kell nyilatkoznia. Tehát az előkészítési szakaszba bevont személyek sem feltétlenül egy időben kell, hogy megtegyék az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, mivel nem minden esetben egyidejűleg kerülnek bevonásra a folyamatba.

2.3.2 Bírálat

Annak ellenére, hogy az előkészítés fogalmához hasonlóan a Kbt. nem definiálja a bírálat fogalmát, ez is jól körülhatárolható és a többi folyamattól elkülöníthető. A bírálat folyamata akkor veszi kezdetét, amikor a részvételi jelentkezések/ajánlatok beérkeznek, és azok bontása megtörténik, így közvetlenül a bontást követően szükséges nyilatkoznia a bírálati folyamatban részt vevő személyeknek. A 2.3.1. pontban írottaknak megfelelően, amennyiben a bírálatba később kerül bevonásra egy személy, nem közvetlenül a bontást követően, akkor a bevonását megelőzően szükséges a nyilatkozatot megtennie az összeférhetetlenség tekintetében. A bírálati cselekmények az eljárást lezáró döntési javaslat elkészüléséig tartanak, így egy személynek a döntési javaslat megfogalmazása előtt bármilyen rövid idővel történő bevonása nyilatkozattételi kötelezettséget keletkeztet.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Jogalkotói indokolás szerint a többszöri nyilatkozat alapvetően ahhoz kötődik, hogy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők személyének ismertté válása után is nyilatkozzanak a résztvevők. Megfelelő lehet az ajánlatkérő eljárása akkor is, ha a bírálat folyamata tekintetében a részvételi jelentkezések benyújtását követően egyszer kér nyilatkozatot az általa bevont személyektől, azaz nem kér külön-külön nyilatkozatot a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata kapcsán. Kiemelést érdemel, hogy a Kbt. 25. § (2) bekezdés szerinti változás-jelzési kötelezettség ez esetben is terheli az eljárásban részt vevő személyeket. Természetesen, ha új személy kerül később bevonásra az ajánlatok bírálatába, aki a részvételi szakaszban nem vett részt, akkor az új személynek a bevonásakor nyilatkoznia kell.

Dinamikus beszerzési rendszer (továbbiakban: DBR) esetén – a kétszakaszos eljárásokhoz hasonlóan – megfelelő az is, ha az ajánlatkérő nem kér külön-külön nyilatkozatot a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata kapcsán. Abból fakadóan, hogy folyamatosan lehet részvételre jelentkezni a DBR fennállási ideje alatt, az ajánlatkérő munkatársainak – hasonlóan az általános szabályokhoz – folyamatosan monitorozniuk kell a saját összeférhetetlenségüket is, [10] hiszen előfordulhat, hogy később nyújt be részvételi jelentkezést egy olyan gazdasági szereplő, akivel valamilyen kapcsolata van az ajánlatkérő munkatársának, így később áll be az összeférhetetlenség. Így DBR esetén kiemelt figyelmet kell szentelni a Kbt. 25. § (2) bekezdés utolsó fordulatában található előírásnak, vagyis az érintett személyeknek az új részvételi jelentkezések tükrében folyamatosan ellenőrizniük kell az összeférhetetlenségüket és gyanú esetén haladéktalanul jelezniük kell azt az ajánlatkérő felé.

2.3.3 Eljárás eredményéről szóló döntés

Nem csak az eljárás előkészítésében, illetve a bírálati szakaszban résztvevőknek, hanem a döntéshozó(k)nak is szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenniük a döntéshozatali szakasztól függetlenül is. Abban az esetben, ha a döntéshozó csak az eljárás előkészítésében és a döntésben vesz részt, a bírálatban egyáltalán nem, az ő esetében szintén elegendő lehet kétszer nyilatkozni az összeférhetetlenségről.

Mind az egyszemélyi döntést, mind a testületi döntést folyamatként szükséges értelmezni, és a döntéshozónak is szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie. A döntéshozatali folyamat megkezdését megelőzően szükséges a nyilatkozatok bekérése, mely történhet például az egyszemélyi döntéshozó/ testület részére történő dokumentum (ajánlatok, hiánypótlások, kizáró okok, alkalmassági követelmények ellenőrzési dokumentumai) megküldését megelőzően, vagy abban az esetben a döntést/testületi ülést közvetlenül megelőzően is elegendő a nyilatkozat megtétele, ha az egyszemélyi döntéshozó/testület tagjai az ülést megelőzően nem kapják meg a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat, illetve nem vesznek részt semmilyen módon az eljárás korábbi előkészítési, bírálati folyamataiban. Abban az esetben azonban, ha az egyszemélyi vagy testületi döntéshozó(k) feladata például már az eljárás megindításának a jóváhagyása, a bírálóbizottsági tagok kinevezése, a fedezet meghatározása, akkor a döntéshozó már a közbeszerzési eljárás korábbi folyamataiba is bevonásra került, így neki már ekkor szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, ami azonban nem mentesíti a döntéshozót az alól, hogy a döntési folyamat során ismételten összeférhetetlenségi nyilatkozatot tegyen. Arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a döntéshozó mely szakaszban kerül bevonásra az eljárásba, a közbeszerzési szabályzatban szükséges megjeleníteni.

Amennyiben az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő korábban meghozta és utóbb ezen döntés módosítása, és ezzel együtt az összegezés módosítása válik szükségessé, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács álláspontja szerint az érintett személyek részéről akkor sem szükséges új összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, hanem csak akkor kell az ajánlatkérő felé jelzéssel élni, ha az összeférhetetlenség során vizsgálandó körülményeikben időközben változás állt be. Fentiek alapján azonban az ajánlatkérő számára nagyobb biztonságot jelenthet, ha ismételt döntés esetén az eltelt időt figyelembe véve ajánlatkérő ismételt – nemleges tartalmú – összeférhetetlenségi nyilatkozatot kér be az érintettektől, abban az esetben is, ha ők nem jeleztek változást időközben. Az eredeti és a módosított döntés között például egy szabályossági vizsgálat vagy jogorvoslat esetén akár hosszabb idő is eltelhet, mely idő alatt bármelyik érintett személy esetén bekövetkezhet az összeférhetetlenség, ezt például akár a döntést követően a nyertessel kialakított gazdasági kapcsolat is megalapozhatja.

Miután a Kbt. 25. § (2) bekezdése az összeférhetetlenségi nyilatkozathoz tartozó folyamatok felsorolása tekintetében taxatívnak tekinthető, így például a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti közbenső döntésre vonatkozóan nem szükséges külön összeférhetetlenségi nyilatkozat, azonban ez esetben, mivel ez a döntés a bírálati szakasz részeként történik, a döntéshozónak is kell a bírálati szakaszra vonatkozóan is összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra az esetre is, ha az ajánlatkérőre vonatkozó szabályok értelmében pl. tulajdonosi joggyakorlói (alapítói) jóváhagyás van előírva az adott kötelezettségvállaláshoz, akkor az ajánlatkérő köteles beszerezni a tulajdonosi joggyakorló részéről bevont személyek összeférhetetlenségi nyilatkozatait is.

2.4. Nyilatkozó körülményeinek időközbeni változása

A Kbt. 25. § (2) bekezdésének utolsó mondata értelmében, ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Tehát az összeférhetetlenség kérdése abban az esetben sem egy adott pillanatra vonatkozó kérdés, ha az érintett személy csak egy eljárási folyamatban vesz részt, hiszen ezen folyamat alatt is előfordulhat, hogy változás áll be az összeférhetetlenség tekintetében, mely bejelentési kötelezettséget von maga után. Például előfordulhat, hogy az ajánlatkérő oldalán az eljárás előkészítésében részt vevő személy házastársa időközben részesedést szerez egy olyan gazdasági szereplőben, aki ajánlattevőként indult a közbeszerzési eljárásban, és ez a részesedés szerzés a bírálati folyamat alatt történik, vagy például hiánypótlás keretében olyan új gazdasági szereplőt mutat be az ajánlattevő, akivel van kapcsolata az eljárás előkészítésében részt vevő személynek. Ebben az esetben az eljárás előkészítésében részt vevő személy jelezni köteles az ajánlatkérő felé a Kbt. 25. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget akkor is, ha korábban úgy nyilatkozott, hogy vele szemben nem áll fenn semmiféle összeférhetetlenség.

2.5. Az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése

Az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát, annak esetleges változásait az ajánlatkérőnek is szükséges ellenőriznie, egyrészt akkor ellenőrzi az ajánlatkérő, ha bármely információ a tudomására jut az eljárásban érintett személyekkel kapcsolatban, másrészt rendszeresen tarthat szúrópróbaszerű ellenőrzést is, továbbá ellenőrizheti ajánlatkérő a nyilatkozatok benyújtását követően közvetlenül, vagy pedig a részvételi jelentkezések, ajánlatok bontását követően, amikor az ajánlatkérő számára ismertté válik a jelentkezők, ajánlattevők, alvállalkozók, alkalmasság igazolásában résztvevők személye. Az előző esetekben az ellenőrzés keretében az ajánlatkérő belátásától függően megfelelő eszköz lehet az érintett személy meghallgatása, ismételt nyilatkozattételre való felhívása, egy megerősítő nyilatkozat is kérhető arra vonatkozóan, hogy történt-e változás az összeférhetetlenségi kérdésekben a nyilatkozat megtétele óta. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács kiemeli, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok bekérése ugyan nem kötelező, azonban ez egy hatékony eszköz lehet az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére, különös tekintettel annak adattartalmára. Az ajánlatkérő szervezetek kevés információval rendelkeznek az előkészítésben és/vagy döntéshozatalban részt vevő (szak)emberek hozzátartozói vonatkozásában, ezen adatok értelemszerűen az adott (szak)embertől szerezhetők be, elsősorban az összeférhetetlenség ellenőrzése kapcsán. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzése pedig – az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére vonatkozó törvényi kötelezettség körében – elvárt az ajánlatkérőktől. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság iránymutatásai szerint „az összeférhetetlenség megelőzése szorosan összefügg az érintettek tudatosságával; ha összeférhetetlenségre lehet számítani, akkor elkerülhető. Ezért az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tudatosság növelése nyomatékosan ajánlott.” [11] ; továbbá „Létfontosságú, hogy (…) a közbeszerzési eljárásokat lebonyolító kedvezményezettek valamennyi alkalmazottja tisztában legyen a lehetséges és potenciális összeférhetetlenségekkel, azok következményeivel, az összeférhetetlenségek felmerülése esetén követendő intézkedésekkel és a potenciális szankciókkal. […] A munkavállalók részére kiadott általános képzési anyagban vagy a kifejezetten ezzel foglalkozó online képzési modulokban külön fejezetet kell szentelni ennek a kérdésnek. […] Mindazonáltal a vezetésnek kifejezetten ezt a célt szolgáló és hatékony mechanizmusokat kell kidolgoznia az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének észlelésére és nyomon követésére, és a szankciók alkalmazására. A vezetésnek egyértelműen ki kell jelölnie a felelősségi köröket és hatékony kontrollmechanizmusokat kell működtetnie.” [12]

A Jogalkotói Indokolás felhívja a figyelmet arra, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok [13] (lásd 2.6. pont 8. franciabekezdés) alkalmazása akkor hatékony, ha azokhoz a hamis nyilatkozatok azonosítását célzó ellenőrzés is társul. Ilyen ellenőrzésre sor kerülhet különösen a más információforrásokkal való összevetés útján, így például a cégnyilvántartásban nyilvánosan elérhető adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrizheti, hogy talál-e kapcsolatot az ő részéről az eljárásban részt vevő személyek és az ajánlattevők között vagy részletesebb nyilatkozatot is kérhet az ajánlatkérő a bevont személyektől pl. üzleti érdekeltségeikről. A nyilatkozatok valóságtartalma ellenőrzésének módjáról az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatában rendelkezhet. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács megítélése szerint az érdekeltségi nyilatkozatot – amennyiben ennek bekéréséről dönt az ajánlatkérő – célszerű önálló nyilatkozatként bekérni az érintettekről, de nem kizárt az sem, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozat részeként kezelje az ajánlatkérő ezt. Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a fentiek szerinti ellenőrzés mindkét nyilatkozatra, és nem csak az összeférhetetlenségi vagy csak az érdekeltségi nyilatkozatra irányadó, függetlenül attól, hogy azok egy nyilatkozat keretében kerültek-e benyújtásra vagy külön-külön.

Az ajánlatkérőnek többek között az alábbi adatbázis és az ott elérhető információk tartalmával javasolt összevetnie a beérkezett összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatokat: gazdasági szereplők adatait tartalmazó adatbázisból (pl. az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapja https://www.e-cegjegyzek.hu/ ). [14]

Az ajánlatkérőnek a rendelkezésére álló lehetőségekhez képest mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a döntéshez szükséges információk birtokába kerüljön — különösen az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárás esetén — és amennyiben az ajánlatkérőnek bármilyen információ tudomására jut az eljárásban résztvevők összeférhetetlenségére vonatkozóan, szükséges lehet például az információknak nyilvános adatforrásokkal való összevetése is. Ilyen lehet különösen: internet segítségével végzett ellenőrzések, nyilvános médiainformációk. (A médiából származó információk önmagukban nem minősülnek bizonyítéknak, így az ajánlatkérőnek minden rendelkezésére álló eszközzel ellenőriznie kell azok valóságtartalmát és azt, hogy hatással lehetnek-e a közbeszerzési eljárásra.) Ezen vizsgálat terjedelmére, mélységére vonatkozóan az ajánlatkérőnek a közbeszerzési, vagy egyéb szabályzatában javasolt kitérnie.

2.6. Az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozat elvárt tartalmi elemei

Annak érdekében, hogy azon személyek, akik összeférhetetlenségi nyilatkozat tételére kötelezettek, tisztában legyenek a nyilatkozat tartalmával, az abban foglalt információk jelentőségével, célszerű az ajánlatkérőnek egy tájékoztatót készítenie a legfontosabb összeférhetetlenségi szabályokról, azok következményeiről, mely adott esetben az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának mellékletét is képezheti, az összeférhetetlenségi nyilatkozat mintájával együtt.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatnak célszerű az alábbi információkat tartalmaznia:

  • az érintett személy személyes adatait (név, születési dátum);
  • az érintett személynek a szervezetben betöltött szerepét;
  • az érintett személynek a közbeszerzési eljárásban betöltött szerepét;
  • a közbeszerzési eljárás beazonosítható megnevezését;
  • azt, hogy a nyilatkozat a közbeszerzési eljárás mely folyamatához kapcsolódik;
  • arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megismerte, és ennek tudatában teszi meg jelen nyilatkozatot;
  • arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy tudomása szerint saját maga tekintetében fennáll-e a Kbt. 25. § szerinti bármely összeférhetetlenség;
  • arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy fennáll-e vele kapcsolatban olyan körülmény, mely összeférhetetlenséget eredményezhet (kockázat), adott esetben ezen körülmények részletes ismertetését;
  • kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy összeférhetetlenségi helyzet, vagy annak kockázata esetén haladéktalanul jelzi ezt;
  • titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket;
  • az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenség bejelentésének módját;
  • aláírást, dátumot.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozat tekintetében lásd az 1. számú mellékletben csatolt minta dokumentumot.

Az érdekeltségi nyilatkozatnak amennyiben az ajánlatkérő érdekeltségi nyilatkozatot is bekér, akkor célszerű az alábbi információkat tartalmaznia:

  • az érintett személy személyes adatait (név, születési dátum);
  • az érintett személynek a szervezetben betöltött szerepét;
  • az érintett személy saját érdekeltségeit (pénzügyi, gazdasági, személyes);
  • az érintett személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozóinak az érdekeltségeit;
  • arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megismerte, és ennek tudatában teszi meg jelen nyilatkozatot;
  • változásbejelentési kötelezettség tudomásul vételét.

Az érdekeltségi nyilatkozat tekintetében lásd a 2. számú mellékletben csatolt minta dokumentumot.

Az érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatban kiemelést érdemel egyrészt, hogy minden érintett a saját nevében kell, hogy megtegye, másrészt, hogy azt minden esetben általános jelleggel kell az érintettnek megtennie, az összes érdekeltsége vonatkozásában, nem kizárólag azon érdekeltségére, melyet ő relevánsnak tart az adott közbeszerzési eljárás tekintetében. Amennyiben érdekeltségi nyilatkozat megtételére kerül sor, akkor ezt a közbeszerzési szabályzatban előírtak szerinti időpontban és gyakorisággal kell megtennie az érintettnek, de célszerű azelőtt, mielőtt az első közbeszerzési eljárás előkészítésébe, bírálatába, a döntésbe bevonásra kerül. Bár a Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében az érintett személynek az utóbb felmerült összeférhetetlenséget vagy annak kockázatát kell bejelentenie az ajánlatkérő felé, de a megelőzés érdekében abban az esetben is célszerű jelezni az ajánlatkérő felé, ha az érdekeltségek tekintetében áll be változás, ezért erre vonatkozóan is szükséges lehet a közbeszerzési szabályzatban előírásokat szerepeltetnie az ajánlatkérőnek.

Célszerű az ajánlatkérőnek nyilatkozat mintát készítenie, mellyel könnyebbé válik számára a szükséges adatok ellenőrzése, azonban nem kizárt az érintett által önállóan megfogalmazott nyilatkozat elfogadása sem. Az „Összeférhetetlenségek feltárása a strukturális intézkedések keretében megvalósított közbeszerzési eljárásokban Gyakorlati útmutató vezetők részére” című dokumentum 1. mellékletében található nyilatkozat minta [15] , illetve a jelen útmutató 1. és 2. számú mellékletében található minta dokumentum szolgálhat segítségül az ajánlatkérők részére.

Az összeférhetetlenségi, illetve érdekeltségi [16] nyilatkozattétel kapcsán célszerű felhívni az érintettek figyelmét arra, hogy a múltbéli érdekeltségeik is relevánsak lehetnek e tekintetben. Például az ajánlatkérő részéről az eljárás előkészítésében részt vevő munkavállaló munkaviszonya megszűnik az ajánlatkérővel, majd olyan ajánlattevőnél helyezkedik el, aki az érintett közreműködésével előkészített közbeszerzési eljáráson indul, vagy ennek fordítottja áll fenn, akkor nem elég feltétlenül az adott munkavállaló összeférhetetlenségi nyilatkozata ezen helyzet kezelésére, hanem minden esetben szükséges az ajánlatkérőnek a konkrét esetet kivizsgálnia.

Az érdekeltségi nyilatkozat tartalmának kialakítása szempontjából a nyilatkozat megtételére kötelezett személy korábbi munkahelyének is jelentősége lehet egy meghatározott időszakra vonatkozóan. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács ezért javasolja, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési szabályzatukban térjenek ki arra, hogy vizsgálják-e az érintett/hozzátartozó korábbi munkahelyét, ha igen, akkor milyen időtartamra visszamenőleg, és milyen beszerzési tárgyak, eljárási típusok esetén élnek ezzel a lehetőséggel. [17]

A Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi kockázat alatt maga az összeférhetetlenségi vélelem beállta előtti állapot értendő. Például kockázatnak tekinthető, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe, lebonyolításába bevont személy üzleti érdekeltséget kíván szerezni egy, a beszerzés tárgya szerinti piacon működő gazdasági szereplőben, de ez még ténylegesen nem történt meg.

Amennyiben az adott – nyilatkozattételre köteles – érintett személy vagy annak valamely hozzátartozója megtagadja a nyilatkozattételt az érdekeltségi nyilatkozat vonatkozásában, az nem jelent automatikusan összeférhetetlenséget, de összeférhetetlenségi kockázatot igen, mely kockázat vállalása a döntéshozó kompetenciája. Amennyiben az adott szakember nem a valóságnak megfelelő tartalmat közöl, mely az összeférhetetlenség vizsgálatát ellehetetleníti, úgy annak munkajogi következményeit célszerű a közbeszerzési, vagy egyéb szabályzatban szabályozni.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzésére a 2.5. pontban írott lehetőségek állnak az ajánlatkérő rendelkezésére.

Amennyiben a közbeszerzési eljárásban részt vevő személy nem kíván összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, akkor ez már a közbeszerzési eljárásba történő bevonását megelőzően nyilvánvalóvá válik, nyilvánvalóvá kell, hogy váljon az ajánlatkérő számára, ezért egy ilyen személy bevonását el kell kerülnie. Bár a nyilatkozattétel elmaradása nem eredményez összeférhetetlenséget, de ugyanakkor az ajánlatkérő felelőssége, hogy egyrészt megelőzze az összeférhetetlenséget, másrészt pedig, hogy beszerezze a résztvevők összeférhetetlenségi nyilatkozatait. Az ajánlatkérő a fentiek alapján nem vonhat be olyan személyt az előkészítésbe, aki nem hajlandó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, mivel ez esetben az ajánlatkérő mind a Kbt. 25. § (1), mind a 25. § (2) bekezdését megsértené. Az ajánlatkérőnek ez esetben gondoskodnia kell másik szakemberről, aki a közbeszerzési eljárásban részt tud venni és kész a nyilatkozattételre is. [18] Továbbá kiemelést érdemel, hogy amennyiben az ajánlatkérő érdekeltségi nyilatkozatot is bekér, akkor az ajánlatkérőnek nem javasolt olyan személyt bevonnia az eljárásba, aki nem kíván érdekeltségi nyilatkozatot tenni, mert bár ezen nyilatkozat hiánya nem jelent automatikus összeférhetetlenséget, nem valósul meg a Kbt. 25. § (2) bekezdésének megsértése sem, de az ajánlatkérő kockázatot vállal egy ilyen személy bevonásával.

2.7. Az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozatok őrzése, dokumentálása

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás vonatkozásában fennálló dokumentálási kötelezettsége kiterjed többek között az összeférhetetlenség dokumentálására is. Ebbe beleértendő egyrészt az összeférhetetlenségi nyilatkozatok írásban történő bekérése, megőrzése, továbbá az ajánlatkérőnek az összeférhetetlenségi nyilatkozatok nyilvántartása, illetve az összeférhetetlenségi információk felderítése érdekében tett ajánlatkérői cselekményeinek dokumentálása is.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy bár nem kötelező az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozatok külön nyilvántartása, azonban az az ajánlatkérő felelőssége, hogy a nyilatkozatokat és az azokkal kapcsolatos további feltárt információkat az ellenőrző szervek részére hiánytalanul hozzáférhetővé tegye. Fentiek okán az ajánlatkérőnek célszerű nyilvántartást vezetnie a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vevő személyekről, illetve arról, hogy ki melyik eljárási folyamatba és mikor került bevonásra. Ez alapján megállapítható, hogy kinek mikor szükséges az összeférhetetlenségi nyilatkozatot benyújtani, illetve hogy egy adott személynek akár több nyilatkozatot is be kell nyújtania. Az ajánlatkérőnek a benyújtott nyilatkozatokat meg kell őriznie, azok benyújtásának időpontját célszerű nyilvántartania a későbbi ellenőrzés megkönnyítése érdekében. Szintén ebbe a nyilvántartásba célszerű felvezetni azt is, ha valaki jelzi, hogy vele kapcsolatban időközben összeférhetetlenség merült fel, ami szükségessé teszi az általa ellátott feladat tekintetében más személy belépését is a közbeszerzési eljárásba. Tekintettel a nyilatkozatokban található személyes adatokra, információkra, ezek kezelése az ajánlatkérő adatkezelési szabályzatának megfelelően szükséges, javasolt a nyilatkozatok zárt helyen történő őrzése is.

Az ajánlatkérő a Kbt. 25. § szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez kért nyilatkozatokban vagy egyéb dokumentumokban foglalt, egyes személyek összeférhetetlenségének vizsgálata szempontjából releváns, e személyek vagy hozzátartozóik pénzügyi, gazdasági és személyi viszonyaira vonatkozó adatok kezelésére a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti iratmegőrzési kötelezettség lejártáig jogosult. [Kbt. – 2024. február 1-jétől hatályos – 25. § (10) bekezdése]

Az összeférhetetlenségi, illetve érdekeltségi nyilatkozatok 2.5. pont szerinti ellenőrzése (először az előkészítésben résztvevők nyilatkozatának megtételekor, majd amikor beérkeznek a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok), és az ellenőrzés dokumentálása is szükséges lehet az egységes nyilvántartás keretében. Továbbá szükséges a közbeszerzési eljárás előkészítése, vagy a bírálat során keletkezett dokumentumok – így az összeférhetetlenségi nyilatkozatok – Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (továbbiakban: EKR) történő feltöltése is. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács kiemeli, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok nem tekintendők a közbeszerzési eljárás előkészítése, vagy a bírálat során keletkezett dokumentumoknak, így az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdése alapján nem kötelező ezeket az EKR-be feltölteni.

3. Összeférhetetlenségre vonatkozó információk és azok kivizsgálása

3.1. Mi tekinthető összeférhetetlenségre vonatkozó információnak?

A Kbt. 25. § (3) bekezdése értelmében, ha a Kbt. 25. § (2) bekezdés szerinti cselekmények vagy bármely más forrásból származó információ alapján felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását. A Jogalkotói Indokolás sem ad további támpontot arra, hogy mely információk alapján szükséges az ajánlatkérőnek vizsgálatot lefolytatnia, különös tekintettel arra, hogy taxatív felsorolás erre az esetre nem adható. Minden olyan információ szükségessé teszi az ajánlatkérői vizsgálatot, amely olyan objektív körülményeken alapszik, melyek a Kbt. szerinti összeférhetetlenséget megalapozhatják. A Jogalkotói Indokolás is kiemeli, hogy az nem szükséges, hogy az illető valóban elfogultan járjon el és szintén nem szükséges szándékosság sem, azonban nem eredményez összeférhetetlenséget egy csekély érdek, vagy egy személy meggyőződésével, véleményével való puszta kapcsolat. Tehát minden egyes összeférhetetlenségi helyzetet egyedileg kell elbírálni.

A Kbt. 25. § (3) bekezdése az ajánlatkérő tudomására jutott információk körét nem korlátozza a hiteles vagy közhiteles információk körére, sőt kiterjesztően értelmezi, hiszen bármely forrásból származó, valamely eljárásban, annak előkészítésében részt vevő szereplő összeférhetetlenségére vonatkozó információ az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét vonja maga után.

3.2. Az összeférhetetlenség bejelentése

Amennyiben az ajánlatkérő részéről az eljárásba bevont személy eredetileg úgy nyilatkozott, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség, azonban ez utóbb mégis bekövetkezik, akkor köteles azt haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés módját a közbeszerzési szabályzatban célszerű szabályozni:

  • kinek kell bejelenteni (pl. felettes vezető, bírálóbizottság, bírálóbizottság elnöke, döntéshozó);
  • haladéktalanul be kell jelenteni;
  • milyen formában kell bejelenteni (szóban vagy írásban; szóbeli jelzés esetén is célszerű írásban benyújtott nyilatkozatot is kérni);
  • mit kell tartalmaznia a bejelentésnek (milyen tény, mikor jutott a tudomására, milyen összeférhetetlenségi helyzet keletkezett, mennyiben befolyásolta ez a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó cselekedeteit).

3.3. Az összeférhetetlenség kivizsgálása

Amennyiben az eljárás előkészítésében és/vagy az eljárásban részt vevő személy az ajánlatkérő felé bejelentéssel él, összeférhetetlenséget feltételezve önmaga kapcsán, akkor az ajánlatkérőnek ezt ki kell vizsgálnia és ezen vizsgálatnak elsődlegesen arra kell irányulnia, hogy valóban fennáll-e az összeférhetetlenség. Erre vonatkozóan a Kbt. 25. § (3) bekezdése fogalmaz meg kötelezettséget, miszerint, ha a Kbt. 25. § (2) bekezdés szerinti cselekmények vagy bármely más forrásból származó információ alapján felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását. Ennek a vizsgálatnak egyrészt az érintett személy által az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott adatokon, másrészt a nyilvánosan elérhető adatbázisokban található adatokon kell alapulnia. Ezzel együtt az ajánlatkérő nem zárhat ki semmilyen releváns információt, ami a tudomására jut, függetlenül attól, hogy mely forrásból származik. Amennyiben nem az ajánlatkérő által közvetlenül bevontan vett részt valamely szereplő az eljárás előkészítésében, aki később az eljárásban részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként megjelenik, akkor részükre célszerű egy felvilágosítás-kérés megküldése az összeférhetetlenség kapcsán elvárt információkról. Az ajánlatkérőnek az így rendelkezésére álló nyilatkozatok, adatok és egyéb információk összevetésével kell az összeférhetetlenséget vagy annak hiányát megállapítania. Amennyiben a rendelkezésre álló információ nem elegendő, vagy ellentmondásos, vagy épp a kérdéses érintettségre nem tér ki, akkor az ajánlatkérőnek erre vonatkozóan további információkat, nyilatkozatokat szükséges bekérni az érintett személyektől, szervezetektől.

Az ajánlatkérőnek – az előző bekezdésben írott vizsgálat eredményének tükrében, amennyiben az összeférhetetlenség megállapításra került – a Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján minden esetben kötelezettsége az adott helyzetet kivizsgálni, ennek a vizsgálatnak – többek között – arra is ki kell terjednie, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését. A közbeszerzési szabályzat alapján az arra jogosult személynek kell a vizsgálatot lefolytatnia.

A vizsgálat keretében:

  • meg kell hallgatni az érintett személyt (a meghallgatás során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmére is);
  • fel kell függesztenie az érintett személy tevékenységét a helyzet tisztázásáig, ennek keretében szükséges lehet olyan informatikai biztonsági intézkedések meghozatala is, aminek eredményeként az érintett már nem férhet hozzá a közbeszerzési iratanyagokhoz, EKR-hez;
  • szükség esetén gondoskodni kell az érintett személy helyettesítéséről;
  • lehetőség szerint az ajánlatkérő ne hajtson végre további bírálati cselekményeket, ne intézkedjen addig, amíg ki nem vizsgálja az összeférhetetlen helyzetet a Kbt. 70. §-ában foglaltak megsértése nélkül;
  • szükség esetén meghallgathatók a bírálóbizottsági tagok, illetve az eljárásba az ajánlatkérő részéről bevont személyek is;
  • ellenőrizni kell, hogy az érintett mely közbeszerzési folyamatokba került bevonásra, ennek során, illetve a belső hálózaton keresztül, munkatársaktól milyen további információkhoz juthatott hozzá, ezen információk alapján harmadik személy versenyelőnyhöz juthatott-e, ha értesült róluk;
  • milyen jellegű összeférhetetlenség áll fenn, mely gazdasági szereplő(k) érintett(ek);
  • annak vizsgálata, hogy az ajánlatkérő által hozott intézkedésekkel megszüntethető-e az összeférhetetlenség.

3.4. Közbeszerzési szabályzat módosítása

Célszerű az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szabályzatát aktualizálnia és abban részletesen ki kell térni az összeférhetetlenség kapcsán szükséges teendőkre, eljárási módokra, szükséges ellenőrzési feladatokra, az érintettek tájékoztatására vonatkozó eljárási rendre, az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozatok megtételének, leadásának, őrzésének, a 2.5. pontban írott ellenőrzésének szabályaira. Célszerű az összeférhetetlenségi és az érdekeltségi nyilatkozat mintáját is a szabályzatban, annak mellékletében elhelyezni, illetve szintén mellékleti szinten érdemes azon tájékoztatót elhelyezni, ami az eljárásba bevont személyek tájékoztatására szolgálhat az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan. Az érdekeltségi nyilatkozatok őrzésével, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat – az azokban szereplő érzékeny adatokra tekintettel – az ajánlatkérő egyéb szabályzatban is rögzítheti.

4. Az objektíven összeférhetetlennek tekinthető helyzetek

A Kbt. 25. § (4) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy összeférhetetlen, ha közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem definiálja a pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltség fogalmát, az ajánlatkérőnek kell megítélnie azt, hogy mit minősít ilyen érdekeltségnek. Ide tartozhat például, ha:

  • az eljárás előkészítésében az ajánlatkérő munkavállalójaként részt vevő személy hozzátartozója az eljárás tárgya szerinti tevékenységet folytató, illetve ilyen területen működő cég vezető tisztségviselője, amennyiben a hozzátartozó által vezetett cég távolmaradási nyilatkozatot (lásd: 8. pont) tesz, de ezen nyilatkozata ellenére megjelenik a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevői oldalon, az összeférhetetlenségnek minősül, ha viszont a távolmaradási nyilatkozatot tevő nem indul el a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevői oldalon, akkor nem áll fenn az összeférhetetlenség. A fenti példával kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy ettől elkülönült esetet jelent az a helyzet, amikor az előkészítésbe érdekelt gazdasági szereplőt von be az ajánlatkérő [Kbt. 25. § (8) bekezdés], ami ugyan összeférhetetlenség, bár a bevonás nem tilos, de a bevont gazdasági szereplő inkább távolmaradási nyilatkozatot tesz, amivel megelőzi az összeférhetetlenségét (lásd: 8. pont).
  • a bírálóbizottság tagja, vagy a döntéshozó az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alkalmasság igazolásában résztvevő, alvállalkozó tagja, tulajdonosa, képviselője, munkavállalója;
  • az eljárás előkészítésében részt vevő személynek, a bírálóbizottság tagjának, vagy a döntéshozónak a hozzátartozója az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alkalmasság igazolásában résztvevő, alvállalkozó tagja, tulajdonosa, képviselője, munkavállalója;
  • az ajánlatkérő eljárás előkészítésében résztvevő munkavállalója az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alkalmasság igazolásában résztvevő, alvállalkozó alkalmazottja, vagy ezek hozzátartozója.

A Bizottsági közlemény kiemeli, hogy „ Összeférhetetlenség akkor is fennállhat, ha az érintett személynek ténylegesen nem származik előnye a helyzetből, mivel elegendő, ha a körülmények veszélyeztetik a feladatainak tárgyilagos és pártatlan ellátását. Ezeknek a körülményeknek azonban bizonyos azonosítható és egyedi kapcsolatban kell állniuk a személy magatartásának, viselkedésének vagy kapcsolatainak konkrét szempontjaival (vagy azokra hatást kell gyakorolniuk).[19]

Az Irányelv 24. cikkének összeférhetetlenség fogalmához képest a 2018. évi költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése objektíven összeférhetetlennek tekinthető helyzeteket említ, míg az Irányelvben az objektív szó nem szerepel. Ennek indoka, hogy „kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vélelmezett összeférhetetlenség kockázatát objektív és észszerű megfontolásokra kell alapozni. Ez magában foglalja különösen az arra utaló ellenőrizhető, tényszerű jeleket, hogy kapcsolat áll fenn a szóban forgó feladatok és érdekek között, például eljárásra vagy utasítás adására vonatkozó hatáskör, harmadik személyen keresztüli kapcsolat, korábbi pozíciókkal való folyamatos kapcsolat, jövőbeli pozíciókkal való kapcsolat vagy hierarchikus és/vagy funkcionális kapcsolat.

Az érdeknek kellően jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy olyannak lehessen tekinteni, mint amely „veszélyeztetheti” a „feladatok pártatlan és tárgyilagos ellátását”. Főszabályként azzal lehet érvelni, hogy minél nagyobb a felelősség és az elszámoltathatóság, minél nagyobb az érdek, vagy minél nagyobb a részvétel a költségvetés végrehajtásában, annál nagyobb a valószínűsége a vélelmezett összeférhetetlenségnek.” [20]

A Bizottsági közlemény kiemeli, hogy csak a kellően jelentős érdek veszélyezteti a feladatok pártatlan ellátását, így egy csekély érdek nem feltétlenül vezet összeférhetetlenséghez. Annak megítélése, hogy egy adott helyzetben mit lehet csekély mértékű érdeknek tekinteni, mindig az eset összes körülményével összefüggésben vizsgálandó. [21]

A Bizottsági közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs szükség az összeférhetetlenség konkrét döntéshozatali folyamatra gyakorolt tényleges hatásának bizonyítására [az összeférhetetlenség fogalommeghatározásában szereplő vélelemből („összeférhetetlenségnek tekinthető”) is adódóan]. Különösen nincs szükség annak bizonyítására, hogy az összeférhetetlenséget szándékosan a nyertes ajánlattevő javára használták fel (ez csak a csalárd szabálytalanság megállapítása szempontjából lenne releváns). [22]

A Jogalkotói Indokolás szerint: „A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség minden olyan helyzetet magában foglal, ahol valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat. Az összeférhetetlenség tehát egy olyan helyzet (pl. az értékelésben részt vevő személy és az egyik ajánlattevő vállalkozás tagja közötti rokonság), amely egy objektivizált mérce szerint alkalmas arra, hogy akadályozza az érintett személy vagy szervezet pártatlan feladatellátását. Nem szükséges azonban, hogy az ajánlatkérő részéről eljáró személy valóban elfogultan járjon el és szintén nem szükséges szándékos cselekmények bizonyítása az érintettek részéről.”

További példák a Bizottsági közlemény alapján:

  • az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a döntésben kompetens személy egyidejűleg tanácsadói munkát végez az ajánlattevő részére;
  • az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a döntésben kompetens személy nemrégiben egy ajánlattevőnél volt alkalmazásban és az érintett közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó feladatkörben dolgozott.

Amennyiben a fenti körülmények bármely forrásból az ajánlatkérő tudomására jutnak, akkor az ajánlatkérőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket (pl. feltárás, orvoslás).

A Kbt. 25. § (4) szerinti összeférhetetlenségről akkor lehet beszélni, ha valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat, mert például nem csak az ajánlatkérő oldalán vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, hanem olyan gazdasági érdekeltséggel rendelkezik, ami releváns a közbeszerzési eljárás tárgya tekintetében, így adott esetben fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás előkészítése során nem tud pártatlan lenni, tekintettel a céges érdekeire. Amennyiben az ajánlatkérő ezt a helyzetet előrelátóan kezeli, és az összeférhetetlenséggel érintett személy dokumentáltan nem kerül be az eljárás előkészítésébe az ajánlatkérő oldalán, olyan információ nem jut a birtokába, ami versenyelőnyt jelentene számára a közbeszerzési eljárásban, akkor az összeférhetetlenség ilyen módon megelőzhető. Azt, hogy ezt az ajánlatkérő miképpen szabályozza, illetve dokumentálja, az ajánlatkérő felelőssége, legfőbb elvárás ezt követően, hogy az összeférhetetlenség fennállása miatt az eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában való részvételből kirekesztett személy ne jusson más úton sem olyan információkhoz, amelyek versenyelőnyt jelentenének számára vagy más számára. Ennek egyik módja lehet az erre vonatkozó külön eseti szabályzat elkészítése, az elektronikus anyagokhoz való hozzáférés letiltása, és nem csak az érintett távolmaradása, hanem az eljárásban résztvevők figyelmének a felhívása is szükséges lehet információbiztonsági szempontból, hogy ne közöljenek az érintett személlyel a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információt.

A fenti eset kapcsán a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet a D.50/13/2020. számú Döntőbizottsági határozatra, mely ugyan a Kbt. korábbi összeférhetetlenségi szabályai kapcsán született, azonban a jelen kérdéssel összefüggésben is releváns. A tárgyi ügyben a képviselőtestület egyik tagja az ajánlatkérő által a Kbt. 113. § (2) bekezdése [23] által felkért egyik ajánlattevő önálló cégjegyzési joggal rendelkező képviselője is volt egyben, azonban az összeférhetetlen helyzet kivédésére a képviselő-testület eseti közbeszerzési szabályzatot fogadott el, melyben döntéshozóként – a képviselőtestület helyett – a polgármester került megjelölésre, így ez az eseti szabályzat felülírta erre a közbeszerzési eljárásra a döntéshozó személyét, továbbá a bírálóbizottság tagjait. Tehát a tárgyi esetben az ajánlatkérő még az összeférhetetlenség kialakulása előtt – annak kockázata esetén – már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az érintett képviselőnek a hivatali és a magán (céges) érdekei ne kerülhessenek összeütközésbe. A határozat kiemeli, hogy „Megállapítható továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során a képviselő-testület a lebonyolító ügyvédi iroda által elkészített közbeszerzési eljárás iratait (felhívás, szerződéstervezet), valamint azon eseti közbeszerzési szabályzatot fogadta el, melyben többek között a képviselő-testület döntéshozói jogkörét a polgármesterre delegálta. Így a felhívás rendelkezésein kívül tényszerűen semmilyen további dokumentum nem került a 2019. március 26-ai testületi ülés elé. A Döntőbizottság nem talált adatot arra, amely azt bizonyítaná, hogy a képviselő-testület, vagy annak bármely tagja megismerte volna az eljárás becsült értékét. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő intézkedései (ügyvédi iroda lebonyolítóként, bíráló bizottság döntési jogkörének delegálása, független bíráló bizottsági tagok kiválasztása) a Kbt. eljárás előkészítése kapcsán megvalósuló összeférhetetlenség elkerülése elleni tevékenységeknek minősülnek, így a kezdeményező által megjelölt Kbt. 25. § (1) bekezdés és az alapelvi rendelkezések megsértése nem állapítható meg.” [62. pont]

Az eljárás eredményét elsősorban az eljárás előkészítésében, a bírálatban és a döntési folyamatban részt vevő személyek képesek befolyásolni, az ő befolyásuk közvetlennek tekinthető. Azonban közvetett befolyással rendelkezhetnek mindazon – különösen a felsővezetői, részvényesi, tagi pozícióban lévő – személyek, akik az eljárás előkészítésében, a bírálatában, a döntésben részt vevő személyek kinevezésére, adott esetben leváltására, visszahívására jogosultak. Tekintettel arra, hogy az eljárásban résztvevőket kinevezni/visszahívni képes személyek is képesek befolyásolni az eljárás eredményét, így esetükben is bekövetkezhet a Kbt. 25. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség, ha olyan közvetlen, vagy közvetett egyéb gazdasági érdekeltséggel rendelkeznek (például a potenciális ajánlattevők egyikének a tulajdonosai), ami befolyásolhatja őket a funkcióiknak pártatlan és tárgyilagos gyakorlásában.

Közvetett személyes (családi) érdeket jelenthet az az eset, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásán olyan cég lesz a nyertes ajánlattevő, akinek az ajánlatkérő részéről bevont személynek a hozzátartozója nagy valószínűséggel majd beszállítója lesz. [24] Adott esetben ez a helyzet a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján a szerződés felmondását vagy elállást tehet szükségessé, tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont szerinti kizáró okra.

Például abban az esetben, ha a polgármester a döntéshozó a közbeszerzési eljárásban, akkor a polgármester a saját nevében és személyes érdekeltségébe (pl. saját cég, hozzátartozója cége, stb.) tartozóan tud érdekeltségi nyilatkozatot tenni, és a saját nevében tud távolmaradási nyilatkozatot is tenni, továbbá nincs akadálya annak, hogy az érdekeltségi körébe tartozók távolmaradási nyilatkozatát is beszerezze. Amennyiben bármely, az érdekeltségébe tartozó szervezet/személy – akár fel van tüntetve az érdekeltségi nyilatkozatban, akár nincs – mégis elindul a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevői oldalon, az összeférhetetlenséget eredményez.

Például ha egy önkormányzat esetén az előkészítésben, döntésben részt vesz a polgármester, aki olyan önkormányzati cégek tulajdonosi képviselője, döntéshozója is egyben, akik indulni kívánnak a közbeszerzési eljáráson, akkor a polgármesternek ezen önkormányzati tulajdonú cégeket nem szükséges az érdekeltségi nyilatkozatában feltüntetnie, mivel ezek nem a személyes érdekeltségi körébe tartoznak. Azonban ez esetben kiemelten szükséges lehet vizsgálni, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség, melynek megdöntésével kapcsolatban iránymutatásul szolgálhat a korábbi döntőbizottsági gyakorlat (lásd D.50/13/2020. döntőbizottsági határozat), miszerint az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal megfelelő elhatárolása megfelelő eszköz lehet erre. Erre vonatkozó konkrét példa, amikor az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű cég tulajdonosi képviselője a polgármester, azonban a polgármester nem tünteti fel az érdekeltségi nyilatkozatában ezt a víziközmű céget, tekintettel arra, hogy nem a személyes érdekeltségi körébe tartozik, viszont ez a víziközmű cég ajánlattevőként indulni kíván az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljáráson, akkor a lentiekben felsorolt ajánlattevői és ajánlatkérői feladatok, funkciók elhatárolása adott esetben megoldás lehet az összeférhetetlenség elkerülésére.

→ példák a lehatárolásra az ajánlatkérői oldalon:

→ példák a lehatárolásra az ajánlattevői oldalon:

A gazdasági érdekeltsége okán objektíven összeférhetetlen személy ajánlatkérő oldalán történő bevonásának megelőzésére vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács emlékeztet arra is, hogy az adott személynek az eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában való részvételből való kirekesztésétől abban az esetben lehetne kivételesen eltekinteni, ha például az adott személy gazdasági érdekeltsége objektíven megszüntetésre kerülne. Vagy például az összeférhetetlenség megszüntetésére alkalmazható lehet az ún. „távolmaradási nyilatkozat”, amelyet a közbeszerzésekről szóló korábban hatályos 2003. évi CXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése is ismert. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonni kívánt vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személynek a – közvetett vagy közvetlen – érdekeltségébe tartozó, és egyben az adott közbeszerzés eredményében érdekelt gazdasági szereplő írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt sem ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként), sem alvállalkozóként, sem az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként, továbbá az adott szerződés teljesítésében nem működik közre alvállalkozóként, gyártóként, forgalmazóként, alkatrész vagy alapanyag eladóként, építőanyag-eladóként.

5. Összeférhetetlenségi vélelem

5.1. Vélelem

A Kbt. 25. § (5) bekezdése olyan objektív helyzeteket sorol fel, amelyek főszabály szerint összeférhetetlennek tekintendő. Mivel ez egy vélelem, kivételesen ugyan megdönthető lehet, de a megdöntésnek is az objektivizált mércével mért összeférhetetlenségre kellene vonatkoznia, ami nagyon ritkán lehet ténylegesen elképzelhető. A Kbt. 25. § (4) bekezdés szerinti személyek ajánlattevői oldalon (ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő vagy ezek hozzátartozója) történő megjelenése összeférhetetlenséget keletkeztet. Ha az érintett személy objektív bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy nincs érintettsége, akkor mentesül az összeférhetetlenség alól.

Abban az esetben állhat fenn például a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi vélelem, ha az ajánlattevőben felügyelőbizottsági tagként funkcionáló személy az ajánlatkérőnél vezető pozícióban van, és az eljárás előkészítésébe bevonásra került, vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes, vagy a bírálóbizottsági tagok kinevezésére/felmentésére jogosult, akkor megállapítható az összeférhetetlenségi vélelem fennállása.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy az ajánlatkérő munkavállalója esetén sem áll be automatikusan az összeférhetetlenségi vélelem, csak abban az esetben, ha a munkavállaló is a Kbt. 25. § (4) bekezdés hatálya alá tartozik. A fentiek okán például tipikus esetben az ajánlatkérőnél a postázóban vagy a kommunikációs területen dolgozó személy kapcsán nem áll fenn az összeférhetetlenségi vélelem akkor sem, ha ezen személy hozzátartozója egy potenciális ajánlattevőnél alkalmazásban áll, mivel a postázóban, kommunikációs területen dolgozó kollégának jellemzően nem csak ráhatása nincs a közbeszerzési eljárásra, hanem vélhetően azokról tudomása sincs. Abban az esetben viszont, ha az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy a bírálóbizottságba bevont személy hozzátartozója egy potenciális ajánlattevőnél alkalmazásban áll, már beáll az összeférhetetlenség, függetlenül attól, hogy az ajánlattevőnél alkalmazásban álló hozzátartozó milyen feladatot lát el az ajánlattevőnél.

A Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti vélelem alapján az összeférhetetlenségi helyzet fennáll, azonban az érintettnek lehetősége van a kimentésre, vagyis a bizonyítási teher megfordul, ha az ajánlatkérő a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja az összeférhetetlenséget, akkor ezt az érintettnek kell tudnia megfelelő objektív bizonyítékokkal megcáfolni.

Ha az érintett személy objektív bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy nincs érintettsége, akkor mentesül az összeférhetetlenség alól.

A Bizottsági közleményben található példa:

„C az értékelő bizottság elnöke egy támogatások odaítélésére vonatkozó pályázati felhívásban. Az egyik pályázó az X társaság, amelyben C házastársa/élettársa felső vezetői pozíciót tölt be. Az a tény, hogy C házastársa/élettársa vezető beosztást tölt be az egyik pályázónál, összeférhetetlenségnek tekinthető, mivel az elnöknek személyes érdeke fűződhet a házastársa/élettársa társaságának gazdasági jólétéhez, vagy legalábbis a házastárs/élettárs szakmai tevékenységének támogatásához. Mindenesetre ez a helyzet nagyon valószínűtlenné teszi, hogy az elnök pártatlanul értékelje az ajánlatokat, ezért tartózkodnia kell.” [25]

5.2. Hozzátartozó fogalma

A Kbt. nem definiálja a hozzátartozó fogalmát, mint ahogyan korábban sem tette, továbbá az Irányelv összeférhetetlenségről szóló 24. cikke sem említi azt. Ezért további uniós és magyar háttérjogszabályok vizsgálata szükséges a kérdés megítéléséhez. A Kbt. 2. § (8) bekezdése értelmében a Ptk., mint háttérjogszabály a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazandó, ezért szükséges megvizsgálni annak rendelkezéseit, különös tekintettel a Ptk. 1:2. § (2) bekezdésére, miszerint a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat a Ptk.-val összhangban szükséges értelmezni. [26]

A Ptk.-hoz, annak 1:2. § (2) bekezdéséhez írott kommentár kiemeli, hogy a Ptk. a polgári jogviszonyokban kiemelkedő jelentőséggel bír, és amennyiben egy adott törvény nem tartalmaz eltérő szabályozást, a Ptk. szabályai alkalmazandók. „Az értelmezési alapelv második eleme a Ptk. és a polgári jogi viszonyokat szabályozó más jogszabályok összhangját kívánja biztosítani. A Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: a polgári jogviszonyokat rendező törvényeket és [az Alaptörvény T. cikk (2) bekezdésében meghatározott] más jogszabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ebből a tételből természetesen nem következik az, hogy egyes polgári jogi viszonyokra egy törvény nem adhat a Ptk.-tól eltérő szabályozást. Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne kerülhessen szembe a Ptk. céljával (BH2001. 184).” [27]

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint definiálja a közeli hozzátartozó és a hozzátartozó fogalmát:

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

A Ptk. lényegében változatlan tartalommal őrizte meg a hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalmát a korábbi Ptk.-hoz képest, azonban kiemelést érdemel, hogy bár az élettárs hozzátartozónak számít, azonban közeli hozzátartozónak nem. A Ptk. 6:514. § (1) bekezdése értelmében nem csak a bejegyzett élettársak minősülnek élettársnak, hanem mindazok, akik életközösségben élnek együtt. Egyenesági rokonok azok, akik egymástól származnak (Ptk. 4:96. § (1) bekezdés). A felmenő egyenesági rokonok: szülő, nagyszülő, dédszülő; a lemenő egyenesági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka. Tehát a Ptk. értelmezésében a hozzátartozói kör jól körülhatárolható.

Mivel sem a Kbt., sem az Irányelv nem tartalmaz a hozzátartozó fogalmára vonatkozó definíciót, így a Ptk. fogalmainak alkalmazása javasolt, tekintettel arra is, hogy nem egységes a jogalkotási gyakorlat sem a tekintetben, hogy egy adott jogszabály, ami a hozzátartozó fogalmát használja, visszahivatkozza-e a Ptk. értelmező rendelkezéseit.

A kérdéssel kapcsolatban továbbá kiemelést érdemel, hogy a (közös háztartásban élő) hozzátartozóra már a 2022. október 11. napja előtt hatályos Kbt. is utalt az összeférhetetlenségi kérdések kapcsán, mellyel összefüggésben a kommentár [28] egyértelműen a Ptk. által használt fogalmakat, értelmező rendelkezéseket vette alapul. Tehát a korábbi jogalkalmazás során a – 2022. október 11. napja előtt hatályos – Kbt. 25. § (6) bekezdésében említett hozzátartozó esetén a Ptk. alkalmazása volt javasolt.

A 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés f) pontja az európai uniós alapokból származó támogatások kapcsán szintén hivatkozik a Ptk. hozzátartozó fogalmára, a támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában résztvevő személyek összeférhetetlensége kapcsán. Ebből az a következtetés vonható le, hogy uniós támogatás felhasználása kapcsán is a Ptk. szerinti hozzátartozó fogalma az, ami mérvadó, így közbeszerzési eljárásokban is ezen fogalmat alapul véve javasolt a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenséget megállapítani.

6. Közjogi méltóságokra vonatkozó speciális összeférhetetlenségi szabályok

A Kbt. 25. § (6) bekezdése változatlanul kiemel bizonyos közjogi méltóságokat, vezetőket, akik esetében fennáll az összeférhetetlenség minden további érintettség hiányában is. Ez az összeférhetetlenség nem csak a Kbt. 25. § (6) bekezdés a)-i) pontjaiban felsorolt személyekre vonatkozik, hanem közös háztartásban élő hozzátartozóikra is. Nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a Kbt. 25. § (6) bekezdés a)-i) pontjaiban felsorolt személyek tulajdonában, vagy közös háztartásban élő hozzátartozóik tulajdonában álló szervezet.

A Kbt. 25. § (6) bekezdésében írott abszolút korlát az egy háztartásban élő hozzátartozókra vonatkozik, de ez nem jelenti azt, hogy a nem egy háztartásban élő hozzátartozó esetében nem állhat fenn összeférhetetlenség az általános szabályok alapján [Kbt. 25. § (4)-(5) bekezdés].

7. Az ajánlatkérő intézkedési kötelezettsége

Az összeférhetetlenség kapcsán az ajánlatkérő elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy megelőzze a jogsértést, amennyiben az összeférhetetlenség mégis bekövetkezik, meg kell tennie ajánlatkérőnek a szükséges intézkedéseket a helyzet megszüntetése és a jogszerűség helyreállítása érdekében. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján minden esetben kötelezettsége az összeférhetetlenség felmerülése esetén az adott helyzetet kivizsgálni, ennek a vizsgálatnak – többek között – arra is ki kell terjednie, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését. (Lásd a jelen útmutató 3.3. pontjában írottakat.)

Az ajánlatkérőnek az adott helyzet összes körülményét mérlegelve kell megtennie a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. Ezzel összefüggésben többek között a következők vizsgálata lehet szükséges az ajánlatkérő részéről:

  • a közbeszerzési eljárás mely szakaszában tart, az összeférhetetlenség ehhez képest mely szakaszt érintette/érinthette;
  • az érintett személy milyen információkhoz jutott/juthatott hozzá, ezek felhasználásával milyen versenyelőnyre tehetett szert valamely gazdasági szereplő;
  • az érintett személy milyen pozícióban vett részt az eljárásban;
  • az ajánlatkérő bármely intézkedésével helyreállítható-e az egyenlő bánásmód és a versenytisztaság;
  • szükséges-e felvilágosítás-kérés vagy hiánypótlás kiküldése az érintett ajánlattevő részére;
  • szükséges-e az érintett ajánlattevő kizárása a közbeszerzési eljárásból.

Az ajánlattételi határidő előtt több lehetősége van még az ajánlatkérőnek az összeférhetetlenség kezelésére vagy az adott helyzet megszüntetésére, például visszavonhatja az eljárást, vagy adott esetben elképzelhető, hogy egy független személlyel megvizsgáltatja, hogy az eljárás feltételei az egyenlő bánásmód elvének megfelelnek-e és ha megfelelő idő rendelkezésére áll, és annak egyéb feltételei adottak még módosítható az eljárás.

Az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy elégséges intézkedés lehet-e az eljárásban résztvevő munkatársának az eljárásból való kivonása, például ha kizárólag a döntési pozícióban lévő személy érintett, aki az eljárás megelőző részében egyáltalán nem vett részt, tehát semmilyen befolyással nem volt a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, az eljárás folyamatára, akkor a döntési jogkörének gyakorlását megelőzően más döntéshozó személy kijelölése adott esetben megfelelő intézkedés lehet.

Amennyiben azonban az érintett személy például a bírálóbizottságban vett részt, lehetséges, hogy közreműködésével már születtek bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, döntési javaslatok. Erre vonatkozóan a Jogalkotói Indokolás kiemeli, hogy „Egy összeférhetetlen személy általi döntés vagy más érdemi, az eljárás kimenetelét befolyásolni képes cselekmény súlyos jogsértést jelent, amellyel kapcsolatban - összhangban az összeférhetetlenség fogalmával - az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elvének potenciális sérelme vizsgálandó, és nincs szükség az összeférhetetlenség konkrét döntéshozatali folyamatra gyakorolt tényleges hatásának bizonyítására. Az ajánlatkérőnek, amennyiben az alkalmas az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elveinek biztosítására, a korábban elvégzett bírálati cselekményeket - az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet részvétele nélkül - újból el kell végeznie, pl. beérkezett ajánlatok újraértékelésére vagy az ajánlatok bírálata során hozott valamely döntés felülvizsgálatára kerülhet sor (amelyre a Kbt. 79. §-a biztosít lehetőséget).”

A Jogalkotói Indokolás szerint a bírálati, döntési folyamatnak – az összeférhetetlenséggel érintett személy részvétele nélkül történő – megismétlése lehetséges döntés az ajánlatkérő részéről, ha ezzel biztosítható az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elveinek érvényesülése, és alkalmas lehet arra, hogy az érintett gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban való részvétele ne vezessen a verseny torzításához. Azonban a Jogalkotói Indokolás is kiemeli, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor egy összeférhetetlenséggel érintett személy részvétele olyan versenytorzulást okoz, amely nem orvosolható az eljárás egyes részeinek megismétlésével, ilyenkor elkerülhetetlen az érintett ajánlattevő kizárása. Azonban ezzel kapcsolatban az ajánlatkérőnek kell döntést hoznia az eset összes körülményének a mérlegelésével.

A Bizottsági közlemény által hozott példa arra, hogy az összeférhetetlenség abban az esetben is megállapítható, ha az érintett személy a döntésre konkrétan nem gyakorolt hatást, azonban olyan beosztásban volt, ami alapján a ráhatásra lehetősége lett volna:

„X személy az értékelő bizottság öt tagjának egyike. Az ajánlatok értékelése és az odaítéléssel kapcsolatos döntéshozatal során X-et a nyertes ajánlattevő, Y társaság alkalmazta az ajánlat tárgyával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős beosztásban, ezt a munkaviszonyt azonban X nem tette közzé, megsértve ezzel eljárási kötelezettségeit.

Függetlenül X személynek az odaítéléssel kapcsolatos döntésre gyakorolt konkrét és lényeges befolyásától és annak konkrét körülményeitől (az értékelő bizottság objektív odaítélési szempontok szerinti döntéshozatali módja, hat résztvevő ajánlattevő az ajánlatban stb.) a helyzet összeférhetetlenséget eredményez. A közbeszerzésben alkalmazott pénzügyi korrekciókról szóló bizottsági iránymutatással összhangban pénzügyi korrekció alkalmazandó, ha az iránymutatásban említett mindkét feltétel teljesül, azaz 1) az összeférhetetlenséget nem tették közzé és/vagy nem megfelelően orvosolták (akár X személy, akár Y vállalat részéről), és 2) ez az összeférhetetlenség a nyertes vállalkozást érintette.” [29]

Az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők azonban nem zárhatók ki minden további vizsgálat nélkül, ha felmerül az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságának sérelme. Az alvállalkozó/kapacitást biztosító esetén a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti csere adott esetben megfelelő megoldás lehet kizárás esetén. A kizárás az utolsó lehetőség, amit az ajánlatkérő választhat és kizárólag akkor, ha az eljárásban résztvevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége másképp nem biztosítható. Ezért mielőtt erre sor kerülne, az ajánlatkérő köteles hiánypótlást vagy felvilágosítás-kérést kibocsátani, és az érintett ajánlattevők, részvételre jelentkezők számára lehetőséget biztosítani arra, hogy bebizonyítsák, a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sértette, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárították. A hiánypótlással, felvilágosítás-kéréssel kapcsolatban azonban körültekintően kell az ajánlatkérőnek eljárnia és a Kbt. egyéb rendelkezéseit is szem előtt kell tartania. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem ad még példálózó felsorolást sem, így az ajánlatkérő mérlegelésére van bízva, hogy milyen bizonyítékokat, magyarázatokat fog elfogadni. Az ajánlattevők feladata e körben a minél szélesebb körű információ ajánlatkérő rendelkezésére bocsátása. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.

Abban az esetben, ha az összeférhetetlenséggel érintett olyan információkhoz juthatott, melyek versenytorzulást eredményeznek, illetve hiánypótlás vagy felvilágosítás során sem tudta bizonyítani, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az egyenlő bánásmód elvét és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet egyéb módon sem hárította el, akkor az ajánlatkérő köteles az érintett gazdasági szereplőt kizárni.

Abban az esetben, amikor az összeférhetetlenség érintette a közbeszerzési eljárás feltételeinek a meghatározását, ennek orvoslására sem az ajánlatkérő intézkedései, sem az érintett kizárása feltehetően nem lesz alkalmas, így ez esetben célszerű az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárást kezdeményeznie a saját eljárása ellen.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács kiemeli, hogy összeférhetetlenségi helyzet felfedezése esetén nem kell az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánítania. Amennyiben valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, abban az esetben nyílik lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eredménytelenné nyilvánításra.

A Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdése értelmében a szerződés teljesítésében sem vehet részt kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozó, ebből adódóan, a szerződés teljesítésének a szakaszában is vizsgálandó az alvállalkozó kizáró ok alá tartozása, így többek között a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont szerinti összeférhetetlenség miatt fennálló kizáró ok.

A közbeszerzési eljárás lezárását követően akár a szerződéskötési szakaszban, akár a szerződés teljesítési szakaszában is felmerülhet olyan információ, mely az eljárás során fennálló összeférhetetlenségre utal, mely adott esetben a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerinti felmondást vagy elállást eredményezhet.

8. Az érdekelt gazdasági szereplő bevonása

Az Irányelv 41. cikke szabályozza azt az esetet, amikor egy gazdasági szereplő (későbbi ajánlattevő) az ajánlatkérő oldalán részt vett az előkészítésben. A Kbt. 25. § (8) bekezdése – az Irányelv 41. cikkéhez hasonlóan – azt a helyzetet kezeli, amikor egy részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vagy egy ezekkel - közvetve vagy közvetlenül - a 3. § 28. pontjában meghatározott kapcsolatban álló gazdasági szereplő vett részt az eljárás előkészítésében. A jogalkotó az előkészítésben való részvételt nem tekinti eleve tilalmazottnak, mint ahogy erre a Jogalkotói Indokolás is utal: „Alapvető különbséget az jelent, hogy az érdekelt gazdasági szereplők előzetes részvétele az előkészítésben önmagában - szemben a más összeférhetetlenségi helyzetekre általánosan irányadó részvételi tilalommal - nem tilos.”

A Kbt. 25. § (8) bekezdésében szereplő helyzet esetén az ajánlatkérőnek intézkedési kötelezettsége keletkezik (pl. az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi releváns információ többi gazdasági szereplővel való közlése, megfelelő ajánlattételi határidő biztosítása) annak érdekében, hogy ez a helyzet ne vezessen a verseny torzításához. Az intézkedéseken túl hiánypótlás küldésével vagy felvilágosítás-kéréssel tud az ajánlatkérő meggyőződni arról, hogy az érintettnek a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az egyenlő bánásmód elvét és a verseny tisztaságát sérti-e, vagy az érintett gazdasági szereplő az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárította-e. Amennyiben az érintett megfelelő bizonyítékokat szolgáltat, illetve az ajánlatkérő intézkedései biztosítják az egyenlő bánásmódot és a verseny tisztaságát, akkor nincs szükség az érintett kizárására. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. 25. § (8) bekezdés szerint az eljárás előkészítésében való előzetes részvétel önmagában nem tilos, ugyanakkor az ajánlatkérőt vizsgálati és az egyenlő bánásmód, versenytisztaság elvének biztosítására vonatkozó kötelezettség terheli, e tekintetben is érvényesül az általános dokumentálási kötelezettség.

8.1. Példák a Kbt. 25. § (8) bekezdés és a távolmaradási nyilatkozat tekintetében:

  1. Abban az esetben például, ha az önkormányzati tulajdonú és a polgármester tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó víziközmű cég bevonásra kerül a közbeszerzési eljárásba, annak előkészítésébe, mely főszabály szerint a Kbt. 25. § (8) bekezdés szerinti esetnek felel meg, így ez esetben az önkormányzatnak az előzetes intézkedéseket meg kell tennie (releváns információk közlése, megfelelő ajánlattételi határidő biztosítása). Amennyiben a víziközmű cég nem kíván indulni a közbeszerzési eljáráson, alvállalkozóként, kapacitást biztosító szervezetként sem fog részt venni a teljesítésben, akkor távolmaradási nyilatkozatot is tehet, és ez esetben el lehet tekinteni a Kbt. 25. § (8) bekezdésben írott ajánlatkérői előzetes intézkedésektől.
  2. Abban az esetben például, ha utóbb már a teljesítés során az önkormányzati tulajdonú és a polgármester tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó víziközmű cég anélkül, hogy ennek lehetőségére tekintettel az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az ajánlatkérő az eljárásban intézkedéseket tett volna, mégis bevonásra kerülne alvállalkozóként, úgy mindenképpen szükséges annak alátámasztása, hogy az miként nem befolyásolta a versenyeztetést, miért nem eredményez a teljesítési szakaszban összeférhetetlen helyzetet. Erre elfogadható indok lehet az is, ha a nyertes ajánlattevő valóban a közbeszerzési eljárás lezárását követően keresi meg a vízközmű céget alvállalkozói bevonás céljából, mely esetben tehát az időbeliségre tekintettel az alvállalkozói ár semmilyen befolyással nem bírhatott az árképzésre.
  3. Az előkészítés fogalma a Kbt. 28. § szerint értelmezendő, melybe nem tartoznak bele azon hatóságok által ellátott feladatok, melyeket az adott hatóságok hatósági jogkorüknél, jogszabályban meghatározott feladatkörüknél fogva látnak el, vagy adott esetben kötelesek ellátni (pl. előzetes szakhatósági hozzájárulás, építési engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, vízjogi engedély, ellenőrzési tevékenység, stb.), továbbá azon közműszolgáltató cégek, akik ilyen minőségükben olyan tevékenységet látnak el, amely kizárja, hogy azt más elláthassa, így ezen szervezetek ezen jogkorükben ellátott tevékenységek esetén nem tekintendők az eljárás előkészítésbe bevont érdekelt gazdasági szereplőnek, tehát esetükben nem releváns az előbbiekben (8. pont 1. alpont) írott Kbt. 25. § (8) bekezdés.
  4. Amennyiben az adott hatóságok nem a 8. pont 3. alpontban felsorolt hatósági jogkorükben, jogszabályban meghatározott feladatkörükben, hanem azon túlmutatóan vesznek részt az előkészítésben, az összeférhetetlenségük az általános rendelkezések szerint a Kbt. 25. § (8) bekezdés alapján vizsgálandó.

8.2. Távolmaradási nyilatkozat

A távolmaradási nyilatkozat keretében az előkészítésben részt vevő szakember vagy az érdekelt gazdasági szereplő arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a későbbi tárgybeli közbeszerzési eljárásban.

Nem kizárt, hogy nem csak az előkészítésben részt vevő szakember tesz távolmaradási nyilatkozatot, hanem az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági szereplők távolmaradási nyilatkozatát is beszerzi az előkészítésben részt vevő szakember és benyújtja az ajánlatkérő részére. Amennyiben az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági szereplők egyike sem indul el a közbeszerzési eljáráson, akkor ezzel megelőzik a szakemberre vonatkozó összeférhetetlenséget.

Amennyiben azonban vagy nem tesz az összes érdekeltségi körbe tartozó gazdasági szereplő távolmaradási nyilatkozatot, vagy ezen nyilatkozata ellenére valamelyik érdekelt gazdasági szereplő mégis elindul a közbeszerzési eljáráson, akkor beáll az összeférhetetlenség mind az előkészítésben résztvevő, mind az ajánlattevő tekintetében.

Amennyiben az ajánlatkérő előzetes intézkedéseivel a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód mégsem biztosítható, akkor hiánypótlás küldésével vagy felvilágosítás-kéréssel tud az ajánlatkérő meggyőződni arról, hogy az érintettnek a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az egyenlő bánásmód elvét és a verseny tisztaságát sérti-e, vagy az érintett gazdasági szereplő az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárította-e. Az érintett gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján csak akkor zárható ki az eljárásból, ha az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása más módon nem biztosítható.

8.3. Tervező részvétele

Ha a tervezőnek a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában aktív szerepe lesz, támogatnia kell az ajánlatkérőt a kiegészítő tájékoztatások megadása során, a helyszíni bejáráson vagy akár az ajánlatok bírálata során, akkor ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a tervező aktív közreműködése elvárt az ajánlatkérő részéről az eljárás egész folyamán, ezzel a tervező vállalja azt is, hogy – összeférhetetlenség okán – nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, kapacitást nyújtó szervezetként. Erre vonatkozóan távolmaradási nyilatkozat [30] is kérhető a tervezőtől ez esetben nincs szükség az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (8) bekezdés szerinti előzetes intézkedéseire. Azonban nem kizárt - amennyiben azt az Ajánlatkérő indokoltnak látja - az érdekeltségi nyilatkozat bekérése sem. A távolmaradási és az érdekeltségi nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseknek a közbeszerzési szabályzatban való feltüntetése is szükséges.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 10. § (3) bekezdésére, miszerint a tervezőnek – feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került – a kivitelezés teljes folyamata alatt az ajánlatkérő rendelkezésére kell állnia és támogatnia kell az ajánlatkérőt. Ennek megfelelően javasolt olyan tervezési szerződések kötése, amelyek a kivitelezés teljes időtartamára kiterjednek. Amennyiben nincs jogszerű lehetőség olyan hosszú időtartamra szerződést kötni a tervezővel, ami a kivitelezés teljes időszakát le tudja fedni, az esetben is célszerű – az összeférhetetlenség elkerülése érdekében – mindig az ajánlatkérőnek megbíznia a tervezőt az esetleg tervkiegészítések, áttervezések, módosítások tekintetében és nem a nyertes ajánlattevőre bízni ezt a feladatot. Amennyiben az ajánlatkérő nem az eredeti tervezőt bízza meg, annak jogalapját – közbeszerzési eljárás alapján kötött tervezői szerződések esetén – a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint megszerzett felhasználási jog biztosítja, mely szerint: Az ajánlatkérő köteles a tervezővel kötött szerződésben az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos, harmadik személynek átengedhető felhasználási jogokat szerezni a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.

Amennyiben az eljárás előkészítésébe bevont tervező az ajánlattevő ügyvezetőjének, tulajdonosának közeli hozzátartozója, nem a Kbt. 25. § (8) bekezdésében írott esetkör alapján vizsgálandó az összeférhetetlenség (mivel ott kizárólag a Kbt. 25. § (5) bekezdés b) pont szerinti eset került hivatkozásra), hanem a Kbt. 25. § (5) bekezdés c) pontja alapján.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a tervezői összeférhetetlenségről szóló 18. §-a 2023. február 28. napjától hatályon kívül helyezésre került, ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel a Kbt. 2022. október 11. napjától módosult összeférhetetlenségi szabályokra – melyet csak utóbb követett le a végrehajtási rendelet módosítása –, a tervező tekintetében már 2022. október 11-től kezdődően a Kbt. 25. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályok az irányadók. Tehát abban az esetben, ha egy 2022. október 11-ét követően indított közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vett a tervező, aki utóbb ajánlattevőként is megjelenik, a Kbt. 25. § (8) bekezdése szerint kell eljárnia az ajánlatkérőnek, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás megindításakor a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 18. §-a még hatályban volt-e vagy sem.

8.4. Uniós bírósági gyakorlat, uniós iránymutatás

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet a C–21/03. és C–34/03. számú Fabricom egyesített ügyekre, ahol az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az előkészítő munkákba bevont gazdasági szereplők feltétlen kizárása az ajánlattevők közül (anélkül, hogy lehetővé tennék számukra annak bizonyítását, hogy az általuk megszerzett tapasztalatnak az adott eset körülményei között nincs versenytorzító hatása) jogszerűtlen. „Másrészről az említett személy érdekösszeütközésbe torkolló helyzetbe kerülhet amiatt, hogy – amint azt az Európai Közösségek Bizottsága helyesen emeli ki – amennyiben ő is ajánlattevő a szóban forgó közbeszerzésben, akár önkéntelenül is a számára kedvező irányba befolyásolhatja annak feltételeit. Egy ilyen helyzet az ajánlattevők közötti verseny torzulásával járna.” [31]

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet továbbá a Bizottsági közleményben említett alábbi példára:

  • „Egy technológia környezetbarát felújítására irányuló projekt keretében lefolytatott közbeszerzési eljárásban a nyertes vállalkozás részvényese egyben annak a tanácsadó vállalatnak a vezetője is volt, amely a műszaki dokumentációval kapcsolatban adott tanácsot az ajánlatkérő szervnek. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésére egy másik, a nyerteshez nem kapcsolódó tanácsadót választott ki. A közbeszerzési tanácsadó csak a felhívás jogi részével kapcsolatos munkát végezte el, és az ajánlati felhívás műszaki leírásához az első tanácsadó által készített műszaki dokumentációt használta fel. Az ajánlatkérő szerv nem tette meg a megfelelő intézkedéseket a verseny torzulásának elkerülése érdekében. Ebből adódóan a közbeszerzéshez kapcsolódó kiadás szabálytalan (és társfinanszírozásra nem jogosult) volt.” [32]

9. Összeférhetetlenséget nem eredményező helyzetek

A Kbt. 25. § (9) bekezdése – a korábbi 25. § (7) bekezdéshez hasonlóan – bizonyos eseteket kivesz az összeférhetetlenség alól, azonban az ajánlatkérő ebben az esetben is köteles mindent megtenni az összeférhetetlenségi helyzet kialakulása ellen, egyrészt az eljárás előkészítése során az eljárásra vonatkozó információk legszükségesebb mennyiségben való közlésével, másrészt pedig az ajánlattételi szakaszban a megfelelő – egyenlő bánásmódot biztosító – ajánlattételi határidő meghatározásával.

Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen, aki a helyzet- vagy piacfelmérésben vesz részt, a becsült érték meghatározásában közreműködik, vagy támogatási pályázathoz nyújt be ajánlatot, amennyiben az ajánlatkérő kizárólag a felméréshez, becsült érték megállapításához szükséges adatokat – így a közbeszerzési eljárás tervezett időpontját sem – közölt vele, valamint nem adott annál több információt, mint amit a leendő ajánlattevőkkel, részvételre jelentkezőkkel fog közölni a közbeszerzési eljárásban és megfelelő ajánlattételi határidőt is fog majd biztosítani. Az előzetes piaci konzultációban való részvétel szintén nem eredményez összeférhetetlenséget, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt a résztvevővel a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Ellenkező esetben nem tudna az ajánlatkérő a piacot felmérő, valós helyzetet mutató konzultációt lefolytatni, ha az azon résztvevők nem indulhatnának a közbeszerzési eljárásban, hiszen akkor vélhetően inkább a közbeszerzési eljáráson való indulás lenne számukra fontosabb és nem az előzetes piaci konzultáció. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az előzetes piaci konzultáción való részvétel abban az esetben sem eredményez összeférhetetlenséget, ha az ajánlattevő olyan érdemi észrevételt, javaslatot tesz, amit az ajánlatkérő később beépít a közbeszerzési dokumentumokba, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokba történő beépítés nem eredményezi az egyenlő bánásmód elvének és a verseny tisztaságának a megsértését.

10. Hatálybalépés, alkalmazhatóság

Mivel a 2022. évi XXVII. törvény nem állapított meg speciális hatályba léptető rendelkezéseket, ezért a Kbt.-t módosító rendelkezéseire a Kbt. 197. § (14) bekezdését kell alkalmazni. Ebből következően a Kbt. módosított összeférhetetlenségi szabályait a 2022. október 11-ét követően megkezdett közbeszerzésekben kell alkalmazni.

11. Adatvédelmi kérdések

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy mind az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, mind az összeférhetetlenség feltárása kapcsán az ajánlatkérő tudomására jutott információk tartalmazhatnak olyan személyes jellegű, bizalmas adatokat, melyek kezelése során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre és saját adatkezelési szabályzatára.

Egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatban található személyes adatok kezelésének a jogalapja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés c) vagy e) pontja lehet. Az adatkezelés jogalapja lehet, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges [33] vagy ha az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. [34] Egy ajánlatkérő szervezet általában közhatalmi feladatokat teljesít, és ezen közfeladatok ellátáshoz kapcsolódóan van szüksége a közbeszerzési eljárások lefolytatására is, így az ajánlatkérők többsége a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint jogosult az érintettek személyes adatainak a kezelésére. Azon ajánlatkérő szervezetek, amelyek esetében a fenti jogalap (közhatalmi feladatok gyakorlása) nem áll meg, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont szerinti jogalap mindenképpen megállapítható, hiszen a Kbt.-ben előírt kötelezettség (összeférhetetlenség megelőzése, feltárása, orvoslása) teljesítéséhez szükséges az adatok kezelése.

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat

közbeszerzési eljárás előkészítése/bírálata/eljárást lezáró döntése [35] tekintetében

Ajánlatkérő megnevezése: …………………………………………………………….

Közbeszerzési eljárás megnevezése, tárgya: …………………………………………

Közbeszerzési eljárás típusa, eljárási rendje: ………………………………………….

Nyilatkozó személy

családi és utóneve: ……………………………………………………………..

születési dátuma: ……………………………………………………………….

szervezetben betöltött szerepe, beosztása: [36] ……………………………………

közbeszerzési eljárásban betöltött szerepe [37] : ……………………………………

Alulírott nyilatkozom, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 25. § szerinti összeférhetetlenségi szabályokat [38] megismertem, az ajánlatkérő erre vonatkozó írásbeli tájékoztatását megkaptam és megismertem, és ennek tudatában teszem meg jelen nyilatkozatot.

Tudomásom szerint velem szemben

  • a Kbt. 25. § szerinti valamely összeférhetetlenség: fennáll/nem áll fenn [39]
    • amennyiben az összeférhetetlenség fennáll, annak oka: [40] …………………….
  • olyan körülmény, mely összeférhetetlenséget eredményezhet (kockázat [41] ): fennáll/nem áll fenn [42]
    • amennyiben ilyen kockázat ismert, az a következő: …………………………………

Kijelentem és vállalom, hogy amennyiben a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenségi helyzet vagy annak kockázata velem szemben jelen nyilatkozat megtételét követően felmerül, azt az összeférhetetlenségi helyzet felmerülését követően haladéktalanul jelezni fogom írásban a közbeszerzési szabályzatban [43] meghatározott módon, az ott meghatározott személy részére. Továbbá vállalom, hogy az összeférhetetlenségi helyzet feltárásában és orvoslásában az ajánlatkérővel együttműködök, vele minden szükséges információt megosztok.

Kijelentem továbbá, hogy a tudomásomra jutott információkat, adatokat, különösen a Kbt. 44. § szerinti üzleti titokkal érintett iratokat bizalmasan kezelem, azokat sem a közbeszerzési eljárás befejezése előtt, sem azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Tudomásul veszem, hogy mint az ajánlatkérő által az eljárásba bevont személy, a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatosan tájékoztatást arra nem jogosult személynek írásban, telefonon, vagy szóban sem adhatok.

Kelt: ………………………

……………………………………

aláírás

Érdekeltségi nyilatkozat

Alulírott nyilatkozom, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 25. § szerinti összeférhetetlenségi/érdekeltségi szabályokat megismertem az ajánlatkérő erre vonatkozó írásbeli tájékoztatását megkaptam és megismertem, és ennek tudatában teszem meg jelen nyilatkozatot.

Nyilatkozó személy

családi és utóneve: ……………………………………………………………..

születési dátuma: ……………………………………………………………….

szervezetben betöltött szerepe, beosztása: ……………………………………

Alulírott nyilatkozom, hogy közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 25. §-a alapján jelen nyilatkozat megtételének időpontjában rendelkezésemre álló információk és legjobb tudomásom szerint közvetve vagy közvetlenül az alábbi pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezem.

Közvetlen (saját) érdekeltségek:

Jelenlegi munkahelyem, munkaköröm

az ajánlatkérőnél: …………………………………….

az ajánlatkérőn kívüli szervezet(ek)nél: …………………………………….

Korábbi munkahelyem, munkaköröm, amennyiben a fentiektől eltérő [44] (amennyiben indokolt)

munkahely, munkakör megnevezése: ………………………………………...

Gazdasági szereplőben fennálló érdekeltségeim

Egyéb személyes érdekeltségeim

A fentieken túl személyemet illetően az alábbi személyes érdekeltségnek [46] minősülő körülmények állnak fenn (a jelleg, és az érdekeltség körülményeinek ismertetése, amennyiben releváns): …………………………………………………………………………

  1. Közvetett (hozzátartozói) érdekeltségek [47] :
  2. Hozzátartozóm [48]

neve: ……………………………………………………….

születési dátuma: ………………………………………….

hozzátartozói minőség megjelölése: …………………….

  1. jelenlegi munkahelye, munkaköre: ……………………………………..
  2. gazdasági társaságban fennálló érdekeltsége:

Hozzátartozóm

neve: ……………………………………………………….

születési dátuma: ………………………………………….

hozzátartozói minőség megjelölése: …………………….

  1. jelenlegi munkahelye, munkaköre: ……………………………………..
  2. gazdasági társaságban fennálló érdekeltsége:

Hozzátartozóm

neve: ……………………………………………………….

születési dátuma: ………………………………………….

hozzátartozói minőség megjelölése: …………………….

  1. jelenlegi munkahelye, munkaköre: ……………………………………..
  2. gazdasági társaságban fennálló érdekeltsége:

Hozzátartozóm

neve: ……………………………………………………….

születési dátuma: ………………………………………….

hozzátartozói minőség megjelölése: …………………….

  1. jelenlegi munkahelye, munkaköre: ……………………………………..
  2. gazdasági társaságban fennálló érdekeltsége:

Kijelentem és vállalom, hogy amennyiben a fenti érdekeltségekben a jelen nyilatkozat megtételét követően változás felmerül, azt a változás felmerülését követően haladéktalanul jelezni fogom írásban a közbeszerzési szabályzatban [53] meghatározott módon, az ott meghatározott személy részére.

Kelt: ………………………

……………………………………

aláírás

Lábjegyzetek

[1] „Managing Conflict of Interest in the Public Service” (Összeférhetetlenségek kezelése a közszolgálatban), OECD Iránymutatások és az egyes országok tapasztalatai, 24-25. o., http://www.oecd.org/corruption/ethics/48994419.pdf

[2]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021XC0409(01) ;

[3]A Bíróság C-21/03. és C-34/03. számú, Fabricom SA kontra belga állam egyesített ügyben 2005. március 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2005:127.

[4]A Bíróság C-213/07. számú, Michaniki AE kontra Ethniko Symvoulio Radiotileorasis és Ypourgos Epikrateias ügyben 2008. december 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2008:731.

[5]A Bíróság C-538/13. számú, eVigilo Ltd kontra Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas prie Vidaus reikalų ministerijos ügyben 2015. március 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2015:166.

[6]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 2. „Bevezetés és az iránymutató feljegyzés célja”

[7]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.4. „Kötelezettségek összeférhetetlenségek esetén” alcím

[8]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 5.2 „Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok a közbeszerzési irányelvekben” alcím

[9]Az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szerv gyakorlata alapján azonban a keretmegállapodás második részének ellenőrzése külön ellenőrzésnek minősül, és minden külön ellenőrzéshez szükséges új összeférhetetlenségi nyilatkozatot benyújtani, tehát a keretmegállapodás második részében az ajánlatkérőnek ismételten be kell kérnie az összeférhetetlenségi nyilatkozatot és az ellenőrző szerv részére be kell azt nyújtani.

[10]Az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szerv gyakorlata alapján azonban a DBR részvételi szakaszában minden újabb részvételi jelentkezés benyújtását követően szükséges újabb összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, illetve a DBR ajánlattételi szakaszának ellenőrzése külön ellenőrzésnek minősül, és minden külön ellenőrzéshez szükséges új összeférhetetlenségi nyilatkozatot benyújtani.

[11]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 6.1 „A tudatosság növelése” alcím

[12]Az „Összeférhetetlenségek feltárása a strukturális intézkedések keretében megvalósított közbeszerzési eljárásokban Gyakorlati útmutató vezetők részére” című dokumentum „2.4. Tájékoztatás a munkavállalók részére az összeférhetetlenségi nyilatkozatok szerepéről” alcím

[13]Az érintett által megtett, az érintett és a Ptk. szerinti hozzátartozóinak az üzleti érdekeltségeiről szóló nyilatkozat.

[14]Az „Összeférhetetlenségek feltárása a strukturális intézkedések keretében megvalósított közbeszerzési eljárásokban Gyakorlati útmutató vezetők részére” című dokumentum 21. oldal https://ec.europa.eu/sfc/system/files/documents/sfc-files/guide-conflict-interests-hu.pdf

[15]Az „Összeférhetetlenségek feltárása a strukturális intézkedések keretében megvalósított közbeszerzési eljárásokban Gyakorlati útmutató vezetők részére” című dokumentum 1. melléklet https://ec.europa.eu/sfc/system/files/documents/sfc-files/guide-conflict-interests-hu.pdf

[61A múltbeli érdekeltségeknek az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozat tekintetében is lehet relevanciája (pl. a múltbeli érdekeltség miatt áll fenn valaki esetében az összeférhetetlenség).

[17]A Bizottsági Közlemény kiemeli: „A múltbeli érdekeltségek akkor relevánsak, ha az adott személynek a korábbi állásaiból/munkaviszonyaiból eredően kötelezettségei/felelősségei állnak fenn (egy meghatározott „várakozási” időszak alatt, amikor tartózkodnia kell a korábbi munkaviszonyból eredő kötelezettségei teljesítését esetlegesen akadályozó feladatok ellátásától).”

[18]Az összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai, Közbeszerzési Értesítő Plusz, 2023. V. évfolyam 11. szám, Dr. Nyerges Éva, osztályvezető, Közbeszerzési Hatóság

[19]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.1. „Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása” alcím

[20]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.3. „Objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzetek” alcím

[21]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.3. „Objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzetek” alcím

[22]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 5.2. „Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok a közbeszerzési irányelvekben” alcím

[23]A Kbt. 113. §-a az útmutató kiadásakor már nem hatályos, azonban a D.50/13/2020. számú határozat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás megindításkor még hatályban volt.

[24]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.1. „Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása” alcím példája

[25]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) I. Melléklet 39. oldal 3. példa

[26]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 3.2.1. Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása alcím alatt található családi kapcsolatokra vonatkozó iránymutatások figyelembe vétele is célszerű lehet adott esetben.

[27]Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter

[28]Nagykommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez - Szerkesztette: Dezső Attila

[29]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 5.2. pont 29. oldal példa

[30]A távolmaradási nyilatkozatot a generáltervezőre, mint gazdasági szereplőre vonatkozóan szükséges bekérni.

[31]A Bíróság C-21/03. és C-34/03. számú, Fabricom SA kontra belga állam egyesített ügyben 2005. március 3-án hozott ítélete 30. pont, ECLI:EU:C:2005:127.

[32]A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) 5.2. pont 28. oldal 2. példa

[33]GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pont

[34]GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont

[35]A nem kívánt rész törlendő!

[36]Például a kinevezési okmány, munkaköri leírás szerinti. (pl. közbeszerzési ügyintéző, jogi tanácsadó, műszaki osztályvezető, stb.)

[37]Például bírálóbizottsági tag; jogi, pénzügyi, közbeszerzési, közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy; felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, állami közbeszerzési szaktanácsadó, döntéshozó, stb.

[38]Kbt. 25. § (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e bármely olyan körülmény, amely az e § szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet. Ha e személy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala) is részt vesz, az érintett személynek a nyilatkozatot valamennyi folyamathoz kapcsolódóan meg kell tennie. Ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti cselekmények vagy bármely más forrásból származó információ alapján felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását. (4) Összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását. (5) Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személy a) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként részt vesz vagy az alkalmasság igazolásában részt vesz; b) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy alkalmazottja; vagy c) az a) vagy a b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

[39]A megfelelő rész aláhúzandó! Az összeférhetetlenségre az érdekeltségi nyilatkozatban foglalt információkra tekintettel szükséges nyilatkozni, beleértve a hozzátartozókra vonatkozó információkat is. Az összeférhetetlenség „nem áll fenn” abban az esetben választható, ha sem a nyilatkozatot tevőnek, sem a hozzátartozóinak nem áll fenn semmilyen érdekeltsége a tárgyi közbeszerzési eljárással kapcsolatban és a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség más körülmények miatt sem áll fenn.

[40]Az összeférhetetlenség okát az érdekeltségi nyilatkozatban írottakkal azonos módon kell feltüntetni. Amennyiben a nyilatkozó nem biztos abban, hogy az adott érdekeltség (saját vagy hozzátartozói) valóban összeférhetetlenséget eredményez, akkor a következő (kockázatokra) vonatkozó pontban szükséges az adott információt feltüntetni.

[41]Például kockázatnak tekinthető: ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe, lebonyolításába bevont személy üzleti érdekeltséget kíván szerezni egy, a beszerzés tárgya szerinti piacon működő gazdasági szereplőben, de ez még ténylegesen nem történt meg; ha az adott helyzet még nem áll fenn, de a közeljövőben nagy valószínűséggel bekövetkezhet; ha vannak olyan körülmények, amelyeket mások kifogásolhatnak, mint összeférhetetlenséget; a hozzátartozók korábbi munkakapcsolatai.

[42]A megfelelő rész aláhúzandó!

[43]Lásd a közbeszerzési szabályzat ….. pontját (mellékletként csatolva)!

[44]Lásd az Útmutató 2.6. pontjában a korábbi munkahelyekre vonatkozó információkat és az ott írt lábjegyzetet.

[45]Pl. tag, tulajdonos, képviselő, felügyelőbizottsági tag, stb.

[46]Egyéb személyes érdekeltségnek minősül minden olyan kapcsolat a nyilatkozó személy részéről, amely befolyásolja a nyilatkozó személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.

[47]A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti összes ismert hozzátartozó feltüntetése szükséges, amennyiben adott hozzátartozóval nem tartja a kapcsolatot, ezért a kért információk megadására nincs mód, kérjük ezt is jelezni. Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa

[48]A hozzátartozók számának függvényében bővíthető a nyilatkozat ezen rész tetszőleges számú megismétlésével.

[49]Pl. tag, tulajdonos, képviselő, felügyelőbizottsági tag, stb.

[50]Pl. tag, tulajdonos, képviselő, felügyelőbizottsági tag, stb.

[51]Pl. tag, tulajdonos, képviselő, felügyelőbizottsági tag, stb.

[52]Pl. tag, tulajdonos, képviselő, felügyelőbizottsági tag, stb.

[53]Lásd a közbeszerzési szabályzat ….. pontját (mellékletként csatolva)!