A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 183. §-ának c) pontja, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 18. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság az alábbiak szerint útmutatót ad ki a Korm. rend. 8-11. §-aiban hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában.

A Kbt. XI. fejezete az ajánlattevőkkel és a részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelményeket határozza meg, amelyek egyrészt a gazdasági szereplők jogi helyzetére (kizáró okok), másrészt az alkalmassági követelményekre vonatkoznak (gazdasági és pénzügyi helyzet, műszaki és szakmai alkalmasság, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek).

A Kbt. 62-63. §-ai tartalmazzák a kizáró okokra vonatkozó szabályokat. A kizáró okok határozzák meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az eljárásból kizárásra kerül [kivéve, ha a Kbt. 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellőképpen igazolta megbízhatóságát, amelyet a Közbeszerzési Hatóság véglegessé vált vagy – annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén – a bíróság jogerős határozatában megállapított].

Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont és Kbt. 62. § (2) bekezdés

A bizonyos bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos kizáró ok [Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont] körébe tartozik például az 1978. évi IV. törvény, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet; 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása; az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka. Ez utóbbi tényállást a 2021. január 1-jével hatályos Kbt. kiterjesztette az 1978. évi IV. törvény szerinti kényszermunkára is, továbbá beemelte a tényállásba az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunkát is [Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont af) alpont]. Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeként került továbbá a Kbt.-be az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény is.

A Kbt. 2026. augusztus 8-tól hatályos módosítása alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okok keletkezésének jogalapja változatlanul a jogerős bírósági ítélet, amelyben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely bűncselekmény elkövetése került megállapításra. A jogerős bírósági határozat az a jogi tény, amely alapján, mégpedig a jogerőre emelkedés napján kizáró ok hatálya alá kerül az a gazdasági szereplő, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt elkövette.

Kizáró ok hatálya alá kerül továbbá valamennyi olyan gazdasági szereplő is a Kbt. 62. § (2) bekezdése értelmében, amely

- a fenti bűncselekmények valamelyike miatt jogerősen elítélt magánszemélyekkel a Kbt. 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyban áll a kizáró okot keletkeztető bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában, továbbá

- a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogviszonyban állt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában olyan személlyel, akinek terhére a bíróság a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt állapított meg jogerős ügydöntő határozatban.

Azon jogviszonyok köre, amelyeknek a Kbt. 62. § (2) bekezdés értelmében a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti valamely bűncselekmény jogerős ügydöntő döntésben valamely magánszeméllyel szemben történő megállapítása esetén gazdasági szereplők kizárását eredményezik 2026. augusztus 8-ától a fentiekben meghatározott körben, a következők:

- a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője,

- a gazdasági szereplő felügyelőbizottságának tagja,

- a gazdasági szereplő cégvezetője, vagy

- a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy, vagy

- a gazdasági szereplő Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok hatálya - európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eufetv.) 28. § (3) bekezdését is figyelembe véve – a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontjaiban meghatározott bűncselekmények tekintetében az Integritás Hatóság által meghatározott időpontig, vagy ennek hiányában – ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól hamarabb nem mentesült – az ügydöntő bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évig áll fenn.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ah) pontja szerinti bűncselekmények tekintetében a kizáró ok hatálya az ügydöntő bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évig áll fenn.

A közbeszerzési eljárásból a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontok szerinti bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról az Integritás Hatóság vezet nyilvántartást az Eufetv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hatósági jogkörében eljárva, az Eufetv. 28. § (2) bekezdése alapján. A nyilvántartásba vétel során megállapítja a gazdasági szereplő tekintetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró okok fennállásának időtartamát, meghatározva azt a végső időpontot, amíg az érintett gazdasági szereplő a kizáró okot megalapozó körülmény hatálya alá esik. A megállapított időtartam nem haladhatja meg a bíróság jogerős ügydöntő határozatának jogerőre emelkedésétől számított négy évet. A kizáró ok hatálya alól mentesül – és ezáltal az Integritás Hatóság által vezetett nyilvántartásba nem is kerül fel – az a gazdasági szereplő, amely az Eufetv. 11. alcíme szerinti öntisztázás során sikeresen igazolja a megbízhatóságát. Az öntisztázására a nyilvántartásba vett gazdasági szereplőknek a későbbiekben is lehetőségük van; a sikeres öntisztázás esetén a gazdasági szereplő ugyancsak törlésre kerül a nyilvántartásból.

Az Integritás Hatóság által vezetett, és a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró okok ellenőrzésének céljából közzétett nyilvántartás tartalmazza az Eufetv. 31. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatokat, közöttük a közbeszerzési eljárásból való kizárás időtartamát.

Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági szereplő már az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a kizáró ok hatálya alá kerül, függetlenül attól, hogy a későbbiekben esetlegesen sikeresen öntisztáz-e, és felkerül-e az Integritás Hatóság nyilvántartásába.

Az ajánlatkérők az ajánlatok bírálata során kötelesek a nyilvántartás adatai alapján is ellenőrizni a kizáró okok hiányát, azonban ez nem mentesíti a gazdasági szereplőket a közjegyző/gazdasági/szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat csatolásának kötelezettsége alól, figyelemmel a következőkre:

- az Integritás Hatóság nyilvántartása csak a nyilvántartás vezetése megkezdésének időpontját követően született jogerős bírósági ítéletekkel érintett gazdasági szereplő adatait tartalmazza teljeskörűen, és

- ezeket is csak az Eufetv. 11. alcímében rögzített öntisztázási folyamatot követően.

A teljes és naprakész adattartalmú nyilvántartás feltöltése – az öntisztázás jogintézményének alkalmazási kötelezettségére, illetve az szükséges adatok Integritás Hatóság részére történő rendelkezésre állásának időpontjára tekintettel hosszabb időt vesz igénybe.

Az átláthatóságot és a közbeszerzések tisztaságát elősegítő, publikus adatokat tartalmazó nyilvántartás meglétére, illetve folyamatos felöltésére is tekintettel e helyen is felhívja a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács a figyelmet a közbeszerzésben résztvevő gazdasági szereplők részéről a valós adatokat tartalmazó nyilatkozatok benyújtásának jelentőségére; amennyiben ugyanis utóbb megállapításra kerül, hogy egy közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, az a hamis adatszolgáltatás és a hamis nyilatkozattétel súlyos jogkövetkezményeit vonhatja maga után.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ah) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplőkre az Integritás Hatóság nyilvántartása nem terjed ki.

A Korm. rend. 1. § (7) bekezdése szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatók (felhasználhatók) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalma a gazdasági szereplővel (jelenleg vagy korábban) jogviszonyban álló, a Kbt. 62. § (2) bekezdésében felsorolt természetes személyekre terjed ki. Tekintettel arra, hogy a kizáró ok hiányát az adott közbeszerzési eljárásban szükséges igazolni, a nyilatkozatnak azt kell alátámasztania, hogy annak - konkrét természetes személyekhez kötődő - tartalma a közbeszerzési eljárásban is fennáll. Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozatnak valamennyi, a Kbt. 62. § (2) bekezdésében felsorolt személyre, a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban is ki kell terjednie. Tehát amennyiben a nyilatkozat kiállításának időpontját követően a Kbt.-ben felsorolt konkrét személyekben változás (pl. vezető tisztségviselő váltás, ügyvezető csere) történt, a megtett nyilatkozat a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban hiánypótlásra szorul. Abban az esetben, ha a jogszabályváltozás eredményeként a kizáró ok tartalma megváltozik, akkor a korábban kiállított nyilatkozatok valóságtartalma az új jogszabályszöveghez képest megkérdőjeleződik, mivel a felek a nyilatkozat megtételekor nem vették figyelembe az adott kizáró ok jogszabályváltozás utáni tartalmát, ennélfogva ilyenkor a korábbi nyilatkozatok így nem használhatók fel, mert nem alkalmasak a kizáró ok hiányának igazolására.

Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, adó, vám és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos kizáró ok szabályozásában lényeges, hogy a törvény előírásai alapján nem feltétel, hogy a mulasztást a letelepedés szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai állapítsák meg (bármely államban elkövetett jogsértés megalapozza a kizáró okot). Továbbá, nemcsak azon gazdasági szereplő mentesül ezen kizáró ok hatálya alól, aki a tartozás megfizetésére halasztást kapott, hanem az is, aki a tartozását, az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette.

E kizáró ok igazolása rendszerint a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szerepléssel – melyet az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján egy évre visszamenőleg ellenőriz – vagy adóigazolás benyújtásával történik (lásd a jelen Útmutató III. fejezetében található táblázatot a kizáró okok hatálya alá nem tartozás igazolásáról). Ugyanakkor a Korm. rend. 10. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében csak akkor mellőzhető az illetékes adó- és vámhivatal igazolása vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti adóigazolás (a továbbiakban együttesen: adóigazolások) benyújtása a magyarországi köztartozások tekintetében, ha a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát a magyarországi köztartozással kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő is ellenőrizni tudja. Ha a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező Magyarországon nem végez adóköteles tevékenységet, erről a fenti igazolási kötelezettségtől függetlenül köteles nyilatkozni. Viszont kizárólag e nyilatkozatból vélhetően még nem következik, hogy a nyilatkozó gazdasági szereplőnek (például a korábbi tevékenységeivel vagy jogviszonyaival kapcsolatban) nincs olyan egy évnél korábban lejárt magyarországi tartozása, amely a jelen kizáró ok tekintetében releváns lehet, és amelyről az ajánlatkérő adott esetben a Korm. rend. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokból tudomást szerezhetne. Ez esetben az ajánlatkérő célszerű, ha a közbeszerzési dokumentumokban előzetesen jelzi, hogy ezzel összefüggésben milyen igazolást tart elfogadhatónak, és erről – az ajánlatkérő előírásainak megfelelően – az érintett gazdasági szereplőnek milyen felelős nyilatkozatot szükséges benyújtaniuk. Ilyenre példa az az eset, ha a gazdasági szereplő Magyarországon nem végez adóköteles tevékenységet, de korábban végzett, ennélfogva lehet 1 évnél nem régebbi adótartozása; ilyenkor a gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem végez ilyen tevékenységet, és ha nincs benne a NAV adatbázisában, akkor adóigazolást kell benyújtania arról, hogy nem áll a kizáró ok alatt. A gazdasági szereplőnek ekkor is a fentiek szerinti adóigazolást kell benyújtania.

Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont

Tárgyi kizáró okot azon gazdasági szereplő tekintetében kell alkalmazni, mely végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van.

A Kbt. a 62. § (1a) bekezdése a tárgyi kizáró ok kisegítő szabályaként értelmezhető a 2014/24/EU irányelv 57. cikk (4) bekezdés utolsó mondatában megfogalmazott irányelvi lehetőség bevezetésével. Ennek alapján egy, a tárgyi kizáró ok hatálya alá eső gazdasági szereplő tekintetében az ajánlatkérő megállapíthatja, hogy az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére, ennek megfelelően az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki az adott gazdasági szereplőt az eljárásból.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében rögzítendő, hogy a Kbt. 62. § (4) bekezdés szerint e kizáró okot nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 98. § (4) bekezdés d) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.

A kizáró ok fennállása tekintetében – a Kbt. és a Korm. rend. rendelkezéseinek megfelelően - minden esetben nyilatkozatot kell tenniük az ajánlattevőknek, megjelölve egyúttal azokat a releváns adatbázisokat, ahol a kizáró okkal kapcsolatos körülmények ellenőrizhetők. Egyéb információk megadása és ellenőrzése körében (pl. csődegyezség megkötése) az ajánlatkérőnek azt szükséges szem előtt tartania, hogy olyan adatbázis feltüntetését ne várja el az ajánlattevőktől, amivel összefüggésben nincsen elérhető releváns nyilvántartás, vagy amely adatbázis ellenőrzését a Korm. rend. 6. § (1)-(2) bekezdése kötelezően előírja.

Megjegyzendő, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okot megszorítóan kell értelmezni annyiban, hogy csakis az ott felsorolt eljárásokkal – végelszámolás, csődeljárás, felszámolás – kapcsolatosan van helye a kizárásnak. Például egy cégkivonatba bejegyzett végrehajtási eljárás nem alapozhatja meg a kizárást.

Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont

A tevékenység felfüggesztésére vonatkozó kizáró ok abban az esetben áll fenn, ha a gazdasági szereplő saját maga függeszti fel a tevékenységét, vagy ha a gazdasági szereplővel szemben bíróság vagy más hatóság tevékenység felfüggesztésére vonatkozó jogkövetkezményt alkalmaz. Mindkét esetben a gazdasági szereplőknek a saját jogi státuszuknak megfelelően kell felelősen nyilatkozniuk a tevékenységük felfüggesztése tekintetében.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok második fordulata esetén közbeszerzési jogi szempontból minden olyan eset a vizsgált kizáró ok hatálya alá tartozik, amelynek során a tevékenység felfüggesztésére határozat vagy döntés formájában kerül sor cégbíróság vagy egyéb hatóság által.

A Kbt. nem határozza meg, hogy mit kell érteni „tevékenységét felfüggesztették” kifejezés alatt, azokat a körülményeket tehát, hogy például mely eljárás keretében, mely szervek lehetnek jogosultak egy cég tevékenységének felfüggesztésére, vagy mely konkrét eljárás/eljárási cselekmény tekinthető „tevékenység felfüggesztésének” ágazati jogszabályok határozzák meg. Ennek vizsgálata körében közbeszerzési jogi szempontból a kiindulópontot az jelentheti, hogyha az érintett gazdasági szereplő nem végez, illetve nem végezhet gazdasági tevékenységet, akkor a közbeszerzési szerződés teljesítésére sem lesz képes.

A gazdasági tevékenység végzése tilalmának tipikus példája lehet az adószám adóhatóság általi törlése [lásd: adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 16. § (2) bekezdés, 246. § (3) bekezdés]. Az adóhatóság ugyan nem konkrétan a tevékenység felfüggesztéséről határoz, azonban az adószám törlésére vonatkozó határozatának joghatása folytán gazdasági tevékenység – akár időlegesen, akár véglegesen – jogszerűen nem folytatható, ennélfogva – a kizáró ok vizsgálatának időpontjában – a törölt adószám ténye vezethet arra a következtetésre, hogy ennek folytán a gazdasági tevékenységet nem folytató gazdasági szereplő nem lesz képes a közbeszerzési szerződés teljesítésére sem. Az adószám törlése tehát nem jelent automatikus kizárást, azonban a törölt adószámmal érintett gazdasági szereplő vonatkozásában - az adóhatóság döntésének mintegy közvetett hatásaként – adott esetben fennállhat a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont szerinti kizáró ok hatálya alá tartozás, azonban ennek körülményeit az ajánlatkérőnek elsősorban az ágazati jogszabályok alapján kell vizsgálnia. Az adószám törlésének ténye a cégjegyzékben kerül feltüntetésre [a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24. § (1) bekezdés i) pontja].

Javasolt egyúttal, hogy az ajánlatkérő a kizáró ok fennállásáról hozott döntésében részletesebben is fejtse ki azokat az indokokat, hogy az adószám törlését hogyan hozza összefüggésbe a gazdasági tevékenység végzésével vagy annak hiányával, azaz az ágazati jogszabályok alapján is szükséges azon összefüggés levezetése, hogy az ajánlatkérő miként kapcsolja össze az adószám törlését jogkövetkezményében a tevékenység felfüggesztésével.

Amennyiben az ajánlattevőnek a tevékenységei között olyanok is vannak, melyeket a cégbíróság, és olyanok is, amelyeket egy ettől elkülönült más hatóság (pl. NÉBIH) jogosult felfüggeszteni, akkor az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban be kell nyújtania egy közjegyző, vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot azon tevékenységek vonatkozásában, amelyek felfüggesztésére nem a cégbíróság jogosult, függetlenül attól, hogy az adott tevékenység az adott közbeszerzési eljárás tekintetében releváns vagy irreleváns. Ezen nyilatkozat benyújtása akkor is szükséges, ha bizonyos tevékenységeket a cégbíróság, míg bizonyos tevékenységeket más hatóság jogosult felfüggeszteni. Célszerű, ha az ajánlatkérő nyilatkozatmintát készít a közbeszerzési dokumentumok részeként, amelyben nyilatkozhat az ajánlattevő, hogy van-e a cégbíróságon kívül olyan más hatóság, ami felfüggesztheti az ajánlattevő tevékenységét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben erről nem nyilatkozik, akkor az ajánlatkérő úgy tekinti, hogy van ilyen más hatóság, ennélfogva az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt, hogy nyújtsa be közjegyző, vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot azon tevékenységek vonatkozásában, amelyek felfüggesztésére nem a cégbíróság jogosult.

Kbt. 62. § (1) bekezdés e) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, gazdasági, szakmai tevékenységgel kapcsolatban elkövetett és jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt a korábbi szabályozás a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időtartamához kötötte, a Kbt. 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján azonban a 2015. november 1-jét követően indult közbeszerzési eljárásokban a tárgyi kizáró okban foglalt körülmények akkor eredményeznek kizárást a közbeszerzési eljárásból, ha a gazdasági, illetve szakmai tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmény elkövetését az elmúlt 3 éven belüli jogerős bírósági ítélet állapította meg.

Kbt. 62. § (1) bekezdés f) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés f) pontja a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjára utal. E rendelkezés szerint amennyiben a bíróság a jogi személy tevékenységét korlátozza, a korlátozás kiterjedhet arra is, hogy az eltiltás ideje alatt a jogi személlyel nem köthető koncessziós szerződés.

Kbt. 62. § (1) bekezdés g) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés g) pontjának jelenleg hatályos szövegét az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény 53. § (1) bekezdése állapította meg. E szerint kizáró ok a gazdasági szereplővel szemben az is, ha az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében az illetékes erdészeti hatóság véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős bírósági – határozatban legfeljebb 12 hónapra a közbeszerzésektől való eltiltásról döntött, a határozatban megállapított időtartam végéig.

Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja az ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe utalja annak megítélését, hogy amennyiben a korábbi, a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, hamis adatszolgáltatás (hamis nyilatkozattétel) miatti kizárás nyomán jogorvoslatra nem került sor, a tárgyi kizáró ok akkor állapítható meg, ha az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában az érintett gazdasági szereplő megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető [Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpont]. Ebben az esetben a korábbi szabályozással egyezően az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig áll fenn a kizáró ok. A Kbt., Korm. rend. és egyéb közbeszerzési jogszabályok sem határoznak meg egy bizonyos kötött „bizonyítási rendszert”, amelyet kizárólagosan követve az ajánlatkérő eljuthat az ajánlattevő kizárásáig. Azt, hogy alátámasztja-e valami, és mi támasztja alá az adott esetben a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti kizárást, mindig az adott helyzet körülményei között kell vizsgálni. A Korm. rend. 4. § (1b) bekezdése szerint az ajánlattevő ilyenkor köteles csatolni a korábbi kizárás körülményeit részletesen bemutató nyilatkozatát, az ajánlatkérőnek pedig ellenőriznie kell, hogy csatolásra került-e, és ha nem, akkor hiánypótlás keretében be kell kérnie.

Vagylagos feltételként továbbra is fennáll az a rendelkezés, miszerint kizáró okot jelent, ha a kizárás tekintetében jogorvoslatra került sor, és az ajánlatkérő hamis adat szolgáltatása miatt történt kizárásról hozott döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben hozott határozata jogszerűnek mondta ki, a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett [Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont hb) alpont].

Amennyiben a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás tekintetében jogorvoslati eljárás került megindításra, a Közbeszerzési Döntőbizottság hamis adatszolgáltatás tényét és a kizárás jogszerűségét megállapító határozatának a véglegessé válásával következik be a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja szerinti kizáró ok. Eddig az időpontig pedig az érintett gazdasági szereplő nem áll ezen kizáró ok kizáró ok hatálya alatt. A Kbt. 62. § (1) bekezdés hb) pontja szerinti kizáró ok bekövetkeztéig tehát ajánlattevő jogszerűen nyilatkozik úgy, hogy vele szemben ezen kizáró ok nem áll fenn. Ebben az esetben a kizáró ok a Döntőbizottság határozatának véglegessé válásától számított 3 évig áll fenn.

Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában megjelenő kizáró ok is hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró ok, azonban az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódik.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben

ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és

ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.

Kizárást eredményez tehát, ha valamely gazdasági szereplő:

- az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, amennyiben az ia) és ib) pontokban foglaltak megvalósulnak vagy

- a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének, amennyiben az ia) és ib) pontokban foglaltak megvalósulnak.

Fontos rögzíteni, hogy maga a kizáró ok tartalmazza a hamis adat, hamis nyilatkozat fogalmát. Hamis nyilatkozatnak minősül, ha a gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének. Ennek oka a nyilatkozati elv bevezetésében keresendő. A Kbt. a nyilatkozati elv előtérbe helyezésével lényegében megelőlegezi a bizalmat a gazdasági szereplők felé, azzal, hogy a gazdasági szereplőnek az EEKD-ban – illetve nemzeti eljárási rendben folytatott eljárásban egyszerű nyilatkozatban – foglalt állítása (nyilatkozata) alapján az ajánlatkérő köteles elfogadni, hogy az adott gazdasági szereplő nem áll a kizáró okok hatálya alatt és alkalmas a szerződés teljesítésére. Indokolt volt tehát a gazdasági szereplőknek a nyilatkozatban foglaltakért fennálló felelősségét is megnövelni.

Az ajánlatkérőnek a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt valamennyi tényállási elem meglétét bizonyítania kell ahhoz, hogy a kizáró ok fennállását megállapíthassa. Ha például a hamis nyilatkozat egy harmadik fél által adott műszaki leírásban található, akkor az ajánlatkérőnek azt kell bizonyítania, hogy az ajánlattevő tisztában volt a felhasznált irat hamis voltával, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg. Ennek hiányában ez a kizáró ok ugyanis nem állapítható meg^[1].

Önmagában az EEKD-ban foglaltak igazolására benyújtandó nyilatkozatok, igazolások benyújtásának elmaradása (ideértve a hiánypótlási felhívás teljesítésének elmaradását is) nem jelent kizárást a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján. Kizárni továbbá elsősorban azt a gazdasági szereplőt szükséges, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti hamis nyilatkozatot tette. Ha ez nem azonos az ajánlattevővel (mert például a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő), akkor az ajánlatkérőnek – amennyiben lehetséges – hiánypótlás keretében lehetőséget kell biztosítani új gazdasági szereplő bevonására a kizárt helyett (részletesebben lásd a jelen útmutató 4. Kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés pontjában foglaltakat).

A Kbt. 124. § (4) bekezdése a koncessziós beszerzési eljárással kapcsolatban rögzíti, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában az előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozat alátámasztására szolgáló igazolások be nem nyújtásához kapcsolódó kizáró ok akkor alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárásban is a kizáró okok, illetve alkalmassági követelmények előzetes igazolására előírja nyilatkozat használatát.

Fontos továbbá, hogy az ajánlatkérőnek tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a fenti kizáró ok miatt kerül kizárásra egy gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásból. Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával – köteles ezt a tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni [Kbt. 62. § (7) bekezdés]. A tájékoztatást javasolt haladéktalanul megtenni, amint a Kbt. 62. § (7) bekezdésében felsorolt releváns adatok - köztük a kizárt gazdasági szereplő kizárásról való tudomásszerzése időpontja – az ajánlatkérő rendelkezésére áll.

Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontban megjelenő kizáró ok a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás során tanúsított tisztességtelen ajánlattevői magatartások esetére vonatkozik. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlatával összhangban a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontjához hasonló módosítási koncepció jelenik meg jelen kizáró ok vonatkozásában is a 2021. február 1. napjától hatályos Kbt. módosítása nyomán.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő,

- aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy

- olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy

- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és

- ha a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában az érintett gazdasági szereplő megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évben [Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont ja) alpont], vagy

- amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki [Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont jb) alpont].

Ajánlatkérőnek e kizáró ok szerinti kizárás esetén is tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a Közbeszerzési Hatóság felé a Kbt. 62. § (7) bekezdése alapján, amely tájékoztatást – a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjánál fentiekben írtakkal egyezően - javasolt haladéktalanul megtenni, amint a Kbt. 62. § (7) bekezdésében felsorolt releváns adatok - köztük a kizárt gazdasági szereplő kizárásról való tudomásszerzése időpontja – az ajánlatkérő rendelkezésére áll.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjához írottakhoz hasonlóan itt is elsősorban azt a gazdasági szereplőt szükséges kizárni, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti jogtalan befolyásolást vagy a bizalmas információ megszerzését megkísérelte. Ha ez nem azonos az ajánlattevővel (mert például a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő), akkor az ajánlatkérőnek – amennyiben lehetséges – hiánypótlás keretében lehetőséget kell biztosítani új gazdasági szereplő bevonására a kizárt helyett (részletesebben lásd a jelen útmutató 4. Kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés pontjában foglaltakat).

Kiemelést érdemel a Kúria Kfv.II.37.067/2018/5. számú határozata, mely szerint jogtalan befolyásolás csak olyan magatartással összefüggésben merülhet fel, amellyel az ajánlattevő képes befolyásolni az ajánlatkérő döntését (KJD2019. 8.). Az Irányelv 57. cikk (4) bekezdés i) pontja szerint az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatának a jogtalan befolyásolási kísérlete nem csak szándékos, hanem gondatlan magatartással is elkövethető, vagyis az Irányelv a kizáró ok körébe vonta a hanyagságból történő információszolgáltatást is, amely érdemben befolyásolhatja az odaítélésre vonatkozó döntéseket.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja tekintetében bekövetkező módosítás abból fakad, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata során hozott ítéletei alapján – az arányosság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében – bizonyos kizáró okok csak a kizárás alapjául szolgáló körülmények ajánlatkérő általi mérlegelésétől függően vezethetnek kizáráshoz, azaz az ajánlatkérő a nevesített kizáró okok vizsgálata során mérlegelheti, hogy az elkövetett kötelességszegés mennyiben vonja kétségbe az érintett gazdasági szereplő megbízhatóságát. Az EUB álláspontja szerint az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőnek a nemzeti szabályozásban előírt automatikus kizárása nem tekinthető összeegyeztethetőnek a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (4) és (6) bekezdésével, illetve az arányosság elvével. Az e körben irányadó EUB-s ítéletek a C-41/18 sz. Meca ügy, a C-267/18 sz. Delta Anterpriză eset, a C-395/18. sz. TIM ügy és a C-472/19. sz. Vert Marine ítélet.

Az ajánlatkérői mérlegelés lehetősége a fakultatív kizáró okok körében is újonnan jelenik meg a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása esetén.

Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti, off-shore cégekre vonatkozó kizáró okot az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény 2026. június 29-től akként módosította, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában az eredetileg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti tényleges tulajdonos megnevezésére vonatkozó kötelezettség kibővült és átalakult, és immár azon gazdasági szereplő áll e kizáró ok hatálya alatt, amely nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti kizáró ok is ennek megfelelően immár a nem átlátható gazdasági szervezet meghatározott mértékű tulajdonszerzésére, illetve szavazati jogára vonatkozik. A módosítás a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontját nem érintette, így az változatlanul fennáll.

Az átlátható gazdasági szereplő fogalmát szintén a fent hivatkozott módosítás emelte a Kbt. 3. § 10a. pontjába. Eszerint átlátható gazdasági szereplő az a gazdasági szereplő, amelynek a Pmt. 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja. Ez a korábbiakhoz képest szigorúbb és az ajánlatkérő számára is többlet kötelezettséget tartalmaz: a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is köteles végezni arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek-e. Ennek megfelelően az ajánlattevők kötelezettsége sem korlátozódik immár csupán a tényleges tulajdonosok megnevezésére, hanem a Korm. rend. 2026. július 2-től hatályos 8. § i) pont ib) alpontja alapján a tulajdonosi és az irányítási viszonyaik bemutatását kell az igazolás keretében csatolniuk, akkor is, ha van tényleges tulajdonosuk és akkor is, ha a Pmt. fent hivatkozott szabályai szerint nincsen. Például megfelelő lehet a tulajdonosi és irányítási viszonyok leírására az alábbi: egy Kft.-ben a 25%-ot meghaladó tulajdonrésszel rendelkező tényleges tulajdonos esetén az ajánlattevő leírja, hogy a „tényleges tulajdonos” 26%-os tulajdonrésszel rendelkezik, a tulajdonosi struktúra egyszintű, a tulajdon fennmaradó 74%-a pedig további 10 magánszemély között oszlik meg, melyek egyikének a mértéke sem éri el egyenként a 25%-ot, a cég működése során a lényeges döntéseket a tulajdonosok a tulajdoni hányadukkal megegyező szavazati arányban hozzák, a tulajdoni hányadhoz képest kiemelt, privilegizált szavazati joga egyetlen tagnak sincs, a napi operatív működés során felmerülő kisebb jelentőségű döntéseket, az irányítást pedig a cégkivonatban szereplő ügyvezető hozza meg és végzi. Elsődlegesen az ajánlattevő kötelezettsége, hogy a tulajdonosi és irányítási viszonyait a cégformájához, egyéb működési formájához képest bemutassa az ajánlatkérőnek, akinek ehhez kapcsolódóan pedig alapvetően ellenőrzési kötelezettsége van.

Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kizáró ok tekintetében két vagylagos feltétel teljesülése szükséges a kizáró ok megállapíthatóságához. Egyrészről kizárást eredményez, ha harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az érintett gazdasági szereplő olyan jogszabálysértést követett el, amelyet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási - vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági - határozatában megállapított és munkaügyi bírsággal szankcionált. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezéseknek megfelelően hozza meg határozatát.

Másrészről kizárást eredményez, ha harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az érintett gazdasági szereplő olyan jogszabálysértést követett el, amelyet az idegenrendészeti hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtott. Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény alapján szab ki közrendvédelmi bírságot.

Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont szerinti, összeférhetetlenséggel kapcsolatos kizáró ok – az irányelvi előírásoknak megfelelően –kizáró okként jelenik meg a törvényben.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni.

E kizáró ok szorosan összefügg a Kbt. 25. § (7)-(8) bekezdéseiben foglalt azon rendelkezésekkel, amelyek rögzítik, hogy az összeférhetetlenség vizsgálata során a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja kizárólag akkor alkalmazható, ha az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása más módon nem biztosítható. A Kbt. 25. § (7) bekezdésének alkalmazásában azonban a kizáró ok alkalmazhatóságának további konjunktív feltétele, hogy a verseny tisztaságának sérelme más módon nem orvosolható. Az Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az összeférhetetlenségről útmutatót adott ki^[2].

Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont szerinti, korábban elkövetett versenyjogsértéssel kapcsolatos kizáró ok a régi Kbt.-ben fakultatív kizáró okként szerepelt (mint súlyos szakmai kötelességszegés lehetett figyelembe venni). Ezen túl, 5 év helyett 3 évnél nem régebben hozott véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat, illetve annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős és végrehajtható bírósági ítélet alapján lehet megállapítani a szóban forgó kizáró okot 2015. november 1-jét követően. Fontos változás, hogy – miután nem csak az említett szervek határozata, ítélete alapozza meg a kizáró okot, hanem a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerint ilyen jogsértést megállapító más versenyhatóság vagy bíróság határozata, ítélete is – nem kizárólag versenyeztetési eljárásban elkövetett versenyjogsértés jelenthet kizárást a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja alapján.

Az EUB a C-124/17. számú, előzetes döntéshozatali ügyben született ítélete (Vossloh Laeis GmbH) megerősíti a Kbt.-ben a kizáró ok kezdetének számítására vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy kimondta, hogy a 2014/24 irányelv 57. cikkének (7) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a gazdasági szereplő az ezen irányelv 57. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett [a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) és o) pontja szerinti versenyjogi jogsértés] kizárási ok alapjául szolgáló magatartást tanúsított, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság szankcióval sújtott, a kizárás maximális időtartamát e hatóság határozatának időpontjától kell számítani, vagyis a Bíróság szerint a tagállamok jogszerűen járnak el, amikor a kizáró ok fennálltát és annak maximális időtartamát a jogsértés megállapításához és nem a jogsértő cselekmény elkövetéséhez kötik.

A Kbt. 62. § (8) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró okot megalapozó határozatai, illetve közigazgatási per esetén a bíróság által hozott határozat tekintetében, a kizáró okok hiányának ellenőrzésére szolgáló információknak az EKR-ben történő közzétételére irányuló kötelezettségét. A Gazdasági Versenyhivatal értesíti a közbeszerzésekért felelős minisztert, valamint a támogatást nyújtó szervet a Gazdasági Versenyhivatal döntésének közzétételéről, ha a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti jogsértést európai uniós forrás felhasználását érintő ügyben állapították meg.

Tárgyi kizáró okkal összefüggésben rögzíteni szükséges, hogy a jogsértést és bírságot megállapító, végleges versenyhatósági határozattal szembeni közigazgatási perindítás önmagában nem akadályozza meg a kizáró ok hatálya alá tartozást, a kizáró ok bekövetkezése alól ugyanis csak sikeres öntisztázás esetén, vagy akkor mentesül az érintett gazdasági szereplő, ha az adott közbeszerzési eljárás ajánlatkérője döntésének meghozataláig a bíróság elrendeli a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló perben a keresetlevél halasztó hatályát az azonnali jogvédelem keretében. [lásd: Kfv.II.37.320/2022/9. sz. kúriai ítélet (Medirex ügy)]

Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok az alábbi:

- az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött, amelyet

- az ajánlatkérőnek bizonyítania kell.

Ezzel együtt elhagyásra kerül a kizáró ok alkalmazása alóli kivételként megfogalmazott Gazdasági Versenyhivatal előtti feltárása a versenyjogsértésnek (amely mellett a Gazdasági Versenyhivatalnak a bírság elengedését is meg kellett állapítania).

A fenti pontosítás irányát a vonatkozó jogalkotói indokolás egyértelműsíti: a Kbt. hatályos szabályai ugyan eddig is lehetővé tették - alapelvi sérelemre hivatkozással - a nem független vállalkozások verseny torzítására alkalmas ajánlatainak érvénytelenné nyilvánítását, azonban a kizáró okok alkalmazása körében célszerűbb felhívni az ajánlatkérők azon kötelezettségére a figyelmet, hogy a nem független vállalkozások esetében is szükséges feltárni az ajánlatok egymásra történő befolyását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket.

Ugyan alapvetően a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett gazdasági szereplők kizárása a célja ennek a jogszabályhelynek, versenyt korlátozó megállapodást azonban nem csak két ajánlattevő, hanem a törvény megfogalmazása alapján bármely két gazdasági szereplő köthet.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok egyik megjelenési formája az, ha az egyik ajánlattevő a másik ajánlattevő ajánlatában megjelenik közös ajánlattevőként, alvállalkozóként, kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként, illetve az erről szóló megállapodásuk [Kbt. 36. § (1) bekezdés]^[3]. Az ajánlattevő vagy részvételi jelentkező akkor kerül a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá, ha az ajánlattevő tudott a közös ajánlattevő, az alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet által végzett Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti cselekmény – amely a Kbt. 36. § (1) bekezdésének megsértésével járó kizáró ok is egyben – tényéről, vagy kellő gondosság mellett erről tudnia kellett volna, vagy, ha a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti versenyt korlátozó megállapodásról ugyan az ajánlattevő nem tudott, de nem bizonyítható, hogy az ilyen megállapodás nem volt hatással az ajánlatra, illetve részvételi jelentkezésre (részletesebben lásd a jelen útmutató 4. Kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés pontjában foglaltakat).

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti ajánlatkérői vizsgálatban az is szempont, hogy a két gazdasági szereplő döntéshozatala mennyiben függ egymástól, azaz a döntéseiket – különösen arra vonatkozóan, hogy elindulnak-e az adott közbeszerzési eljárásban és ott milyen ajánlatot tesznek – mennyire önállóan hozták meg, és azt mennyiben befolyásolta a másik ajánlattevő. Versenyt torzító megállapodás csak akkor állapítható meg, ha az ajánlattevők összehangoltan tesznek ajánlatot vagy lépnek fel a közbeszerzési eljárásban. Ha ez az összhang, befolyás hiányzik, akkor nem beszélhetünk versenykorlátozó megállapodásról. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására. Az ajánlatkérői döntés meghozatalakor a versenyjogsértés alátámasztása az ajánlatkérő feladata, a rendelkezésre álló egyes bizonyítékok logikai láncba fűzésével és az azokból levont okszerű következtetéssel – egyetlen, mindent elsöprő, közvetlen dokumentum hiányában is – megfelelően igazolhatja a jogsértés elkövetését^[4].

Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont

A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő tényállás szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az elmúlt három évben a Kbt. 73. § (1) bekezdés g) pontjában említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja.

- Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. Mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.^[5] Sem a Kbt., sem a Korm. rend. nem ír elő kifejezett ellenőrzési kötelezettséget ezen kizáró ok tekintetében, azonban kiemelést érdemel, hogy minden olyan nyilvántartás megtekintése elvárható az ajánlatkérőtől, amelynek az adott helyzetben relevanciája lehet, mint például a munkaügyi bírságokról szóló nyilvántartás (http://nyilvantartas.ommf.gov.hu/), a be nem jelentett munkavállalók miatt kiszabott bírságokról szóló nyilvántartás (https://nav.gov.hu/adatbazisok/benemjelentett), a környezetvédelmi bírságok tekintetében az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) nyilvános hatósági nyilvántartását (https://web.okir.hu/sse/?group=KAR) stb.

Másrészt viszont a munkavédelmi, a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírság kiszabását eredményező jogsértés ténye, illetve a bírságkiszabásról rendelkező hatósági határozat „megléte” önmagában még nem alapozza meg a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállását. Az ajánlatkérőnek egyedileg, az eset összes körülményére figyelemmel szükséges mérlegelni a munkajogi követelmények megsértésével kapcsolatos törvényi kitétel kapcsán, hogy a munkavédelmi bírság kiszabását eredményező jogsértés súlyosnak minősül-e, illetve fennállnak-e a kizáró ok további törvényi feltételei (így különösen a jogsértés időbelisége tekintetében). Ez szükségszerűen feltételezi a jogsértés körülményeinek teljes körű feltárását, illetve e körben a hatósági határozat tartalmának megismerését.

A tárgyi kizáró okban hivatkozott Kbt. 73. § (1) bekezdés g) pontja a jogszabályok, kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezésekre utal.

Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pont szerinti fakultatív kizáró ok alkalmazását előírja, akkor az eljárást megindító hirdetményben is szükséges jelölni a zöld közbeszerzési kritérium alkalmazását. Bár ezen mező nem kötelezően kitöltendő, azonban – amennyiben az EKR által felkínált szempontok közül értelemszerűen választható – javasolt annak kitöltése, mert az EKR működési sajátossága miatt csak abban az esetben válik kitölthetővé az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetményben „Az eljárás során figyelembe vett környezetvédelmi szempontok” mező, amennyiben az eljárást megindító hirdetményben volt arra vonatkozó információ, hogy zöld közbeszerzési kritériumot alkalmaz az ajánlatkérő.

Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pont

E kizáró ok akkor alkalmazható, ha az elmúlt három évben a jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettség vagy a jogszabályban meghatározott szakmai szervezet által lefektetett szakmai etikai szabályok súlyos megsértése miatt a gazdasági szereplő megbízhatósága az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény okán alapos okkal megkérdőjelezhető és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja.

Az ajánlatkérő mérlegelési joga a fentiek értelmében tehát nem lehet korlátlan, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek alapos oka kell, hogy legyen a gazdasági szereplő megbízhatatlanságának megállapítása vonatkozásában. Az új rendelkezés a kötelességszegés bizonyítása körében nem követeli meg ezentúl jogerős határozat meglétét vagy etikai eljárás keretében történő megállapítását sem.

Az EUB a C–465/11. Forposta és ABC Direct Contact^[6] ügy kapcsán rögzítette, hogy milyen magatartás tartozik a szakmai kötelességszegés körébe. „A »szakmai kötelességszegés« fogalma minden olyan felróható magatartásra vonatkozik, amely befolyásolhatja a szóban forgó gazdasági szereplő szakmai hitelességét, és nem csupán a szűkebb értelemben vett, az e gazdasági szereplő szakmájával kapcsolatos etikai szabályok azon megsértéseire, amelyeket az e szakmával kapcsolatos ügyekben eljáró fegyelmi szerv vagy jogerős bírósági határozat állapít meg”. A C–465/11. ítélet kimondja azt is, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés feltételezi a gazdasági szereplő szándékos vagy bizonyos fokú gondatlan magatartását. Azonban arra már nem tér ki az EUB fenti ítélete, hogy jelentőséggel bírna az, hogy szándékosan vagy gondatlanságból – legyen az nagyfokú gondatlanság vagy hanyagság – történt-e a kötelezettségszegés. Azonban ahhoz, hogy az ajánlatkérő felelős döntést tudjon hozni, az eset összes körülményét vizsgálnia kell az elérhető információk, dokumentumok alapján.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok esetében is igaz, hogy önmagában az érintett jogsértés ténye, illetve a jogsértést megállapító határozat kibocsátása még nem alapozza meg az érintett gazdasági szereplő kizárását a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Ebben az esetben is szükséges teljeskörűen feltárni a jogszabálysértés körülményeit, hogy az ajánlatkérő minden információ birtokában mérlegelje a kizáró ok törvényi feltételeinek fennállását. Ennek a folyamatnak is szükségszerűen része a határozat részletes tartalmának megismerése és az abban tárgyalt jogsértés súlyának egyedi értékelése.

Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont

A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítéséhez kapcsolódó szerződésszegéssel kapcsolatos kizáró ok irányelvi szabályok alapján került a Kbt.-be. Annak érdekében, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a kizáró ok fennállását a gazdasági szereplők tekintetében ellenőrizni tudja, a Kbt. 142. § (5)-(6) bekezdése általános tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérők számára a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő körülmények fennállása esetén a Közbeszerzési Hatóság felé. Abban az esetben tehát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítése során a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti körülmények bekövetkezését tapasztalja, köteles azt bejelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak. A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján nyilvántartást vezet a számára bejelentett szerződésszegésekről és az EKR-ben közzéteszi azokat (az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől – bírósági határozatban megállapított szerződésszegés esetén annak jogerőre emelkedésétől – számított három évig kell elérhetőnek lenniük). A Kbt. a közbeszerzési irányelvekkel összhangban nem követeli meg jogerős határozat meglétét a releváns szerződésszegések vonatkozásában. Az EKR-ben közzétett lista deklaratív hatályú hatósági nyilvántartás, a nyilvántartásba való bejegyzés nem keletkeztet kizáró okot, ugyanakkor megalapozza az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét a bírálat során. A nyilvántartásban szereplés ténye tehát nem mentesíti az ajánlatkérőket a kizáró okot megalapozó tények vizsgálatának kötelezettsége alól, azaz, ha adott gazdasági szereplő szerepel a nyilvántartásban, akkor az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a kizáró ok fennállását. Ha valamely gazdasági szereplő nem szerepel a nyilvántartásban, akkor a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő vélelmezheti, de ha felmerül olyan körülmény, ami ezt megkérdőjelezi, akkor az ajánlatkérőnek kötelezettsége ennek vizsgálata, vagyis a korábbi szerződésszegés súlyosságát mérlegelnie kell.

Másrészt viszont, amennyiben a gazdasági szereplő súlyos szerződésszegést követett el és ez a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő jogkövetkezményhez, szankcióhoz vezetett, a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok akkor is fennáll, ha az ajánlattevő vitatta a szerződésszegés súlyosságát. Ennek következtében a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállta megállapítható attól függetlenül, is, hogy az érintett ajánlattevő nem szerepel a Közbeszerzési Hatóság által a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerint vezetett nyilvántartásban, feltéve, hogy az ezt alátámasztó bizonyítékok az ajánlatkérő rendelkezésére állnak. Minden objektív bizonyíték alkalmas lehet a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok igazolására, amellyel ajánlatkérő hitelt érdemlően tudja bizonyítani az adott gazdasági szereplő súlyos szerződésszegését. A gazdasági szereplő már akkor a szóban forgó kizáró ok hatálya alá kerül, amikor a súlyos szerződésszegést elkövette és ez az említett jogkövetkezményekhez, szankciókhoz vezetett. Így, ha ez megállapítást nyer, akkor is a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok hatálya alá kerül a gazdasági szereplő, ha a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti nyilvántartásban nem szerepel. A fenti kizáró ok hatálya alá kerülés független attól, hogy a nyertes ajánlattevő vitatta-e a szerződésszegést, annak súlyosságát vagy pert kezdeményezett-e ezzel kapcsolatban. Amennyiben az ajánlatkérőnek tudomása van az érintett ajánlattevő korábbi szerződésszegéséről vagy azért, mert saját közbeszerzési eljárásában történt, vagy mert egyéb forrásból szerzett róla tudomást, akkor ezzel kapcsolatban az ajánlatkérőnek szükséges minden olyan objektív bizonyítékot, információt beszereznie, amivel ezt bizonyítani is tudja.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott súlyos szerződésszegés megítélése során az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelv 57. cikk (4) bekezdés g) pontja adhat iránymutatást, amely rendelkezés e tekintetben a gazdasági szereplő részéről valamely korábbi szerződés lényeges követelménye kapcsán bekövetkező jelentős mértékű, vagy tartós meg nem felelést támaszt feltételként.

Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pont

Ezen, alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos kizáró ok kötelező kizáró okból került a fakultatív kizáró okok közé 2015. november 1-jei hatállyal.

II.1. Kizáró okok előírása

A Kbt. a közbeszerzési eljárást megindító felhívásra vonatkozó szabályai között tartalmazza, hogy a kizáró okokat és utalást a megkövetelt igazolási módokra a felhívásnak tartalmaznia kell [Kbt. 50. § (2) bekezdés m) pont].

A kizáró okokat (kötelezően előírandó és választhatóan előírható) a Kbt. – a korábbi szabályozással egyezően – taxatív módon felsorolja, vagyis azok az ajánlatkérők által nem bővíthetőek. A Kormány – a Kbt. 198. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában rögzített felhatalmazás alapján – rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok igazolására milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő vagy köteles elfogadni.

A kizáró okokat a Kbt. 62-63. §-ai tartalmazzák, a kizáró okok hiánya igazolásának módját pedig a Korm. rend. 4. §-a és a 8-17. §-ai rögzítik.

Uniós eljárásrendben a kötelezően érvényesítendő kizáró okok a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében szereplő kizáró okok, míg nemzeti eljárásrendben a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)-k) és m) pontja szerinti kizáró okok a Kbt. 114. (1) bekezdése alapján. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok az ajánlatkérő döntésének függvényében alkalmazandó ún. fakultatív kizáró okok. Nemzeti eljárási rendben a Kbt. 114. § (1) bekezdésében meghatározott, kötelezően alkalmazandó kizáró okokon kívül minden egyéb – akár a Kbt. 62. §-ában, akár a Kbt. 63. §-ában meghatározott – kizáró ok fakultatívnak tekinthető.

A Kbt. 62. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni a kötelezően alkalmazandó, Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okokra. A fakultatív kizáró okok tekintetében a Kbt. 63. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az általa alkalmazott, 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okokat.

A Kbt. 47. § (2a) bekezdés értelmében – amennyiben az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik – az ajánlatkérő – többek között – a kizáró okok igazolására benyújtandó igazolásokat, nyilatkozatokat köteles egyszerű másolatban is elfogadni, azok eredetiben történő benyújtása előírásának - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nincs helye.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése és a Korm. rend. 1. § (3) bekezdése értelmében minden olyan kizáró ok hiányát, amelyek adataihoz az ajánlatkérő elektronikus nyilvántartásban, ingyenesen hozzáfér, az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie e nyilvántartásokból. Ilyen nyilvántartások^[7]:

- az e-Certis rendszerben feltüntetett adatbázis^[8],

- a magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak (a magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik), valamint

- fentieken kívül minden olyan ingyenesen, elektronikus úton elérhető nyilvántartás, amelynek az elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) az EEKD-ban a gazdasági szereplő megjelölte [Korm. rend. 6. § (1) bekezdés].

A Korm. rend. 1. § (3a) bekezdésének értelmében, ha a III. és IV. Fejezet szerinti igazoláshoz használt adatbázisok tartalma a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) elérhető, az ajánlatkérő az igazoláshoz szükséges információkat közvetlenül az EKR-ben, az EKR erre szolgáló funkciójának segítségével is ellenőrizheti.

A Kbt. 74. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásból ki kell zárni azt a gazdasági szereplőt, aki a kizáró okok hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a kizáró ok az eljárás során következett be. A Kbt. 74. § (2) bekezdés lehetővé teszi továbbá, hogy ajánlatkérő kizárja:

- azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés],

- azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].

A kizáró okokban szereplő körülmények személyhez kötöttek, így a kizáró okok mindig az adott gazdasági szereplőre vonatkoznak, az adott közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplő tekintetében vizsgálandók, kivéve a Kbt. 65. § (11) bekezdésben szabályozott esetet: nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok a jogutódlás időpontjában fennállt és továbbra is fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.

Ehhez kapcsolódóan tartalmaz kiegészítő rendelkezéseket a Korm. rend. 15/A. §-a arra vonatkozóan, hogyha a gazdasági szereplő a Kbt. Második, Harmadik és Negyedik Része szerint lefolytatott közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárásban az alkalmasság igazolására jogutódlás eredményeként rendelkezésére álló olyan adatokat kíván felhasználni, amelyek felhasználására – a jogelőd gazdasági szereplő Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti bevonása nélkül – önállóan jogosult, az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek tartalmaznia kell a jogutód gazdasági szereplő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jogutódlás időpontjában a jogelőd gazdasági szereplő nem tartozott az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok hatálya alá, vagy ha a jogutódlás időpontjában az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok hatálya alá tartozott, akkor az érintett kizáró ok már nem áll fenn, vagy – ha a jogelőd megszűnt – megszűnése hiányában nem állna fenn vele szemben.

Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő tekintetében a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázisok ellenőrzésekor a jogelőd gazdasági szereplőre vonatkozóan is ellenőrzi az adatbázisokban elérhető adatokat. Megszűnt jogelőd esetén csak azokat az adatbázisokat kell ellenőrizni, amelyek megszűnt jogalanyok tekintetében tartalmaznak információt a kizáró okok alkalmazásához.

II.2. Igazolás uniós eljárásrendben

Kizáró okok hiányának igazolása ajánlattevő/részvételre jelentkező tekintetében

A kizáró okok hiányának előzetes igazolására az EEKD benyújtásával van lehetőség az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások esetén. A Kbt. 67. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani. A Kbt. 67. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az EEKD-ban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és – szükség esetén – hozzájáruló nyilatkozatot. Az ajánlatkérő köteles ezt a nyilatkozatot előzetes ellenőrzésre elfogadni [Kbt. 69. § (2) bekezdés].

A kizáró okok hiányának Korm. rend. szerinti igazolási kötelezettsége:

- a Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt terheli;

- ha a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint – adott esetben – a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy a valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint adott esetben a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az EEKD-ban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására [Kbt. 69. § (5) bekezdés];

- a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztása érvénytelenséget von maga után az ajánlatkérő hiánypótlási, felvilágosításkérési kötelezettsége nélkül; azaz, amennyiben a kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint adott esetben a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében valamely igazolás benyújtására nem kerül sor, úgy az hiánypótlás tárgyát képezheti, automatikus érvénytelenséget az eredményezhet, ha egyáltalán nem nyújt be ajánlattevő igazolást a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra vagy kizárólag határidőn túl nyújt be igazolást;

- Ezzel együtt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az igazolások az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben részben benyújtásra kerültek, és az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatában szereplő jogi fikció alapján úgy kell tekinteni, hogy a korábban már benyújtott igazolásokat az ajánlattevő az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására nyújtotta be, ennélfogva ilyen esetben helye van hiánypótlásnak, mint ahogy erre a Közbeszerzési Döntőbizottság D.428/16/2021. (47. pont) számú határozata is rámutatott.^[9]

- adott esetben ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására; ajánlatkérő ezzel a lehetőséggel akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik [Kbt. 69. § (6) bekezdés];

- ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására [Kbt. 69. § (6) bekezdés]

- ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a Korm. rend. szerinti igazolásokat [Kbt. 69. § (7) bekezdés]

- a kizáró okok fenn nem állása tekintetében figyelembe vett értékek teljesülése esetén az ajánlat vagy részvételi jelentkezés akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbi nyilatkozatban feltüntetett adatoktól; a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti esetben az igazolások utólagos benyújtásakor igazolt, adott esetben a korábbi nyilatkozat szerinti értékeket meghaladó adatok azonban már nem változtatják meg az ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők rangsorát [Kbt. 69. § (9) bekezdés]

- közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés esetén a közös ajánlattevők/részvételre jelentkezők mindegyike külön nyújtja be az EEKD-t [Korm. rend. 3. § (3) bekezdés]

- az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett [Kbt. 69. § (5) bekezdés].

A Kbt. 69. § (4) bekezdése rendelkezik arról az esetről is, ha a gazdasági szereplő ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül nyújt be igazolásokat. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján a fenti esetben az ajánlatkérő ezeket az igazolásokat figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.

A Kbt. 69. § (7) bekezdése szerint– az irányelvi rendelkezésekkel összhangban – nem követelmény, hogy a gazdasági szereplő által benyújtott nyilatkozat valóságtartalma tekintetében „alapos” kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, nagyobb rugalmasságot biztosítva ezzel az ajánlatkérő számára az igazolások bekérése szükségességének megítélése során.

A Kbt. 69. § (7) bekezdésének utolsó mondataként előírásra került továbbá, hogy ha az eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor az ezekhez kapcsolódó igazolások benyújtására az ajánlatkérő már az ajánlatok Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőket.

A Kbt. 69. §-ának (11a) bekezdése rögzíti, hogy nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő csak arról nyilatkozik, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Ebben az esetben az igazolást akkor is úgy kell az ajánlatkérőnek elfogadnia, mintha abban az eljárásban nyújtották volna be, ha a korábbi igazolás megjelöli, hogy azt mely – más – közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Kizáró okok hiányának igazolása alvállalkozó tekintetében

Előzetes igazolás [Kbt. 67. § (4) bekezdés]:

- az alvállalkozója tekintetében az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint, ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót;

- a nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.

Igazolás módja [Korm. rend. 15. §]:

- ajánlattevő/részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vonatkozásában EEKD-t köteles benyújtani a kizáró ok hiányának igazolására alvállalkozója tekintetében, ezzel az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének. [Korm. rend. 15. § (1) bekezdés];

- azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti – egyszerű – nyilatkozatot nyújt be [Korm. rend. 15. § (2) bekezdés].

Kizáró ok hiányának igazolása alkalmasságot igazoló más szervezet tekintetében

Előzetes igazolás: amennyiben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet kapacitására támaszkodva kíván megfelelni, a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek is be kell nyújtania az EEKD-t a kizáró okok hiányának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására [Kbt. 67. § (3) bekezdés; Korm. rend. 3. § (2) bekezdés]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kbt. 41/A. § (5) bekezdése alapján az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat az alkalmasságot igazoló más szervezet képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.

Igazolás módja: a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetében a kizáró okok hiányának igazolására elegendő az EEKD-ban tett nyilatkozat, e tekintetben egyéb igazolás benyújtására nem kötelezett. A Korm. rend. szerinti igazolásokat csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében kell benyújtania. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó tekintetében az EEKD benyújtásával az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének. [Korm. rend. 15. § (1) bekezdés].

II.3. Igazolás nemzeti eljárásrendben

Kizáró okok hiányának igazolása ajánlattevő/részvételre jelentkező tekintetében

A Kbt. 114. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni. A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a – tulajdonosra, irányításra vonatkozó – részletes adatokat megadnia.

A Kbt. 114/A. § szerinti ajánlatkérőnek lehetősége van annak előírására az eljárást megindító felhívásban, hogy – a főszabály szerinti kétlépcsős bírálat helyett – már az ajánlatokban, részvételi jelentkezésekben nyújtsák be a gazdasági szereplők a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat (kivéve a 3. melléklet szerinti szolgáltatás esetében, ha annak becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja). Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolása az ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtásakor egyszerű nyilatkozattal történik, az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozati kötelezettsége a kizáró okok hiánya tekintetében nem duplikálódik.

Nemzeti eljárásrendben tehát:

- a kizáró okok hiányának igazolása (előzetes és tényleges igazolása is) egyszerű nyilatkozattal történik, nem kell az EEKD-t benyújtani;

- ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – EEKD-t nyújtja be, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat [Korm. rend. 17. § (1) bekezdés];

- a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontját a Korm. rend. 8. § i) pontja ib) alpontja és 10. § g) pont gb) alpontja szerint kell igazolnia (nyilatkoznia az említett rendelkezésekben foglalt tartalommal kell ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek) [Korm. rend. 17. § (1) bekezdés];

A Korm. rend. a nemzeti eljárásrend vonatkozásában azt tartalmazza, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés ha) vagy ja) alpontjára vonatkozóan, illetve a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező Korm. rend. 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának tartalmaznia kell a korábbi kizárás körülményeinek, illetve az érintett cselekménynek a részletes leírását [Korm. rend. 17. § (1a) bekezdés].

A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt helyzetek fennállása esetén a Kbt. 62. § (1a) bekezdésében foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében új rendelkezésként beiktatásra került, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező Korm. rend. 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának tartalmaznia kell a szerződés teljesítésére való képességével kapcsolatos információkat is [Korm. rend. 17. § (1b) bekezdés].

Kizáró okok hiányának igazolása alvállalkozó/alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet tekintetében

A Korm. rend. 17. § (2) bekezdése szerint az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

Nemzeti eljárásrendben az alvállalkozó, alkalmasságot igazoló más szervezet tekintetében ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek kell egyszerű nyilatkozat formájában nyilatkoznia arról, hogy az általa megjelölt alvállalkozó, alkalmasságot igazoló más szervezet nem áll az előírt kizáró okok hatálya alatt az ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtásával egyidejűleg, (további) igazolási kötelezettség nem terheli. Ez ily módon egybeesik a Kbt. 67. § (4) bekezdésben foglalt kötelezettséggel, a Kbt. 67. § (4) bekezdés és a Korm. rend. 17. § (2) bekezdése együttesen értelmezendő, ajánlattevő – ilyen irányú – nyilatkozattételi kötelezettsége nem duplikálódik. E szabály a Kbt. 114/A. §-ára tekintettel is irányadó.

Ha az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját e rendeletben meghatározottak szerint írhatja elő [Korm. rend. 17. § (3) bekezdés].

A Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a kizáró okokat, amelyeket uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni, vagyis azok bármelyikének fennállása esetén az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót és kapacitást biztosító szervezetet ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia.

A Kbt. 63. § (1) bekezdése azon kizáró okok körét szabályozza, amelyek közül egy vagy több az ajánlatkérő választása szerint írható elő az eljárásban.

A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ennek keretében meg kell állapítania, hogy van-e olyan ajánlattevő (több szakaszból álló eljárásban részvételre jelentkező), valamint – a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Kbt. 74. § (1) bekezdésére tekintettel – alvállalkozó, vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, akit az eljárásból ki kell zárni, és az ajánlatok minden egyéb tekintetben megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi vagy a már a részvételi felhívásban meghatározott követelmények esetén a részvételi) felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

A kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő a Kbt.-ben és a külön jogszabályban [Korm. rend.] foglaltak szerint köteles elvégezni [Kbt. 63. § (3) bekezdés].

Az ajánlatkérő – amint az a fentiekben is rögzítésre került – a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzését az EEKD-ba foglalt nyilatkozat alapján teszi meg [Kbt. 69. § (2) bekezdés].

Az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek (adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek) az EEKD-ban - a megfelelő és beazonosításra alkalmas releváns adatok feltüntetésével - meg kell jelölnie, hogy a nyilatkozatban foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások kiállítására mely szerv jogosult, valamint a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és – szükség esetén – hozzájáruló nyilatkozatát is meg kell adnia [Kbt. 67. § (2) bekezdés].

A Kbt. 69. § (11a) bekezdése értelmében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Figyelemmel arra, hogy több kizáró ok esetében az igazolást a gazdasági szereplő nyilatkozata pótolja, így amennyiben a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni, mely információt a megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles megadni [Kbt. 69. § (13) bekezdés].

A Korm. rend. 1. § (4) bekezdés alapján a Korm. rend. III. és IV. Fejezetében említett igazolási módok – azaz a kizáró okok igazolása is – a Korm. rend. V. Fejezetének megfelelőn kiválthatók, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy 2025-ben megújította a minősített ajánlattevők jegyzékébe való felvételhez és a státusz megtartásához előírt minősítési szempontrendszert^[18].

Az ajánlatkérő a kizáró okok hiánya és az alkalmassági feltételek teljesülése vonatkozásában az EEKD szerinti nyilatkozattal egyidejűleg nem köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében a releváns elektronikus adatbázisok ellenőrzésére. Az adatbázisok ellenőrzését alapesetben csak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell megtennie [Kbt. 69. § (4) bekezdés], vagy akkor, ha az érintett gazdasági szereplőket felhívta az alátámasztó igazolások benyújtására [Kbt. 69. § (6) bekezdés]. Egyebekben az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázisok adatait az eljárás során bármikor ellenőrizheti [Kbt. 69. § (7) bekezdés].

A nemzeti eljárásrendre irányadó szabályozásban a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülését a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági követelményt, a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást nem kell alkalmaznia és a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait csak a kizáró okok vonatkozásában kell ellenőriznie. Ugyanakkor a Korm. rend. 2026. július 2-ától hatályos 17. § (2a) bekezdése alapján a Korm. rend. 14. § (2) bekezdése szerinti további információkat az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben is kérheti.

A fentiekkel összhangban a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az ajánlatkérő a bírálat során valamennyi gazdasági szereplő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi.

A Korm. rend. 8. § a), illetve c)-d) pontjai alkalmazásában a közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kapcsolatos közjegyzői aláíráshitelesítési záradékkal ellátott okiratok megfelelőségével, illetve ezáltal az indokolatlanul kibocsátott hiánypótlási felhívások elkerülésével összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács az alábbi szempontokra hívja fel a figyelmet:

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, továbbá a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján a záradék nem csak a fél által aláírt nyilatkozattal azonos oldalon, hanem a nyilatkozat túloldalán is szerepelhet, valamint külön íven is hozzáfűzhető a fél nyilatkozatához. Nincs olyan jogszabályi kötelezettsége a közjegyzőnek, amely szerint, ha nem közvetlenül a nyilatkozat alatt helyezi el a hitelesítési záradékot, akkor a nyilatkozaton el kellene helyeznie a saját hivatali bélyegzőlenyomatát, vagy a „hitelesítés a túloldalon” szöveget, mely utóbbi kifejezetten helytelen gyakorlatot eredményezne, mivel az eredeti okiraton eszközölne változást.

A fenti megállapításokra tekintettel a közjegyzői aláíráshitelesítési záradékkal összefüggésben nem indokolt hiánypótlás kibocsátása a fentieknek megfelelően hitelesített nyilatkozat kapcsán.

A Korm. rend. 1. § (7) bekezdése szerint a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós, és az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. Ez abban esetben is vonatkozik a benyújtott iratra, például a közjegyző által hitelesített nyilatkozatra, ha az adott nyilatkozatot nevesítetten egy másik közbeszerzési eljárásban történő részvétel céljából állították ki. A Kbt. 62. § (2) bekezdésében megfogalmazott kizáró okok fenn nem állásának igazolása tekintetében nincs relevanciája annak, hogy melyik ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során kerül felhasználásra a közjegyzői nyilatkozat. Ez eltér a Kbt. 69. § (11a) bekezdésétől annyiban, hogy ennek keretében nem csak az adott ajánlatkérőnél lefolytatott közbeszerzés vagy koncessziós beszerzési eljárásokban tett nyilatkozatokat kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek (illetve ebben az esetben az ajánlattevőnek az új eljárásban be sem szükséges nyújtania ismételten a korábbi eljárásban már benyújtott igazolásokat), azaz nem feltétele az igazolás elfogadhatóságának, hogy az ajánlattevő részt vegyen az ajánlatkérő korábbi eljárásában és ott igazolásokat nyújtson be. Azaz a Korm. rend. 1. § (7) bekezdése szerinti igazolás keretében az ajánlatkérő minden olyan iratot köteles elfogadni, amely egyébként alkalmas a kizáró ok fenn nem állásának a bizonyítására, az igazolás korábbi felhasználásától függetlenül^[19].

A Kbt. 73-74. §-ai tartalmazzák az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségének lehetséges eseteit.

A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik, az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll.

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki

a) a kizáró okok [Kbt. 62. §, és ha az ajánlatkérő előírta Kbt. 63. §] hatálya alá tartozik;

b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be

[Kbt. 74. § (1) bekezdés].

Az ajánlatkérő tehát mindig csak azt a gazdasági szereplőt zárja ki, amely vonatkozásában a kizáró ok felmerült. Erre tekintettel a kizárás későbbi hátrányos jogkövetkezményei – amelyek a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban merülhetnek fel elsősorban [lásd Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pont] – csak az adott ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet érinti.

A Kbt. 73. § (1) bekezdése szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;

c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállásáról nem tudott, vagy arról az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie, valamint a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben az előbbieken túl nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta.

Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a Kbt. 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.

A jogalkotói indokolás egyértelműsíti, hogy a módosításokkal nem lesz automatikusan érvénytelen az az ajánlat, vagy részvételi jelentkezés, amelyben az ajánlattevő, vagy részvételre jelentkező által a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja értelmében hamis adatot szolgáltatott vagy a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) vagy o) pontja szerinti cselekményt követte el az adott közbeszerzési eljárásban. E helyett az ajánlat vagy részvételi jelentkezés csupán akkor minősül érvénytelennek, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tudott az alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet által benyújtott hamis adatszolgáltatás vagy a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) vagy o) pontja szerinti cselekmény tényéről, vagy kellő gondosság mellett erről tudnia kellett volna vagy, ha a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti versenyt korlátozó megállapodásról ugyan az ajánlattevő, vagy részvételre jelentkező nem tudott, de nem bizonyítható, hogy az ilyen megállapodás nem volt hatással az ajánlatra, illetve részvételi jelentkezésre. Ellenkező esetben a Kbt. 71. § (4) bekezdése alapján, más kizáró okokhoz hasonlóan, lehetősége van az ajánlattevőnek, vagy részvételre jelentkezőnek a kizárt helyett más gazdasági szereplő megnevezésére. Az említett új szabályozás az arányosság elvének való megfelelést szolgálja azzal, hogy az ajánlattevőt, vagy részvételre jelentkezőt nem teszi felelőssé olyan cselekményért, amelyről nem volt információja vagy nem kellett volna információval rendelkeznie.

Az ajánlatkérőnek a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az a kötelezettsége, hogy felvilágosításkérés útján biztosítsa annak lehetőségét, hogy az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyítsa, hogy nem tudott vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie az alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok megvalósulásáról, valamint, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta [Kbt. 73. § (4) bekezdés].

Amennyiben ajánlattevő, részvételre jelentkező nem jelöl meg a Kbt. 71. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá nem eső alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetet a hiánypótlás keretében és ezáltal kizáró ok hatálya alá eső alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet szerepel ajánlatában/részvételi jelentkezésében, úgy ajánlata, részvételi jelentkezése a Kbt. 73. § (1) bekezdés n) pontja alapján érvénytelennek minősül.

Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (Kbt. 2. § (5) bekezdése),

b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (Kbt. 2. § (5) bekezdése)

[Kbt. 74. § (2) bekezdés].

A régi Kbt.-hez fűzött jogalkotói indokolás szerint – mely irányadó lehet a tárgyi szabályozás változatlanságára tekintettel – a Kbt. 74. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okot ajánlatkérő alkalmazhatja anélkül, hogy a felhívásban azt előzetesen jelezte volna. A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. alapelveinek, így különösen az esélyegyenlőség maradéktalan érvényesülése érdekében javasolja, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban jelezzék, amennyiben a Kbt. 74. § (2) bekezdését alkalmazni kívánják.

A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése értelmében a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzés alapján nem megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint értékelnie.

Fontos, hogy a kizárásra csak olyan okból kerülhet sor, amely már a közbeszerzési eljárás idején fennállt. Abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevőről a szerződés teljesítése közben, azaz a közbeszerzési eljárás lezárását követően derül ki, hogy a közbeszerzési eljárás idején kizáró ok alatt állt, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján köteles a szerződést felmondani, vagy attól elállni. Viszont amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás lezárását követően kerül a kizáró ok hatálya alá (pl. csődeljárás indul ellene), akkor vele szemben sem a kizárás, sem a 143. § (2) bekezdése szerinti felmondás vagy elállás nem alkalmazható. Dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) alkalmazása esetén a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőt 5 napos határidővel az EEKD aktualizált változatának benyújtására, valamint e gazdasági szereplő a Kbt. 107. § (8a) bekezdés alapján köteles jelezni az ajánlatkérő felé azt is, ha vele szemben az eredetileg benyújtott nyilatkozataihoz, igazolásaihoz képest a kizáró okok tekintetében változás állt be. A DBR keretében már megkötött szerződések tekintetében ilyenkor nem következik be a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerinti, ajánlatkérői felmondási kötelezettség, viszont ennek a gazdasági szereplőnek a továbbiakban a DBR keretében ajánlattételi felhívás már nem küldhető.

A gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani [Kbt. 67. § (1) bekezdés].

A meghívásos eljárással és a Kbt. 87. § (2) bekezdés alapján a tárgyalásos eljárással kapcsolatban a Kbt. a kizáró okok ellenőrzése vonatkozásában rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban EEKD-ban foglalt nyilatkozat alátámasztására a Kbt. 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 84. § (1) bekezdés d) pont]. Nem kell az ajánlathoz csatolni azonban azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez az ajánlattevő már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 84. § (3) bekezdés; 87. § (5) bekezdés].

A tárgyalásos eljárásban a Kbt. 89. §-a szerint az ajánlattételi szakaszban több szakaszra oszlik az ajánlatok bírálata [kivéve a Kbt. 87. § (6) bekezdés szerinti esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzett lehetőségével élve az első ajánlatok beérkezését követően úgy dönt, hogy nem tart tárgyalás]:

- az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére;

- az ajánlatban foglalt, a szakmai ajánlaton kívüli egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

Versenypárbeszéd esetében a Kbt. rögzíti, hogy a párbeszédre történő ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – a megoldási javaslathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 92. § (1) bekezdés m) pont]. Az ajánlattételre történő ajánlattételi felhívásban közölni kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az EEKD-ban foglalt nyilatkozat alátámasztására a Kbt. 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 94. § (4) bekezdés e) pont].

Több szakaszból álló eljárásokban tehát:

- a részvételi szakaszban a kizáró okok ellenőrzése a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján az EEKD alapján történik,

- az ajánlattételi szakaszban csatolni kell szükség szerint azokat a nyilatkozatokat, dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá^[20], valamint

- az ajánlattételi szakaszban kerül sor az EEKD-ban foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására, és a felhívott ajánlattevő(k) tekintetében a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok ellenőrzésére a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdés alapján,

- amennyiben az ajánlatkérő keretszámot határozott meg az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők tekintetében, és az adott közbeszerzési eljárásban a keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be, az ajánlatkérőnek már a részvételi szakaszban be kell kérnie az EEKD-ban foglaltak alátámasztására szolgáló igazolásokat és a részvételi szakasz eredményét ezek figyelembevételével megállapítani [Kbt. 69. § (8) bekezdés].

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályok nem utalnak a Kbt. 89. §-ában foglaltak alkalmazására az ajánlatok bírálatát illetően, így hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlatkérőnek a Kbt. XIII. fejezetében foglalt előírások szerint kell elvégeznie az ajánlatok bírálatát, illetve a Kbt. 76-78. §-a szerint az ajánlatok értékelését.

A bírálat, értékelés általános szabályait a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni [például a Kbt. 100. § (4) bekezdésében az ajánlati kötöttség beálltának időpontja a hiánypótlás, felvilágosítás-kérés szempontjából jelenthet eltérést; a Kbt. 101. § (2) bekezdésében foglalt korlátok a bírálati, értékelési cselekmények tekintetében is irányadóak]. A tárgyalás megkezdése előtt az ajánlattételi felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban rendezni kell az új Kbt. tárgyi fejezeteiben előírt szabályokat [Kbt. 100. § (1)-(2) bekezdés], így például az értékelési szempontokat, illetve, ha az új gazdasági szereplő bevonására vonatkozó hiánypótlási korlátozást [Kbt. 71. § (6) bekezdés].

A Kbt. 100. § (5) bekezdése szerint, amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre, a Kbt. 69. §-tól eltérően az EEKD alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és - amennyiben ajánlatkérő előírta - az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a Kbt. 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.

A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli (rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott) tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő adott esetben az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát – a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése mellett – a kizáró okok fenn nem állásának végleges igazolásaként [Kbt. 102. § (3) bekezdés b) pont].

Innovációs partnerség alkalmazása esetén – tekintettel arra, hogy a Kbt. 96. § (1) bekezdése értelmében az innovációs partnerségi szerződés megkötésére a tárgyalásos eljárás szabályait kell alkalmazni – a kizáró okok előírása és ellenőrzése tekintetében a tárgyalásos eljárás szabályai alkalmazandók.

A sajátos beszerzési módszerek körében keretmegállapodás alkalmazása esetén a Kbt. 104. § (2) bekezdése alapján a keretmegállapodás megkötésére folytatott eljárásfajta szabályai mentén írható elő kizáró ok és ellenőrizhető annak hiánya. A keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásakor a Kbt. 105. § (3) bekezdés k) pontja alapján az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlattevőknek szóló felhívást, amely szerint a kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozniuk kell. Ebben az esetben tehát csupán nyilatkoztatni kell a gazdasági szereplőket a kizáró okok hiányáról, az EEKD-ban foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtásának és ellenőrzésének már a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során meg kell történnie.

A versenyújranyitások lefolytatásának egyszerűsítése érdekében lehetővé vált a fordított bírálat alkalmazása az új rendelkezésként beiktatott Kbt. 105. § (6) bekezdése értelmében.

A dinamikus beszerzési rendszerek^[21] tekintetében a Kbt. 107. § (8) bekezdés részletesen szabályozza a bírálati szabályokat:

A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a Kbt. 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy

a) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az EEKD-ba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és

b) az ajánlatkérő nem kérheti az alkalmasság és kizáró okok igazolását, ha a vonatkozó dokumentumokat az ajánlattevő - a dinamikus beszerzési rendszer keretében - ajánlatkérő korábbi felhívására már benyújtotta. Ebben az esetben ajánlatkérő a korábban benyújtott dokumentumok alapján végzi el a bírálatot, kivéve, ha az a) pont alapján benyújtott EEKD, vagy ajánlattevő (8a) bekezdés szerinti jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlattevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében.

A Kbt. 107. § (8a) bekezdés további szabálya, hogy ha a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a rendszerbe felvett, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni ajánlatkérő felé. Ha e törvény vagy jogszabály a kizáró okok fennállásának hiányát vagy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumok körében időponthoz vagy időszakhoz köti az igazolás megfelelőségét, - kivéve a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a rendszerbe felvett gazdasági szereplők esetében - az adott időpont vagy időszak meghatározásához használt referencia-időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja minősül [Kbt. 107. § (8b) bekezdés].

Az egyik fontos változás tehát, hogy a korábban a dinamikus beszerzési rendszerbe már felvett gazdasági szereplőknek az általuk benyújtott igazolásokat nem szükséges ismételten benyújtani, azokat az ajánlatkérőknek nem szükséges bekérni, amennyiben a kizáró okokat vagy alkalmassági követelményeket érintő körülmények változása azt nem teszi szükségessé. További jelentős rendelkezés, hogy az újonnan a rendszerbe való felvételét kérő részvételre jelentkező tekintetében az időponthoz, időtartamhoz kötött alkalmassági feltétel, kizáró ok esetén ennek az időpontnak vagy időszaknak a meghatározásához használt referencia időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontját kell tekinteni és nem az eljárást megindító felhívás feladásának időpontját.

Koncessziós beszerzési eljárás esetén a Kbt. 124. § (4)-(5) bekezdése rögzíti, hogy a Kbt. 62–64. § rendelkezéseit koncessziós beszerzési eljárásban is alkalmazni kell. A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában az előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozat alátámasztására szolgáló igazolások be nem nyújtásához kapcsolódó kizáró ok akkor alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárásban is a kizáró okok, illetve alkalmassági követelmények előzetes igazolására előírja nyilatkozat használatát. Az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásába bevont szervezet kizáró ok hatálya alá tartozása esetében a Kbt. 71. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

A Kbt. – a 2014/23/EU irányelv (koncessziós irányelv) rendelkezéseivel összhangban – szabályozási körébe vonja a védelmi és biztonsági vonatkozású koncessziós beszerzéseket is. Ezzel összefüggésben került beiktatásra a Kbt. 124. § (4a) bekezdése, mely kimondja, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a védelmi és biztonsági tárgyú koncesszió megkötésére irányuló koncessziós beszerzési eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, amellyel kapcsolatban bármilyen bizonyíték alapján - beleértve a védett adatforrásokat is - az ajánlatkérő megállapítja, hogy nem kellően megbízható a Magyarország biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához. E kizáró ok ellenőrzésének módját az ajánlatkérő határozza meg.

A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közszolg. rend.) 5. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt is, aki árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében

– ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. E bekezdés alkalmazásában

a) azonosnak minősül az előnyben részesítendő ajánlat, ha az árkülönbözet – az (1) bekezdés szerinti, előnyben nem részesítendő ajánlat árához képest – nem haladja meg a 3%-ot;

b) az elektronikus hírközlő hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni [Közszolg. rend. 5. § (3) bekezdés].

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben, valamint a közvetlen részvételi felhívásban is fel kell tüntetnie ajánlatkérőnek a kizáró okokat és utalást a megkövetelt igazolási módokra [Közszolg. rend. 8. § (5) bekezdés alapján a Kbt. 50. § (2) bekezdés m) pont].

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos, tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben és innovációs partnerség alkalmazása esetén a közvetlen részvételi felhívás a Kbt. 50. § (2) bekezdés m) pontjától eltérően – ha szükséges - tartalmazza a részvételi jelentkezéshez az EEKD-ban foglalt nyilatkozat alátámasztására a Kbt. 69. § szerint csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az előminősített gazdasági szereplő a részvételi szakaszban sem tartozik – a jelentkező gazdasági szereplők listára vételének feltételei (a továbbiakban: előminősítési szempontok) szerinti – kizáró okok hatálya alá [Közszolg. rend. 11. § (6) bekezdés a) pont]. A részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésére a Kbt. 69. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlatkérő nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a gazdasági szereplőktől, amelyek az előminősítési rendszer keretében már rendelkezésére állnak, és amelyek a kizáró okok fenn nem állását, vagy a gazdasági szereplő alkalmasságát megfelelően bizonyítják [Közszolg. rend. 11. § (9) bekezdés].

Az előminősítési szempontokat és azok igazolási módjait az ajánlatkérő a Kbt. XI. Fejezetében foglaltakkal összhangban – a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles meghatározni, azzal, hogy az alkalmasság vizsgálata körében egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat. [Közszolg. rend. 13. § (1) bekezdés].

A keretmegállapodás alkalmazásakor több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetén a Kbt. 69. § (5) bekezdés második mondata minden, a keretmegállapodásban részes ajánlattevőre alkalmazandó. [Közszolg. rend. 18. § (4) bekezdés].

Az offshore-cégekre vonatkozó kizáró okokkal [Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont] összefüggésben a Kbt. olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a szerződés teljesítése során is érvényt szereznek a szóban forgó kizáró feltételeknek.

Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti, valamint a 143. § (3) bekezdése szerinti szervezetek tekintetében az ajánlatkérő kérésére rendelkezésre bocsátja az e szervezetek felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosításához és az e szervezetek tulajdonosi és irányítási viszonyainak megismeréséhez szükséges információkat;

c) köteles együttműködni a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, a Btk. szerinti hűtlen kezelés, hanyag kezelés és költségvetési csalás, valamint a Btk. XLII. Fejezetében meghatározott versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében [Kbt. 136. § (1) bekezdés].

A szerződés kötelező felmondását előíró szabály:

Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból [Kbt. 143. § (2) bekezdés].

Fentieken túl a Kbt. megtartotta a szerződés felmondásának azon kötelező esetét, mely szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel [Kbt. 143. § (3) bekezdés].

A szerződés teljesítése folyamán új alvállalkozó igénybevétele esetén követendő eljárás:

A Kbt. 66. § (6) bekezdése értelmében nem kötelező az ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtásakor ismert alvállalkozókat megjelölni, ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe tartozik ennek előírása (mint, ahogy az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányának előírása, illetve annak előírása is, hogy az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek meg kell jelölnie a közbeszerzés azon részét, amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni).

A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani. A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelenteni. [Kbt. 138. § (3) bekezdés]

A szerződés teljesítése folyamán a nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változás esetén követendő eljárás:

A Kbt. 139. § (1) bekezdése a nyertes ajánlattevő személyében a szerződés teljesítése során bekövetkező változás esetén előírja, hogy a jogutód nem állhat az adott közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró okok hatálya alatt.

A Kbt. 64. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy – bizonyos kizáró okok tekintetében – a gazdasági szereplő bizonyíthassa megbízhatóságát a kizáró ok fennállása ellenére. A Kbt. 64. § (1) bekezdés ugyanis kimondja, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére – beleértve azokat az eseteket, amikor a törvényben meghatározott kötelességszegés vagy jogsértés az ajánlatkérő mérlegelése alapján vezet kizáráshoz – az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontjában említett kizáró okok vonatkozásában az Integritás Hatóság a gazdasági szereplő Eufetv. IV. Fejezete szerinti nyilvántartásból való törléséről döntött vagy arról döntött, hogy az öntisztázási intézkedésekre tekintettel a gazdasági szereplőt nem veszi fel a nyilvántartásba, egyéb kizáró okok vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

A Kbt. 2026. augusztus 8-tól hatályos módosítása tehát az Integritás Hatóságnak is szerepet ad az öntisztázás tekintetében, azonban csak a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) pontja szerinti kizáró ok tekintetében. Ennek megfelelően a Kbt. módosult 64. § (2) bekezdése eltérően szabályozza az Integritás Hatóság hatáskörébe és a Közbeszerzési Hatóság hatáskörébe tartozó öntisztázásokat:

- A Kbt. 62. § a) pont aa)-ag) alpontjaiban említett kizáró okok bármelyikének fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben e kizáró okok vonatkozásában az Integritás Hatóság a gazdasági szereplő Eufetv. IV. Fejezete szerinti nyilvántartásból való törléséről döntött vagy arról döntött, hogy az öntisztázási intézkedésekre tekintettel a gazdasági szereplőt nem veszi fel a nyilvántartásba.

- Közbeszerzési Hatóság véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni: ez esetben az ajánlattevő köteles a Közbeszerzési Hatóság Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti végleges vagy közigazgatási per esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozatának rendelkezésre állását feltüntetni az EEKD-ban, illetve e határozatokat csatolni kell az EEKD-hoz.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági szereplők a Kbt. idézett rendelkezése alapján tehát minden kizáró ok esetében élhetnek az öntisztázás lehetőségével, kivéve a Kbt. 62. § (1) bekezdés b), f) és g) pontja szerinti kizáró okokat. Ez utóbbiak esetében öntisztázásra nincs lehetőség.

Az öntisztázás menetét illetően a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontjában említett kizáró okok vonatkozásában kezdeményezett öntisztázás kivételével a Kbt. 188. § ad iránymutatást, az ott nem szabályozott kérdésekben pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alkalmazandóak.

A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő öntisztázási kérelme tárgyában hozott határozatokat [Kbt. 188. § (4) bekezdés] a Közbeszerzési Hatóság naprakészen vezeti, és az EKR-ben közzéteszi. A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nem csak a megbízhatóságot megállapító határozatokat, hanem az öntisztázási kérelmet elutasító határozatokat is közzé kell tenni annak érdekében, hogy az öntisztázással kapcsolatos teljes joggyakorlat megismerhető legyen.

Az öntisztázás és a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti kizáró ok megállapíthatósága kapcsán szükséges felhívni a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti kizáró ok mérlegelési jogkört biztosít az ajánlatkérőnek az ajánlattevő megbízhatóságának megállapításával összefüggésben, azaz az ajánlatkérőnek kell ez esetben alátámasztania – akár a Kbt. 69. § (13) bekezdés szerinti információkérés keretében kapott adatokkal —, hogy alapos oka van arra, hogy az érintett gazdasági szereplő megbízhatóságát megkérdőjelezze a szerződés teljesítése vonatkozásában. Az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplő által elkövetett cselekmény hatását tehát csak a szerződés teljesítése kapcsán kell vizsgálnia a megbízhatóság tekintetében, ami egy szűkebb körű vizsgálatot jelent annál, mint amit a Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás során végez. A Közbeszerzési Hatóság öntisztázás eredményeként hozott elutasító döntésének nincs kötelező ereje, az nem köti az ajánlatkérőt, mivel a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján minden esetben az ajánlatkérőnek kell az ajánlattevő megbízhatóságát megállapítania, melynek során nem kizárt például, hogy az érintett ajánlattevő – utóbb - újabb intézkedéseket mutat be az ajánlatkérő felé, így az ajánlatkérő megállapíthatja az érintett ajánlattevő megbízhatóságát. Azonban abban az esetben, ha Közbeszerzési Hatóság öntisztázást elutasító döntését követően az érintett ajánlattevő semmilyen további intézkedéseket nem tesz, aggályosnak tekinthető, ha az ajánlatkérő mégis az érintett ajánlattevő megbízhatóságát állapítja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján. A Közbeszerzési Hatóságnak az öntisztázás körében hozott elutasító határozata tehát nem köti az ajánlatkérőt, de a megbízhatóság mérlegelése körében a hatósági határozat is figyelembe vehető az eset összes körülményével együtt.

^[1] Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.544/14/2025. sz. határozatának 68-75. pontját.

^[2] Lásd https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-hatter/a-kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/a-kozbeszerzesi-hatosag-kereteben-mukodo-tanacs-utmutatoja-az-osszeferhetetlenseggel-kapcsolatban-2024-05-09/?hexagon=25

^[3] Amennyiben a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerinti többes megjelenés nem valamilyen versenytorzító megállapodás eredménye, akkor a gazdasági szereplők nem zárhatók ki a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja alapján, hanem adott esetben az ajánlat Kbt. 73. § (1) bekezdés n) pontja szerinti érvénytelenségét eredményezheti.

^[4] Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.397/22/2017. sz. határozatának 27-28. pontjait]

^[5] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény 20. § -ához fűzött indokolás

^[6] Lásd az EUB C–465/11. számú ügyben hozott határozatának 27. pontját

^[7] A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről, lásd https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-hatter/a-kozbeszerzesi-hatosagutmutatoi/a-kozbeszerzesi-hatosag-kereteben-mukodo-tanacs-utmutatoja-a-kbt-69-11-bekezdeseszerinti-elektronikus-hatosagi-nyilvantartasok-korerol-es-internetes-elerhetosegerol-11- 16/?hexagon=8

^[8] A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról (2022. február 15.): https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesekaz/magyar-jogi-hatter/a-kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/a-kozbeszerzesi-hatosag-keretebenmukodo-tanacs-utmutatoja-az-europai-unioban-es-az-europai-gazdasagi-tersegben-letelepedettgazdasagi-szereplok-altal-benyujtando-igazolasokrol-nyilatkozatokrol-nyilvantartasokrol-esadatokrol/?hexagon=14

^[9]

^[10] Amennyiben a felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt jogi személlyel szemben a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b), c) vagy g) pontja alapján a tevékenységet jogerős ítéletében korlátozta, úgy a Kbt. 62. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizáró ok állapítható meg a jogi személlyel szemben

^[11] A csődegyezséggel vagy a csődhöz hasonló helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérőnek nincs külön ellenőrzési kötelezettsége.

^[12] Az igazolás módjaként a Korm. rend. 8. § e) pontjában a 2026. augusztus 8. után hatályos, a Nemzeti Jogszabálytárban hivatalosan közétett szöveg szolgált alapul, lásd https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2015-321-20-22

^[13] E kizáró ok tekintetében a Korm. rend. rögzíti a közvetett tulajdon, illetve a szavazati jog fogalmát; továbbá az ajánlatkérőt a nyilatkozattal igazolt kizáró ok tekintetében nem terheli további ellenőrzési kötelezettség, hatóságok vagy más szervezetek megkeresése [Korm. rend. 14. § (1)-(2) bekezdés].

^[14] A Kbt. 62. § (1) bekezdés kc) pontjában foglaltakra tekintettel az érintett, 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkező gazdasági szereplők tekintetében azt kell vizsgálni, hogy esetükben fennállnak-e a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontjában szereplő körülmények.

^[15] A Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjához hasonlóan a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglalt időtartamot is az ellenőrzés időpontjától kell számítani a kizáró ok jellege miatt.

^[16] A Korm. rend. 4. § (2a) bekezdésére is figyelemmel az ajánlattevő feladata és kötelessége minden olyan információ közlése – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban, illetve szükség esetén külön nyilatkozat benyújtásával –, mely a tárgyi kizáró ok alapján a környezetvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos, annak érdekében, hogy segítse az ajánlatkérő mérlegelését, és elkerülje a hamis adatszolgáltatást. Az ajánlatkérőnek a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében kell megállapítania, hogy az ajánlattevő a tárgyi kizáró ok hatálya alá tartozik-e.

^[17] A súlyos szerződésszegés tekintetében továbbra is irányadó a korábbi joggyakorlat [például az Európai Bíróság C‑465/11. számú (Forposta) ügyben hozott ítélete). Emellett a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kötbér ellenszolgáltatáshoz viszonyított értékének aránya kapcsolatban lehet az alapul szolgáló szerződésszegés súlyosságával.

^[18] A minősített ajánlattevői jegyzék, illetve a minősítéshez szükséges részletes információk elérhetők innen: https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazisok/minositett-ajanlattevok/

^[19] Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.91/24/2025. sz. határozatának 54-63. pontját.

^[20] Például, ha ajánlattevő és az alkalmasságát igazoló szervezet üzleti kapcsolata megromlik és az említett szervezet az ajánlattételi szakaszban már nem kívánja kapacitásait biztosítani ajánlattevő számára.

^[21] A dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében lásd a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a vonatkozó útmutatóját: https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-hatter/a-kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/a-kozbeszerzesi-hatosag-kereteben-mukodo-tanacs-utmutatoja-a-dinamikus-beszerzesi-rendszerrol-2025-10-07/?hexagon=7