Ez év tavaszán indult a Miniszterelnökség által szervezett, a 2015 novemberében életbe lépett közbeszerzési törvény tapasztalatait feldolgozó széles körű szakmai egyeztetési fórum, a Közbeszerzési Kerekasztal, amelyen az elmúlt fél évben mintegy 80 szervezet vett részt, köztük a Közbeszerzési Hatóság, az ajánlatkérők, a gazdasági és szakmai kamarák, az ellenőrző szervezetek, a közbeszerzési szakértők, az uniós források felhasználásban közreműködő intézmények, valamint az összes felsőoktatási intézmény. Az eseményen jelen volt a Transparency International is.
Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta: a közbeszerzési eljárásoknál a jövőben fontos szerepet kap a nyilvánosság, a törvény tervezett módosításával egyszerűsödnek és gyorsabbak lesznek a közbeszerzési eljárások. A jogszabály módosítás – többek között – az egyajánlattevős közbeszerzési eljárások, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának visszaszorítását tűzte ki célul, tekintve, hogy az EU-átlagot figyelembe véve Magyarországon magas – 35-36 százalék – az egyajánlattevős eljárások száma, míg az uniós arány 20 százalék. Régiós viszonylatban azonban már nem kimagasló ez az arány – tette hozzá.
Éppen ezért erre vonatkozik az egyik legjelentősebb törvényi módosítás, amellyel új eredménytelenségi okot vezetnek be. Ha az eljárásban nem nyújtanak be több ajánlatot, az ajánlatkérőnek lehetősége van azt eredménytelenné nyilvánítani. Ha az ajánlatkérő mégsem tenné ezt meg, a jogszabály lehetőséget ad a közbeszerzésekért felelős miniszternek, hogy kötelezze az eredménytelenségi ok alkalmazására.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások a jövőben még átláthatóbbak lesznek. A Közbeszerzési Hatóság a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata eredményeként született minden döntését nyilvánosságra hozza, illetve ajánlatkérők is kötelesek nyilvánosságra hozni honlapjukon és a Közbeszerzési Adatbázisban a jogalap jogszerűségének alátámasztásául szolgáló és közbeszerzési dokumentumokat, valamint a bontási jegyzőkönyvet is.
Császár Dániel jelezte, a tíz éve változatlan közbeszerzési értékhatárokat is érinti majd a módosítás. A legnagyobb jelentőségű változás a nemzeti eljárásrend reformja: az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökken az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni.
Ezzel emelkedik a nyilvános verseny számára megnyitott áru- és szolgáltatás-megrendelések száma.
A Kbt. új 115. §-a szerinti eljárásokban (amennyiben ajánlatkérő a nyílt eljárás szabályait alkalmazza) a nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a tervezett változtatás, hogy az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet is.
A törvénymódosítási javaslat az értékhatárok emelkedésével párhuzamosan a közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzések szabályozott, ellenőrizhető megvalósítása érdekében az értékhatárok alatt is előírja három ajánlat bekérését és az ajánlatkérők beszerzéseikről kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére tájékoztatást adni. Így jelentősen csökken – nyolcról egymillió forintra – az az értékhatár, amely felett az ajánlatkérők jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelően választják ki szerződéses partnerüket.
A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a javaslat szerint a szerződések teljesítésével kapcsolatos súlyos jogsértés esetén az ajánlattevők 90 napra kizárhatóak a közbeszerzésekből.
A kormány nemcsak a törvényalkotásban kíván a közbeszerzési kerekasztal résztvevőivel együttgondolkodni, hanem az útmutatók, állásfoglalások megalkotásában is. Az eljárások átláthatóságát lehetővé tevő elektronikus rendszer uniós kötelezettség, kialakításának végső dátuma 2018. október 18., ám Magyarország olyan vállalást tett, hogy 2017-ben két lépcsőben bevezeti azt, továbbá az Európai Bizottságnak bemutatják a rendszer pilot programját, amelynek előkészítése zajlik – tette hozzá Császár Dániel.
Rigó Csaba hozzászólásában kiemelte: a közbeszerzési törvény módosításában egyszerre jelenik meg a bürokráciacsökkentés, egyszerűsítés, a KKV-szektor érdekeinek képviselete és a szigorítás szándéka, amely az Európai Unióban is egyedülálló. A Közbeszerzési Hatóság az Országgyűlés alá rendelt állami szerv, amely független a Kormánytól, de nem független a jó kormányzástól, ezért a Miniszterelnökség számíthat a Hatóságra a fenti célok gyakorlati alkalmazásának tekintetében mind az ellenőrzés, mind az oktatás területén. Itt emelte ki, hogy a jogalkotó szándékával egyezően a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat szigorúbban, de kevesebb idő alatt ellenőrzik. A Hatóság ez év november 8-áig 718 hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás iránti kérelmet bírált el, amelyből 38 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Csak az elmúlt 1 hónapban 16 jogorvoslat indítására volt szükség.
Az elnök ismertette a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzési feladatainak eredményeit. Az idei év első tíz hónapjában 200 ellenőrzést indított a Hatóság, melyből 138-at lezárt és amely alapján a Hatóság elnöke az alábbi intézkedéseket hozta:
- 13 büntetőjogi feljelentés a Büntető Törvénykönyv megsértése miatt;
- 53 jogorvoslati eljárás kezdeményezése a Kbt. megsértése miatt;
- 5 törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése az illetékes cégbíróság felé;
- 2 bejelentés a Nemzeti Nyomozó Iroda felé panamai bejegyzésű cégek miatt;
- 6 bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal felé kartell gyanúja miatt;
- 1 komplex adóvizsgálat kezdeményezése a NAV-nál;
- 2 polgári peres keresetindítás szerződés semmisségének kimondása iránt.
A kezdeményezett jogorvoslati eljárások eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság több mint 52 millió forint bírságot szabott ki.