A Fővárosi Törvényszék 103.K.701.023/2024/8. számú ítélete a munka törvénykönyvének (Mt.) a munkaerő-szükséglet, illetve az Mt. ebből következően alkalmazandó, munkaidőre és munkabérre vonatkozó szabályait illetően tartalmaz fontos megállapításokat.

A bírósági ítélet megállapítja, hogy az ajánlatkérő által meghatározott, három tényezőt tartalmazó egységárból az „óra” mutatót az ajánlatkérő maga határozta meg a teljesítendő óraszám megadásával. A bíróság az adott ügyben rámutatott, hogy ahhoz, hogy az ajánlati ár összehasonlítható legyen, szükségszerűen a háromból legalább egy mutatónak állandónak kell lennie (a döntés tárgyát képező ügyben ez az óraszám volt). Az óraszükségletet tehát az ajánlatkérőnek előre kell rögzítenie, hogy ezáltal összehasonlíthatóak legyenek az ajánlatok, és ehhez a fix óraszámhoz kell rendelni a megajánlásokat.