A Fővárosi Törvényszék 103.K.702.454/2025/3. számú ítéletében a jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan két lényeges megállapítást rögzített:

A Törvényszék rögzítette, hogy amennyiben a közbeszerzés két részből áll, és mindkét részben ugyanaz az ajánlattevő köt szerződést, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a szerinti felelősségbiztosítási kötvénynek a mindkét résznél előírt feltételeknek (időtartam, biztosítási összeg, stb.) meg kell felelnie, továbbá kimondta, hogy akár egy, akár több – részenkénti – kötvénnyel kíván megfelelni a feltételnek az ajánlattevő, annak valamennyi rész érték- és fedezet-előírásait „le kell fednie”.

Az adott ügyben elkésettségi kifogás került előterjesztésre arra hivatkozással, hogy a 2023. szeptember 1-jétől hatályos, Kbt. 152. § (2), (2a) és (4) bekezdése módosításának visszaható hatályú értelmezése Alaptörvény ellenes, mivel e három bekezdésre vonatkozó átmeneti rendelkezés, a Kbt. 197. § (26) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy amennyiben a jogsértés a hatályba lépés – 2023. szeptember 1-je – előtt történt, akkor is az új rendelkezések alkalmazandók. A Fővárosi Törvényszék indítványozta az Alkotmánybíróság utólagos egyedi normakontroll eljárását, amely a 3205/2025. (VI. 23.) számú AB határozatával a bírói kezdeményezést elutasította. Erre tekintettel a Törvényszék ítéletében kimondta, hogy a jogsértés időpontja meghatározásánál a Kbt. 2023. szeptember 1-jétől hatályos 152. § (2a) bekezdése az irányadó, mert a kezdeményezés benyújtására ezen időpontot követően került sor, így a szerződésellenőrzési eljárás eredményének a felperessel való közlése időpontját kell alapul venni a tudomásszerzés vizsgálatánál.