Valótlanul állítja Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK Zrt.) volt vezérigazgatója, hogy a BKK buszbeszerzései kapcsán született bírságok elfogultak. Az igazság ezzel szemben az, hogy minden esetben a jogsértés súlyossága, valamint a becsült érték együttesen határozza meg a bírság mértékét. Ráadásul az eljárások összehasonlítása másfél évtizedes viszonylatban jogilag értelmezhetetlen és torz következtetésekhez vezet, hiszen minden ügy egyedi megítélésű. Jeleznénk továbbá azt is, hogy 2014-ben új uniós irányelv, 2015-ben pedig új közbeszerzési törvény lépett életbe, tehát rengeteget változott a jogszabályi környezet.

Abban a konkrét ügyben, ami 50 darab elektromos autóbusz üzemeltetésére vonatkozott, és amit a volt vezérigazgató a közleményében említett, valóban 200 milliós bírság kiszabására került sor. Ennek az eljárásnak az értéke viszont rendkívül magas, 90,9 milliárd forint volt – vagyis a Közbeszerzési Döntőbizottság akár 9,09 milliárdra is büntethette volna a BKK-t. Ezzel szemben a becsült értéknek mindössze 0,22 százaléka lett a bírság összege.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jogorvoslati eljárások a legtöbb esetben kérelemre indulnak, azaz általában a piaci szereplők, a versenytársak maguk kezdeményezik azokat.