I. KÜLDETÉS

Az Országgyűlés 1995-ben, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény megalkotásával egyidejűleg hozta létre a Közbeszerzési Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) – akkori nevén: Közbeszerzések Tanácsa – mint a közbeszerzésekre szakosodott önálló szervezetet. A Hatóság autonóm államigazgatási szerv, kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten működik. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) – annak preambuluma értelmében – a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával került megalkotásra. A Kbt. rögzíti a Közbeszerzési Hatóság feladatait, mely szerint a Közbeszerzési Hatóság a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve hatékonyan közreműködik a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, ezzel elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekkel kapcsolatos szakmai ismeretek letéteményese, megkerülhetetlen szakértői fórum. A hazai közbeszerzési rendszer autonóm államigazgatási szerveként a jogszerű közbeszerzési magatartások őre, a közbeszerzési jogrendszer fejlődésének elkötelezett támogatója.

A Hatóság keretében a Kbt. alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek érvényesítése céljából Tanács (a továbbiakban: Tanács) és a közbeszerzési eljárásokat érintő jogviták elbírálására Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik.

A Tanács a Kbt. alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek érvényesítése céljából működik. A Tanács tagjait az ajánlattevői oldal, az ajánlatkérői oldal és egyes közérdekű célok érvényesítésére hivatott szervek által delegált képviselők alkotják. A Tanács munkája során a közbeszerzésekért felelős miniszterrel egyeztetve – és indokolt esetben az országos gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve – a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatókat készít a jogorvoslati döntésekből, a közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról. A Tanács útmutatói a Hatóság honlapján kerülnek közzétételre, és elérhetők az ingyenesen letölthető Napi Közbeszerzés mobil applikáció segítségével. A Tanács állapítja meg a Döntőbizottság létszámát, nevezi ki, illetve menti fel Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat. A Tanács a közbeszerzésekkel és a Hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezetek, valamint jogszabály-koncepciók véleményezésével is segíti a Hatóság munkáját.

A Kbt. preambulumából és a Közbeszerzési Hatóság azzal összehangban álló feladataiból a következőképpen foglalható össze a Közbeszerzési Hatóság küldetése:

- a jogszerű közbeszerzési magatartások, és az ennek megfelelő joggyakorlat támogatása;

- jogalkalmazók támogatása, az ügyfélközpontú szolgáltató hatóság;

- a kis- és középvállalkozások támogatása;

- a közbeszerzési jogfejlődés támogatása;

- a fenntartható közbeszerzések megvalósulásának elősegítése;

- a hazai közbeszerzési rendszer európai uniós megítélésének javítása.

II. A HAZAI SZABÁLYOZÁS KERETRENDSZERE

TÖRVÉNYI CÉLOK ÉS ALAPELVEK A KÖZBESZERZÉSI JOGBAN

1. A közbeszerzési törvényi célok és alapelvek szerepe, egymáshoz való viszonyuk

A törvény célja

„Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával - összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel - a következő törvényt alkotja” (a Kbt. preambuluma)

A közbeszerzés alapelvei

Kbt. 2. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

(3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.

(4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

(7) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.

A közbeszerzés törvény céljai és a közbeszerzési alapelvek összefüggő rendszert képeznek, egyik sem értelmezhető a másik figyelembevétele nélkül. A közbeszerzési törvény céljai abban különböznek az alapelvi rendelkezésektől, hogy azok jellemzően a szabályozás által elérni kívánt jogpolitikai szempontokat juttatnak kifejezésre. E rendelkezések létjogosult-ságát indokolja a szabályozás tárgya, ugyanis a közbeszerzés során közpénzt költenek el az ajánlatkérő szervezetek, így a közérdek megkívánja, hogy e folyamatot olyan garanciális rendelkezések szabályozzák, amelyek biztosítják a társadalmi jólétet, amiben kulcsfon-tosságú szerepe van a közpénzek hatékony, ésszerű és átlátható felhasználásának.

A törvényi célokra jogot alapítani nem lehet, ezzel szemben az alapelvi rendelkezések mögöttes rendelkezésként figyelembe vehetők.

A közbeszerzési célok és alapelvek teremtik meg a szabályozás kereteit és áthatják a tételes rendelkezések körét. A Közbeszerzési Hatóság kitűzött stratégiai céljai, valamint azok végrehajtása elsősorban a Kbt. szerinti célok és alapelvek érvényre juttatását szolgálják.

A Kbt. 2. § (1) bekezdése tartalmazza a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága alapelveit. A nyilvánosság az átláthatóság egyik fő eszköze. A nyilvánosság és az átláthatóság alapelve segíti elő a közbeszerzésre vonatkozó információkhoz való hozzáférést. A Közbeszerzési Hatóság stratégiájában kiemelt szerepet szán a verseny tisztasága, a nyilvánosság és az átláthatóság elvei érvényesítésének. Az ezen alapelvek érvényesülését szolgáló ellenőrzési feladatok és az azokhoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségek magas színvonalon történő ellátásában kulcsszerepe van az elektronikus ügyintézés bevezetésének, az átlátható és felhasználóbarát honlap folyamatos fejlesztésének is; melyek szintén erőteljes hangsúlyt kapnak a stratégiában. A Közbeszerzési Hatóság támogatja a közbeszerzési tárgyú statisztikai kimutatások készítését és közzétételét, valamint a közbeszerzési tárgyú oktatási és tudományos tevékenység végzését is, amely szintén a nyilvánosság és az átláthatóság alapelveinek érvényesülését biztosítja.

A Kbt. 2. § (2) bekezdése tartalmazza az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód alapelveit. Az egyenlő bánásmód elve szerint az eljárásban részt vevő szereplők nem kezelhetőek eltérően, vagyis valamennyi gazdasági szereplő egyenlő esélyekkel tehet ajánlatot, illetve nyújthat be részvételi jelentkezést. Az esélyegyenlőség alapelve az egyenlő elbánás elvének egyik speciális formája. Az előzőek megvalósulására való törekvés tükröződik a stratégiában is; a Közbeszerzési Hatóság ügyfélközpontú szolgáltató hatóságként támogatja a jogalkalmazókat, hogy a folyamatosan változó jogszabályi környezetben a célkitűzések és érdekek sokasága között meg tudjanak felelni a szigorú elvárásoknak. Előzőek jegyében segíti a kis- és középvállalkozásokat, valamint ösztönzi a fenntartható közbeszerzéseket is. A Kbt. 2. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Ezen alapelv elsősorban előző, az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód alapelveivel áll szoros kapcsolatban.

A Kbt. 2. § (3) bekezdése tartalmazza a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, valamint a joggal való visszaélés tilalmát. Az előző alapelveknek való megfelelés elsősorban a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési tevékenységének szigorú és következetes végrehajtásában, továbbá a korrupció elleni küzdelem támogatásában és a közbeszerzések integritásának megteremtésében jelenik meg.

A Kbt. 2. § (4) bekezdése tartalmazza a hatékony és felelős közpénzfelhasználás alapelvét, amely elsősorban a hazai és uniós források felelős, legnagyobb hatékonysággal történő felhasználását jelenti. A Közbeszerzési Hatóság intézményi stratégiájában egyfelől a hatósági ellenőrzési feladatok ellátása vonatkozásában, másfelől a jogalkalmazók széles körű támogatásával összefüggésben merül fel ezen alapelv érvényesülésének biztosítása.

III. JÖVŐKÉP

A Hatóság célja az integritás alapú, átlátható és elszámolható közpénzfelhasználás támogatásának folyamatos biztosítása, valamint a közpénzekkel, közvagyonnal való szabályos, célszerű, eredményes és hatékony gazdálkodás, az integritás és a transzparencia erősítése, a korrupcióellenes magatartás tudatosítása.

Az előző célkitűzéseknek a Hatóság feladataiba történő beépítése mellett cél, hogy a Hatóság a közbeszerzések fejlődésének hazai kulcsszereplőjévé váljon. A Hatóság ügyfélközpontú szolgáltató hatóságként, a jogszerű közbeszerzési magatartások őreként és a közbeszerzési jogfejlődés támogatójaként a jogalkalmazók legfőbb segítőjeként kíván eljárni. A Hatóság célja, hogy a fenntartható közbeszerzések hazai alkalmazása megvalósításának legfőbb támogatójává váljon, munkájával elősegítse a hazai közbeszerzési rendszer európai megítélésének javítását.

IV. ALAPÉRTÉKEK

A Közbeszerzési Hatóság:

- ügyfélközpontú szolgáltató hatóságként támogatja a jogalkalmazókat, ösztönzi a jogszerű közbeszerzési magatartásokat;

- segíti a kis- és középvállalkozások közbeszerzési piachoz való hozzáférését;

- megfelelő kontrollkörnyezet alakításával erősíti a közbeszerzések integritását;

- fellép a korrupció ellen;

- a hazai közbeszerzésekre vonatkozó statisztikákat készít;

- oktatási tevékenységet végez;

- közreműködik a közbeszerzési tudományos közéletben;

- ösztönzi és támogatja a fenntartható közbeszerzéseket;

- kapcsolatot tart a külföldi és nemzetközi közbeszerzési szervezetekkel.

V. INTÉZMÉNYI STRATÉGIA

1. Célok és feladatok

A Közbeszerzési Hatóság szolgáltató hatóságként kíván működni, elsősorban támogató szerepét kívánja erősíteni. Kulcsfontosságú értékek: törvényesség, szakmaiság, átláthatóság, ügyfélközpontúság, prevenció, fenntarthatóság, szervezeti és hatásköri integritás. A Kbt. céljaival megegyezően, a Hatóság – kötelező és önként vállalt feladatai teljesítése által – a közbeszerzési rendszer hatékonyabb működését, nagyobb transzparenciáját kívánja elősegíteni.

Az alábbi táblázat a Közbeszerzési Hatóság legfontosabb feladatait foglalja össze.

A Hatóság a Kormány által az 1328/2020. (VI. 19.) számú Korm. határozattal elfogadott, a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv végrehajtását szakpolitikai eszközeivel támogatja. A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia eredményes végrehajtása érdekében a Hatóság felajánlja együttműködését az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáért felelős személyeknek, illetve szervezeteknek, ezzel is erősítve a korrupció megelőzésében vállalt küldetését.

2. Szakterületi stratégiák

1.1. Ellenőrzési feladatok

A Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatai közé tartozik a közbeszerzési eljárások törvényességének biztosítása, a jogsértések feltárása és szankcionálása. Emellett fontos jelentőséggel bír a prevenció, így az ellenőrzésekből származó tapasztalatok megosztása, a jó gyakorlatok terjesztése, valamint a jogalkotás számára is nélkülözhetetlen visszajelzések nyújtása. A Közbeszerzési Hatóság az ellenőrzési tevékenységet elsősorban a prevenció eszközeként használja.

Az alábbi ábra a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési feladatait foglalja össze.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzése

Rövid és középtávú stratégiai célok: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alacsony számának megtartása, azon esetek megelőzése, melyek során megalapozatlan módon kerül sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítására.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: A nyilvánosság széleskörű tájékoztatása az eljárásfajta alkalmazásáról, valamint a törvényességi ellenőrzés szigorúságának hangsúlyozása. A társhatóságokkal, ellenőrzést végző szervezetekkel való együttműködés annak előmozdítása érdekében, hogy az eljárásfajtát csak kivételes esetekben alkalmazzák beszerzési igényeik kielégítéséhez az Ajánlatkérők. Útmutatók, közlemények, segédanyagok, tájékoztatók folyamatos közzététele, valamint szakmai konferenciák lebonyolítása. Az ellenőrzési tapasztalatok kommunikációjával elérhető, hogy az ajánlatkérők minél szélesebb körben a nagyobb átláthatóságot és versenyt biztosító eljárásfajtát válasszák.

Hirdetményellenőrzés

Rövid és középtávú stratégiai célok: a jogszerű közbeszerzési magatartások és az ennek megfelelő joggyakorlat támogatása, a közbeszerzési jogsértések megelőzése. A prevenció mellett fokozott cél az átláthatóság és hozzáférhetőség minél nagyobb mértékű biztosítása, további stratégiai célkitűzés az informatikai és ügyiteli rendszerek stabilitásának megőrzése.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: a hiánypótlások kiadásával és a szignalizáció intézményének alkalmazásával a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő hirdetmények számának növelése, valamint a közbeszerzési eljárások során fellépő jogsértések számának csökkenése érhető el. Fontos a jogalkalmazók rendszeres tájékoztatása szakmai konferenciákon, az ellenőrzési tapasztalatok rendszeres megosztása az ellenőrzésben érintett ellenőrző szervek részvételével és a hirdetmények feldolgozási folyamatát segítő informatikai fejlesztések megvalósítása. A napi megjelenésű Közbeszerzési Értesítő felhasználóbarát funkcióinak, továbbá a Hatóság portálja hirdetménykereső funkcióinak fejlesztése is kiemelt cél, ez is hozzájárulhat a közbeszerzéssel kapcsolatos átláthatóság növeléséhez.

Szerződésellenőrzés

Rövid és középtávú stratégiai célok: elsősorban az építési beruházás tárgyú szerződések teljesítésének műszaki/szakmai szempontú vizsgálatának, a vizsgálat darabszámának növelése; a proaktív műszaki jellegű új ellenőrzési szempontok figyelembe vétele mellett, szerződések teljesítése minőségi vizsgálatának bővítése. A jogalkalmazók jogkövető magatartásra való ösztönzése, az átláthatóság növelése a közbeszerzési piacon, a hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezések segítségével új jogsértő magatartások becsatornázása, valamint a „magas minőség a közpénzért” elv érvényre juttatása.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: műszaki szakértői tevékenység ellátása, szakmai konzultációk tartása szakértő szerv bevonásával, valamint a szerződések teljesítése során a műszaki tartalom és ellenszolgáltatás változása megalapozottságának vizsgálata. Adatbázisokból történő adatgyűjtés, elemzés és feldolgozás, a piaci információszerzés új módszereinek kidolgozása, bevezetése és végrehajtása az irányadó jogi környezet teljes kihasználásával. Szakmai konferenciákon előadóként történő részvétel, publikációk kiadása.

Közérdekű bejelentések, öntisztázás, Közbeszerzési Anonim Chat

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: a közérdekű bejelentők minél szélesebb körű jogérvényesítésének biztosítása, az átláthatóság növelése, a korrupció elleni küzdelem erősítése. Az öntisztázás jogintézményéhez kapcsolódó információk széles körű biztosítása, az átláthatóság növelése. A Közbeszerzési Hatóság anonim információs csatornája, a Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) használatának erősítése.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: A nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a közérdekű bejelentés és az öntisztázás jogintézményéről és lehetőségeiről – a Közbeszerzési Hatóság honlapján elhelyezett oktató anyagok készítése, konferenciákon történő ismeretterjesztés. A közérdekű bejelentés jogintézményének nyilvánossággal történő minél szélesebb körű megismertetése hozzájárul a jogszerű közbeszerzési magatartások elterjedéséhez. Kiemelten fontos az öntisztázási kérelmek bírálata kapcsán létrejött tudásbázis megosztása a nyilvánossággal, ezáltal a jogintézmény nemzetközi jogfejlődésének nyomon követése hozzájárul a jogszerű közbeszerzési magatartások elterjedéséhez.

A Közbeszerzési Hatóság anonim információs csatornája, a Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) felülete alkalmas arra, hogy bárki anonim osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében. Ez természetesen nem váltja ki a közérdekű bejelentés intézményét. A chat zárt felületként működik, csak a Közbeszerzési Hatóság kijelölt szakemberei férnek hozzá és vizsgálják meg a bejelentéseket. Használata napi 24 órában biztosított minden adatközlő számára.

1.2. Nyilvántartások vezetése

Rövid és középtávú stratégiai célok: a nyilvántartások naprakész vezetése, az átláthatóság és hozzáférhetőség minél nagyobb mértékű biztosítása, a felhasználók támogatása, a hitelesség erősítése, a hazai közbeszerzési rendszer megítélésének javítása.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: az adattartalom változásának nyomon követése, folyamatos publikáció, a felhasználók Közbeszerzési Hatóság honlapján történő teljes körű tájékoztatása a nyilvántartások vezetésével összefüggésben, amely szintén hozzájárul a közbeszerzéssel kapcsolatos átláthatóság növeléséhez.

1.3. A jogalkalmazók támogatása

Állásfoglalások, útmutatók, elnöki tájékoztatók és egyéb segédanyagok, a Közbeszerzési Értesítő és a Közbeszerzési Értesítő Plusz kiadása, valamint kodifikációt támogató feladatok.

Rövid és középtávú stratégiai célok: a jogszabályi változásokra és a jelentős hazai és uniós bírósági döntésekre való gyors reagálás, a jogfejlődés nyomon kísérése és ezekről a jogalkalmazók tájékoztatása.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: a hazai és uniós jogszabályi környezet nyomon követése, a Tanács tagjainak bevonásával a közbeszerzési szakma és piac közvetlen és azonnali megszólítása. A nyilvánosság széleskörű tájékoztatása. Folyamatos monitoring tevékenység, útmutatók, közlemények, segédanyagok, tájékoztatók kidolgozása, frissítése, a jogfejlődés nyomon kísérése elsősorban egy jól működő adatbázis fenntartásával és feldolgozásával, a változások tudományos igényességgel történő folyamatos feldolgozása, szakcikkek, tanulmányok publikálása, nagyobb volumenű közbeszerzési szakmai művek kidolgozásában való aktív részvétel.

1.4. Statisztikai feladatok

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: a Hatóság statisztikai tevékenységének további fejlesztése által minél magasabb szakmai színvonalú statisztikák elkészítése, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: a statisztikákat képező alapadatok körének bővítése, a közbeszerzési statisztikák nyilvánosságának és átláthatóságának növelése, felhasználóbaráttá tétele.

1.5. Konferenciák szervezése, oktatási tevékenység, közreműködés a tudományos közéletben

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: a hazai és nemzetközi közbeszerzési szabályozás, és a szabályozás változásainak, valamint a Hatóság közbeszerzések ellenőrzése révén elért eredményeinek minél szélesebb körben történő megismertetése a közbeszerzések iránt érdeklődőkkel.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: közbeszerzési szakmai képzések, konferenciák rendszeres szervezése, a Hatóság kommunikációs platformjainak fejlesztése, mind a közbeszerzési szakma, mind a Hatóság munkatársai részére oktatási segédanyagok készítése és megjelentetése, aktív részvétel a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók képzésében. A Közbeszerzési Értesítő Plusz – mely a Hatóság ingyenesen elérhető, havi rendszerességgel megjelenő szakmai folyóirata – folyamatos kiadása, a szaklap tudományos minősítése megszerzéséhez szükséges további lépések megtétele.

1.6. Nemzetközi kapcsolattartás

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a legújabb jó gyakorlatok, tagállami és nemzetközi tapasztalatok becsatornázása a hazai közbeszerzési rendszerbe.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: folyamatos részvétel az Európai Unió Bizottsága közbeszerzési témákkal érintett munkacsoportjainak ülésein, a V4-es és a környező országok közbeszerzési hatóságaival, valamint a közbeszerzési témájú stratégiaalkotásban élen járó nemzetközi szervezetekkel (OECD, OLAF, ENSZ, stb.) való szoros és rendszeres együttműködés, nemzetközi közbeszerzési konferenciák szervezése.

1.7. A fenntartható közbeszerzések ösztönzése

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: kiemelt feladat a zöld, szociális és innovatív szempontok közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazásának ösztönzése.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: a Közbeszerzési Nívódíj és a Közbeszerzési Kiválósági Díj rendszeres kiírása, a Fenntartható Magyarországért Program keretében létrejött Fenntarthatósági munkacsoport működtetésével a közbeszerzési piac szereplőinek szemléletformálása, a szakmai párbeszéd erősítése, a jogalkalmazók támogatása, Zöld Kódex bevezetése, illetve hazai és nemzetközi fenntartható jó gyakorlatok megismertetése. Szakmai segédanyagok kidolgozása, az oktatási, továbbképzési valamint a tapasztalatcserét szolgáló rendezvényeken a fenntarthatósági témájú tartalmak rendszeres megjelentetése.

1.8. A szakmai, társadalmi szerepvállalás erősítése

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: közérthető tájékoztatás, oktatás biztosítása, aktív internetes, illetve mobilkommunikációs jelenlét, innovatív megoldásokkal, aktív CSR tevékenység.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: a megértést segítő, szemléletes infografikák, valamint rövid, edukatív videók közzététele a Hatóság kommunikációs felületein, sajtóeseményeken történő tájékoztatás, sajtóközlemények kiadása. Negyedévente a hazai közbeszerzési piac legfőbb mutatóiról szóló Gyorsjelentés kiadása. Szakmai edukáció. A szervezet egységes arculatú, vizuális megjelenésű szakmai kiadványokkal, Közbeszerzési Értesítő Plusz nevű szakmai folyóiratával, továbbá szakmai rendezvényekkel segíti a tudásmegosztást, valamint közzéteszi a jó gyakorlatokat. A Hatóság költségvetési szervként elkötelezett a társadalmi közjó, társadalmi felelősségvállalás iránt: ezt a munkatársak bevonásával szervezett, önként vállalt feladatokkal támogatja (pl.: adománygyűjtések, és fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos kampányok).

1.9. Humánpolitikai tevékenység, költségvetés

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: erős és összetartó szervezeti kultúrával rendelkező egységes szakember „csapat” felépítése és megtartása, a Hatóság saját bevételének szinten tartása, enyhe szintű emelése, takarékoskodásra ösztönző rendszer kialakítása.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: „Ügyfélbarát”, átlátható és elektronizált HR folyamatok kiépítése és fejlesztése, a Hatóság családbarát politikájának erősítése, a Hatóság szakember állományának erősítése, „Egy a csapat” szervezeti kultúra erősítése, egészségmegőrzés: munkahelyi stressz esetleges hátrányainak kiszűrésére egészségügyi szűrések, sport programok szervezése. A változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás jegyében a Hatóság olyan költséghatékony erőforrás-felhasználásra törekszik, melyet megfelelő kontrollfolyamatok támogatnak és ezzel együtt a költségtudatos, fenntartható szemlélet érvényesül a napi feladatok ellátása során.

1.10. Intézményi IT stratégia

Rövid és középtávú távú stratégiai célok: a vonatkozó biztonsági előírások betartása, a folyamat alapú működés megszilárdítása, átlátható és mérhető IT tevékenység kialakítása.

Főbb lépések, eszközök, intézkedések: információbiztonság folyamatos biztosítása, egységes folyamatmodell bevezetése, belső oktatások lebonyolítása.