Közbeszerzési Hatóság

6.

A gazdasági szereplőkre vonatkozó külön szabályok

6.

A gazdasági szereplők vállalják, hogy az ajánlatkérő munkáját nem akadályozzák. Így különösen kerülik a bizalmas információkhoz való hozzáférés igényét, illetve - az ajándékozás szabályait is figyelembe véve - tartózkodnak az ajánlatkérő befolyásolásától.

Amennyiben bármilyen érdekellentét áll fenn a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő között, vagy a gazdasági szereplők tudomást szereznek olyan tényről, amely jogtalanul befolyásolhatja a közbeszerzési eljárást, erről az ajánlatkérőt tájékoztatják.

A gazdasági szereplők kerülik az olyan magatartást, amely bár jogszabály által nem tiltott, de az etikai szabályokkal, különösképpen az e kódexben felsorolt értékekkel ellentétes.

A közbeszerzési eljárás előkészítése

Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésébe bekapcsolódni szándékozó érdekelt gazdasági szereplők különös figyelmet fordítanak a Kbt. összeférhetetlenségi szabályaira [Kbt. 25. §]. A Kbt. rendelkezése alapján, amennyiben az előkészítéssel kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, úgy összeférhetetlenségi helyzet áll elő.

Bár a Kbt. 25 § (7) bekezdése nevesít olyan eseteket, amikor az előkészítésben való részvétel nem jelent összeférhetetlenséget, ugyanakkor nyilvánvalóan ezekben a helyzetekben is az alapelvek - különösen az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága - szem előtt tartásával kell eljárniuk a feleknek és fokozottan ügyelniük szükséges arra, hogy az érdekelt gazdasági szereplők ne juthassanak többletinformációkhoz a megindítandó közbeszerzési eljárás tekintetében.

Részvétel a közbeszerzési eljárásban

Kapcsolattartás

A gazdasági szereplők tekintettel vannak a piaci verseny szabályaira, nem egyezkednek más gazdasági szereplőkkel az árajánlatukról és az ajánlat egyéb feltételeiről. Tartózkodnak a kartellek alakításától, illetve a versenyjogi szabályok egyéb megsértésétől, valamint a közbeszerzési eljárás más jogellenes befolyásolásától.

Többszörös megjelenés tilalma

A Kbt. 36. § (1) bekezdésében nevesített helyzetek elkerülésére ténylegesen is törekednek a gazdasági szereplők.

Ajánlatok összeállítása és felelős ajánlattétel

A gazdasági szereplők tekintetbe veszik a közpénzek hatékony követelményét, és az ajánlatok összeállítása során különös gondossággal járnak el. A lehető legtöbb érvényes ajánlat száma ugyanis nemcsak a saját gazdasági érdeküket szolgálja, hanem a közpénzek hatékony felhasználását biztosítja azáltal, hogy az valóban tényleges verseny alapján fog megtörténni.  Az ajánlat megtételekor nem ajánlanak túlzottan magas vagy túlzottan alacsony, a piaci viszonyokat nem tükröző árat, illetve nem támasztanak ésszerűtlen feltételeket, nem vállalnak irreális kötelezettségeket. Az ajánlatokat a valós piaci viszonyoknak megfelelően alakítják ki, melyeknek ténylegesen teljesíthetőnek kell lenniük.

A részvételre jelentkező, ajánlattevő a lehető legnagyobb gondossággal, a lehető legteljesebb tartalommal állítja össze részvételi jelentkezését, ajánlatát, szem előtt tartva az esélyegyenlőség alapelvét.

A gazdasági szereplők csak akkor vesznek részt a közbeszerzési eljárásban, ha ténylegesen képesek és hajlandóak is a szerződés későbbi teljesítésére. Minden esetben tudniuk kell igazolni, hogy vonatkozásukban a Kbt.-ben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a közbeszerzési eljárás során a tevékenységi köréhez kapcsolódó minden etikai szabálynak meg kell felelnie.

Az ajánlattevők törekednek a túlzott alvállalkozói lánc kialakulásának elkerülésére, az érdemi munkát nem végző és kizárólag további alvállalkozói megbízást adó szereplők elkerülésére. Felelősséget vállalnak és viselnek az alvállalkozói lánc szereplői által elvégzett munka kifizetéséért.

Üzleti titok szabályainak rendeltetésszerű alkalmazása

Az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az üzleti titokká nyilvánítható adatok nyilvánosságra hozatalának korlátozásában való döntésükkel - amennyiben azt indokolatlanul tág körben teszik meg - a Kbt. alapelveit, különösen a verseny tisztaságát és nyilvánosságát ne sértsék meg.

A közbeszerzési szerződés teljesítése

A közbeszerzési szerződés teljesítése kizárólag a (végleges) ajánlatban vállaltak alapján történhet, vagyis a nyertes ajánlattevő személyében és a teljesítés módjában kötve van. A szerződésben nem szerepelhet többlettartalom a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban, dokumentációban foglaltakhoz, valamint a nyertes ajánlathoz képest. A közbeszerzési szerződések módosítása szigorú korlátokhoz kötött [Kbt. 141. §], amellyel már az ajánlatok elkészítése során számolniuk kell a gazdasági szereplőknek.

A jogorvoslati jogosultság rendeltetésszerű gyakorlása

A Kbt. 148. §-a szabályozza a jogorvoslati eljárás kérelmezésére jogosultak körét. Általánosságban kijelenthető, hogy jogorvoslati kérelem előterjesztője csak az a személy, vagy szervezet lehet, aki, vagy amely a közvetlen érdeksérelmét is igazolni tudja, ennek hiányában nem rendelkezik ügyfélképességgel.

A közbeszerzési eljárás során az eljárás valamennyi résztvevőjének érdeke az eljárás gyors, eredményes és a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, és nyilvánvaló tény, hogy egy-egy jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetőleg a szerződéskötést képes hosszú időre félbeszakítani. A közbeszerzési eljárás résztvevői jogorvoslati jogaikat jóhiszeműen gyakorolják. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek az ajánlatkérőt akadályozzák a közpénzek gyors és hatékony elköltésében. Különösen súlyos hátrányt is okozhat továbbá egy alaptalan jogorvoslati kérelem abban az esetben, ha az érintett beszerzés támogatásból valósul meg, s a támogatás felhasználásának szoros határideje van, mely határidő egy esetleges jogorvoslati eljárás miatt akár le is telik.

Az egyébként ügyfélképes gazdasági szereplők jogsérelmeik esetén saját jogon indítanak jogorvoslati eljárást, és nem tesznek a hivatalból kezdeményezésre jogosultak felé közérdekű bejelentést annak érdekében, hogy elkerüljék az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, vagy mert egyébként a rájuk irányadó jogorvoslati kezdeményezési határidő már lejárt. E magatartás nem összeegyeztethető e kódex alapelveivel, a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.