Közbeszerzési Hatóság

5.

Az ajánlatkérőkre vonatkozó külön szabályok

5.

Az ajánlatkérő minden esetben a lehető legjobb tudása és képességei szerint jár el a közbeszerzési eljárás során.

A gazdasági szereplők bármely jogellenes megkülönböztetését kerüli. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő egyenlő esélyeket biztosítson a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlatkérő fokozottan ügyel a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján nyújtandó nemzeti elbánás elvének érvényesítésére is.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során törekszik a közvagyon védelmére. Így vállalja, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban költi el és csak a közbeszerzési eljárás során felmerült tényleges költségekre fordítja. A felhasznált pénzekkel az ajánlatkérőnek minden esetben el kell tudni számolni.

A közbeszerzési eljárás előkészítése

A Kbt. 3. § 22. pontja határozza meg a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése.

A közbeszerzési eljárások jogszerűségének és hatékonyságának az alapját a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és pontos előkészítés adja. Az egyes közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése kiemelt jelentőséggel bír, így az előkészítés fázisában az ajánlatkérőknek fokozottan figyelemmel kell lenniük e kódex elveinek és iránymutatásainak figyelembe vételére.

Az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek:

-          a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében;

-          az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják;

-          a becsült értéket pontosan a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával határozzák meg, amennyiben ugyanis ténylegesen az adott piacon általában kért vagy kínált, ÁFA nélkül számított, legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban határozzák meg azt, úgy - az eljárásfajta jogszerű megválasztása által - a verseny nyilvánosságát is biztosítani fogják;

-          a becsült érték meghatározását dokumentálják;

-          az eljárást megindító felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok előkészítése során a beszerzés tárgyát, valamint az érvényes ajánlattétel feltételeit kellő pontossággal határozzák meg, és fokozott figyelmet fordítanak a műszaki leírás megkülönböztetés-mentes meghatározására is;

-         a Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazásakor fokozott körültekintéssel járnak el, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvére különösen nagy hangsúlyt fektetnek;

-         úgy alkalmaznak mennyiségileg ki nem fejezhető, szakmai értékelési szemponto(ka)t, hogy ezeket objektív, számszerűsíthető módszerrel lehessen értékelni;

-          fokozottan figyelnek az alkalmassági feltételek összeállításánál arra, hogy csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges és arányos feltételek kerüljenek meghatározásra.

Az ajánlatkérők - a jogszabályi lehetőségekhez mért keretek között, de - az ajánlattevők adminisztratív terheire figyelemmel járnak el. Ennek keretében törekednek az elektronikus eljárási cselekmények alkalmazására, nem igényelnek igazolhatóan nem szükséges dokumentumokat, és nem kérik annak több példányban, a vállalkozások számára jelentős terhet jelentő igazolással (oldalankénti ellenjegyzés, közhiteles példányok, stb.) történő benyújtását.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása

Szignalizáció intézménye [Kbt. 36. § (2) bekezdése]

Ha az ajánlatkérő alapos okkal feltételezi, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban akár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 101. cikkébe ütköző versenykorlátozó megállapodás került megkötésre, további bizonyíték híján is köteles e körülményt a Gazdasági Versenyhivatal felé jelezni. A Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazásában a Tpvt. 11. §-a, illetve az EUMSz. 101. cikke megsértését az ajánlatkérő alapos okkal különösen akkor feltételezheti, ha

a)       a benyújtott ajánlatok nagy része, esetleg mindegyike az átlagos piaci árszínvonal­növekedéssel nem magyarázható vagy a gazdasági ésszerűséggel egyébként összeegyeztethetetlen módon a korábbi hasonló tárgyú beszerzésekhez képest fajlagosan jelentősen magasabb árajánlatot tartalmaz, vagy egy ajánlattevő ad a saját szokásos árszintjéhez képest lényegesen magasabb árajánlatot,

b)      a piaci viszonyokkal nem magyarázhatóan feltűnően kevés ajánlat érkezik,

c)      több - rendes piaci körülmények között egymással versengő - vállalkozás tesz közös ajánlatot, mint amennyi feltétlenül szükséges lenne a feladat teljesítéséhez,

d)      azonos ajánlattevői kör rendszeresen jelen van több azonos tárgyú közbeszerzési eljárásban, és az egyes eljárások nyertese mindig e körből kerül ki, ugyanakkor különbözik a korábbi nyertestől,

e)       egy ajánlattevő kivételével az ajánlattevők nyilvánvalóan érvénytelen, elnagyolt, akár kizárásra is okot adó formai hibákat vagy elemi számítási hibákat tartalmazó ajánlatot tesznek.

Kapcsolattartás a gazdasági szereplőkkel

Az ajánlatkérők fokozottan ügyelnek arra, hogy a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás - tipikusan kiegészítő tájékoztatás-kérés és adás, felvilágosítás-kérés, hiánypótlás, irreális ajánlati elemek vizsgálata, előzetes vitarendezés - során az egymás közti információáramlás nyilvánosan, részrehajlás nélkül és folyamatos dokumentálás mellett történjen. A közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevőjének kötelessége a pontos, hiteles és valóságnak megfelelő adatszolgáltatás.

A nemzeti eljárásrend alkalmazása kapcsán felmerülő egyes kérdésekről

A Kbt. alapvetően a kógencia mellett foglal állást, ugyanakkor a nemzeti eljárásrendben nagyobb mértékű rugalmasság érvényesül. A jogszabályban nem rendezett kérdésekben a jogalkalmazóknak a törvény alapelvei és céljai betartásával kell eljárniuk, hiszen a Kbt. azt a filozófiát követi, miszerint nem minden magatartás tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes.

Amennyiben tehát az ajánlatkérők a Kbt. Harmadik Része szerint járnak el és folytatnak le közbeszerzési eljárást, úgy - tekintettel e szabályok nagyobb mozgásteret biztosító, rugalmas jellegére - a döntéseik előkészítése és meghozatala során különösen nagy hangsúlyt helyeznek a törvény céljainak és alapelveinek betartására.

Egyéb, konkrét előírást nem tartalmazó jogszabályi rendelkezések esetén irányadó magatartásokról

A Kbt. számos esetben él azzal a lehetőséggel, hogy - tipikusan az ajánlatkérői döntésekre - nem határoz meg konkrét szabályokat, hanem általánosságban fogalmaz és csupán kereteket ad. Példaként említendő erre, amikor a határidőkre az „elegendő", vagy ésszerű" fogalmakat használja [Kbt. 52. § (1), 56. § (2), 114. § (6) bekezdések]. Szintén itt teszünk említést arról a szabályról, amely a rendkívüli sürgősség esetén alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azt írja elő, hogy az ajánlatkérőnek „lehetőség szerint" három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia [Kbt. 99. § (3) bekezdés]. E körbe sorolhatóak továbbá azok az esetek, amikor az ajánlatkérő mérlegelhet: így például a részajánlattételi lehetőség vizsgálatakor [Kbt. 61. § (4) bekezdés] vagy akár az alkalmassági feltételrendszer kialakításakor [Kbt. 65. §].

E rendelkezések alkalmazásakor az ajánlatkérők fokozottan figyelnek a Kbt. céljaira és alapelveire. A jogalkalmazók ugyanis nem tekinthetnek el attól a kötelezettségtől, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásokat ne csak formailag, hanem érdemben és tartalmilag is teljesítsék, ennek megítélése pedig kizárólag a törvény szelleme és alapelvei mentén lehetséges.

A nyertes ajánlattevő kiválasztása

Az ajánlatkérők kötelesek minden közbeszerzési eljárás során esedékes döntésüket elfogulatlanul meghozni. A döntéshozatal során nem lehet meghatározó személyes vagy üzleti érdek.

Az ajánlatkérők kötelesek garantálni a pártatlan értékelést, így biztosítani kötelesek, hogy a bírálóbizottság tagjai semmilyen, összeférhetetlenséget eredményező vagy annak lehetőségét felvető kapcsolatban nem állnak az eljárásban résztvevő gazdasági szereplőkkel.

A közbeszerzési szerződés teljesítése

A közvagyonnal való hatékony gazdálkodás elvének szem előtt tartásával az ajánlatkérő feladata és felelőssége a szerződésszerű teljesítés, illetőleg annak folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése. A szerződésmódosítás a polgári jog szabályaihoz képest a közbeszerzések rendszerében csak akkor lehetséges, ha azt a Kbt. megengedi, ezen feltételek [Kbt. 141. §] betartásával az ajánlatkérő egyben a közérdeket is szolgálja, így fokozottan ügyel e körben a jogkövető magatartásra.

A nyilvánosság biztosítása mind a közbeszerzési szerződés módosítása [Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pont], mind pedig a teljesítése [Kbt. 43. § (1) bekezdés f) pont] során törvényi kötelezettség.