Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részajánlattétel lehetőségének az ajánlatkérő általi kötelező biztosításával kapcsolatos kérdésekről

KÉ 2012. évi 58. szám; 2012. május 23.

A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 172. §-a (2) bekezdésének k ) pontjában biztosított hatáskörében a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása tárgyában – figyelemmel a magyarországi jogorvoslati döntésekből, valamint a nemzetközi szakirodalomból, jogalkotásból és joggyakorlatból levonható tapasztalatokra – az alábbi útmutatót bocsátja ki.

A Közbeszerzési Hatóság elsődleges célja a jelen útmutató kiadásával a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való sikeres részvételének elősegítése, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési területen történő támogatásának egyik fontos eszköze a részajánlattétel lehetőségének ajánlatkérő általi biztosítása.

I. Előzmények, a jogszabályi háttér bemutatása

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 2010. szeptember 15-e és 2012. január 1-je között megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában alkalmazandó 50. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles volt megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható volt, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles volt lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan

a)   nem okozta a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és

b) nem hatott negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire.

A régi Kbt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kellett írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

A régi Kbt. 50. §-ának (5) bekezdése értelmében részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatta, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem tehette kötelezővé.

Az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése megváltoztatta a részajánlattételre vonatkozó fő rendelkezést, eszerint a 2012. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen – köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.

Az új Kbt. 46. §-ának (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni.

Az új Kbt. 46. §-ának (5) bekezdése értelmében a (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de ezt nem teheti kötelezővé.

A Közbeszerzési Hatóság az alábbiakban az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a részajánlattétel lehetősége ajánlatkérő általi kötelező biztosításának tényállási feltételeit veszi sorra, utalva a tárgykörben született döntőbizottsági határozatokra is.

II. A kötelező részajánlattétel-biztosítási előírások alkalmazása

  1. A kötelezett ajánlatkérők köre és az érintett eljárásrendek

Az uniós eljárásrend tekintetében az új Kbt. az érintett kötelezettség alanyi köre tekintetében nem tartalmaz megszorítást, vagyis a részajánlattétel lehetősége biztosításának kötelezettsége minden ajánlatkérőre vonatkozik .

Tekintettel arra, hogy az egyes különös közbeszerzési eljárások mögöttes szabályait az új Kbt. 114. §-ának (1) bekezdése szerint az új Kbt. VI-XII. fejezeteinek szabályai képezik, a Közbeszerzési Hatóság a fentiek alapján felhívja a Kbt. XIV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásaik feltételrendszerének kialakítása során minden esetben legyenek figyelemmel az új Kbt. 46. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakra. Amennyiben ugyanis beszerzésük esetében teljesülnek az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek, a közszolgáltató ajánlatkérő számára is kötelező a részajánlattétel lehetőségének biztosítása.

Az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők tehát kötelesek megvizsgálni a részajánlattételi lehetőség biztosításának feltételeit, és amennyiben az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, a részajánlattétel lehetővé tételétől nem tekinthetnek el .

A nemzeti eljárásrend tekintetében az új Kbt. az ajánlatkérők számára lehetőséget biztosít két szabályrendszer közötti választásra, amely választás egyben meghatározza a részajánlattételi szabályok alkalmazásának kötelezőségét is.

Amennyiben az ajánlatkérő az új Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése b) pontjában megfogalmazott azon esetet választja, amely szerint a 122. §-ban megfogalmazott eltérésekkel a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el, úgy a részajánlattételi szabályok ezen eljárásrend tekintetében is kötelezően alkalmazandóak , lévén a 122. §-ban nem lelhető fel a részajánlattételre vonatkozó, Második Részben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezés.

Amennyiben azonban az ajánlatkérő az új Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése a) pontjában megfogalmazott azon esetet választja, amely szerint a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, a részajánlattételi szabályok alkalmazása nem kötelező , tekintettel arra, hogy a 123. § nem utal erre.

A Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása független az alkalmazott eljárásfajtától, így főszabály szerint az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdésében foglaltak vizsgálata minden egyes eljárástípus alkalmazása esetén általános jelleggel kötelező. Ezzel együtt, természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a részajánlattétel biztosítása az adott eljárás specialitására tekintettel nem értelmezhető [lásd például az új Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c ) pontját].

  1. A beszerzés tárgya jellegének vizsgálata a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség megállapítása során

Az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőknek csak akkor kell a részajánlattétel lehetőségét biztosítaniuk, ha azt a beszerezni kívánt tárgy jellege lehetővé teszi . Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés fenntartja a régi Kbt. ezirányú szabályozását, így a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel kapcsolatos határozatai mérvadóak az új szabályozás tekintetében is.

A Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy a beszerzés tárgya jellegének vizsgálata során az ajánlatkérőknek minden esetben a konkrét beszerzésük tárgyából kell kiindulniuk . Ennek alapján – a beszerzés tárgyának jellegéből következően – elkülöníthető egymástól az építési beruházás , az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése . [1] Ezen beszerzési tárgyaknak a Kbt.-ben megadott fogalmából és szakmai tartalmából következően az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése egymástól alapvetően eltérő tevékenységeket jelentenek .

Általánosságban kijelenthető, hogy ha az adott eljárásban az ajánlatkérő több beszerzési tárgyat (tehát például építési beruházást és emellett árubeszerzést vagy szolgáltatás megrendelését) kíván beszerezni , az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a részajánlattétel lehetőségét biztosítania kell .

Ugyanakkor a konkrét beszerzés összes körülményének ismeretében előfordulhat, hogy az adott beszerzések specialitásai , illetve a beszerzési tárgyak egymással való szoros összefüggése miatt a részajánlattételt a beszerzés tárgyának, illetve tárgyainak jellege nem teszi lehetővé . Ilyen eset lehet például, ha az informatikai beszerzéshez beüzemelési és képzési feladatok is kapcsolódnak (adott esetben például egy szoftver beszerzéséhez telepítési és esetlegesen további képzési feladatok is társulhatnak), vagy az, amikor az ajánlatkérő egy összetett beszerzési igényt kíván megvalósítani. Ezen utóbbira szolgálhat példaként az a beszerzés, ahol egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezése (mint szolgáltatási koncesszió) mellett annak felújítása (mint építési beruházás) is a beszerzés tárgyát képezte. Az ilyen jellegű konstrukciók kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság akként foglalt állást, hogy az üzemeltetés, használatba adás esetén általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az üzemeltetőnek kell elvégeznie a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat [2] . Összetett beszerzési igény megvalósítását szolgálják továbbá például a PPP és az IPPP szerződési konstrukciók is, amelyek esetében az egyes beszerzési tárgyak szoros összefüggése adott esetben szintén indokolhatja a részajánlattétel lehetősége biztosításának mellőzését.

Amennyiben az ajánlatkérő által első lépésben elvégzett, a beszerzési tárgyakra vonatkozó vizsgálat arra az eredményre vezet, hogy az adott beszerzési tárgyak szerint a részajánlattételi lehetőség biztosítható , úgy a továbbiakban – szintén a beszerzés tárgya jellegének vizsgálatához kapcsolódóan – azt kell megvizsgálnia , hogy az egyes beszerzési tárgyakon belüli elemek jellegüknél fogva lehetővé teszik-e az adott beszerzési tárgyon belül további részek meghatározását  (például egyes munkanemek, feladatok, árutípusok szerint) . Az adott beszerzési tárgyon belüli további részek megadását indokolhatja például az olyan építési beruházás (felújítás, bővítés, stb.) beszerzése, amelynél a beszerzés tárgyát képező épületek földrajzilag különböző helyen találhatók , különösen ha az egyes épületekkel kapcsolatban eltérő munkákat kell megvalósítani [3] . Ugyanezen logika mentén, például a különböző élelmiszercsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részajánlattételt az egyes élelmiszercsoportok vonatkozásában a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teheti [4] .

  1. A részajánlattétel biztosításának további feltételei

A régi Kbt. 2010. szeptember 15-ét megelőzően hatályos 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség harmadik vizsgálandó elemét jelentette az a szempont, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása nem ellentétes-e a gazdasági ésszerűséggel .

A régi Kbt. 2010. szeptember 15-től hatályos rendelkezései a „gazdasági ésszerűség” fogalmát nem tartalmazták, azonban az új Kbt. hatályos rendelkezései visszaemelték a törvénybe ezt a fogalmat, valamint azt egyéb szempontokkal is kiegészítették.

A hatályos szabályok szerint, amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a beszerzésének nincs olyan specialitása, amely miatt a beszerzése tárgyának (illetve tárgyainak) jellege ne tenné lehetővé a beszerzés tárgyán belül részek meghatározását, meg kell vizsgálnia, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen.

Az új Kbt. 46. §-ához fűzött miniszteri indokolás (a továbbiakban: Indokolás) szerint az ésszerűség mindig az adott beszerzés egyedi körüményei szerint ítélhető meg.

Az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése értelmében a részajánlattétel-biztosítási kötelezettség egyik vizsgálandó elemét az jelenti, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása nem ellentétes-e a gazdasági ésszerűséggel . Az Indokolás felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági szempontok esetén az ésszerűség összefüggésben áll a közpénzek hatékony és gazdaságos elköltésének követelményével. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés fenntartja a régi Kbt. ezirányú szabályozását, így a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel kapcsolatos határozatai mérvadóak az új szabályozás tekintetében is.

Amennyiben az ajánlatkérő a II.2. pontban foglaltak alapján megállapította, hogy az új Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése (illetve a Kbt. további – ezen rendelkezésre visszahivatkozó – szabályai) szerint a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítását előíró szabály személyi körébe tartozik, továbbá úgy ítélte meg, hogy a beszerzésének nincs olyan specialitása, amely miatt a beszerzése tárgyának (illetve tárgyainak) jellege ne tenné lehetővé a beszerzés tárgyán belül részek meghatározását, azt köteles tehát megvizsgálni, hogy a részek képzése nem ellentétes-e a gazdasági ésszerűséggel.

Mindenekelőtt hangsúlyozni szükséges, hogy a gazdasági ésszerűség fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, így azt minden esetben a konkrét beszerzés tárgyához kapcsolódóan kell vizsgálni. Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági ésszerűség csak a beszerzés megvalósításához szervesen kötődő objektív okok alapján állapítható meg.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a gazdasági ésszerűség körében felhozott indokok nem lehetnek pusztán az ajánlatkérő érdekkörébe tartozó szervezési, koordinációs indokok (például, hogy az ajánlatkérőnek kevesebb ajánlattevővel kelljen a szerződés teljesítése során kapcsolatot tartania), tekintettel egyrészt arra, hogy ezek minden olyan esetben fennállnak, amikor a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő részekre bontja, másrészt arra, hogy a részajánlattétel korlátozása által elérhető előnyök ebben az esetben általában jóval kisebbek (ráadásul kizárólag az ajánlatkérő oldalán jelentkeznek), mint a verseny korlátozásával járó hátrányok (kis- és középvállalkozások kiszorulása a versenyből, árfelhajtó hatás).

A gazdasági ésszerűség fogalmát ugyanis a közbeszerzési eljárások céljával összefüggésben kell megítélni , vagyis annak fényében, hogy a beszerzések feltételrendszere oly módon kerüljön kialakításra , hogy annak alapján az ajánlatkérő azt az ajánlattevőt válassza ki a szerződés teljesítésére, aki a lehető legszélesebb körű verseny eredményeként, legkedvezőbb feltételek mellett megtett ajánlatot nyújtotta be . Alapvetően ezt a célt segíti elő (a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása mellett) a részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítására vonatkozó szabály.

A fentiek alapján nem fogadható el az az ajánlatkérői érvelés , mely szerint a részekre történő ajánlattétel kizárása azért ésszerűbb megoldás gazdasági szempontból, mint a részajánlattétel biztosítása, mert az egyik beszerzési tárgyra  biztosan csak akkor kap ajánlatot, ha azt egy másik beszerzési tárggyal is összekapcsolja [5] .

Ezzel szemben a beszerzés tárgyának részekre bontása ellentétes lehet a gazdasági ésszerűséggel akkor , ha például a szolgáltatás megrendelése körében nevesített egyes részfeladatok (például egy projekt ellenőrzéséhez kapcsolódó felügyeleti, ellenőrzési tevékenységek ellátása a projekt egyes területein) arra tekintettel képeznek szoros egységet , hogy a projekt különböző aspektusokból történő vizsgálata nem választható szét, vagyis az egyes ellenőrzési részfeladatok nem önállóak, hanem a projekt egységes szempontú ellenőrzésének részét képezik [6] .

A műszaki szempont ésszerűségével kapcsolatosan az Indokolás felhívja a figyelmet, hogy, hogy az elvégzendő munkák műszaki egysége is eredményezheti azt, hogy annak feldarabolása a munkavégzés szempontjából rossz megoldás . Az egyéb , szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok körében az Indokolás példaként a rendkívüli sürgősséggel megkötött szerződések esetét említi, mint amely körülmény indokolhatja a részekre bontás ésszerűtlenségét.

A Közbeszerzési Hatóság kiemeli, hogy a fenti feltételeknek az II.2. pontban foglalt feltétellel együttesen kell fennállniuk, vagyis bármelyik feltétel nem teljesülése esetében az ajánlatkérő jogosult mellőzni a beszerzése tárgyának részekre bontását.

III. A részajánlat biztosításával kapcsolatban felmerülő egyéb kérdések

A Közbeszerzési Hatóság azt javasolja az ajánlatkérőknek , hogy a részajánlattétel biztosítása során az alkalmassági feltételeket – az új Kbt. 55. §-ának (2) és (3) bekezdésére is tekintettel – a beszerzés adott részének tárgyára, jellemzőire, műszaki tartalmára és becsült értékére tekintettel, arányosan határozzák meg. Előfordulhat ugyanis, hogy az érintett ajánlattevői kör csak a beszerzés egyes részeihez igazított alkalmassági szempontok kikötése mellett lesz képes ajánlatot tenni, illetve a szerződést a későbbiekben teljesíteni.

A Közbeszerzési Hatóság ezúton kívánja hangsúlyozni, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása önmagában nem jelentheti annak megkövetelését, hogy az alkalmassági feltételeket többszörösen kelljen igazolni. Például egy országos hatáskörű ajánlatkérő szerv által területileg megosztottan biztosított részajánlattételi lehetőség esetében az alkalmasság megállapításához nem indokolt a részek számának megfelelően előírt, többszörös mennyiségű referencia teljesítése.

Ebben a körben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 59. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén az ajánlatkérő a bírálati részszempontok körében nem értékelheti, hogy az ajánlattevő hány részre tesz ajánlatot, tekintettel arra, hogy egy ilyen jellegű ajánlatkérői előírás a részajánlattétel Kbt.-beli szabályozásával nem összeegyeztethető. Az új Kbt. 124. §-ának (3) bekezdéséből következően ugyanis, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötnie, azaz a részek gyakorlatilag teljesen önállóan kezelendőek, és adott esetben az ajánlattevő többi részajánlatától függetlenül értékelendőek.

Megjegyezzük továbbá, hogy az ajánlatkérőnek mind az uniós eljárási rendben, mind pedig a nemzeti eljárásrendben meghirdetett közbeszerzési eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy a részajánlattétel lehetőségét biztosítja-e (lásd az 842/2011/EU rendelet 2. számú mellékletének II.1.8. pontját, valamint a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 3. számú mellékletének II.1.7. pontját, valamint 4. számú mellékletének II.1.5. pontját).

Az ajánlatkérőnek a hirdetménymintában – amennyiben a részekre történő ajánlattétel lehetőségét biztosítja – azt is meg kell jelölnie , hogy az ajánlatok egy részre , egy vagy több részre , vagy pedig valamennyi részre benyújthatók-e . A hirdetményminta szövege rögzíti , hogy az ajánlatkérő ez utóbbi vonatkozásban csak egy lehetőséget jelölhet meg . Megjegyezzük, hogy amennyiben az ajánlatkérő a „valamennyi részre” rovatot jelöli meg, ez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevők kötelezve lennének arra, hogy minden részre ajánlatot nyújtsanak be, ha ugyanis az ajánlatkérő biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, az ajánlattevők kizárólagos döntési kompetenciájába tartozik, hogy hány részre nyújtanak be ajánlatot. Ezzel összefüggésben az új Kbt. 46. §-ának (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő – a részajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén – az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé.

Vagyis, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban „valamennyi részre” vonatkozóan biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, az ajánlattevő – választásától függően – tehet egy részre, több részre vagy valamennyi részre ajánlatot.

Mindazonáltal felhívjuk a figyelmet, hogy az OECD Iránymutatás a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépéshez című tanulmányában a részajánlattétel biztosításának ösztönzése mellett rámutat arra is, hogy az ajánlatkérőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a részajánlattételi lehetőség nem megfelelő (például túlságosan kiszámíthatóan történő) alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy az ajánlattevők egymás között megállapodjanak az egyes részekre történő ajánlattétel tekintetében, korlátozva ezzel a versenyt [7] .

Megjegyezzük, hogy egyes uniós tagállamok szabályozása is tükrözi a fenti megállapítást. A francia közbeszerzési szabályozás például előírja, hogy az ajánlatkérő megtagadhatja a részajánlattétel lehetőségének biztosítását abban az esetben, ha ezzel kockáztatná a verseny kialakulását [8] .

Amennyiben tehát egy meghatározott piacon korlátozott számú résztvevő van jelen, az egyes részek számának nem megfelelő meghatározása csorbíthatja, vagy szélsőséges esetben ki is zárhatja a versenyt. A Közbeszerzési Hatóság ezért felhívja a figyelmet, annak fontosságára, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzés kiírását megelőzően alaposan mérjék fel a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeit, és e körben a potenciális ajánlattevők számát, nagyságrendjét.


[1] Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát.

[2] Lásd a Döntőbizottság D. 257/16/2009. iktatószámú határozatát.

[3] Lásd a Döntőbizottság D. 377/10/2009. iktatószámú határozatát.

[4] A beszerzés tárgyának, valamint a részek jellegével kapcsolatosan  az európai közbeszerzési szabályozásban arra is található példa (lásd Franciaországot), hogy az ajánlatkérőket az egyes részek homogén jellegének biztosítására ösztönzik. Ez azt célozza, hogy olyan részajánlatok kerüljenek kialakításra, melyeket – egyneműségük miatt – képes egyetlen ajánlattevő megvalósítani (Franciaországban a részajánlatok tartalmáról az ajánlatkérők szabadon dönthetnek, mindazonáltal néhány, a Francia Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által megszabott útmutatással összhangban kell cselekedniük).  Ami az egyéb – mint például időbeni és földrajzi – szempontokat illeti:  abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés értelmében a beszerzések teljesítése más-más időpontban történik, vagy a kivitelezés nagy területre terjed ki vagy földrajzilag elkülönül,  a részajánlattételi lehetőség biztosítása különösen indokolt lehet  az azonos jellegű részelemek esetében.

[5] Lásd a Döntőbizottság D. 471/16/2009. iktatószámú határozatát.

[6] Lásd a Döntőbizottság D. 483/24/2009. iktatószámú határozatát.

[7] Lásd az OECD Guidelines For Fighting Bid Rigging In Public Procurement  - Helping Governments To Obtain Best Value For Money című tanulmány 5. oldalát; http://www.oecd.org/dataoecd/27/19/42851044.pdf (a tanulmány nem hivatalos magyar nyelvű verziója az alábbi linken érhető el: http://www.oecd.org/dataoecd/21/3/45263580.pdf)

[8] Lásd a francia Közbeszerzési Kódex 10. cikkét (2006-os kiadás) (Code des Marchés Publics, Édition 2006); http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/http://www.hm-treasury.gov.uk/d/pbr08_economicengine_2390.pdf