Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogsértés súlyosságának megítéléséhez kapcsolódó szempontokról

KÉ 2017. évi 18. szám; 2017. február 10.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 183. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács – a közbeszerzésekért felelős miniszterrel egyeztetve – az alábbi útmutatót bocsátja ki.

I. Preambulum

Az útmutató a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 62. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok megfelelő alkalmazásához kíván segítséget nyújtani a jogalkalmazók számára.

A Kbt. 62. §-a (1) bekezdésének q) pontja alapján ki van zárva a közbeszerzésekből az a gazdasági szereplő, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a Kbt-ben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította. Az átmeneti rendelkezésekben foglaltakra tekintettel ez a szabály a módosítás hatályba lépését, 2017. január 1-jét követően úgy alkalmazandó, hogy a Kbt. és a jelen módosítás hatályba lépése közötti időszakban [2015. november 1. és 2017. január 1. között] jogerőssé vált, jogsértést megállapító döntések – amennyiben az azokban megállapított jogsértés súlyosnak minősül – egy alkalommal, a módosítás hatályba lépését, 2017. január 1-jét követő 90 napig eredményeznek kizárást.

A Kbt. 197. §-ának (7) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés q) pontja alkalmazandó azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek 2017. január 1-jén folyamatban vannak, de 2017. január 1-jén a részvételi - egy szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi - határidő még nem járt le.

A kizáró ok célja , hogy megerősítse a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás követelményét azáltal, hogy szigorúbb követelményeket támaszt a szerződések teljesítésének szakaszában, egyúttal erősítve a gazdasági szereplők felelősségét az általuk vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítéséért. A szerződés teljesítése során elkövetett jogsértések ilyen módon történő szankcionálása várhatóan kellő visszatartó erőt jelent ahhoz, hogy a szerződések teljesítésére a Kbt-ben előírt rendelkezések betartásával kerüljön sor.

A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját , amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizárást. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű és az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljeskörű ismerete szükséges a jogsértés súlyosságának megítéléséhez, illetve ez alapján a kizáró ok fennállásának megállapításához.

A Közbeszerzési Hatóság a jelen útmutatót a fentiekre tekintettel annak érdekében bocsátja a jogalkalmazók rendelkezésére, hogy iránymutatást adjon a közbeszerzési szerződések teljesítésére vonatkozó, Kbt-ben meghatározott előírásokkal kapcsolatos egyes jogsértések súlyosságának megítélése tekintetében.

II. Az európai uniós joggyakorlat

A Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket , és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság , vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította .

Azt a tényt, hogy mikor tekinthető súlyosnak a szerződés teljesítésére vonatkozóan a Kbt.-ben előírt rendelkezések megsértése, minden esetben az eset körülményeinek összességét vizsgálva lehet megállapítani. Kiinduló pont lehet a súlyosság jogi értelmezése tekintetében a súlyos kötelezettségszegés és a súlyos szerződésszegés értékelése az Európai Unió Bíróságának esetjoga alapján.

Kiemelendő az Európai Bíróság C‑465/11. számú (Forposta) ügyben hozott ítélete, melyben az Európai Bíróság megállapította, hogy a „súlyos” fogalom a nemzeti jogszabályokban pontosítható és részletesen kifejthető , tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós jogot (ld. az ítélet 26. pontját). Mindazonáltal, „a „szakmai kötelességszegés” fogalma minden olyan felróható magatartásra vonatkozik, amely befolyásolhatja a szóban forgó gazdasági szereplő szakmai hitelességét, és nem csupán a szűkebb értelemben vett, az e gazdasági szereplő szakmájával kapcsolatos etikai szabályok […] megsértéseire [vonatkozik]”(ítélet 27. pontja).

Az Európai Bíróság kimondta továbbá, hogy a „súlyos kötelességszegés” fogalmát akként kell érteni, hogy az rendes körülmények között a szóban forgó gazdasági szereplő olyan magatartására utal , amelynek kapcsán a gazdasági szereplőt szándékosság vagy bizonyos fokú gondatlanság terheli . Az Európai Bíróság szerint így a szerződés vagy annak egy része hibás, pontatlan vagy hiányos teljesítése adott esetben bizonyíthatja a szóban forgó gazdasági szereplő korlátozott szakmai felkészültségét, viszont nem automatikusan egyenértékű a súlyos kötelességszegéssel (ítélet 30. pontját).

Az Európai Bíróság ítélete alapján kijelenthető, hogy a gazdasági szereplő magatartását jellemző szándékosság, illetve nagyobb fokú gondatlanság esete lehet olyan körülmény, amely a súlyosságot megállapíthatóvá teszi .

Az Európai Bíróság tehát nem a szerződésszegés eredményét hangsúlyozza e körben, hanem a gazdasági szereplő – szerződésszegést eredményező tevékenységének vagy mulasztásának – a felróhatóságát. A Közbeszerzési Hatóság mindazonáltal szükségesnek tartja kiemelni, hogy amennyiben egy a fentiek szerinti jogsértő tevékenység vagy mulasztás szerződésszegést, illetve a szerződés hibás teljesítését is eredményezi egyben, mindez – az eset körülményeitől függően – megalapozhatja a jogsértés súlyosságát.

III. A Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró okot megalapozó lehetséges jogsértések jogszabályi alapja

A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok fennállásának megítélése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) és a hatályos Kbt. közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései lehetnek irányadóak. E tekintetben a Kbt. 197. §-ának (7) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján megállapításra került, közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggő jogsértéseket nem kell vizsgálni.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok megállapítását csak a Kbt. szerződés teljesítése tekintetében előírt szabályainak megsértése alapozhatja meg. Az érintett jogsértés azonban csak abban az esetben eredményezheti az érintett gazdasági szereplő kizárását, ha a jogsértés súlyosnak minősül.

A Közbeszerzési Döntőbizottság eddigi gyakorlata alapján az érintett kizáró okot megalapozó leggyakrabban felmerülő jogsértések a régi Kbt. 128. §-ának megsértéséhez kapcsolódó, az alvállalkozók közbeszerzési szerződés teljesítésébe történő bevonásával kapcsolatos cselekmények vagy mulasztások lehetnek.

A leírtak tükrében a Hatóság az alábbiak szerint ajánlja a jogalkalmazók figyelmébe azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek súlyos megítélése megalapozhatja a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontjának megállapítását.

A régi Kbt. 128. §-a szerint:

(1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [27. §] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában . Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni , amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt .

(3) Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában , csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

(4) Az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [63. § (4) bekezdése] meghatározó körülménynek minősült .

Továbbá a Kbt. 138. §-ának 2017. január 1-jét megelőző állapota szerint:

(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni , valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

(3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt . A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

(4) Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült . Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

(5) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 50%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

Továbbá a Kbt. 138. §-ának 2017 január 1-jétől hatályos állapota szerint:

(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni , valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

(3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni , amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt .

(4) Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült . Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

(5) Építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a régi Kbt. 128. § (2), illetve a Kbt. 138. § (3) bekezdésének vizsgálatakor a jogszabályhely két fordulatát külön-külön vizsgálja. Ugyanis külön megállapítható a jogsértés abban az esetben is, ha az ajánlattevő megsérti a régi Kbt. 128. § (2) bekezdés azon fordulatát miszerint „az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg”, illetve akkor is, ha az ajánlattevő ugyan az idézett jogszabályhely első fordulatát nem sérti meg, azonban nem tesz eleget a második fordulat előírásának, vagyis, hogy „bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt”. Hasonlóan kell eljárni a Kbt. 138. § (3) bekezdésének alkalmazása során is.

A Kbt. 136. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti. Hasonló kötelezettséget tartalmazott a régi Kbt. 125. §-ának (4) bekezdése is.

A Kbt. 143. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

A Kbt. 140. §-ának (5) bekezdése alapján a projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és jegyzett tőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.

A régi Kbt. 129. §-ának (5) bekezdése szerint a projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és jegyzett tőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.

IV. A jogsértés súlyosságának mérlegelési szempontjai

A jogsértés súlyának megítélése kapcsán irányadónak tekintendő a döntőbizottsági , illetve annak felülvizsgálata esetén a bírósági határozatban foglalt megállapítás , amely meghatározott esetekben utalhat a jogsértés súlyosságára .

1. A jogsértés súlyosságának vizsgálatakor figyelembe vehető szempont lehet, hogy az ajánlattevő megsértette-e mindkét fordulatát a régi Kbt. 128. § (2), illetve a Kbt. 138. (3) bekezdése hivatkozott rendelkezéseinek , vagyis bejelentette-e az alvállalkozókat és nyilatkozott-e az alvállalkozók tekintetében a kizáró okokról a bejelentéssel együtt az ajánlatkérő irányába. Szükséges azonban elhatárolni, hogy az alvállalkozók bejelentésével kapcsolatos jogsértés elkésettség következtében vagy teljes mulasztásként valósult meg , mivel a súlyos jogsértés mérlegelése tekintetében fontos megállapítani, hogy a jogsértés anyagi jogi vagy eljárásjogi jellegű-e . A Hatóság álláspontja szerint a bejelentés késedelme nem tekinthető olyan súlyú jogsértésnek, mint a bejelentési kötelezettség teljes elmulasztása . A bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség mindkét fordulatának megsértése pedig nyilvánvalóan súlyosabb megítélés alá esik , mint pusztán az egyik fordulat megsértése. Az alvállalkozókkal kapcsolatos kizáró okok fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozat benyújtásának elmulasztása a Közbeszerzési Hatóság állásponja szerint nem tekinthető súlyos jogsértésnek.

2. Az elkövetett jogsértés tekintetében jelentősége lehet az igénybe vett és érintett alvállalkozók számának (vagyis súlyosabb megítélés alá esik, ha az ajánlattevő több, illetve nagyobb számú, esetlegesen az általa igénybe venni kívánt összes alvállalkozó bejelentését mulasztja el ), valamint az alvállalkozók teljesítési arányának az egész eljárást tekintve ( súlyosabb megítélés alá esik ugyanis, ha az érintett alvállalkozók a teljesítés során magasabb arányt képviselnek ).

3. A Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogsértés súlyosságának mérlegelésekor értékelhető különösen, ha a közbeszerzés értéke jelentős , tekintettel arra, hogy egy nagyobb értékű közbeszerzési szerződéshez kapcsolódó jogsértés nagyobb mértékben veszélyezteti a közpénzek szabályszerű felhasználását .

4. Megalapozhatja a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott kizáró ok megállapítását az építési beruházás – illetve a 2015. november 1-je és 2017. január 1-je közötti időszakban a szolgáltatás megrendelés – ellenértékének kifizetésére vonatkozó szabályok megsértése . Ebben a tekintetben szerepe lehet az ajánlattevői nyilatkozat elmulasztásának az alvállalkozók ellenértékre való jogosultsága tekintetében, az alvállalkozói teljesítés mértékének a számlában való feltüntetése tekintetében, az alvállalkozói számlák kiegyenlítése tekintetében, az alvállalkozói számlák kiegyenlítésének igazolása tekintetében. A Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozza azonban, hogy a jogsértés nem tekinthető súlyosnak, ha az alvállalkozók számára az őket illető vállalkozói díj a törvényben előírt határidőben kifizetésre került.

5. A támogatásból megvalósult beszerzés esetén az a körülmény, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat súlyosabb megítélés alá helyezheti a jogsértést.

6. Amennyiben az ajánlattevő konzorcium tagjaként szerződött az eljárásban, jelentősége lehet annak is, hogy milyen pozíciót tölt be a konzorciumban, illetve, hogy ennek következtében milyen arányban vett részt a teljesítésben. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a konzorciumban képviselt nagyobb arányú teljesítés és a konzorcium-vezetői szerep a jogsértés súlyát – annak hatásán keresztül – növelheti .

7. Abban az esetben, ha az ajánlattevő az értékeléskor meghatározó körülménynek minősülő alvállalkozó személyét változtatja meg (ilyen alvállalkozót cserél le) nem egyenértékű, rosszabb paraméterekkel rendelkező alvállalkozóra , ez a jogsértés súlyosabban ítélendő meg , tekintettel arra, hogy az újonnan bevonandó alvállalkozó személye az eljárás eredményére is kihatással lehetett volna , így a versenyt alapvetően befolyásoló körülménynek minősül.

Ha az alvállalkozó, felelős műszaki vezető kötelező bevonása elmarad , az ajánlattevő ezáltal olyan súlyú jogsértést követ el, amelynek az eljárás eredményére is kihatása lett volna (például az alkalmasság igazolásának elmaradására tekintettel), valamint egyértelműen hátrányosan befolyásolja a szerződés teljesítését is, ezáltal az ilyen jellegű jogsértés súlyosabban ítélendő meg .

Súlyosabb jogsértésként értékelendő , ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vett , ajánlatban megjelölt alvállalkozó, szakember a szerződés teljesítésébe történő kötelező bevonása – a Kbt. adta helyettesítési lehetőség igénybe vétele nélkül - elmarad . Ebben az esetben az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmassága nem kellőképp igazolt, mely hiányosság kihatással lett volna az eljárás eredményére, valamint hátrányosan befolyásolhatja a szerződésszerű teljesítését is.