Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a szakmai kamarák tervpályázati eljárásokban betöltött szerepéről

KÉ. 2011. évi 7.szám, 2011. január 17.

A tervpályázatra, mint sajátos versenyeztetési eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 154-160. §-ai és a 239. §-a tartalmazzák. Ezen eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. Figyelemmel a Magyar Mérnöki Kamara által a tervpályázati kiírásokkal kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsához intézett megkeresésében foglaltakra, a Rendelet alábbi szabályainak fokozott szem előtt tartására hívjuk fel a közbeszerzési eljárásokban érintettek figyelmét.

1.

A Rendelet 24. § (2) bekezdése értelmében a tervpályázat részletes programjának, illetve a dokumentáció tájékoztató adatait tartalmazó része egy példányát a tervpályázat meghirdetése előtt a tervpályázat tárgya szerint illetékes Magyar Mérnöki Kamarának, illetve Magyar Építész Kamarának meg kell küldeni. A kamarák nyolc munkanapon belül szakmai észrevételt tehetnek, amennyiben a dokumentációban szabálytalanságot észlelnek, és felszólíthatják a kiírót a dokumentáció szabályossá tételére.

Fentiek értelmében tehát a tervpályázat kiírója minden esetben köteles, még az eljárás meghirdetését megelőzően

- a tervpályázat részletes programját, valamint

- a dokumentáció tájékoztató adatait tartalmazó részét

egy példányban az illetékes országos kamará(k)nak szakmai véleményezés céljából megküldeni.

Említett kötelezettség teljesítése szempontjából a kiíró feladata és felelőssége – a tervpályázat tárgya és tartalma alapján – annak eldöntése, hogy a hivatkozott dokumentumok megküldése mindkét, vagy csak valamelyik országos kamara részére indokolt.

2.

A Kbt. 158. § (1)-(2) bekezdései értelmében a pályázatokat bírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia, melynek tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha a tervpályázati kiírásban a pályázókkal szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg a kiíró, legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékű szakmai követelményeknek, képzettségnek.

Fenti szabályokat kiegészítve a Rendelet 10. § (5) bekezdésének első mondata rögzíti, hogy a bíráló bizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. A hivatkozott § (8) bekezdésének utolsó mondata értelmében a szakmai kamarák és a szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell.

Itt hívjuk fel a kiírók figyelmét, hogy a tervpályázati kiírások hirdetményében (1564/2005/EK Bizottsági rendelet 12. számú melléklete) a bíráló bizottság valamennyi tagjának a neve feltüntetendő a IV.5.5.) pontokban.

Megjegyezzük, hogy a Rendelet 10. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy külön megállapodás alapján a bíráló bizottság a kiírást elkészítse, illetve tagjai a kiírás elkészítésében részt vegyenek.

A Rendelet 13. §-ának (3)-(4) bekezdései határozzák meg a tervpályázati eljárásokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Ezek szerint nem indulhat pályázóként tervpályázati eljárásokban

- az a személy vagy szervezet, akit a tervpályázati eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak;

- aki a bíráló bizottság

- résztvevőjének hozzátartozója (a Polgár Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685-ának b) pontja);

- résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

- résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet (pályázatot) nyújtott be.

Nem indulhat továbbá pályázóként

- az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a bíráló bizottság tagja;

- az a gazdálkodó szervezet, amellyel a bíráló bizottság bármely meghirdetett tagja munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

- az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki szakmai tevékenysége körében – öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított – jogszabálysértést követett el.

Végezetül az előzőekkel összefüggésben, a tervpályázati eljárásokat követő tervezői szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások kapcsán felhívom az érintettek figyelmét a Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak betartására. A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 10. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti viszonyban áll.

Ennek érvényre juttatása érdekében valamennyi, az eljárásba bevonni kívánt személynek vagy szervezetnek – így az illetékes kamarák képviselőinek is – a Kbt. 10. § (7) bekezdése szerint nyilatkoznia kell, hogy vele szemben a Kbt. szerinti összeférhetetlenség fennáll-e (összeférhetetlenségi nyilatkozat). Amennyiben a nyilatkozata szerint a Kbt. 10. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti eset áll fenn, úgy kizárólag akkor vonható be az eljárásba, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként (távolmaradási nyilatkozat).

Amennyiben ugyanis a Kbt. fent említett összeférhetetlenségi rendelkezéseit megsértették, vagy a távolmaradási nyilatkozat ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a Kbt. 10. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel a Kbt. 10. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.