Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételének a Kbt.-ben szabályozott kötelező esetköreiről

KÉ 2009. évi 86. szám, 2009. július 24.

A Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke ennek figyelembevételével az alábbiakra hívja fel a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét.

Az ajánlatkérőnek saját magának kell megítélnie, hogy megfelelő, a közbeszerzés tárgya szerinti, jogi, pénzügyi és közbeszerzési szakértelemmel rendelkezik-e, és amennyiben úgy véli, hogy a megfelelő szakértelem csak a saját szervezetén kívüli személy, illetőleg szervezet bevonásával biztosítható, úgy a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok szem előtt tartásával lehetősége van külső szakértő bevonására. A Kbt. ezen rendelkezése értékhatártól függetlenül mindkét eljárásrend esetén kötelezően alkalmazandó.

A fentieken túl ugyancsak a közbeszerzési eljárások szakszerűségét hivatott erősíteni a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézménye.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásának kötelező eseteiről a Kbt. 9. §-a rendelkezik.

A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (a Kbt. második része) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezett névjegyzékben szereplő hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket.

A Kbt. az Európai Unióból származó forrásból támogatott, közösségi értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzések esetében többlet garanciális elemként azt is megköveteli, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba tőle független hivatalos közbeszerzési tanácsadót vonjon be. Egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

A Kbt. tehát kizárólag a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében teszi kötelezővé hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonását a közbeszerzési eljárásba. Az európai uniós forrásból támogatott beszerzések annyiban speciálisak, hogy ez esetben független hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a Kbt. 9. §-a (1) bekezdésének második mondata kitágítaná a hivatalos tanácsadó bevonásának kötelezettségét az uniós forrásból támogatott beszerzésekre általában.

Összegezve: a Kbt. 9. §-ának szövegezéséből, illetve szerkesztéséből megállapítható, hogy független hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében a közösségi értékhatár elérése esetén kötelező.

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke ezúton hívja fel az ajánlatkérők figyelmét, hogy a fenti esetkörön túl nem kötelesek sem hivatalos közbeszerzési tanácsadót, sem független hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba akkor sem, ha az adott közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból támogatják.

A kérdéskörrel kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a következőket ajánlja még a közbeszerzésekben résztvevők figyelmébe.

A Kbt.-nek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 12. §-a által módosított 21. §-ának (3) bekezdése értelmében építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a Kbt. harmadik része helyett annak IV. fejezete szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásának kötelező eseteit tartalmazó szabályokat a Kbt. Első Részének III. fejezete (lásd „A közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések”) tartalmazza. A Kbt. Első Részében főszabály szerint azok a rendelkezések találhatók, amelyek valamennyi közbeszerzési eljárásban irányadóak, kivéve, ha maga a jogszabály ettől eltérő előírást tartalmaz. Ilyen eltérő rendelkezést tartalmazó szabály a Kbt. 9. §-a (1) bekezdésének első mondata is, mely  szerint  a  hivatalos  közbeszerzési  tanácsadó  bevonásának kötelezettsége csak abban az esetben terheli az ajánlatkérőt, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. Következésképpen a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételére vonatkozó kötelezettség a közbeszerzés értékéhez és nem az irányadó eljárásrendhez kötődik. Ehhez képest a Kbt. 21. §-ának

(3) bekezdése a Kbt. Második Része IV. fejezetének kötelező alkalmazását rendeli el, csak azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Összegzésképpen: hivatkozott rendelkezésekre tekintettel és a Kbt. kógens szabályozása okán a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás, illetve építési koncesszió tárgyú beszerzések esetében, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérőnek – a már említett kivétellel – a közösségi eljárásrend, azaz a IV. fejezet szerint kell eljárnia, a közbeszerzési eljárásba nem kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonnia.