Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója az Építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag kihirdetéséről

KÉ 2009. évi 112. szám, 2009. szeptember 25.  

A Magyar Köztársaság Országgyűlése az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 36/2009. (V.12.) OGY határozatával az építőipart, építőanyag-ipart és ingatlanfejlesztést magában foglaló iparág előtt álló kihívások kezelése érdekében felkérte a Kormányt, hogy azonnali, rövid-, illetve középtávú intézkedések kidolgozása útján segítse elő az iparágat sújtó válság kezelését.

Ennek eredményeként a Magyar Köztársaság Kormánya elkészítette az „Építési beruházások gyorsítása II.”, röviden Gyorsítás II. című jogszabálycsomagot, melynek kihirdetésére a Magyar Közlöny 2009. évi 129. számában, 2009. szeptember 15-én került sor.

A Gyorsítás II. jogszabálycsomag a következő kormányrendeleteket tartalmazza:

- a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szól 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet;

- az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási  szolgáltatási  díjakról szóló 197/2009. (IX.15.) Korm. rendelet.

A jogszabálycsomagba tartozó kormányrendeletek főszabályként 2009. október 1-jén lépnek hatályba, alkalmazásuk ezen időponttól kezdve – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kötelező. Ez alól kivételt képez az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, amely 2010. január 1-jén lép hatályba.

A fenti jogszabályokkal összefüggésben a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke az alábbiakra hívja fel a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét.

Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 11-12. §-ai módosítják az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) szabályait. A Kr. értelmében az Épköz. módosított rendelkezéseit azok hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.

A módosítás értelmében a jogalkotó maximálja az ajánlatkérő által az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben kiköthető teljesítési biztosítékok mértékét.

Jelentős változás, hogy az Épköz. a módosítás eredményeként meghatároz egyes, az ajánlatkérő által kötelezően érvényesítendő pénzügyi-gazdasági, illetőleg műszaki- szakmai alkalmassági követelményeket; valamint rögzíti, hogy az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet, meghatározva egyben azt is,  hogy az ajánlatkérőnek a rendeletben  felsorolt részszempontok (a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb minőség, környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, fenntartási, üzemeltetési költségek, jótállás időtartam, teljesítési határidő) közül az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt bírálati részszempontként meg kell jelölnie.

A módosított Épköz. előírja továbbá, hogy az ajánlatkérőnek a dokumentáció tartalmaként meghatározott költségvetési kiírást az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található – ellenszolgáltatás nélkül hozzáférhető – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével kell összeállítania, illetve, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás beárazásával kell elkészítenie, és elektronikus úton is be kell nyújtania.  Az Épköz. utóbbi, elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírás alkalmazására vonatkozó rendelkezései a főszabálytól eltérően, 2010. január 1-jén lépnek hatályba.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) hatálybalépésével teljes egészében felváltja az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.31.) Korm. rendeletet azzal, hogy ez utóbbi rendelkezéseit a 2008. január 1. és 2009. október 1. között

a) megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre,

b) tervezett kivitelezési dokumentációkra,

c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre,

d) megnyitott építési napló vezetésére

az építmény használatbavételéig alkalmazni kell.

Az Épkiv. a fizetési fegyelem elősegítése és a lánctartozások kialakulásának megakadályozása érdekében új jogintézményt is létrehozott: az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő intézményét, amely az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését hivatott elősegíteni.

Építtetői fedezetkezelő közreműködése a következő esetekben kötelező:

a) a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházások [kivéve a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncessziót – ide nem értve a Kbt. 143. §-át és 144. §-ának (1) bekezdését –, a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti eseteket, valamint a köz-és magánszféra együttműködése (PPP) keretében megvalósuló építési beruházásokat];

b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása.

Az építtetői fedezetkezelésre és az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezéseket az Épkiv. 17-21. §-ai tartalmazzák.