Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének módosított tájékoztatója a jogosultsághoz kötött mérnöki szolgáltatásokról

KÉ 2011. évi 7. szám, 2011. január 17.

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a jogosultsághoz kötött mérnöki szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások kapcsán a következőkre hívja fel ajánlatkérők figyelmét.

Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményét minden esetben úgy kell összeállítania, hogy az összhangban legyen mind a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénnyel (továbbiakban: Kbt.), mind pedig a közbeszerzés tárgyára vonatkozó egyéb jogszabályokkal. Ebben – többek között – meg kell határoznia az ajánlattevőknek és a szerződés teljesítésébe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóknak (a továbbiakban: alvállalkozó) a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának megítélésére szolgáló követelményrendszert. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolható a Kbt. 67. § (3) bekezdésének d) pontja értelmében azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, aki ket  be  kíván nak  von ni a szerződés  teljesítésébe. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke ezúton hívja fel  a   közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét, hogy vannak olyan tevékenységek,  amelyek csak mérnöki kamarai  engedéllyel,  a  Magyar  Mérnöki  Kamara  hivatalos  névjegyzékében  való szereplés  mellett  végezhetőek.  Az ajánlatkérőknek  a műszaki-szakmai alkalmasság megítélésénél ezt szem előtt kell tartaniuk.

Az ajánlatkérőnek mindenekelőtt tehát azt kell megítélnie a közbeszerzési eljárásának előkészítése során, hogy egy adott mérnöki, tervezői tevékenység kamarai tagsághoz, illetve szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött-e. Ezzel összefüggésben a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a következőkre hívja fel a figyelmet.

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében – többek között – a jogszabály (törvény, kormányrendelet) által engedélyhez és a névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együttesen: jogosultság) kötött mérnöki tevékenység – a Ttv. 1. §-ának (3) és (4) bekezdésében, illetve kormányrendeletben foglalt esetek kivételével – csak kamarai tagság alapján folytatható.

A kamarai tagságon kívül egyes mérnöki tevékenységek folytatásához szakmagyakorlási jogosultság igazolása is szükséges , amely tevékenységeket a következő jogszabályok határozzák meg:

  • a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet
  • az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
  • az egyes építés ügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet;
  • a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet ;
  • a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet ;
  • az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet ;
  • a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet .

Az egyes jogosultságok kapcsán megjegyzendő, hogy azzal mindazon tevékenységek végezhetőek, amelyeket a jogszabályok a szóban forgó jogosultsággal folytathatónak jelölnek meg. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke a közbeszerzések szereplőinek figyelmébe ajánlja, hogy a Magyar Mérnöki Kamara honlapján [www.mmk.hu] – Dokumentumtár menüpontban – található „Segédlet az egyes jogosultságokkal végezhető mérnöki tervezői és szakértői tevékenységekről” c. dokumentum hasznos támpontokat nyújt az ajánlatkérők számára a jogosultsághoz kötött tevékenységek megítéléséhez.

A felsorolt jogszabályokban meghatározott tevékenységeket folytatni kívánó szervezetek/személyek (a továbbiakban: kérelmező) vagy kérelmet nyújtanak be, vagy bejelentést tesznek az illetékes területi mérnöki kamaránál. Az illetékes területi mérnöki kamar a a fenti jogszabályok alapján meghatározott iratok benyújtását követően a jogszabályi feltételek fennállásáról vagy annak hiányáról – adott esetben jogosultsági vizsga letételét követően – közigazgatási aktusban dönt.

Amennyiben a kérelemnek a kamara helyt ad, abban az esetben a kérelmezőt felveszi a területi összesítés alapján vezetett névjegyzékbe. A területi névjegyzék adatai az országos kamara által – a területi kamarák adatszolgáltatása alapján – országos összesítésben vezetett tervezői és a szakértői névjegyzékbe , valamint külön jogszabályban meghatározott névjegyzékbe kerülnek. Az országos kamara biztosítja a névjegyzék nyilvánosságát [Ttv. 11. § (2) bekezdés b) pont], valamint a névjegyzék nyilvános adatait az interneten is közzéteszik [Ttv. 43. § (4) bekezdés]. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a területi kamarák közös, az országos kamara által külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek, melyet folyamatosan aktualizálnak. E Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében a területi kamara a szakmagyakorlási tevékenységeket folytató személyeket jogosultságuk megállapításával egyidejűleg veszi névjegyzékbe.

A területi kamara emellett kérelemre a tervezői és a szakértői névjegyzéki bejegyzésről hatósági igazolványt állít ki , amely igazolja a névjegyzékbe vétel idejét, a gyakorolható tevékenységek leírását [ Ttv. 43. § (1) bekezdés ].

A közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként vagy az ajánlattevő által bevont alvállalkozóként, illetve szakemberként részt vevő mérnöknek a beruházás megvalósításának teljes ideje alatt rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges jogosultsággal.

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek figyelmét arra, amennyiben egy szóban forgó mérnöki, tervezői tevékenység folytatása a hivatkozott jogszabályok tárgyi hatálya alá tartozik, abban az esetben a Kbt. 67. § (3) bekezdésének d) pontja alapján előírható műszaki-szakmai alkalmasság megítélésére szolgáló adatokat és tényeket kizárólag e jogszabályi feltételek figyelembevételével írhatják elő.

E körülmények igazolási módjával összefüggésben kiemelendő, hogy a Kbt. 20. §-ának (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, az alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésére álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyenek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.