Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core

[Archív] A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56-57. §-ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szól

KÉ 2013. évi 141. szám; 2013. november 29.

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56-57. §-ában, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2-3. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában.

A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 172. §-ának (2) bekezdés k) pontja, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 13. §-ának (1) bekezdése alapján az alábbiak szerint útmutatót ad ki a Korm. rend. 2-3. §-aiban hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

A Kbt. IX. fejezete az ajánlattevőkkel és a részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelményeket határozza meg, amelyek egyrészt a gazdasági szereplők jogi helyzetére (kizáró okok), másrészt a műszaki és szakmai feltételekre vagy gazdasági és pénzügyi feltételekkel kapcsolatos követelményekre (alkalmasság) vonatkoznak.

A Kbt. 56-57. §-ai tartalmazzák a kizáró okokra vonatkozó szabályokat. A kizáró okok határozzák meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az eljárásból kizárásra kerül.

  1. A Kbt. módosított szabályai

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2013. július 1-jei hatállyal módosította a Kbt-t. E módosítás a kizáró okokat és azok igazolási módját is érintette. A kizáró okok igazolási módjának változásait az egyes közbeszerzési tárgyú rendeletek módosításáról szóló 238/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet vezette be 2013. július 1-jei hatállyal. A Kbt., illetve a Korm. rendelet módosításait a 2013. július 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni [Kbt. 181. § (6) bekezdés, Korm. rendelet 29. § (3) bekezdés].

A kizáró okok körét illetően a Kbt. 56. §-a (1) bekezdésének g) pontja hatályát vesztette , így az ajánlatkérőnek nem kell előírnia, illetve vizsgálnia az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértésével kapcsolatos kizáró okokat. Ennek megfelelően a Kbt. 56. § (5) bekezdését is hatályon kívül helyezte a Módtv.

Az off- shore cégekre vonatkozó kizáró okok tekintetében a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontjában a „nem szabályozott tőzsdén jegyzett” szövegrész helyébe a „ szabályozott tőzsdén nem jegyzett ” szöveg lépett, egyértelműsítve, hogy kizárást az a körülmény eredményez, ha az adott gazdasági szereplőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén. E módosítás egyúttal megteremtette az összhangot a tárgyi kizáró ok igazolási módjának tartalmával [Korm. rendelet 2. § ib) pont].

Az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 433/2013. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. §-a 2013. november 19-i hatállyal módosította a Korm. rendelet 2. § i) pontjának ib) alpontját, illetve 6. §-a a Korm. rendelet 4. § f) pontjának fc) alpontját oly módon, hogy elhagyásra került az a követelmény, mely szerint amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatát köteles csatolni a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja szerinti kizáró ok hiányának igazolásaként.

Előzőeken túl a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 308. §-ának (1) bekezdése 2013. július 1-jei hatállyal a Kbt. 56. § (1) bekezdés h) pontját módosította a 2013. július 1-jén hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelően.

  1. Általános rendelkezések

A Kbt. a közbeszerzési eljárást megindító felhívásra vonatkozó szabályai között tartalmazza, hogy a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat a felhívásnak tartalmaznia kell [Kbt. 38. § (3) bek. k) pont].

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni a kötelezően előírandó (Kbt. 56. § (1) és (2) bekezdés) kizáró okokra [Kbt. 56. § (6) bek.].

Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része ( uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai) szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz, illetve részvételi jelentkezéshez csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást [Korm. rend. 7. §].

A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot , amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek, és nem áll kizáró ok (Kbt. 56-57. §) hatálya alatt [Kbt. 55. § (1) bek.].

A kizáró okok at (kötelezően előírandó és választhatóan előírható) a Kbt. – a korábbi szabályozással egyezően – taxatív módon felsorolja, vagyis azok az ajánlatkérők által nem bővíthetőek. A Kormány – a Kbt. 182. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában rögzített felhatalmazás alapján – rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok igazolására milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő vagy köteles elfogadni.

A kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai tartalmazzák, a kizáró okok hiánya igazolásának módját pedig a Korm. rend. 2-12. §-ai rögzítik .

A Kbt. 36. § (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő – többek között – a kizáró okok igazolására benyújtandó igazolásokat, nyilatkozatokat köteles egyszerű másolatban is elfogadni, azok eredetiben történő benyújtása előírásának nincs helye,

Azon kizáró okok hiányát, amelyek igazolására a 2012. január 1-je előtt hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek értelmében az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek cégkivonatot kellett benyújtania, a hatályos szabályozás értelmében az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adat alapján [Kbt. 36. § (5) bekezdés]. A www.e-cegjegyzek.hu oldalon megtalálható adatok egy része a lekérdezés időpontjában a cégjegyzékben szereplő adatként ismerhető meg (így például, ha a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll), míg a cégjegyzékben található egyéb adatok minden hét elején frissítésre kerülnek. Ezen túl, minden olyan kizáró ok hiányát, amely ellenőrzésére az ajánlatkérő az említett módon jogosult, az ajánlatkérő ellenőrzi a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból , azokban az esetekben is, ahol a Korm. rendelet azt kifejezetten nem írja elő [Korm. rendelet 5. §].

Itt kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben is köteles az érintett kizáró okokat a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásokból ellenőrizni (lásd: Közbeszerzési Döntőbizottság D.389/18/2013. számú határozata).

A kapacitást biztosító szervezet , valamint az alvállalkozók esetében is (akkor is, ha tíz százalék felett vesznek részt a teljesítésben) elegendő az ajánlattevőnek (illetve részvételre jelentkezőnek) a kizáró okok igazolása körében egy olyan nyilatkozatot benyújtania, amellyel nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint kapacitást biztosító szervezetet; e körben nincs szükség külön igazolások benyújtására [Kbt. 58. § (3) bek.].

  1. Kötelező kizáró okok

A Kbt. 56. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a kizáró okokat, amelyeket uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni, vagyis azok bármelyikének fennállása esetén az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót és kapacitást biztosító szervezetet ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia.

  1. Az ajánlattevői oldalon részt vevő minden szereplőre (ajánlattevő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet) vonatkozó kizáró okok

Kizáró ok

Igazolási mód és kapcsolódó információk

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

igazolás: a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól [1] (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi [Korm. rend. 2. § a) pont]

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

  • igazolás: a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi;
  • amennyiben a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat [Korm. rend. 2. § a) pont]

c) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

  • igazolás:

magánszemély részéről hatósági erkölcsi bizonyítvány,

cég esetében a kizáró ok hiányát a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi;

  • amennyiben a nem magánszemély gazdasági szereplő nem minősül cégnek, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat [Korm. rend. 2. § b) pont]

d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;

igazolás: a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi [Korm. rend. 2. § c) pont]

e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

  • az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni [Kbt. 56. § (3) bek.].
  • a meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.].
  • igazolás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból [2] az ajánlatkérő ellenőrzi, amennyiben a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolása vagy az Art. szerinti együttes adóigazolás [Korm. rend. 2. § d) pont].
  • több szakaszból álló eljárások esetében alkalmazandó a Korm. rend.-nek az Útmutató VIII. részében részletezett 9. §-a is.
  • a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontja szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e a gazdasági szereplőnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, és ha van, milyen időpontban járt le a gazdasági szereplő arra vonatkozó fizetési kötelezettsége és annak megfizetésére halasztást kapott-e, illetve milyen időtartamú halasztást kapott [Korm. rend. 11. § (1) bek.].
  • az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolást – ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy nincs a gazdasági szereplőnek egy évnél régebben lejárt köztartozása – az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, vagy az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, vagy ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt [Korm. rend. 11. § (2) bek.]
  • ha jogszabály a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az ajánlattételi vagy részvételi határidő a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontra esik [Korm. rend. 11. § (3) bek.]

f) korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;

  • a meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.]
  • több szakaszból álló eljárások esetében alkalmazandó a Korm. rend.-nek az Útmutató VIII. részében részletezett 9. §-a is
  • igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 2. § e) pont; Kbt. 58. § (5) bek.]

h) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

  • az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében

a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,

b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,

c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,

d) pénzmosás bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást

kell érteni [Kbt. 56. § (4) bek.]

  • kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni [Korm. rend. 2. § g) pont] [3]
  • igazolás: hatósági erkölcsi bizonyítvány [Korm. rend. 2. § g) pont]

i) korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett;

  • a meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.]
  • több szakaszból álló eljárások esetében alkalmazandó a Korm. rend.-nek az Útmutató VIII. részében részletezett 9. §-a is
  • igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 2. § e) pont; Kbt. 58. § (5) bek.]

j) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti;

  • az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás időpontjának megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés j) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról [Kbt. 56. § (7) bek.] [4]
  • igazolás: nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során [Korm. rend. 2. § h) pont]

k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy

kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. [5] Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem,

kc) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető [Kbt. 56. § (1) bekezdés].

  • igazolás:

ka) és kb) alpont tekintetében nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó;

kc) alpont tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy:

  • olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek;
  • ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja [6] szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani;
  • a kc) alpont vonatkozásában a nyilatkozat benyújtása mellett a nyilatkozattal igazolt kizáró ok tekintetében az ajánlatkérőt további ellenőrzési kötelezettség – hatóságok, más szervezetek megkeresése – nem terheli és kizárólag a tudomására hozott kétséget kizáró bizonyíték esetében köteles a hamis nyilatkozattétel tényét megállapítani [Korm. rend. 8. § (2) bek.]
  • a kc) alpont alkalmazásában szabályozott tőzsde alatt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott szabályozott piacot kell érteni [Korm. rend. 8. § (3) bek.]
  1. Kizárólag az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt terhelő kizáró ok

Kizáró ok

Igazolási mód és kapcsolódó információk

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő,

amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni [Kbt. 56. § (2) bek.].

  • igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25 %-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn [Korm. rend. 2. § j) pont]
  • a Kbt. 56. § (2) bekezdésének alkalmazásában közvetett tulajdon, illetve szavazati jog alatt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának az ajánlattevőben vagy részvételre jelentkezőben tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más gazdasági szereplő (köztes gazdasági szereplő) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlását kell érteni. A közvetett tulajdon, a közvetett szavazati jog arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, szavazati joggal rendelkezőnek a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdasági szereplőnek az ajánlattevőben, illetve részvételi jelentkezőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni [Korm. rend. 8. § (1) bek.]
  • a nyilatkozat benyújtása mellett a nyilatkozattal igazolt kizáró ok tekintetében az ajánlatkérőt további ellenőrzési kötelezettség – hatóságok, más szervezetek megkeresése – nem terheli és kizárólag a tudomására hozott kétséget kizáró bizonyíték esetében köteles a hamis nyilatkozattétel tényét megállapítani [Korm. rend. 8. § (2) bek.]
  1. Választható kizáró okok

A Kbt. 57. § (1) bekezdése azon kizáró okok körét szabályozza, amelyek közül egy vagy több az ajánlatkérő választása szerint írható elő az eljárásban. Ezek a kizáró okok előírhatóak az ajánlatkérő döntése alapján az ajánlattevő/részvételi jelentkező mellett az alvállalkozókra vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetre is.

Kizáró ok

Igazolási mód és kapcsolódó információk

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 3. § a) pont; Kbt. 58. § (5) bek.]

b) a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;

igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 3. § a) pont; Kbt. 58. § (5) bek.]

c) korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította;

  • a meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.]
  • több szakaszból álló eljárások esetében alkalmazandó a Korm. rend.-nek az Útmutató VIII. részében részletezett 9. §-a is
  • igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 3. § a) pont; Kbt. 58. § (5) bek.]

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;

  • igazolás: a cégjegyzékben szereplés tényét a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető adatok alapján ajánlatkérő ellenőrzi;
  • további nyilvántartások esetében a Kbt. 36. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elérhető nyilvántartást az ajánlatkérő ellenőrzi [1] [2] ,
  • egyebekben a nyilvántartás kivonatát, a nyilvántartást vezető szerv igazolását vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló egyéb dokumentumot ajánlatkérő köteles elfogadni [Korm. rend. 3. § b) pont]

e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik;

  • igazolás: a Kbt. 36. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elérhető nyilvántartást az ajánlatkérő ellenőrzi;
  • egyebekben az engedély vagy a jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást ajánlatkérő köteles elfogadni [Korm. rend. 3. § c) pont]

f) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el

  • a meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.]
  • több szakaszból álló eljárások esetében alkalmazandó a Korm. rend.-nek az Útmutató VIII. részében részletezett 9. §-a is
  • igazolás: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozata [Korm. rend. 3. § a) pont; Kbt. 58. § (3) bek.]

Ha a gazdasági szereplő a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult [Kbt. 57. § (2) bek.].

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdésének d) pontja alapján előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja).

V. A részvételre jelentkezők és ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok

Az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások – többek között – arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje a kizáró okok fenn nem állását [Kbt. 58. § (1) bek. a) pont]. A Kbt. indokolása szerint igazolásról jellemzően akkor beszélhetünk, ha valamely körülményt az ajánlattevőtől különálló személy/szervezet tanúsít.

Nyílt eljárás ban, mivel egyszakaszos eljárásról van szó, az ajánlattevő ajánlatával együtt nyújtja be a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően [Kbt. 83. § (3) bek.].

A szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozók , valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a kötelező kizáró okokra vonatkozóan ajánlatában/részvételi jelentkezésében csak nyilatkozni köteles , hogy e szervezetek nem tartoznak a Kbt. 56. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá, egyéb igazolásokat vagy nyilatkozatokat e szervezeteknél nem szükséges csatolni a kizáró okokról [58. § (3) bek.; Korm. rend. 10. §].

Amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 57. §-ában foglalt kizáró okok érvényesítését is az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában , az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező választása szerint

  1. saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy
  2. az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát – a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett –, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát is benyújthatja arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá [Korm. rend. 10. §].

Ahol a Kbt. vagy a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható . Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni [Kbt. 36. § (3) bek.].

Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is [Kbt. 36. § (4) bek.].

Egyes kizáró okok tekintetében az ajánlattevőknek/részvételi jelentkezőnek nem áll fenn közvetlen igazolás csatolási kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a Kbt. 36. §-ának (5) bekezdésében foglaltak irányadók a kizáró okok hiányának igazolási módja tekintetében is, mely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását , illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult , ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.

  1. Kizáró okok ellenőrzése

Az ajánlatok elbírálása során [Kbt. 63-66. §] az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy mely ajánlatok érvényesek vagy érvénytelenek. Ennek keretében meg kell állapítania, hogy van-e olyan ajánlattevő (több szakaszos eljárásban részvételre jelentkező), akit az eljárásból ki kell zárni, és az ajánlatok minden egyéb tekintetben megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi vagy a már a részvételi felhívásban meghatározott követelmények esetén a részvételi) felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

Figyelemmel arra, hogy több kizáró ok esetében az igazolást ajánlattevő nyilatkozata pótolja, így amennyiben a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban kétség merül fel, úgy ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni , mely információt a megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles megadni [Kbt. 58. § (4) bek.].

A Kbt. 36. §-ának (5) bekezdésével összhangban a Korm. rend. 5. §-a is rögzíti, hogy a Korm. rend. 2-4. §-aiban foglalt olyan esetekben is, ahol a Korm. rend. azt kifejezetten nem rögzíti, az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró ok hiányát, ha azzal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

A Kbt. 36. §-ának (5) bekezdése szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek való megküldése, vagy – több szakaszból álló eljárásban – a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményéről szóló értesítés részvételre jelentkezőknek való megküldése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a közbeszerzési eljárás iratai között megőrzi [Kbt. 36. § (7) bek.].

A Korm. rend. 6. §-a alapján, azokban az esetekben, amelyekben a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő nem esik valamely kizáró ok hatálya alá , a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az egyéb igazolási módok helyett.

VII. Kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés

A Kbt. 74-75. §-ai tartalmazzák az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségének lehetséges eseteit.

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki

a)     a kizáró okok (56-57. §) hatálya alá tartozik;

b)     részéről a kizáró ok (56-57. §) az eljárás során következett be [Kbt. 75. § (1) bek.].

Az ajánlatkérő tehát mindig csak azt a gazdasági szereplőt zárja ki, amely vonatkozásában a kizáró ok felmerült. Erre tekintettel a kizárás későbbi hátrányos jogkövetkezményei – amelyek a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban merülhetnek fel elsősorban – csak az adott ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet érinti. Hangsúlyozandó azonban, hogy az ajánlatban/részvételi jelentkezésben megjelenő bármely gazdasági szereplő kizárása az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségét okozza [Kbt. 74. § (1) bek. c) pont].

Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

  1. azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (2. § (5) bekezdése),
  2. azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani (2. § (5) bekezdése) [Kbt. 75. § (2) bek.].

A Kbt.-hez fűzött jogalkotói indokolás szerint a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okot ajánlatkérő alkalmazhatja anélkül, hogy a felhívásban azt előzetesen jelezte volna. A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. alapelveinek, így különösen az esélyegyenlőség maradéktalan érvényesülése érdekében javasolja, hogy az ajánlatkérők felhívásukban jelezzék, amennyiben a Kbt. 75. § (2) bekezdését alkalmazni kívánják.

Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt , részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját , vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták [Kbt. 74. § (1) bek. c) pont].

A Kbt. 74. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.

VIII. Egyes eljárástípusokra vonatkozó eltérő szabályok

A meghívásos eljárás sal és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás sal kapcsolatban a Kbt. a kizáró okok ellenőrzése vonatkozásában rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 87. § (1) bek. d) pont; 91. § (1) bek. d) pont]. Nem kell az ajánlathoz csatolni azonban azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez az ajánlattevő már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 87. § (3) bek.; 91. § (3) bek.].

A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás ban a Kbt. 93. §-a szerint az ajánlattételi szakaszban kettéválik az ajánlatok bírálata. Az ajánlatban foglalt, a szakmai ajánlaton kívüli egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint a tárgyalások befejezéséig kell pótolni .

Versenypárbeszéd esetében a Kbt. rögzíti, hogy a párbeszédre történő ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – a megoldási javaslathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 105. § (1) bek. m) pont]. Az ajánlattételre történő ajánlattételi felhívásban közölni kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá [Kbt. 107. § (4) bek. e) pont].

Több szakaszból álló eljárás okban a Kbt. 56. § (1) bekezdésének e)-f) és i) pontjában, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában foglalt kizáró okok esetében az ajánlatkérő az ellenőrzést az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között, vagyis az eljárás ajánlattételi (párbeszéd és ajánlattételi) szakaszában is elvégzi [Kbt. 57. § (3) bek.]. Az ellenőrzést a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatok alapján végzi, míg az ilyen módon nem ellenőrizhető további kizáró okok esetében a Kbt. 87. § (1) bekezdés d) pontja, 91. § (1) bekezdés d) pontja, 105. § (1) bekezdés m) pontja, valamint 107. § (4) bekezdés e) pontja alapján elegendő az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevő, alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet továbbra sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Kbt. Második Része (uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések) szerinti eljárásban csak abban az esetben kell a részvételi jelentkezéssel már benyújtott igazolást vagy nyilatkozatot az eljárás ajánlattételi szakaszában újra benyújtani, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Korm. rend. 9. §].

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ban a Kbt. 98. §-a alapján az ajánlatok elbírálását az ajánlatkérő két szakaszban végzi. A tárgyalásokat megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani, hogy az ajánlat megfelel-e az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációkban meghatározott feltételeknek, valamint az ajánlattevő alkalmas-e a teljesítésre, illetve áll-e fent kizáró ok az ajánlattevő vonatkozásában. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő nem felel meg, vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen , vagy az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalás tehát csak az alkalmas és kizáró ok hatálya alá nem eső ajánlattevővel folytatható.

A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli (rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott) tárgyalásos eljárás ban az ajánlattevőknek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá , továbbá legkésőbb a s zerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia a nyertes ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat [Kbt. 99. § (3) bek. b)-c) pont].

IX. A Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárásrendben irányadó szabályok

1./

A Kbt. Harmadik Része szerinti, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában a Kbt. rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni , valamint köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni . [Kbt. 122. § (1) bek.]. Az ajánlatkérő tehát nem köteles, csak jogosult az eljárást indító felhívásban a Kbt. Második Része szerinti kizáró okot vagy okokat előírni; egyedüli kivételként kizáró okként kötelezően érvényesítendő az illegális adóelkerülés és a korrupciós gyakorlatokat támogató átláthatatlan tulajdonosi szerkezet.

A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, részvételi jelentkezőnek csak nyilatkoznia kell , valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan az általános szabályok szerint kell dokumentumot benyújtania [Kbt. 122. § (1) bek.; Korm. rend. 12. §]. Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában szintén az általános szabályok alapján kell eljárnia [Korm. rend. 12. §].

2./

A Kbt. Harmadik Része szerinti ajánlatkérő által kialakított önálló eljárási szabályok alkalmazása esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni , azonban e törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni [Kbt. 123. § (4) bek.].

Ha az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját a Korm. rend.-ben meghatározottak szerint írhatja elő [Korm. rend. 12. §].

3./

A Kbt. Első Része tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket valamennyi közbeszerzés esetén alkalmazni kell (értékhatártól függetlenül). Ez alapján a jogalkotó valamennyi közbeszerzési eljárásra, így a Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárásrendre is meghatározta azon elvárását, hogy azokat az adatokat és tényeket nem kell igazolnia az ajánlattevőnek, amiket az ajánlatkérő a Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokból ellenőrizhet [Közbeszerzési Döntőbizottság D.389/18/2013. számú határozata].

X. Közszolgáltatókra vonatkozó sajátos szabályok

A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közszolg. rend.) 3. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt is, aki árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetébenötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani .

Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben, valamint a közvetlen részvételi felhívásban is fel kell tüntetnie ajánlatkérőnek a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat [842/2011/EU bizottsági rendelet 4. sz. melléklet; Korm. rend. 6. § (1) bek.; Korm. rend. 6. § (5) bek.].

Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban a közvetlen részvételi felhívás a Kbt. 38. § (3) bekezdés k) és l) pontjától eltérően tartalmazza, ha szükséges, a részvételi jelentkezéshez csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását , amelyek igazolják, hogy az előminősített jelentkező a részvételi szakaszban sem tartozik – az előminősítési szempontok szerinti – kizáró okok hatálya alá [Közszolg. rend. 7. § (7) bek. a) pont].

Az előminősítési szempontokat és azok igazolási módjait az ajánlatkérő a Kbt. IX. Fejezetében foglaltakkal összhangban – a Korm. rend. szerint – köteles meghatározni, azzal, hogy ahol az igazolás módja nyilatkozat, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható . Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a Kbt. IX. Fejezete, valamint a Korm. rend.-ben meghatározottak szerinti szempontok és igazolási módok közül választani [Közszolg. rend. 9. § (1) bek.].

A keretmegállapodás alapján lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő nem ellenőrzi a kizáró okok fenn nem állását [Közszolg. Rend. 17. § (2) bek.].

XI. Szerződés tartalmával, teljesítésével összefüggő rendelkezések

Az offshore-cégekre vonatkozó kizáró okokkal összefüggésben a Kbt. olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a szerződés teljesítése során is érvényt szereznek a kizáró feltételeknek:

Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy

  1. a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
  2. A szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 125. § (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti [Kbt. 125. § (4) bek.].

A szerződés kötelező felmondását előíró szabály:

Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

  1. a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
  2. a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek [Kbt. 125. § (5) bek.].

A szerződés teljesítése folyamán új alvállalkozó igénybevétele esetén követendő eljárás:

A Kbt. szerint az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) minden, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót meg kell jelölni [Kbt. 40. § (1) bek. b) pont]. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg. A bejelentéssel együtt az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § – valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt [Kbt. 128. § (2) bek.].


[1] https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekAdoszamAlapjan.action vagy www.magyarorszag.hu oldalon Ügyintézés/Szolgáltatások/Egyéni vállalkozói nyilvántartás.

[2] www.mkik.hu oldalon Építésügyi regisztrációs iroda/On-line építőipari kivitelezői nyilvántartás; általános kamarai bejelentkezési kötelezettség körében a gazdasági (szakmai) kamarai nyilvántartások


[1] www.e-cegjegyzek.hu .

[2] www.nav.gov.hu (az oldal jobb oldali menüsorában található az adatbázis „Köztartozásmentes adózók” elnevezéssel)

[3] amennyiben a felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt jogi személlyel szemben a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) vagy g) pontja alapján a tevékenységet jogerős ítéletében korlátozta, úgy a Kbt. 56. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok állapítható meg a jogi személlyel szemben

[4] a Közbeszerzési Hatóság az általa vezetett listát a honlapján ( www.kozbeszerzes.hu ) továbbra is elérhetővé teszi

[5] A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában szereplő kizáró ok fennállásának megállapításához elengedhetetlen az adóilletőség szerinti ország adójogszabályainak ismerete, tekintettel arra, hogy az adóilletőség szerinti ország adójogi környezetét önmagában kell vizsgálat tárgyává tenni, annak adózási feltételeit nem a Magyarországon hatályban lévő adójogszabályokhoz kell viszonyítani. Az adott gazdasági szereplő akkor áll kizáró ok hatálya alatt, ha az adóilletőség szerinti ország joga alapján a külföldi – jelen esetben a Magyarországról származó – jövedelme kedvezményesebben adózna, mint az adóilletősége szerinti országból származó jövedelme.

[6] A pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja 2013. július 1-jei hatállyal kiegészült az re) ponttal, melynek értelmében tényleges tulajdonos – többek között – az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője